Jacques Maritain: A civilizáció alkonya (1939) |
|
2025.03.28. 09:19 |
|
A tárgy, mellyel foglalkozni kívánok, a mai élet legvalóságosabb problémáit érinti; mint filozófus fogok beszélni róla, a filozófus elkerülhetetlen szárazságával, de talán nem kell ezért elnézést kérnem az olvasótól.
|
 |
John Maynard Keynes: Gazdasági lehetőségek unokáink számára (1930) |
|
2025.02.14. 10:05 |
|
I.
Újabban [1] súlyos gazdasági pesszimizmus lett úrrá rajtunk. Általános a vélemény, hogy a XIX. századot jellemző roppant gazdasági növekedés korszaka véget ért, az életszínvonal emelkedése le fog lassulni – legalábbis Nagy-Britanniában –; és az elkövetkező évtizedben is inkább a gazdaság hanyatlása, semmint fellendülése lesz jellemző.
|
|
Dessewffy Tivadar: A magyar arisztokrácia kettős válsága (1934) |
|
2025.01.24. 13:15 |
|
Aranyhíd a parasztarisztokrácia felé
Új feladatok, új áldozatok - Az igazi földreform
1918 óta az állandósult forradalmak korát éljük. A politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés tempója már-már mindenütt elérte azt a fokot, amelyen a »forradalom« megjelölés többek előtt jogosultnak látszhatik. Az öt világrésznek szinte minden országában napról napra új problémák merülnek fel és dőlnek el. Minden csúszik, inog körülöttünk, s ilyenkor a nagy átértékelések idejében, természetes, hogy egyszerre égetően aktuális lehet az egyes ember és az egyes osztályok átcsoportosításának gondolata.
|
|
Tamás András: A turánizmus nemzetközi politikai jelentősége (1942) |
|
2025.01.18. 10:48 |
|
A mostani háborúval az emberiség történelme új fázisba lép. A jövő eseményeinek gócpontja a Mediterrán-tenger partjairól a Csendes-óceán vidékére fog áttevődni. Azok a népek, amelyek ennek az átköltözésnek az útvonalában fekszenek - a Közel- és Távol-Kelet népei - megkezdik történelmi szerepüket játszani. Erejük és befolyásuk évtizedről évtizedre emelkedni fog, mígnem elérik azt a fokot, amely elhomályosítja Európa szerepét. Új idők jönnek, új szereplőkkel és új célkitűzésekkel. Az elmúlt többezer évnek „mediterrán” emberisége kelet felé fog haladni, hogy az elkövetkező ezer éveknek „csendes-óceáni” emberisége kialakulhasson. Ebben az új történelmi időben Európa és Ázsia Eurázsiává olvadnak össze, és Japán megszűnik csak ázsiai hatalom lenni. Körülötte fognak csoportosulni a keleti nem-szláv fajú népek, amelyek a mediterrán emberével együtt létrehozzák az eurázsiai civilizációt.
|
|
Palotás Zoltán: A geopolitika és Pécs közlekedésügye (1941) |
|
2025.01.15. 10:23 |
|
Feladatom kettős: először szólni szeretnék a geopolitikáról, majd pedig Pécsnek a Délvidék visszafoglalása folytán létrejött új geopolitikai helyzetéről, feladatairól, jövőjéről. Ennek a tárgynak alapos feldolgozása igen terjedelmes munka lenne, mely messze meghaladná egy folyóirat hasábjait, ezért itt csak néhány lényeges részét érinthetem.
|
|
Szentkúty Ilona: Bensőséges, lelkes hangulatban ért véget a kassai Katolikus Nyári Egyetem (1943) |
|
2025.01.15. 08:38 |
|
Kassa, 1943. augusztus 2.
