Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

A Földről való gondoskodáshoz új (régi) szellemiség kell		2023.01.05. 14:42
Az ember már az idők kezdete óta megértette, hogy fontos felismernünk: egyek vagyunk ezzel a bolygóval. Nem lehet szavakba önteni egy naplemente szépségét a kaliforniai tengerpart feletti sziklákról nézve, miközben a távoli hullámverés moraját fülelve elénk tárul a végtelennek tűnő Csendes-óceán. Lehetetlen körülírni az őszibarack ízét. Képtelenség megörökíteni egy kisgyermek kuncogását, amint megcsiklandoz egy hernyót, vagy megfogalmazni egy olyasvalakivel folytatott beszélgetés csodáját, akinek teljesen más az életútja, de sorsunk szorosan összekapcsolódik abban a közös, múlandó pillanatban. Az élet ilyen apró luxusai miatt kötődünk úgy ehhez a bolygóhoz, amely megteremtett minket. Oka van annak, hogy a lelkünk mélyén hazaérkezünk mindannyian, amikor megosztjuk egymással ezeket az egyszerű örömöket. Mi tesz minket emberré? Miért szeretjük egymást? Ezekért a dolgokért küzdünk, amikor a stabil földi klímáért harcolunk. Tovább…

Chesterton Don Quijote nyomasztó látomásáról		2022.04.20. 06:45
„Mindjárt megmondom, milyen tanulságot vonhatunk le egész modern világunkból! - kiáltotta. - Az Önök egész gép-korszaka annyira embertelenné vált, a gép olyan idegen, közönyös és kegyetlen, akár a természet. A szépért küzdő lovag újra lovára ülhet és kóborolhat, de míg hajdan az erdők vadonjában barangolt, most eltévedt a gépszörnyek kerekei között... Tovább…

A földi környezet és az emberiség állapota közötti kölcsönviszonyról		2021.12.19. 15:26
„Az emberiség történelmének minden egyes periódusa egy jellegzetes »kozmikus pillanatnak« felel meg, s maga a világ, vagy az, amit a szó hétköznapi értelmében »természetnek« neveznek, vagy még pontosabban fogalmazva a földi környezet állapota és az emberiség állapota között - amelynek létminőségét nyilvánvalóan meghatározza a környezet - szükségképpen állandó kölcsönviszonynak kell lennie.” (René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei. Kárpátia Stúdió, Köröstárkány - Balatonfőkajár, 2021, 68. Az eredeti megjelenés éve: 1945.)

Márai a Nagy Rendszerekről		2021.02.27. 08:52
A Nagy Rendszerek "leírták" az embert, mint világalakító tényezőt. Nem törődnek vele, nyersanyagnak tekintik. Remélni kell, hogy itt buknak el végül. Az ember nem közömbösíthető anyag: akármilyen hurkatöltőbe préselik is, anyagában robbanékony és egy napon felelni kezd, személyesen, a Nagy Rendszereknek. Ez az utolsó remény. Márai Sándor: Napló (1945-1957). Occidental Press, Washington, 1968, 68.

Scruton a kötelezettségeinkről		2021.01.28. 05:26
„Nem születünk szabadnak, ahogy nem is önazonosság és autonómia birtokában jövünk erre a világra. Ezeket a dolgokat konfliktusok és együttműködés révén érjük el, amelyek a társadalom szövetébe szőnek minket. Szabad választással rendelkező egyénekké kizárólag azáltal válhatunk, hogy kötelezettséget vállalunk szülők, testvérek, intézmények és egyéb csoportok felé. Olyan kötelezettségeket, amelyeket nem választottunk.”   (Roger Scruton: Where We Are: The State of Britain Now. Bloomsbury Continuum, London 2017, 183.)

A nemzet politikai filozófiájáról		2021.01.27. 14:57
"Nem várhatunk el kontinuitást és koherenciát a politikában, nem várhatunk el rögzített alapelveken nyugvó, állhatatosan megbízható viselkedést a változó körülmények között, ha nincsen egy alapvető politikai filozófiánk; nem egy párté, hanem a nemzeté." (T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje, 1939)

