| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Miként fosszuk meg a trónjától Harpagont? |
|
2022.09.30. 13:58 |
|
Gondolatok a közjó gazdaságáról
Az emberiség krónikájában a valóságos kopernikuszi fordulatot meglátásunk szerint Francis Bacon, illetve Bernard Mandeville gondolkodásmódja hozta el.
|
Öreg János: Az éghajlat és talaj befolyása az emberi műveltségre és társadalomra (1876) |
|
2022.09.18. 21:10 |
|
Senki sem csodálkozik azon, midőn hallja, hogy a csecsemő annyira összefügg édesanyjával, miként ennek nemcsak arcvonása, hanem mindennemű élettüneménye, öröme, bánata, egészsége, betegsége, amannak arcvonásaiban s életében visszatükröződik. De még azt is rendes dolognak tartjuk, hogy az édesanyai befolyás nem szűnik meg azzal, ha a csecsemő leszakad a tápláló eledelt nyújtó anyai kebelről, mert hiszen nagy embereink életében oly előszeretettel keressük ki azon hatásokat, melyeket a fogékony elmére az édes anyai példa, intés vagy talentum gyakorlott, hanem már arra sokan hitetlenül rázzák fejüket, midőn hallják, hogy az emberiség nagy egésze, szintén ily viszonyban van a földdel, a mi édesanyánkkal, melynek vége szolgáltatta azt az anyagot, amiből szervezetünk felépült, s melynek anyai kebléről vesszük naponként magunkhoz azon táplálékot, ami személyünk fenntartására, vagy szervezetünk elhasznált alkatrészeinek kipótlására megkívántatik.
|
Németh László: Nagyváradi beszéd (1943) |
|
2022.09.18. 12:11 |
|
Egy szórvány internátus javára tartott előadás
Néhány évvel ezelőtt, amikor a magyarosított nevűek kezdték a nevüket visszaváltoztatni, s a Héthársiak és Határváriak alól itt is, ott is előbújtak a Hermanok és Huberek: kiváló történészünk tanulmányt írt a törzsökös magyarok mozgalmáról. Azt mondta, hogy a disszimiláció megdöbbentő jelenségei közt meg kell értenie őket. De meggondolták-e, tette hozzá intőleg, hogy ha szervezkedésük sikerül: ők fajmagyarok, kisebbségben lesznek, legalábbis a középosztályban Ezt az intelmet fordítottam én vissza könyvecském címében. A professzor úr nem mond ismeretlen dolgot. Amit mi a magyarságért tettünk, kisebbségként tettük. A kisebbségi harcmodorral járó reménytelenség, megaláztatás, s eltökéltség nekünk a vérünkben van.
|
Angyal Pál: Tanuljunk a természettől! (1923) |
|
2022.09.18. 11:51 |
|
Széthúzó akarások és szerteágazó cselekvések jellemzik ma a világot. Európa államai - a legyőzöttek épp úgy, mint a győzők - sziklához vágódott tutajhoz hasonlítanak. Nincs közöttük - a sokféle antantkapcsolat ellenére . igazi akarás- és cselekvés-összhang. De vajon lehet-e akkor, amikor az egyes államokon belül is meg nem értés, állandó viszálykodás, sőt gyűlölet honol a lelkekben !
|
Raoul Löbbert: Mi a természet ellen (2019) |
|
2022.08.18. 13:36 |
|
Aki bolygónk állapotát figyeli, annak kételkednie kell az emberiségben. Egy okkal több, hogy Ádámmal, Évával és a bűnbeeséssel foglalkozzunk.
|
Paul R. Ehrlich: A népesedési bomba (1968) - Részlet |
|
2022.07.23. 10:24 |
|
Egyre több ember
Az amerikaiak kezdik felismerni, hogy a világ elmaradott országai elkerülhetetlen népesedési-élelmezési válsággal néznek szembe. Az élelmiszertermelés ezekben az országokban minden évben elmarad egy kicsivel a robbanásszerű népességnövekedéshez képest, és az emberek egy kicsit mindig éhesebben térnek nyugovóra. E tendenciában akadnak ugyan átmeneti vagy helyi ellenhatások, már elkerülhetetlennek tűnik, hogy a folyamat a logikus végkifejlethez: a tömeges éhezéshez vezet.
