Trócsányi György: Néperő, nemzeterő, államerő (1939) - II. rész |
|
2021.07.13. 10:50 |
|
IV.
A vizsgált erőrendszerben az értéksejtő néperő és az értékformáló nemzeterő mellett, az államerő elsősorban értékvédő erőnek tűnik fel. Védi a népi erőt a népességet és munkájának eredményeit; a nemzeti erőt, a nemzeti közösséget és alkotásait; védi önnönmagát, a kialakult állami formát és annak intézményeit. A népi közösség nemzetté fejlődésének kereteit biztosítja; a nemzeti közösség belső formájának külső, szervezeti formát ad (»la nation organisée«), s a megalkotott államot újra- és újra teremti, egyben óvja az ellenséges erőrendszerek támadásai ellen. Szervező erő tehát, de uralkodó és irányító erő is.
|
 |
Trócsányi György: Néperő, nemzeterő, államerő (1939) - I. rész |
|
2021.07.12. 22:21 |
|
I.
Ma, amikor a gondos nemzeti önvédelem minden erőt szolgálatába akar állítani, elsőrendű feladat annak vizsgálata, hogy a nép szaporulati rekonstrukciója - a nemzet, mint folytonos értékigenlés és értékformálás -, az állam, mint naponkint megújuló uralomgyakorlás, szervezés és védelem - milyen erőknek műve, s azok milyen összefüggésben állanak egymással, megvalósulásuknak mi az eredménye, működésüknek milyen akadályai vannak?
|
|
Egyed István: A magyar állameszme európai értelme (1944) |
|
2021.07.12. 12:37 |
|
A magyar állam rendeltetése elsősorban természetesen az, hogy a magyar nemzet életének elismert keretet adjon.
|
|
Edgar Allan Poe: A Maelström poklában (1822) |
|
2021.07.06. 20:02 |
|
["A teljesen automatizált állapot legjobb ábrázolását E[dgar] A[llan] Poe A Maelström poklában című elbeszélése tartalmazza. Őt naplójukban a Goncourt-ok már igen korán és jogosan a XX. század első szerzőjének nevezték. Nagyon jól kitűnik a két fivér eltérő viselkedése az elbeszélésben: egyiküket, a mechanizmus rémisztő látványa hatására, öntudatlan reflexek mozgatják, míg a másik gondolkozva és érezve viszonyul ahhoz - s így túléli. Ez utóbbi alakban az a felelősség is megnyilvánul, amely a feltehetően egyre csökkenő számú elitre kezd hárulni." (Ernst Jünger: Gärten und Strassen, 1939. augusztus 19. Mittler & Sogn, Berlin, 1942, 48.)]
|
|
Torzsay-Bíber György: A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban (1943) |
|
2021.07.06. 10:43 |
|
I.
A jogi gondolkodásnak az az új iránya, amely ma Németországban uralkodik, és az egész európai jogtudományban érezteti hatását, amely szerint a jogász a jogban nem szabályt vagy döntést, hanem konkrét rendet [1] lát, az új nemzetközi jogi elgondolásokra is rányomja bélyegét.
|
|
Felszeghy Béla: Az utópiák világa (1932) |
|
2021.07.05. 15:29 |
|
- Adalék a politikai álmodozás társadalom-lélektanához -
Az utópiaköltők és államregényírók klasszikus csoportjára kétségtelenül helytálló, szabatos és igaz Szombatfalvy Györgynek az a finoman különböztető megállapítása, hogy "a politika és a morál örök harcában az utópisták azon az oldalon vannak, amely felé nemesebb ösztöneink, főképpen igazságérzetünk vonz bennünket. Irrealitásaik a túllendült igazságkeresés fantazmagóriái, s azért valóságérzésünket bántják csupán, nem erkölcsi érzületünket".
|
|
Hacker Ervin: Az állameszmék hatása a büntetőjogra (1941) |
|
2021.06.23. 14:48 |
|
1. A mai időkben sokat vitatott probléma, hogy mennyiben érvényesülnek a közületek életében a különféle állameszmék, továbbá, hogy ezek az állameszmék milyen hatást gyakorolnak a büntetőjog alakulására. A vita hevességét fokozza az a körülmény, hogy többnyire egymással éles, szöges ellentétben álló felfogásról van itt szó. A szellemi harc azután még az által is élesebbé válik, hogy az új állameszmék arra törekednek, hogy bélyegüket minél jobban reá nyomj[ák] az illető jogrendszerre.
|
|
Ordoliberalizmus versus szociális jogállam: Carl Schmitt és Hermann Heller gazdaságfelfogása |
|
2021.06.17. 20:55 |
„(…) a puszta gazdasági elv nem alkalmas államépítésre sem. Az állam lényege szerint magasabb értékek reprezentánsa, nem pusztán a gazdaságiaké.” - R. F.: Katholicizmus és politikai forma (1926)
|
|
Mihelics Vid: Az új szociális állam (1931) - Részlet |
|
2021.06.15. 08:18 |
|
Az új szociális állam. Társadalompolitikai és gazdasági rendelkezések Európa legújabb alkotmányaiban.