Széchenyi a testvérháborúról		2021.01.27. 14:50
"Egyedül mimagunkban van a feltámadás, ne felejtsük ezt soha; és azért, bármily erősen ágaztassa is el hazánkban a pártokat és külön egyediségeket vérünk heve és politikai hitünk türelmetlensége, legyen köztünk legalább egy engesztelő eszme, mely lefegyverez, s kézfogásra int; és ez: a nemzetiség eszméje és azon hűség, mely ehhez köt; mert ugyan, ha az ármány még ezen kapcsot is el bírja köztünk vágni, és magyar magyar gyűlöl, és magyar magyart üldöz: oh, akkor nemcsak nem virul fölöttünk élet többé, de még [a] végünk sem lesz díszteljes." (Gróf Széchenyi István beszéde az Akadémián, 1846)

Eliot a tudós kritériumáról		2021.01.23. 09:53
Nem tudósok számára írok, hanem olyan embereknek, mint amilyen én vagyok – néhány hibát minden bizonnyal kompenzálnak bizonyos előnyök –, s ami alapján valakinek a tudós voltát meg lehet ítélni, az nem különleges tudása egy bizonyos területről, hanem gondolkodásának, érzésének, életének teljessége, és az a mód, ahogyan az emberi lényeket szemléli. (A keresztény társadalom eszméje. In Miles Christi Évkönyv MMXII., 369.)

Márai a törzsasztalokról		2020.12.15. 11:18
"Mindezt szeretném megmondani a törzsasztalnak. Ma nehéz az emberekkel beszélni. Félnek és tele vannak bűntudattal; s aki fél, az tiltakozik és kiabál... Mégsem szabad feladni a fellázadt ösztönvilággal és az elnépiesedő civilizált öntudattal szemben az értelem meggyőző és békítő erejébe vetett hitünket. Az írók és nevelők dolga lesz, hogy a romok között őgyelgő európaiakat figyelmeztessék szerepükre és feladataikra." Márai Sándor: Kassai őrjárat. Helikon Kiadó, Budapest, 2013, 145.

A Vadember meglátásai a Szép új világról		2020.12.10. 20:50
"Kiirtottak mindent, ami kellemetlen, ami egy kis tűrést és erőfeszítést követel az embertől. Nem fog jóra vezetni. Nem érzik még a veszély és bizonytalanság hiányát?"   "Nekem nem kell kényelem és nyugalom. Nekem Isten kell, kétely, veszély, izgalom, szabadság, jóság, gonoszság, erény és bűn. Én az életet a maga teljességében akarom!" (Huxley, Aldous: Szép új világ. Ford.: Szinnai Tivadar. Pantheon kiadás, Budapest, 1934, 240-241.)   Illusztráció: Jessica Brown a Szép új világ című, 2020-ban debütált sorozatban

Mit dolgozzék a magyar szellem?		2020.12.04. 09:38
"A diagnózis biztos, s minden gyógyszer-ajánlás frivolitás. Mi marad hát a hátralévő időkre? Dolgozni kell, már csak a megbolondulás ellen is. De mit? Mit dolgozzék egyáltalán a szegény magyar szellem? Amit a halálos beteg, aki nem akar betegségébe süppedni szellemével? Írjuk meg népünk emlékiratát, figyeljük, mint haldokló orvos magán a tüneteket, tanulságul egy nagy nép-pathológia számára, vagy vágjuk el magunk a testtől, s emelkedjünk föl az örökhöz, mint a görögség Platón korában, amikor a politikus tetem elrothadt, s a népétől elszakadt bölcs a szellemben rakott államot?"   Németh László: Magyarok Romániában. (Útirajz). In Tanu [Tanú]. Németh László kritikai folyóirata. 1935/3-4. szám, 182.

Törődés a hellyel		2020.12.04. 09:28
„Hozzátartozik mindehhez a törődés attitűdje – törődés az intézményekkel, a szokásokkal és a közmegegyezésen alapuló megoldásokkal. Felismerjük, hogy könnyebb pusztítani, mint teremteni, és hogy akkor töltjük be feladatunkat a földön, ha arra a kis szögletére figyelünk, amely a miénk, és ezt a »miénket« a szívünkön hordjuk.” (Roger Scruton: A pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye. Ford.: Csordás Gábor.  Noran Libro Kiadó, Budapest, 2011, 189.)

Az emberiség és a természet kapcsolatáról		2020.12.04. 09:22
Illusztráció: Cesare Ripa: Natura. "Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnali előnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik. Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele." (E. B. White) Idézi: Carson, Rachel: Néma tavasz. Ford.: Makovecz Benjamin. Katalizátor Könyvkiadó, Páty, 2007, 17.

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk