Wilhelm Röpke: A tábornok védelmében - Hogyan lesz antigaulleizmusból antigallizmus (1966) |
|
2025.08.29. 08:24 |
|
Február 7-én érkezett meg az „Új Európá“-hoz Wilhelm Röpke professzor levele és cikke, s február 12-én érkezett a megrendítő hír: Svájcban, szívroham következtében elhunyt Wilhelm Röpke.
Lapunknak küldött írása tehát egyik utolsó alkotása. Ezúttal mintegy védőbeszédet mond de Gaulle tábornok politikája mellett. Az „Új Európa“ a múltban számos de Gaulle-t bíráló megnyilatkozásnakadott helyet, s lapunk meghirdetett elvéhez híven - „üdvözöljük az ellentéteket“ - készségesen közöljük most Röpke professzor érvelését.
|
 |
Othmar Spann: A valódi állam (1921/1938) - Részlet |
|
2025.08.28. 08:03 |
|
35. § A rendek jövőbeli kialakítása
I. A politikai rend és a legmagasabb szellemi rend
„Miről ismerem fel a legjobb államot? - Amiről a legjobb asszonyt; arról, barátom, hogy egyikről sem beszélnek.” (Schiller)
Az állam viszonya a többi rendhez
Az államot rendként határoztuk meg; olyan rendként, amely eredendően uralkodói hatalommal („szuverenitással”) rendelkezik, de amely ugyanakkor a legmagasabb rend is. Az állam és a többi rend közötti alapvető kapcsolatban először a szuverén hatalom kérdését kell tisztázni. A rendek szuverén hatalma, amint azt már bemutattuk, nem az államból származik, hanem önmagából fakad.
|
|
Juhász Vilmos: Az USA „áthatja” Afrikát? (1943) |
|
2025.08.27. 08:49 |
|
Németország legelőkelőbb földrajzpolitikai folyóirata, a Zeitschrift für Geopolitik érdekes cikket közöl arról, hogy Amerika miképpen építi ki mind a levegőben, mind pedig a tengeren és a szárazföldön közlekedési hálózatát Afrika felé. A folyóirat cikke megállapítja, hogy távolról sem átmeneti jellegű, a stratégiai helyzettől megszabott közlekedési kapcsolatokról van szó: az USA kormányzata tudatosan arra törekszik,hogy Afrikát minél „közelebb hozza” Amerikához, hogy ily módon előkészítse az Unió bizonyos mértékű protektorátusát a fekete világrész felett, és Afrika mérhetetlen ásványi és egyéb természeti kincseinek amerikai részről való kiaknázását.
|
|
Kalmár Gusztáv: A népesség a geopolitikában (1941) |
|
2025.08.07. 10:31 |
|
Minden államban legfontosabb geopolitikai tényező a nép. Az államterület geopolitikai adottságai önmagukban holtak, passzívak, és csak a népesség teszi őket cselekvő, dinamikus tényezőkké. Ismert dolog, hogy a népek nemcsak nyelvi, vallási, művelődési szempontból különböznek egymástól, hanem jellemben is. A jellemi tulajdonságok (munkaszeretet, józanság, bátorság, áldozatra készség, művelődési hajlam, stb. és ezeknek ellenkezői) sokkal nagyobb hatással vannak egy nép történeti sorsára, mint az államterület földrajzi viszonyai. A lakosság jellembeli nevelése éppen olyan fontos dolog tehát, mint a művelődés és a gazdasági élet fejlesztése vagy a katonai erő megszervezése, mert az állami életben az alap nem lehet más, mint a népi jellem.
|
|
Vizy András: A közösségi eszme a magyar alkotmányban (1942) |
|
2025.07.31. 14:34 |
|
Az alkotmány a legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint az állami főhatalmat gyakorló szerveknek (államfő, országgyűlés, kormány) egymáshoz való viszonyát, valamint az állampolgároknak az államhoz való viszonyát meghatározó jogszabályok összessége. Az alkotmány eszerint nem más, mint az állam jogi szervezettségének rendje. Ha ezzel a meghatározással beérjük, azt kell mondanunk, hogy minden államnak van valamiféle alkotmánya, mert minden államnak van valamiféle belső jogi szervezettsége, rendje.
|
|
Solt György: Machiavelli (1938) |
|
2025.07.31. 12:57 |
|
I.