A kassai Katolikus Nyári Egyetemen az utolsó előtti előadó dr. Perneczky Béla miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanár volt, aki „Az egyén, a népközösség és a magánjog“ címmel tartott előadást. Az egyén és a köz, a liberalizmus és az intervencionizmus ellentétpárjainak bevezető ismertetése után, a közösségi koreszmének a magánjogra gyakorolt hatásaival foglalkozott. A közösség érdekében a közjog behatol a magánélet szférájába. A magántulajdon használatát és a tulajdonnal való jogi rendelkezést korlátozza. Ez az, amit úgy szoktak kifejezni, hogy „a magántulajdon intézményének szociális tartalommal való átitatása“. Igen jelentős a közjogi térhódítás a kötelmi jogban. A gazdasági jog és a munkajog nagy része az e folyamat során keletkezett jogszabályokból áll.
|
|
Taba István: Az új Európa elmélete (1943) |
|
2025.01.10. 12:57 |
|
I. A tudomány és államvezetés
Amely kérdésekkel ma Németország foglalkozik, arra mindenki felfigyel, nemcsak Európában, hanem a föld más részein is. Mint valamikor a Bauplatz vagy a Quai d’Orsay hangját várta a világ közvéleménye, mielőtt egyik vagy másik eseménnyel kapcsolatban állást foglalt volna, most a Wilhelm Strasse-ra szegezi a szemét az, akit a megtörtént dolgok, vagy ezek következményei érdekelnek...
És kit ne érdekelne: mi lesz a háború után? Kinek lenne izgatóbb problémája, minthogy mi történik velünk? Velünk magyarokkal, finnekkel, franciákkal... velünk... mindenkivel? 1914-[19]18-ban ilyen kérdésre Párizs adhatta volna meg a feleletet, most főképpen Berlin hivatott erre.
|
|
Kornis Gyula: Mi a középosztály? (1926) |
|
2025.01.09. 10:52 |
|
A XIX. század második felében mind gyorsabb lépésekkel halad a nagytőke a gazdasági egyeduralom felé: elkövetkezik a kartellek, trösztök, a multimilliomos plutokraták kora. De másrészt ellenhatásképpen a társadalom piramisának egyre szélesebb alapzatát alkotó ipari proletariátus is mind masszívabb tömbbe tömörül. Ennek egybekötő cementje, az érdekközösségen alapuló együttérzés és együttakarás épp úgy nemzetközivé válik, mint a nagytőke képviselőinek szolidaritása. A társadalom nagylétráján a nagytőke és a szervezett munkásság között a középső fokokon helyezkedik el az úgynevezett középosztály.
|
|
Pongrácz Kálmán: A modern jogfejlődés zökkenői (1936) |
|
2025.01.08. 15:56 |
|
A politika ma irreálisan nagy területet foglal el az emberiség életében. A múltban is nagy szerepet játszott, de olyan kizárólagos uralmat sohasem gyakorolt, mint manapság. Ma a „szent önzés” e tudományának művelése és gyakorlata öncél lett, míg az előző századokban mindig eszköz volt egy-egy nagy és felemelő gondolat érdekében. A keresztes vagy vallásháborúk felmérhetetlen eszmei és erkölcsi magasságban álltak a mai olaj-, vagy szénháborúk felett, mert akkor még elvont ideákért is tudtak vérezni az emberek, manapság pedig mindezt csak a zsebükért képesek megtenni. De a francia forradalom háborúi sem kivételek e tekintetben. A racionalista bölcseletből kinőtt „emberi jog” fogalma morális elsiklásai mellett is magasabb és emberibb szintet képviselt, mint az új nacionalista etatizmus fajfogalma. Két évezredig ha voltak is háborúk Európában, ezek valamiképp mégiscsak „házi perpatvarok” voltak, mert az európai és keresztény egység tudata ellentéteik dacára is összekapcsolta az itt élő népeket.
|
|
Papp László: Magyarabb jog felé (1942) |
|
2024.12.28. 12:08 |
|
A Bartha Miklós Társaság 1941. március hó 12-i ülésén tartott előadás
*
Szeretjük emlegetni, hogy jogásznemzet vagyunk, és szívesen beszélünk a magyar jogalkotó géniuszról. Az előbbi szállóigének a nemesebb értelme az, hogy hazánkat, nemzetünket évszázadokon át a kard mellett a jog, a változó időkhöz alkalmazkodó, az üdvös idegen hatásoktól el nem zárkózó, de elsősorban is a magyar lélekből, a magyar szellemiségből fakadó és táplálkozó, a különleges magyar életviszonyokhoz illeszkedő, anyagi és szellemi értékeinket őrző, védelmező jogrendszerünk tartotta fenn.
|
|
Pisztóry Mór: Az éghajlat befolyása az állam alkatelemeire (1871) |
|
2024.12.17. 15:22 |
|
Az újkori bölcsészet, mely Rousseau óta az államtanba is átment, szerette az egyént úgy föltüntetni, mint a függetlenség teljes ideálját, s így ma már csaknem szokássá vált az embert a természet független urának tekinteni, ki a természetet teljesen hatalmába hajtotta; de a természetbúvárok és physiologusok [fiziológusok] újabb nagyszerű kutatásai kétségtelenné tették, hogy az emberek egész fejlődése, sőt nem csekély részben azok társadalmi élete is a természetnek változhatlan [változatlan] törvénye alatt áll, és ezen körülmény nagymértékben az emberek államéletére is szabályozó befolyást gyakorol. Mindezen fontos körülményeket, szóval a természet befolyását az államtanban figyelmen kívül hagyni nem lehet.
|
|
Fábián Dániel - József Attila: Ki a faluba! (1930) |
|
2024.12.17. 08:56 |
|
Magyar Ifjúság!
Lángtarajú kakas ugrott a gyepre. Szellemi lustaság csattogtatja szárnyát, iskola-udvari szajkók rebbennek föl, idegenből hozott papagájok riadoznak, mint a megdobott madárfalka. Ki dobta el a követ? Honnan e rettenet? A Bartha Miklós Társaság merészkedett föllépni azzal, hogy ifjúságunk figyelmét fölhívja a magyarság életadó rétegjére, a parasztságra.
|
|
Pósta Péter: Az új közigazgatástudomány (1942) |
|
2024.12.16. 19:05 |
|
A Bartha Miklós Társaság 1941. április 2-i ülésén elhangzott előadás
*
A közigazgatás jelentősége napjainkban állandóan fokozódik. Az új államformák és az új feladatok a régi közigazgatási szerkezetre roppant terheket róttak. A megsokasodott feladatok elvégzéséhez nem elég azonban a személyzet számának egyszerű szaporítása. Nem elégséges néhány új hivatal kreálása, sőt még bizonyos technikai újítások sem oldják meg a felmerülő problémákat. A technikai civilizáció és a tömegek kultúrfokának emelkedése átalakította a társadalmakat, valamint a társadalmi együttélés feltételeit.
|
|
Kiss Sándor: Közép-európai sorsközösség (1935) |
|
2024.12.11. 08:43 |
|
Érzelmi belpolitikától független külpolitikát • Önellátás helyett őszinteséget • Múlton rágódás és hangulatmagyarázkodás helyett új magyar öntudatot a Duna-medencében.
|
|
Gallus Sándor: Táj és ember (1942) |
|
2024.12.09. 18:31 |
|
A környezet szerepének tanulmányozása az ember életére gyakorolt hatásában ma már határozottan megfogalmazott felismerésekhez vezetett. A kezdeti tapogatódzások fontos eredményeket hoztak. Taine közismert kis munkája (A görög művészet bölcselete) még számos tévedést tartalmaz. Taine megérezte, hogy az ember és az általa lakott táj között, e két tényező között kell, hogy kölcsönösség, behatás és ráhatás, a befolyásolás kölcsönössége álljon fenn.
|
|
Gajzágó László: A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései... (1942) - Részlet |
|
2024.11.29. 10:17 |
|
A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola
Befejezés
Amint az előadottakból látható volt, az életet tudományukkal figyelő, sőt az életben, s annak legmagasabb fokú gyakorlati megnyilvánulásaiban ama időkben maguk is a legközvetlenebbül résztvevő, s azoknak irányítására is messzemenően befolyó egyházatyák és skolasztikus szerzetes tudósok képezték ki és hozták ki először tudatos formákban a modern «ius gentium»-nak, az igazi «népek jogának», első tételeit
|
|
Kalmár Gusztáv: A tengerek a világpolitikában (1942) |
|
2024.11.18. 13:46 |
|
A tengerek már évezredek óta éppen úgy céljai a hatalmi törekvéseknek, mint a szárazföldek. Azonban jóval később lettek egymással összeütköző hatalmi törekvések, azaz ellentétes geopolitikai erővonalak találkozó, összeütközés-helyévé. Elő-Ázsia területén Asszíria, Babilónia és a Nílus völgyében Egyiptom jellegzetes hatalmi, imperialista politikát folytatott a szárazföldön, de a tengerrel alig, vagy egyáltalán nem törődött. Nem volt jelentősége a tengernek a perzsa hódító politikában, a kínai nagyhatalmi törekvésekben, sőt még Nagy Sándor, Dzsingisz kán, Timur Lenk világhatalmi céljaiban sem. Ezek az ókori és középkori nagyállamok ugyanis éppen olyan szárazföldi hatalmak voltak, mint a középkorban a Német-Római birodalom. Az ókori és középkori gazdasági viszonyok és a mainál lényegesen kisebb igények mellett érthető, hogy nagyhatalmak alakulhattak ki a tengerek teljes mellőzésével.
|
|
Szász Béla: Új magyarság és az új Európa - Bevezetőül (1942) |
|
2024.11.07. 21:15 |
|
Mélyreható, forradalmi átalakulások korát éljük.
Számolnunk kell azzal, hogy a régi Európa olyan gyökeres átalakuláson esik át, [a]milyenre a népvándorlás kora óta nem volt példa.
Érthető tehát, hogy mindenkit érdekel az a kérdés, hogy mit hoz a holnap.
|
|
Günther Neeße: Szimbólum és utópia az alkotmányban (1960) |
|
2024.10.27. 19:03 |
|
I.
Az utóbbi évtizedekben az európai filozófia egyre inkább túllépett a tisztán intellektuális megismerés birodalmán, és figyelmét az élet, az emberi lét teljessége felé fordította. E fordulat nem maradt hatás nélkül az alkotmányelméletre sem. Oswald Spengler világossá tette a különbséget aközött, hogy egy népnek alkotmánya van, vagy a nép az alkotmányban van [tételezve]; Carl Schmitt az alkotmányt „a politikai egység természetéről és formájáról szóló átfogó döntésként” fogalmazta meg. A modern közjog közelmúlt-béli, nem elhanyagolható vitái arra szolgálnak, hogy különbséget tegyenek az állam kartális és egzisztenciális alkotmánya között. A két alkotmányos jelenség közötti viszony problematikus, akárcsak a formálás és a történés közötti viszony – vagy mint a birtoklás és a cselekvés viszonya a létezéshez. A különbség különösen akkor válik szembetűnővé, amikor egy közösségben a pozitív alkotmányjogon alapuló, hagyományos állam mellett a még nem rögzült társadalmi viszonyok és politikai események alapján ellenállam alakul ki. Ez volt a helyzet a Németországban, a Weimari Köztársaság idején, 1933 előtt, ahol a szélsőjobboldalon, és bizonyos mértékig a szélsőbaloldalon, a KPD-ben is ellenállamok alakultak. Az NSDAP vezette egyes igazgatási központok már 1931/1932-ben a minisztériumokból rekrutálódó birodalmi kabinet ellenpólusának bizonyultak.
|
|
Molnár Tamás: Az amerikai világbirodalom (1968) |
|
2024.10.12. 16:21 |
|
– Amerika, Rómához hasonlóan és ugyanolyan vonakodva, világbirodalom lett. Van köztük hasonlatosság? –
A magyar származású Thomas Molnár, egyetemi tanár az utóbbi évek legsikeresebb politikai előadója Amerika-szerte. A televízió politikai vitáin és előkelő folyóiratok hasábjain éles elméjű és eredeti tézisekkel, európai felkészültséggel és az amerikai mentalitás tökéletes ismeretével lépett fel. Lapunknak adott mostani tanulmánya rendkívül érdekes analógiára mutat rá a római világbirodalom és egy „amerikai világbirodalom” lehetősége – vagy lehetetlensége? – között.
|
|
|
Tovább…
