Somló Bódog: Machiavelli (1921) - II. rész |
|
2021.04.13. 10:17 |
|
Machiavelli műveinek legértékesebb részeit azok teszik, amelyekben a régi Róma nagyságának okait fürkészve, a történelem e leghatalmasabb példájából von le tanulságokat a politika számára. Nem győzi csodálni azokat a nagy időket, amelyek annak az uralmát mutatják, amit ő virtu-nak nevez. (Elmélkedések 2. könyv, bevezetés.) Persze tudnunk kell, hogy Machiavellinél a virtu szó «teljesen elvesztette az erény szó keresztény értelmét, a római virtus-éból pedig csak azt tartotta meg, ami bátorságra, szellemi képességre és annak személyes kitűnőségére alkalmazható, ki célját elérheti, bárminő is legyen az». (Symonds: Renaissance Olaszországban, I., 84.)
|
 |
Somló Bódog: Machiavelli (1921) - I. rész |
|
2021.04.13. 08:41 |
|
Machiavelli neve - egyike azoknak, amelyeket az emberiség nem felejt el többé - napjainkban megint egyszer különösen aktuálissá vált. Concha Győző már a világháború elején megállapította a machiavellizmus újraéledését. (Budapesti Szemle, 1914. november) S csakugyan, a világháború Flórenc titkárának eszmevilágában mozgott, legfeljebb gigászi arányaival haladva meg a Principe méreteit. A háború utáni események is csak megerősítik Concha diagnózisát. S főleg a mi külön magyar tragédiánk nagyon is a Machiavelli recipéi szerint folyt le és folytatódik. Így nekünk, akiknek politikájában minden más inkább volt, csak machiavellizmus nem, van okunk rá Machiavelli iránt érdeklődni.
|
|
Kardeván Károly: Eötvös és Madách társadalomszemlélete (1947) |
|
2021.04.12. 15:35 |
|
Nagyon régi szálakhoz fűzök újakat: Eötvös és Madách című dolgozatomhoz az alábbit. [1] Akkor, régen nagy élmény volt számomra, mennyire lelki rokonok Eötvös és Madách. Igaz, tettem hozzá, hogy világnézetük sok egyezését már magában véve az is érthetővé teszi, hogy kortársak - Eötvös tíz évvel idősebb Madáchnál -, s Eötvösnek Madáchra való hatását valószínűvé teszi az a körülmény, hogy Eötvös már befutotta költői pályáját, s mint gondolkodó is delelőpontján állott, mikor Madách hosszas tapogatózás után megtalálta azt a formát, melybe úgyszólván lelke egész gazdagságát beleöntötte.
|
|
Varga László S. J.: Közigazgatástudomány és államreform (1938) |
|
2021.04.12. 11:46 |
|
Marx volt az első, aki meglátta az újkori gazdasági fejlődés és a jogrend szoros összefüggését és kölcsönös egymásra hatását. Ebben vélte felfedezni az okát minden forradalomnak is, amely szerinte akkor lesz elkerülhetetlen, amikor az uralkodó társadalmi rendszer és joggyakorlat nem tart lépést a a termelési módszer fejlődésével, s annak kihasználását akadályozza. Bármennyire át is kell értékelni Marxnak e tételét, annyi feltétlenül igaz marad belőle, amennyit a tények igazolnak. A katolikus társadalombölcselet a maga sajátos metafizikai nézőpontjából vizsgálva a kapitalista gazdaság és liberális államszervezet kapcsolatait, bizonyos mértékben hasonló megállapításra jutott, amint Brauer, Nell-Breuning és Gundlach idevágó tanulmányaiból kitűnik.
|
|
Palotás Zoltán: A geopolitika és az államtudományok felfrissítése (1943) |
|
2021.04.12. 10:42 |
|
A „német geopolitikának“ nagy gyakorlati jelentősége van. A geopolitika nem száraz és meddő, „elvont tudomány“, hanem végtelen fontos és nálunk hiányzó, gyakorlati ága a modern államtudománynak, melynek meghonosítására, oktatásának bevezetésére nekünk, magyaroknak, kétszeresen szükségünk van.
|
|
Egyed István: Reformra szorul-e a magyar alkotmány? (1935) |
|
2021.04.07. 18:37 |
|
Az alkotmányok sorsa is ki van téve a világáramlatoknak. A művelt emberiség mozgalmai: új szellemi irányzatok előtörése, világháborúk, forradalmak és megújhodások vagy teljesen elsöprik a meglevő alkotmányokat, vagy legalább reá nyomják bélyegüket azokra. Az alkotmányok születnek, élnek és virágzanak, hanyatlanak és pusztulnak.