A mexikói kormány, amint azt az újságok közölték, a közelmúltban utasította az állam tanügyi személyzetét, hogy a nevelés és az oktatás terén különös figyelmet fordítson három nagy gondolkodó: Rousseau, Marx és Machiavelli tanítására. Ezen írók és gondolkodók meglepő társítása, de különösképpen Machiavellinek, mint a hatalom és a racionális erőszak teoretikusának iskolai olvasmánnyá és oktatási, nevelési, szellemi ideállá való emelése, bár mindenkit nyomasztó és szorongó érzéssel tölthet el, de senkit sem érhet váratlanul, aki tudja, hogy minden hatalmi helyzet megteremti, védelemül és alibi céljából, a maga ideológiáját, minden erőszakon és érdekerkölcsön alapuló politikai és társadalmi rend kikutatja azokat az ősöket, akikkel gyakorlatban találkozott, és akikből szellemileg táplálkozott.
|
|
Dsida Elemér: A szentistváni gondolat európai jelentősége (1938) |
|
2025.07.28. 13:47 |
|
Szent István a Kárpátok völgyében megszervezte a keresztény magyar nemzetállamot. A magyar királyság, a királyi tanács, a vármegye és számos más intézményünknek elsősorban István király volt a létrehozója. Ő a megindítója a magyar művelődésnek, ipari és gazdasági életnek, bevezeti nemzetét a nyugat-európai népcsaládba. Biztosítja a magyarság létét földi hazájában, emellett a kereszténység elterjesztése és megismertetése révén megmutatja az örök élet útját is. Mindezek miatt joggal nevezzük Szent István királyt országalapítónak, minden idők legnagyobb magyarjának. De a szent király nemcsak a magyarságnak, hanem az európai kereszténységnek is korszakalkotó egyénisége. Az alábbiakban rá akarunk mutatni több vonatkozásban a szentistváni eszmék egyetemes jelentőségére.
|
|
Teleki Pál: Magyarország világpolitikai és világgazdasági helyzete a múltban és a jelenben (1926) |
|
2025.07.24. 10:29 |
|
A berlini egyetem Magyar Intézetében 1926. január 26-án tartott előadás. Megjelent a Zeitschrift für Geopolitik 1926. évi 7. füzetében. Magyarul megjelent a Földrajzi Évkönyvben, 1927-ben.
*
Magyarország földrajzi, történelmi és politikai fogalom.
Az elsőn a Közép-Duna medencéjét értjük. A történelmi fogalom: ennek a területnek egy, Európa többi népeitől idegen eredetű nép által való elfoglalása és kitöltése, s a kettőnek - a népnek és a földnek - egybeforrása alkotta egység. A politikai fogalom az a hatalmi tényező, amely Európának ebben a földrajzi energiákkal gazdagon megáldott medencéjében e népnek állammá formálódásából keletkezett.
|
|
Parragi György: Rudolf Kjellén bevált jóslatai (1939) |
|
2025.07.21. 14:41 |
|
Alig van érdekesebb és egyben hasznosabb időtöltés e felhős napokban, mint könyvespolcunkról előszedni a már fakuló levelű és rég divatjátmúlt világháborús irodalmat. Nem a háború után kilombosodott memoár-irodalomra gondolunk, melynek nagy része fontos és kevésbé fontos diplomaták, politikusok, katonák utólagos önigazolása. Valóban a világháború alatt írt és megjelent könyvekről, folyóiratokról, újságokról beszélünk. Ezek olvasása közben sokszor mai helyzetjelentésekre, gőzölgően aktuális sorokra, kísértetiesen bevált próféciákra bukkanunk. Ha belesüppedünk az elmúlt világháború zörgő irodalmi avarába, ebben a száraz harasztban sokszor örökzöld növényeket találunk, melyekbe az éles szemű előrelátás, az események időbeli és térbeli összefüggésének biztos és reális szemlélete az időszerűséget túlélő valóságokat rejtett el.
|
|
Wolfgang B. von Lengercke: Anglia - materializmus és vallásosság (1942) |
|
2025.07.15. 12:42 |
„A fölénybe kerülő gépezet gyötör és ijeszt; viharként hömpölyög felém, lassan, lassan; de már irányt vett, jönni fog és lecsap…”
(Goethe: Wilhelm Meister vándorévei)
I.