|
Michael S. Northcott: Politikai teológia az antropocén korában (2013) |
|
2022.05.05. 11:21 |
|
Bár a civilizáció első emberi jelét az üledékrétegeken a jövő régészei egészen a neolitikus földművesek - az első Ádámok [Adams] - által megművelt talajrétegekig vezethetik vissza, fentebb a Föld antropomorfizálódásának fontosabb időpontja, Krisztus születése mellett érveltem. De talán teológiailag helyénvalóbb lenne a krisztocén korszak kezdetét Ádám felemelkedéséhez és bukásához kötni, hiszen az első Ádámban „mindenki meghal”, a második Ádámban, Krisztusban pedig „mindenki életre kel” (1. Korintus 15:22).
|
Citátor: A földi környezet és az emberiség állapota közötti kölcsönviszonyról |
|
2021.12.19. 15:36 |
|
„Az emberiség történelmének minden egyes periódusa egy jellegzetes »kozmikus pillanatnak« felel meg, s maga a világ, vagy az, amit a szó hétköznapi értelmében »természetnek« neveznek, vagy még pontosabban fogalmazva a földi környezet állapota és az emberiség állapota között - amelynek létminőségét nyilvánvalóan meghatározza a környezet - szükségképpen állandó kölcsönviszonynak kell lennie.”
(René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei. Kárpátia Stúdió, Köröstárkány - Balatonfőkajár, 2021, 68. Az eredeti megjelenés éve: 1945.)
|
Germanus Gyula: A föld és a faj hatása a történelemben (1919) - I. rész |
|
2021.08.30. 18:14 |
|
I. A történetbölcselet és a földrajzi tényezők
A világháborúnak szemünk előtt lejátszódó eseményei ellenállhatatlan erővel fordították figyelmünket a történelemfilozófia néhány fontosabb eredményére, és arra késztettek, hogy régibb és újabb írók és gondolkodók rendszerét a ma tapasztalatain épülve átvizsgáljuk.
|
A Föld napja - Othmar Spann a természet igazi szemléléséről |
|
2021.04.22. 08:29 |
|
A Föld napja első ízben 1970-ben került említésre, amikor Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére április 22-én mintegy húszmillió amerikai polgár emelte fel szavát a természet érdekében. 2009-ben az ENSZ a bolíviai elnök kezdeményezésére a "Földanya Nemzetközi Napjává" nyilvánította e napot. A konzervatív természetszemlélet népszerűsítése jegyében az alábbiakban Othmar Spann gondolatai olvashatók a természet igazi szemléléséről.
|
Mennyire fáj a földnek az ember? A természettel kapcsolatos etikai dilemmák konzervatív olvasata |
|
2021.03.25. 07:37 |
|
„Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltétlen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban.” (Goethe) [Idézi: Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford.: Barankovics István. Aurora Kiadás, Budapest, 1943, 47.]
|
Fred Pearce: Lábnyomok egy véges bolygón (2010) |
|
2020.12.15. 21:55 |
|
Bolygónk történetének legsikeresebb állatfaja az ember. Ám éppen ez a siker bátorított bennünket számunk oly mértékű megnövelésére, amely már fajunk fennmaradását veszélyezteti. Az igazi veszélyt azonban nem a több tigris-gazdaság [utalás a délkelet-ázsiai ún. kistigris-államokra], hanem a több Gáza jelenti.
|
Helena Norberg-Hodges: Hozzuk a gazdaságot haza! Egy helyhez kötődő kultúra felé (1999) |
|
2020.12.08. 22:29 |
|
Mit értünk lokalizáción?
A lokalizáció mindenekelőtt a „helyhez” kapcsolódik, azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, a helyi keretek között elünk és termelünk. Magában foglalja lakhelyünk és a helyi közösség ismeretét és megértését, legyen az egy dombfalu Bhutánban vagy London egyik kerülete. A lokalizáció kötődés is a helyhez, és ez az, ami a legtöbb emberben felébreszti azt az érzést, hogy eredendően tartozik valahová. A lokális szó a latin locusból ered, ami helyet jelent, és éppen az ilyen értelemben vett, egy bizonyos területhez kötődő, sajátos környezeti és kulturális jegyeket magán hordozó közösséghez tartozás érzete, illetve a közösség a természettel – a csillagokkal a fejünk fölött és a földdel a lábunk alatt – az, ami napjainkban kiveszett a „fejlett” világ oly sok részéből. A lokalizáció ezeknek a kapcsolatoknak az újraszövését jelenti.
|
Citátor: Az emberiség és a természet kapcsolatáról |
|
2020.11.27. 09:25 |
|
"Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnali előnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik. Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele." (E. B. White)
Idézi: Carson, Rachel: Néma tavasz. Ford.: Makovecz Benjamin. Katalizátor Könyvkiadó, Páty, 2007, 17.
|
A szomszéd fűje miért nem zöldebb? Gondolatok a szuverenitás kizöldítéséről |
|
2020.11.09. 23:41 |
„Egy állam alkotmányát az teszi valóban szilárddá és maradandóvá, ha (…) a természeti viszonyok és a törvények minden ponton összhangban állnak, s az utóbbiak úgyszólván csak biztosítják, kísérik, kiigazítják az előbbieket.” (Rousseau, 1978, 518.)
|
A bolygónk neve: halál?! |
|
2020.10.28. 23:35 |
„Rajtunk kívül senki nem fogja elpusztítani a Földet, és rajtunk kívül senki nem fogja megmenteni. A legreménytelenebb helyzetek sarkallhatnak a legreménytelibb cselekedetekre. Módokat találtunk az élet helyreállítására a Földön egy totális katasztrófa esetére, merthogy módokat találtunk az élet totális katasztrófájának okozására a Földön. Mi vagyunk a vízözön, és mi vagyunk a bárka.” (Foer, 2020, 217.)
|
Van, aki forrón szereti? |
|
2020.05.27. 23:12 |
|
A koronavírus-járvány kitörését megelőző időszak repertoárját egyértelműen az egyre fenyegetőbbé váló klímaváltozás kérdése uralta – csak két jellemző momentumot emelve ki az ezzel kapcsolatos tematikai kavalkádból: az Oxford Dictionary szerkesztői a klímavészhelyzetet választották az év szavának, a Time magazin pedig a 16 éves svéd diáklányt, a globális klímamozgalom egyik elindítójának számító Greta Thunberget választotta az év emberévé. A pandémia, valamint az azzal járó bezártság egy időre ugyan letaszította képzeletbeli trónjáról a klímaválság problémáját – mi több, a járvány időlegesen még csökkentette is a károsanyagkibocsátást –, azonban egyértelmű, hogy a „posztkoronális korszak” első számú problémája továbbra is a globális klímaváltozás marad.
|
Jeremy Green: Miért az éghajlatváltozás a globalizáció legnagyobb kihívása? (2020) |
|
2020.04.30. 22:54 |
|
Jeremy Green, a Cambridge-i Egyetem oktatója a Sheffield Political Economy Research Institute honlapján megjelent blogbejegyzésében 2020 januárjában – tehát még a koronavírus-járvány európai elterjedését megelőzően, ha úgy tetszik, a „prekoronális világban” – amellett érvelt, hogy az egyre fenyegetőbb globális klímaválság miatt a globalizáció teljes átalakítására van szükség. Az általunk képviselt lokális – és a nemzeti sajátosságokra is figyelemmel lévő – megoldással szemben azonban Green globális hatókörű forgatókönyv kidolgozásában gondolkodik. Az alábbiakban a Szerző cikkének általunk fordított változatát közöljük.
|
Liberalizáljuk-e Gaiát? Felelet Fodor Gábornak |
|
2019.12.22. 22:42 |
|
A magukat deklaráltan liberálisként meghatározók egyik utolsó mohikánja, az SZDSZ utolsó előtti és a Magyar Liberális Párt első elnöke, Fodor Gábor 2018 tavaszán a „politikai hisztériák” nagyobb dicsőségére szolgáló módon íródott ki az Országgyűlésbe aspiráló képviselőjelöltek sorából. A mindenképpen veteránnak – már-már politikai matuzsálemnek – számító szabadelvű politikus idén nyáron aztán bejelentette, hogy végleg szakít az aktív közéleti szerepvállalással, és inkább a katedrák világához tér vissza, hogy „nem középiskolás fokon” okítsa az ifjúságot. Sejteni lehetett azonban, hogy a sokáig a politika „szőke hercegeként” aposztrofált Fodor politikával való szakítása nem tekinthető „véglegesnek és helyrehozhatatlannak”; szokták volt mondani, hogy aki egyszer elmerül a politizálás rejtelmeiben, az valósággal függővé válik, így nem tudja egykönnyen elhagyni ezt a terepet.
|
| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|
Tovább…