|
|
Szvatkó Pál: Érsekújvári utópia (1937) |
|
2021.04.06. 17:49 |
|
Melegítő tavaszi nap fürdette a síkságot, amikor úgy tíz-húsz év múlva kiszálltam az új érsekújvári pályaudvaron. A szép előcsarnokban barátaim fogadtak, magyar fiúk, akiket a prágai egyetemről ismertem, vagy a szolvenszkói Magyar Végrehajtóbizottság üléseiről, s most itt telepedtek le, a gazdagodó városban.
|
|
Krisztics Sándor: A magyar nemzeti öntudat (1942) |
|
2021.03.30. 09:03 |
|
1942. március 24-én tartott „Ad astra” előadás a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen.
„A nemzeti öntudat ad létjogot az államoknak. Ez a raison d'être minden állam számára. A nemzeti öntudat minden állam fennállásának leghatalmasabb emeltyűje” — állapította meg Beöthy Ákos „A magyar államiság fejlődése és küzdelmei” című nagyszabású munkájának előszavában (I. rész, L kötet, XIX. lap), mintha művét e tételének igazolása végett írta volna meg.
|
|
Magyary Zoltán: Társadalmi kérdések (1920) |
|
2021.03.29. 08:19 |
|
I. Mindkét forradalmunkat évekkel, sőt évtizedekkel megelőzte egy tervszerű sajtóhadjárat - értve alatta nemcsak a napisajtót, hanem a tudományos és szépirodalmat is -, amely céltudatosan támadott minden intézményt és minden addigi tekintélyt, és tudományosság látszatával bíró igazolására törekedett támadásainak.
|
|
Öreg János: Állameszmények (1897) |
|
2021.03.26. 09:40 |
|
Az állameszmények az államcél elméletekkel függenek össze, mégpedig úgy, hogy a jelennél jobb azon állapotot, melyet a célelmélet csak általánosságban fejez ki, az eszmények részletesen kidolgozott képben tükröztetik vissza. Ilyen állameszményekkel az ókortól kezdve egészen napjainkig találkozunk, de közülük csak a nevezetesebbekkel foglalkozhatunk.
|
|
Veres Péter: A nemzet mint közösség (1939) |
|
2021.03.25. 08:08 |
|
Az összemberiség kisebb közösségekre oszlik. Függőleges irányban osztályokra s ezen belül rétegekre, vízszintes irányban fajokra s ezen belül nemzetekre. Mindez rég elintézett, rég megismert tény, csak sorrendi zűrzavar volt körülötte.
|
|
Magyary Zoltán: A fasiszta állam kifejlődése (1942) |
|
2021.03.24. 07:56 |
|
Az olasz fasizmust éppúgy, mint a német nemzetiszocializmust, csodáljuk [sic!], de eléggé nem ismerjük. Látjuk az eddigi fogalmakat messze felülmúló teljesítményeiket, de nem vagyunk tisztában azoknak a nyitjával.
A fasiszta Olaszország forradalom útján jött létre, de ez a forradalom vér nélkül vette át a hatalmat, és ugyanígy folyik már több mint 18 éve. Tehát mint forradalom is más, mint amit forradalmon korábban értettünk.
|
|
Angyal Pál: Szabadság és tekintély (1943) |
|
2021.03.23. 07:50 |
|
Írta és a Magyar Rádióban 1943. december 10-én elmondotta Angyal Pál ny. r. egyetemi tanár.
Előadásom célja annak a tételnek bizonyítása, hogy a gazdasági, szellemerkölcsi, kulturális és politikai haladásnak az ember nyugodt, boldog és kiegyensúlyozott életének számos: részint adott és tehát létező, részint szunnyadó és tehát életre keltést váró feltételei között a legjelentősebbek a szabadság és a tekintély. A szabadság, amely megnyitja a gondolkodás, akarás és cselekvés beláthatatlan lehetőségeihez vezető út kapuját. A tekintély, mely fékez, tilt és parancsol s egyben irányít.
|
|
Csekey István: Magyar hősiesség (1942) |
|
2021.03.21. 19:25 |
|
Első ízben mondott vidéki egyetemi tanár emlékbeszédet a Magyar Nemzeti Diákszövetség szokásos október 6-i ünnepélyén a pesti Vigadóban, amelyen a miniszterelnök is buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz. Dr. Csekey István kolozsvári egyetemi tanárnak, a magyar közjog professzorának beszédét az alábbiakban közöljük.
|
|
Teghze Gyula: A társadalom, az állam és a jog elmélete (1924) - Részlet |
|
2021.03.19. 09:38 |
|
Az állam ismerettana
Az állam jellegének megállapításánál nem arra, mint közösségre, hanem annak uralkodó minőségére fektettetik a súly. Annak, mint uralkodó közönségnek, lényege jellemeztetik itt.