A jelen nagy, meghatározó kérdéseit sokféle perspektívából lehet vizsgálni. Ennek mélyebb gyökereit csak azok ragadhatják meg, akik felismerik, hogy a XVIII. század elején az áthagyományozott politikai és etikai eszmék mellé egy új, történelmet alakító erő is felsorakozott: az iparosodás.
|
|
Bethlen István: Nacionalizmus és kozmopolitizmus (1929) |
|
2025.07.15. 09:19 |
|
A Biblia „egy pásztor, egy nyáj”-ról beszél a Földön - ettől az állapottól sajnálatos módon még mindig nagyon messze vagyunk. Az emberiség még mindig nemzetekre van osztva, ezért teljesen természetes és elkerülhetetlen, hogy egy nemzet tagjai szolidaritást érezzenek egymással, és hogy a közös érdekeik elválasztják őket más nemzetektől. Az évezredek során a nyelvi és történelmi fejlődés nagymértékben felerősítette azokat a megosztottságokat, amelyek már az őskorban is fennálltak.
|
|
Molnár Dezső: Mérnök és geopolitika (1938) |
|
2025.07.12. 16:11 |
|
A következőkben egy magyar mérnök számára adjuk át a szót, hogy a geopolitika egy olyan részterületéről értekezzen, amelynek az eddigiek folyamán csak nagyon kevés figyelmet szenteltek - nem abból a megfontolásból, mintha osztanánk a szerző által felállított geopolitikai fogalmat, hanem elsősorban a német geopolitika külföldi hatásának bizonyítékaként. Ezen túlmenően a tanulmány néhány javaslatot és példát is tartalmaz, amelyek különösen érdekesek lehetnek nekünk, németeknek. (A szerkesztők és a szerkesztőség)
|
|
Arthur Moeller van den Bruck: A fiatal népek joga (1919) - Részlet |
|
2025.07.02. 08:01 |
|
A béke megszervezése
„A béke azt bizonyítja, amit a háborúban elértek.” (Theodor Däubler)
I.
A fiatal népek joga. Wilson csak akkor lesz képes megteremteni az általa kívánt igazságosságot, ha sikerül különbséget tennie „jog” és „jog” között. Csak akkor talál kiutat a [különböző] nézőpontok zűrzavarából, ha sikerül a tizennégy pontját - amelyek eddig csak séma és doktrína szintjén fedték le a világháború problematikáját - egyetlen, minden kérdést eldöntő nézőpontba foglalnia: ha az öreg népek előjoga mellett - amelyet a régi népek már régóta tudnak a maguk számára biztosítani - a fiatal népek jogát is áttöréshez segíti - mint a [jelen] kor és a jövendő legszükségesebb, legfontosabb és legproduktívabb népeinek jogát, amelynek kezétől és agyától minden nép, még ha ma nem is akarja beismerni, a jövőben valamiképpen függni fog.
|
|
Török Béla: A magyar és az autoritárius alkotmány (1940) |
|
2025.06.26. 10:04 |
|
I. Az a válság, amely az emberiséget a világháború válaszvonalától napjainkig olyan mélyen rendíti meg, jelentkezik hatásaiban az alkotmányjogi élet számára is.
Új mozgalmak keletkeznek, sajátos belső tartalommal, államhatalmi és világnézeti céllal, s ha uralomra jutnak, amint ezt már az európai történelem számtalan példával igazolja: új államot, és ami minket különösen érdekel, új alkotmányt építenek ki. S kétségtelen, hogy ezek a mozgalmak, valamint az általuk hangoztatott és megvalósított alkotmányjogi elvek bizonyos hasonlóságot mutatnak. Úgy, hogy talán nem is túlzás, ha a XX. század új alkotmányjogi áramlatának nevezzük ezt a jelenséget.
|
|
Carl Schmitt: A világ rendje a második világháború után (1962) |
|
2025.06.24. 11:01 |
|
A felszólalás 1962. március 21-én hangzott el Carl Schmittnek a madridi Politikatudományi Intézet tiszteletbeli tagjává avatása alkalmából, a „Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború korszakában” című sorozat részeként.
*
Don Manuel Fraga tudományos belátással és tökéletes intellektuális megértéssel tolmácsolta a munkámat. Emberi nemességgel és nagylelkűséggel beszélt rólam és a hírnevemről. A híres madridi Politikatudományi Intézet (Instituto de Estudios Políticos) olyan kitüntetéssel tisztelt meg engem, amely önmagában is nagyszerű és ragyogó, és amely a történelmi pillanat és a jelenlegi helyzet fényében még inkább annak számít. Szívből köszönöm [mindezt] az Intézetnek és igazgatójának, Manuel Fragának; ezt a megtiszteltetést az őszinte barátság és kapcsolat jeleként fogadom el. Büszkén és jelentőségének tudatában fogom viselni a jelvényt.
