Teghze Gyula: A társadalom, az állam és a jog elmélete (1924) - Részlet |
|
2021.03.19. 09:38 |
|
Az állam ismerettana
Az állam jellegének megállapításánál nem arra, mint közösségre, hanem annak uralkodó minőségére fektettetik a súly. Annak, mint uralkodó közönségnek, lényege jellemeztetik itt.
98. § Az állam jellege
Az állam különböző felfogása. 1. Az állam a közönség egy faja. Épp úgy, mint amaz: pszichikai alakulat.
Az államot szellemi egésznek tartva, azt különbözőképp fogják fel. Majd puszta viszonynak tekintik, majd bizonyos célra szolgáló intézménynek tartják, végül egyéniséggel bíró lénynek vélik.
|
 |
Krisztics Sándor: Nép, nemzet, állam viszonya korunkban (1941) - 2. rész |
|
2021.03.17. 07:52 |
|
X. Állam a nemzet felett
Az állambölcseletben mindig voltak hívei annak a nézetnek is, amely az államot előbbre valónak tartja, mint a nemzetet. Kant szerint az állam a legmagasabb társadalmi jó, és nem a nemzet. Hegel szerint is az állam az élő Isten a földön, és nem a nemzet. Max Scheler ezek alapján állította, hogy az állam a legmagasabb akaró és cselekvő tényező a történelemben, és nem a nemzet. [1]
|
|
Krisztics Sándor: Nép, nemzet, állam viszonya korunkban (1941) - 1. rész |
|
2021.03.16. 09:21 |
|
Az emberiséggel adott igazságok ellenállhatatlan erővel újból és újból érvényesülésre törnek. Újra, meg újra fellángolnak a hazáért a lelkek mélyén kiolthatatlanul égő tüzek. Mintha a gondviselés az embert egy gondolat szolgálatába állította volna, mely gondolat az emberre nézve egy meghatározott és semmi mással nem azonosítható, meg nem tagadható embercsoport kialakulásában, fennmaradásában és tökéletesítésében teljesül be, a független állami lét állapotának elérésével és továbbfejlődésének szolgálatával. Államokat elkésettségükből ez az igazság emeli fel az állami lét rendezésének egy új módját jelentő ideál feltűnése és küzdelmes valóra váltása útján.
|
|
Ravasz László: Az időfeletti Széchenyi (1937) |
|
2021.03.15. 18:44 |
|
Szerző a Nemzeti Casino 1937. február 7-én tartott lakomáján mondotta el alábbi beszédét. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy közlésre a Hitelnek küldötte meg.
|
|
Moór Gyula: Morus (1943) - II. rész |
|
2021.03.12. 09:10 |
|
6. Morusnak az az alaptétele, hogy a fejedelmek meddő háborúskodás helyett tegyék inkább mentül virágzóbbá saját országukat (100. lap), elárulja, hogy szeme előtt elsősorban az állam belső életének gyökeres reformja lebeg. Ennek a belső reformnak - a kommunista s demokratikus kultúrállamnak - megtervezésénél szabadjára bocsáthatja képzeletét; nem kell nagyobb akadályokat legyőznie, mert hiszen ahhoz, hogy ennek az állami szervezetnek hibátlan működése biztosítva legyen, elegendő, hogy a tőle helyesnek tartott természeti és erkölcsi tulajdonságokkal, erkölcsi és vallási nézetekkel ruházza fel az utópia-belieket.
|
|
Moór Gyula: Morus (1943) - I. rész |
|
2021.03.11. 10:09 |
«Az emberi élettel a jószerencse összes javai sem érnek fel.» (Utópia, I.rész, 91. lap)
E tanulmány célja, hogy bevezessen Morus Utópiájába. Kevés olyan írója van a társas lét nagy kérdéseivel foglalkozó világirodalomnak, akinek élete olyan szorosan összefonódnék irodalmi alkotásával, mint Morus élete az Utópiával. Amikor Morus az Utópiát írta, legigazibb belső életét élte, a «maga ügyét» szolgálta; e műben vallott életfelfogását pedig külső élete példájával pecsételte meg. Az Utópia magyarázza meg a leghívebben Morus életének problémáit; s Morus élete világosítja meg legjobban az Utópia vitás kérdéseit. Folytonosan szembesítenünk kell tehát egyiket a másikkal, hogy mindkettőt igazán megérthessük.
|
|
Meszlény Artúr: Mese a helyes jogról (1923) |
|
2021.03.11. 08:19 |
|
Messzi Meseországban, ahol nem viselnek háborút, nem viselnek a gomblyukban jelvényt és a kézben gumibotot, s ahol talán ezért, talán másért, Steinach-féle operáció nélkül is mindenki száz évig marad fiatal és úgy szunnyad át az. örökkévalóságba, Meseországban, mondom, felkerekedett nemrégiben egy fiatal jogtudós, jegyet váltott a légijáratra, és meg sem állt Budapestig. Jól ismerte a világháború történetét, s nem kerülte el figyelmét a magyar nemzet hősies küzdelme szabadságáért és területi épségéért. Mélyen meghatotta az az értesülése is, hogy míg Európa legnagyobb nemzetei internálótáborokkal, elkobzásokkal és kiutasításokkal gyötörték az ellenséges alattvalókat, addig Magyarországon franciák, belgák, angolok nyugodtan éltek és jártak rendes foglalkozásuk után.
|
|
Rusznák Rezső: A modern állameszme (1927) |
|
2021.03.10. 09:18 |
|
Európa és a világ válságban él.
Népek és nemzetek keresik a nékik megfelelő állameszmét. Végletek és középutak küzdelme, feszültsége a mai kiforrást folyamat. S ez a folyamat kettős: a népek és nemzetek mindegyike keresi a maga formáját és feladataszabta célját, s ebben a keresésben a másikra is figyel és azt is nézi. Kialakítás és kialakulás más befolyásra és önakarásra az állameszmét illetően: ez a mai átmeneti kor.
|
|
Kamocsay Jenő: A közigazgatás feladata a modern konstitucionális államban (1938) |
|
2021.03.10. 08:30 |
|
A földre ráborul egy mély igézet,
Jézus lehúnyja nagy, sötét szemét:
Halkan fölcsendül a hegyi beszéd.
(Juhász Gyula: A hegyi beszéd)
A közigazgatás fogalmának meghatározása - mint a szellemvilág minden poligon és multilaterális jelenségének összevont, egzakt ismertetése - nem kevésbé nehéz feladat, mint az állam definiálása.
|
|
Csizmadia Andor: Tisztviselő és közönség (1943) |
|
2021.03.09. 19:09 |
|
Az utóbbi időben meglehetősen sok panasz hangzott el a közönség részéről a tétlen, körmét piszkáló és a közönség ügyes-bajos dolgaival szemben értetlen tisztviselő ellen, de épp olyan sűrűn panaszkodik a tisztviselő is a türelmetlen és megértést nem ismerő közönségre. Tisztviselő és közönség nem tudtak lélekben találkozni, s a kölcsönös bizalmatlanság, az értetlenség légköre nagy mértékben akadályozza az építő munka kibontakozását. Az egymásra találásnak útjában áll az emberi gyengeség, hogy mindenki ahelyett, hogy önmagába tekintve felülvizsgálná álláspontját, másokban keresi a baj okát, s mások ellen igyekszik hangulatot teremteni. Az ilyen légkör, különösen most, a háború negyedik esztendejében, éppen nem kívánatos. Érzi ezt közvéleményünk józanabb része, s nem is hiányoznak a kísérletek, amelyek a bajok sürgős orvoslását célozzák.
|
|
Krisztics Sándor: Az állambatartozás vizsgálata tömeglélektani kísérlet alapján (1928) |
|
2021.03.09. 08:40 |
|
Az embernek valamely államba való tartozása mindig oly természetes adottságként állott az állambölcselők előtt, mint amely külön vizsgálatot nem igényel. Az egyén és az állam viszonyának címe alatt a legkevésbé sem tárgyalták azt a kérdést, hogy az egyén lelki világában miként van meg az államról való tudat. Ehelyett különböző államelméleteket alkottak, a bölcselő eszmevilágában megszülető legjobb, legtökéletesebb emberi együttélést jelentő, mindenkor viszonylagos értékű rendszereket. Pedig a legújabb kor ama szellemi irányai, melyek az anarchizmus, kommunizmus és általában a pluralista [1] politikai gondolkodás államnélküli állapotot hirdető tanaiban jelentkeznek, egyenesen megkövetelik, hogy végre tisztáztassék az a probléma, hogy miképpen is él az ember lelkében az állam eszméje, és hogy az államba tartozás egyéni lelki körülményei miképpen hatnak ki az embertömeg létére?
|
|
Bethlen István: Korunk uralkodó eszméi és báró Eötvös József (1941) |
|
2021.03.08. 08:10 |
|
Ha száz év múlva a történetíró megírja a mai kor szellemtörténetét, meg fogja állapítani, hogy az embereknek nagyon tekintélyes része ebben az időben elvesztette [a] hitét és bizalmát a XIX. század uralkodó eszméiben, valamint azokban az intézményekben is, amelyeket ezen század kiépített volt, anélkül, hogy más nézetek vagy eszmék fogadtattak volna el arra nézve irányítóknak, hogy miképp rendeztessék be a kor szükségleteinek megfelelően a társadalmi, a gazdasági és az állami élet.
|
|
Szász Béla: Nemzetiségpolitikánk válsága (1932) - Részletek |
|
2021.03.03. 08:20 |
|
A harmincasok. Az új magyar nemzetiségpolitika kialakulása
Az új nemzetpolitikai ideológiát az ún. harmincasok társasága termelte ki magából. Ne méltóztassék félreérteni, itt nem a húszas reakciós ifjúsági szervezeteket értem. A Turul és Hungária sovinizmusa tipikus továbbvivője a háború előtti mentalitásnak. Nem róluk van itt szó. Az új magyar ideológia megteremtői egészen más lelki hatások alatt nőttek fel, nem a nagyváros szuperintellektueljei, nem a tüntető lampionos és bankettes fiatalság ez. A kohó, melyből az új meglátások útbaindultak, a Bartha Miklós Társaság, az Új Magyar Föld fiataljai, és főként a felvidéki és erdélyi fiatalság.
|
|
Watchdog: Kirekesztő vagy összetartó erő-e a nacionalizmus a 21. században? |
|
2021.03.03. 07:58 |
|
A Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetője, Surjányi Fanni rövidre szabott írásában a nacionalizmust vizsgálja, amely a 19. század "liberális polgári köreiben" divatossá (Eötvös József szavaival élve: uralkodóvá) vált eszmeként tudott érvényesülni, mára azonban egyesek szerint atavisztikussá vált. Surjányi megállapítja, hogy "Míg a világháborúkig a (valóban leegyszerűsítő) primordalista és perennialista nézetek széles körű népszerűségnek örvendtek, utána [a] híveiket száműzték az akadémiai körökből, és a modern, posztmodern és konstruktivista olvasat vált az egyedül elfogadottá." De valóban a nacionalizmus okolható-e a 20. század két világégéséért, és szükség lehet-e arra a kohéziós erőre, amit ez az eszme legalábbis hosszú időn keresztül biztosítani tudott az egyes nemzetek polgárai számára? Az alábbi linkre kattintva megtudhatod!
|
|
Perneczky Béla: A korszerű demokrácia (1946) |
|
2021.03.02. 18:49 |
|
1. A demokrácia körül valósággal bábeli nyelvzavar kavarog. Nem csupán azok nem értik meg egymást, akik a demokráciát csak divatból, vagy csak jelszóként emlegetik, de igen gyakran más malomban őrölnek olyanok is, akiknek a demokrácia komoly elmélyedést követelő probléma vagy politika program, sőt mi több, világnézet és lelki élmény. Ez a nyelvzavar hovatovább elviselhetetlenné válik, mert kizárja a közélet legelemibb kérdéseiben való tájékozódást és eligazodást, és így megakadályozza egy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb politikai élet kialakulását.