Előszó
Az államok és társadalmak életében, bármerre tekintsünk, a szociális mozgalmat ismerjük fel mindenütt a legjellemzőbb vonásnak. Méltán nevezik korunkat szociális századnak, mert a dolgozó, tisztán munkájukból élő néprétegeknek feltörekvési küzdelme világtörténeti erővel dübörög előre. «Egyenesen esztelenségnek látszanak mindazok a rendszabályok, melyek arra vannak szánva, hogy megakadályozzák a nagy népmozgalom politikai érvényesülését. azaz: az alkotmány demokratizálását feltartóztassák, vagy azt éppen visszafejlesszék.»
|
|
René Guénon: A modern világ válsága (1927) - Részlet |
|
2021.06.09. 14:41 |
|
9. fejezet - Végkövetkeztetések
E mű elsőrendű célja az volt, hogy bemutassa, miként lehetséges a tradicionális premisszák alkalmazása révén megtalálni a legközvetlenebb megoldást a napjainkban felmerülő problémákra, hogyan érdemes az emberiség jelenlegi állapotát értelmezni, ugyanakkor a konvencionális szabályok és a szentimentális preferenciák helyett, hogyan lehet az igazsággal összhangban megítélni mindazt, ami a modern civilizációt ténylegesen "felépíti". Nem tarthattunk igényt a téma kimerítésére vagy teljes részlegességű tárgyalására, esetleg minden aspektusból történő, teljesen hiánytalan feltárására.
|
|
Szász Béla: A nagymagyar gondolat és a Duna-medence (1939) |
|
2021.06.07. 07:51 |
|
Mi a magyarság feladata és hivatása itt ezen a helyen, melyet őseink elfoglaltak? Hasonló kérdésre minden nemzet önmagára mutat, s így felel: itt élünk, itt boldogulunk, itt küzdöttünk, itt szenvedtünk, itt váltunk naggyá, vagy itt maradtunk kicsinyek, de egységesek. A felelet tehát befelé mutat, az önmagában élés tartalmát fejezi ki, a nemzet öncélú voltát.
|
|
Moór Gyula: Demokrácia és világnézet (1945) |
|
2021.06.01. 08:27 |
|
A Kúrián 1945. szeptember 20-án tartott előadás.
I.
A demokráciáról ma olyan sokat beszélnek, hogy az embernek szinte azt kellene hinnie, hogy a demokrácia problémája a társas lét legbonyolultabb, s egyben legkevésbé tisztázott kérdése.
|
|
Németh László: Nagyváradi beszéd (1943) |
|
2021.05.31. 16:51 |
|
Egy szórvány internátus javára tartott előadás
Néhány évvel ezelőtt, amikor a magyarosított nevűek kezdték a nevüket visszaváltoztatni, s a Héthársiak és Határváriak alól itt is, ott is előbújtak a Hermanok és Huberek: kiváló történészünk tanulmányt írt a törzsökös magyarok mozgalmáról. Azt mondta, hogy a disszimiláció megdöbbentő jelenségei közt meg kell értenie őket. De meggondolták-e, tette hozzá intőleg, hogy ha szervezkedésük sikerül: ők fajmagyarok, kisebbségben lesznek, legalábbis a középosztályban Ezt az intelmet fordítottam én vissza könyvecském címében. A professzor úr nem mond ismeretlen dolgot. Amit mi a magyarságért tettünk, kisebbségként tettük. A kisebbségi harcmodorral járó reménytelenség, megaláztatás, s eltökéltség nekünk a vérünkben van.
|
|
Blazovich Jákó: A szabadelvű állameszme válsága (1938) |
|
2021.05.29. 14:21 |
|
A világháború óta Európa államéleti berendezkedése körül heves harcok dúlnak. Nem parlamenti csete-patékról, szóharcokról van itt szó, a támadások az előző kor állameszméjének lényegi tartalma ellen irányulnak, akárhányszor vérontással járnak. A harcok nyomán támadt elváltozások rövid két évtized alatt olyan mélyek, oly széles területen mozognak, aminők lezajlásához a múltban évszázadok voltak szükségesek. Európa története ilyen vonatkozásban is az utolsó években hallatlanul mozgalmas, nyugtalan. A szó teljes értelmében történelmi események egymást érik. Érdemes ilyen szemszögből végigsíklani az utolsó két évtized történetén!
|
|
Kogutowicz Károly: A táj hatalma (1941) |
|
2021.05.27. 09:01 |
|
Divatossá a táj nálunk alig húsz éve lett. A tudomány régóta foglalkozik a tájjal, a miliőnek jelentősége történelemben, társadalomtudományban, néprajzban, és még egy egész sor tudományban döntő.
|
|
Péter Ernő: Széchenyi és a szövetkezeti eszme (1941) |
|
2021.05.20. 21:08 |
|
Bizonyos, hogy a magyar történelemben sokoldalúbb lángész nem volt Széchenyinél. Az eszméknek és cselekedeteknek olyan tárházát nyújtja Széchenyi az utókornak, amelyben minden időszerű kérdésünkre feleletet, megnyugtató választ találunk. Ezért nem túlzás, ha őt tartjuk az első magyar szövetkezőnek is, aki világosan látta azokat a lehetőségeket, amelyek gazdasági téren előbbre vihetik a nemzet sorsát. A lelki előkészítés hihetetlenül nehéz munkájának elvégzése után, fokozatosan kezdte meg Széchenyi az alkotások és kezdeményezések hosszú sorát. Ebben a páratlanul gazdag tevékenységében már ott égett tudatosan, vagy tudat alatt a szövetkezés szikrája, amikor mondja: "Sokezer kis erő közös célra egyesülve, hasznos és nagy műveket teremt".
|
|
Egyed István: Magyar jellem és magyar alkotmány (1941) |
|
2021.05.19. 19:04 |
|
Egyed István előadása az Országos Nemzeti Klubban 1941. március 19-én.
I. Ebben a társaságban az 1939. év őszén előadást tartottam „Politikai nemzet, népi nemzet" címmel. Előadásomban kerestem a magyar nemzetfogalom ismérveit, és arra az eredményre jutottam, hogy a nemzetfogalmat nem lehet kizárólag sem faji (ma divatos szóval: népi), sem anyanyelvi (illetőleg nemzetiségi), sem pedig államterületi, illetőleg állampolgársági (azaz politikai) alapon elhatárolni. Az említett tényezőknek mind jelentőségük van a nemzeti összetartás kialakításában, de nemcsak e tényezőknek. A magyar nemzethez tartozhatnak olyanok is, akiket nem a faj, nem a nyelv, és nem a közös határok kötnek a magyarsághoz. Ha ugyanis a nemzeti kapcsolat alapja csak a faj, illetőleg a nyelv vagy a terület lenne, akkor a nemzethez tartozás csak pozitív adottság lenne, amelybe véletlenül születünk, s amelyen változtatni alig tudunk. Faji mivoltunkat őseink határozzák meg, anyanyelvünket a szülői ház dönti el, állampolgárságunk pedig rendszerint a leszármazástól (az atya állampolgárságától) függ.
|
|
Veres Péter: A machiavellizmusról (1940) |
|
2021.05.16. 18:13 |
|
Bizonyára sokat olvastál Machiavelliről, a fejedelmek és politikusok nagy mesteréről. Nálánál világosabban, tömörebben és gátlástalanabb őszinteséggel még soha senki sem írta meg a kormányzás művészetét.
|
|
Szvatkó Pál: Bata-cipős magyar ifjúság (1932) |
|
2021.05.12. 08:31 |
|
Az öreg Chamberlain mondotta Angliában, amikor megvádolták, hogy hűtlen lett ifjúkori elveihez, és öregkorában szocialistából konzervatívvá vált:
- Nem én változtam meg, hanem a körülmények. Fiatalkoromban azokkal az elvekkel szolgáltam a legjobban a nemzetemet, amelyeket vallottam, ma a megváltozott helyzetben más elvekre és más módszerekre van szükség. Én mindig a legpraktikusabbat akartam a nemzetemért, és változatlanul életemet és véremet áldozom érte, ha kell.
|
|
Pongrácz Kálmán: Kishatalmak és nagyhatalmak (1938) |
|
2021.05.06. 19:51 |
|
A Magyar Társadalomtudományi Társulatban tartott előadás
Ha a történelem ama változásait, amelyeket egyes optimista bölcselők szeretnek az emberiség haladásának és fejlődésének nevezni, közös nevezőre akarnók hozni, úgy vizsgálataink során csakhamar kiderülne, hogy mindenhol, minden időkben és minden formák között ugyanazok az erőhatások működtek közre a civilizációk, népek, nemzetek és államok sorsának kialakításában.
|
|
|
Tovább…