98. § Az állam jellege
Az állam különböző felfogása. 1. Az állam a közönség egy faja. Épp úgy, mint amaz: pszichikai alakulat.
Az államot szellemi egésznek tartva, azt különbözőképp fogják fel. Majd puszta viszonynak tekintik, majd bizonyos célra szolgáló intézménynek tartják, végül egyéniséggel bíró lénynek vélik.
|
|
Krisztics Sándor: Nép, nemzet, állam viszonya korunkban (1941) - 2. rész |
|
2021.03.17. 07:52 |
|
X. Állam a nemzet felett
Az állambölcseletben mindig voltak hívei annak a nézetnek is, amely az államot előbbre valónak tartja, mint a nemzetet. Kant szerint az állam a legmagasabb társadalmi jó, és nem a nemzet. Hegel szerint is az állam az élő Isten a földön, és nem a nemzet. Max Scheler ezek alapján állította, hogy az állam a legmagasabb akaró és cselekvő tényező a történelemben, és nem a nemzet. [1]
|
|
Krisztics Sándor: Nép, nemzet, állam viszonya korunkban (1941) - 1. rész |
|
2021.03.16. 09:21 |
|
Az emberiséggel adott igazságok ellenállhatatlan erővel újból és újból érvényesülésre törnek. Újra, meg újra fellángolnak a hazáért a lelkek mélyén kiolthatatlanul égő tüzek. Mintha a gondviselés az embert egy gondolat szolgálatába állította volna, mely gondolat az emberre nézve egy meghatározott és semmi mással nem azonosítható, meg nem tagadható embercsoport kialakulásában, fennmaradásában és tökéletesítésében teljesül be, a független állami lét állapotának elérésével és továbbfejlődésének szolgálatával. Államokat elkésettségükből ez az igazság emeli fel az állami lét rendezésének egy új módját jelentő ideál feltűnése és küzdelmes valóra váltása útján.
|
|
Ravasz László: Az időfeletti Széchenyi (1937) |
|
2021.03.15. 18:44 |
|
Szerző a Nemzeti Casino 1937. február 7-én tartott lakomáján mondotta el alábbi beszédét. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy közlésre a Hitelnek küldötte meg.
|
|
Moór Gyula: Morus (1943) - II. rész |
|
2021.03.12. 09:10 |
|
6. Morusnak az az alaptétele, hogy a fejedelmek meddő háborúskodás helyett tegyék inkább mentül virágzóbbá saját országukat (100. lap), elárulja, hogy szeme előtt elsősorban az állam belső életének gyökeres reformja lebeg. Ennek a belső reformnak - a kommunista s demokratikus kultúrállamnak - megtervezésénél szabadjára bocsáthatja képzeletét; nem kell nagyobb akadályokat legyőznie, mert hiszen ahhoz, hogy ennek az állami szervezetnek hibátlan működése biztosítva legyen, elegendő, hogy a tőle helyesnek tartott természeti és erkölcsi tulajdonságokkal, erkölcsi és vallási nézetekkel ruházza fel az utópia-belieket.
|
|
Moór Gyula: Morus (1943) - I. rész |
|
2021.03.11. 10:09 |
«Az emberi élettel a jószerencse összes javai sem érnek fel.» (Utópia, I.rész, 91. lap)
E tanulmány célja, hogy bevezessen Morus Utópiájába. Kevés olyan írója van a társas lét nagy kérdéseivel foglalkozó világirodalomnak, akinek élete olyan szorosan összefonódnék irodalmi alkotásával, mint Morus élete az Utópiával. Amikor Morus az Utópiát írta, legigazibb belső életét élte, a «maga ügyét» szolgálta; e műben vallott életfelfogását pedig külső élete példájával pecsételte meg. Az Utópia magyarázza meg a leghívebben Morus életének problémáit; s Morus élete világosítja meg legjobban az Utópia vitás kérdéseit. Folytonosan szembesítenünk kell tehát egyiket a másikkal, hogy mindkettőt igazán megérthessük.
|
|
|
Tovább…