|
|
Pongrácz Kálmán: Táj-, nemzedék- és osztályszempontok a magyar politikában (1936) |
|
2021.03.02. 09:27 |
|
A politika nem más, mint akaratszintézis. Az akaratkitermelő tényezők viszont - a kor szellemi, politikai és kormányzati formáinak megfelelően - lehetnek egyéniek és kollektívek, de lehetnek természettől rendeltek és mesterségesek is. A táj fekvése, gazdasági lehetőségei, a nép szellemi és lelki beállítottsága, a századot uraló közszellem, a kor igazságfogalma vagy érzéke az individuális vagy kollektív értékek és formák iránt - mindig elsődleges okként szerepelnek valamely politikai, gazdasági vagy társadalmi rendszer kialakításában és kifejlesztésében. Ennek tudható be tehát, hogy a történelmi fejlődés kanyargós útjain korszakonként feltűnő és egymást felváltó gondolatok révén majdnem mindig más vidékek, népek vagy osztályok ragadják kezükbe a politikai, gazdasági vagy szellemi irányítás feladatát aszerint, hogy mely emberi csoport vagy táj jellegéhez áll közelebb az a szellemi mozgalom, amelyet a század szempontjából jellegzetesnek lehet tartani.
|
|
Vladár Gábor: A jog elhajlása az élettől (1938) |
|
2021.03.01. 18:01 |
|
Szerzőnek a Nemzeti Klubban az 1938. évi február hó 23. napjának estéjén tartott előadása.
I. Előrebocsátom, hogy igénytelen fejtegetéseim során a jogon nem valami elvont eszmei jogot, észjogot vagy természetjogot értek, hanem a valóságos, a hatályban lévő jogot, az úgynevezett pozitív jogot.
|
|
Krisztics Sándor: A jog mint társadalmi irányeszme (1942) |
|
2021.03.01. 12:23 |
|
Az emberre nézve saját magának és fajának fennmaradása egyaránt csak akkor kívánatos, ha léte nem csupán természetes lét, tengődés, hanem értékes lét. Az ember nemcsak élni akar, hanem élete színvonalán emelni is kíván. Mindannak a követelése, ami az ember számára méltóbb, emberibb, magasabb létállapot elérésére szolgál, a társadalmi irányeszmékben talál kifejezésre. Az embert nem csupán ösztönei, érzelmei, ismeretei és képességei vezetik és irányítják az életben, hanem eszmék is. Az ember elsősorban jóra törekszik. Az ember eszméje a jó eszméjétől elválaszthatatlan.
|
|
Egyed István: A jogeszme alkonya? (1943) |
|
2021.02.28. 19:40 |
|
A mai válságos, vajúdó kor lázasan keresi a kibontakozás irányát, a jövő útjait. Az ember értelmességénéi fogva célokat akar látni, amelyek felé az emberiség fejlődik; a tömegeknek eszme kell, amely elkápráztatja őket és megnyugtatja atekintetben, hogy érdemes volt meghozni az áldozatokat, mert a régi világ romjain új, jobb világ születik. Az egymással háborúban álló államcsoportoknak a hatalmi érvényesülés mellett erkölcsi támasztékra is szükségük van, hogy küzdelmüket indokolttá, győzelmüket kívánatossá tegyék saját népeik, de a semleges és ellenséges külföld előtt is. Az ellentétes világnézetek hatalmas propagandával akarják megfogni az emberi lelket és kivívni nagyobb népszerűségüket.
|
|
Alföldy Ede: Új jogelvek az új életviszonyokhoz (1934) |
|
2021.02.28. 18:49 |
|
Céltudatos és rendszeres beavatkozás nélkül is kitermelődnek előbb-utóbb azok az irányelvek, amelyek a gyökeresen változott gazdasági és társadalmi állapotoknak megfelelően szükségésekké váltak, de a kibontakozás útjának a megvilágítása és az elhárítható akadályok eltakarítása mégsem fölösleges, mert elejét veheti némely hiábavaló emberi szenvedésnek.
|
|
|
Tovább…