|
|
Carl Schmitt: A kalózkodás fogalma (1937) |
|
2025.06.23. 12:58 |
|
Az 1937. szeptember 11-ére összehívott nyoni konferenciát kalóz- vagy kalózkodásellenes konferenciaként aposztrofálták, és a kilenc résztvevő hatalom által szeptember 14-én aláírt egyezmény hivatalos szövege kimondja, hogy a kereskedelmi hajók tengeralattjárók által történő elsüllyesztéseit - az 1930. április 22-i londoni egyezmény IV. része szabályainak sérelmével összhangban - „kalózcselekményként” kell kezelni. A régi, e konferencia alkalmával gyakran ismételt formula szerint a kalóz „az emberi faj ellenségének”, hostis generis humani-nak tekinthető. Ezt korábban [a kalóz] „általános ellenségességével” indokolták, mivel [annak] rablásra irányuló szándékai minden államot kivétel nélkül érintenek, ezért minden államnak joga van [őt] ártalmatlanná tenni. „A szolidáris ellenségnek - mondja Karl Binding - szolidáris ellenállást kell kiváltania”.
|
|
Otto Koellreutter: Japán államfejlődés és a kelet-ázsiai nagytér (1943) |
|
2025.06.20. 11:33 |
|
Az Internationale Rechtskammer magyar csoportjának ülésén Budapesten, 1943. évi február 17-én tartott előadás
*
I. A kelet-ázsiai nagytér lényegét és szerkezetét - amit a japánok később megmagyarázandó ideológiai okokból „gazdasági érdekterületnek” neveznek - csak akkor értethetjük meg, ha legalább nagy vonásokban megismerjük a japán állam fejlődését a szigetállamtól a nagyhatalomig, később pedig a világhatalomig.
A kelet-ázsiai nagytér fejlődésében három sorsdöntő évet találunk, amelyek mindegyike egy-egy új korszak kezdetét jelenti. A három sorsdöntő év: 1853, 1922 és 1939.
|
|
Immanuel Wallerstein: A liberalizmus agóniája (1993) |
|
2025.06.17. 10:31 |
|
A szerző szokásához híven meglepő koncepcióval áll elő. Szerinte az egyetemek számának robbanásszerű növekedése a második világháború utáni időszakban a felvilágosodás korának utolsó fázisa volt. Ez egyben a liberalizmus kiteljesedése, illetve bizonyos értelemben hattyúdala is volt. A jelenkor problémáihoz már más paradigmában kell közelíteni.
|
|
Paul Krause: A jövőt a posztliberalizmus formálja (2022) |
|
2025.06.12. 08:04 |
|
Mi a posztliberalizmus? A fogalom manapság gyakran használatos, általában pejoratív értelemben, az úgynevezett „illiberális” konzervatívok és jobboldali személyiségek leírására, akiknek politikai nézetei állítólag ellentétesek a jogállamisággal, a republikánus és demokratikus intézményekkel, valamint az 1945 utáni, a kereskedelmi-kapitalista gazdaságon és az amerikai katonai túlsúlyon alapuló globális renddel. A posztliberális jobboldal eme kritikáját meglehetősen tudatlan és ostoba emberek erőltetik - a posztliberalizmus ugyanis egy olyan kifejezés, amely először a vallástudományokban jelent meg, különösen alma materemben, a Yale Divinity Schoolban, s leginkább a materialista modernitás feltételezéseinek kritikájára utal. A materialista modernitás feltevéseinek kritikája a politikai baloldalt éppúgy magában foglalja, mint a jobboldalt. A 2022-es választások után aktuálissá vált számunkra, hogy a posztliberalizmust annak mainstream átpolitizálódása és a politikai lexikonba való bekerülése fényében vizsgáljuk meg.
|
|
Chris Augusta: Leviatán: Szörnyeteg vagy Gépezet? (2025) |
|
2025.06.10. 08:24 |
|
1651-ben Thomas Hobbes megjelentette a Leviatánt, a modern állam szükségességéről és természetéről szóló értekezését. A hatalom hagyományos formái megkérdőjeleződtek, és Hobbes azzal érvelt, hogy valamilyen transzcendens hatalom vagy „uralkodó” nélkül az emberek visszatérnének a „természeti állapothoz”, a „mindenki háborúja mindenki ellen” örökké tartó állapotába. Az ész által vezérelve az emberek „társadalmi szerződést” köthetnek, és átruházhatják a hatalmat erre a szuverénre, amely garantálhat bizonyos fokú stabilitást és biztonságot minden polgár számára.
|
|
|
Tovább…
