Bárdossy László: Az értelmiségi ifjúság nemzeti hivatása (1942) |
|
2021.08.12. 14:25 |
|
Bárdossy László hivatalban levő miniszterelnök 1942. március 1-jén a Soli Deo Gloria Szövetség által a Darányi Kálmán Diákház javára indítandó gyűjtés alkalmából tartott gyűlésen mondott beszédet. A kiadvány formájában (Bethlen Rt., Budapest, 1942) is megjelent beszéd ritkasága miatt - Bárdossy korábbi és későbbi beszédeivel ellentétben - nem került az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott művek listájára.
|
 |
Alpár Gyula: Embersors a szovjetéletben (1942) |
|
2021.08.12. 09:29 |
|
Az ész szakadatlan vívja harcait a kavargó történelemmel, s népek és korok meg-megújuló kísérletezéssel próbálják meg „egyetlen átfogó, eligazító elv érvényesítésével" boldogabbá rendezni az emberiség sorsát. A valóság ellen lázadó értelemnek soha olyan monumentális arányú kísérlete a Föld egész múltjában nem történt, amilyet az orosz bolsevizmus végzett, a hatalom korlátlan birtokában egyetlen kegyelmet nem ismerő laboratóriummá változtatva Európa legnagyobb országát. Amikor napjainkban a bolsevizmus festette proletárálmok titkát lépésről-lépésre előretörve fegyvereink segítik megfejtéshez, különösen értékelnünk kell Kovrig Béla kiváló tárgyismerettel írt beszámolóját e véres kísérlet mérlegéről (Embersors a szovjetéletben. Budapest, 1941. 124 l. Athenaeum).
|
|
Weis István: A beteg állam (1931) |
|
2021.08.11. 10:57 |
|
Jogász koromban úgy tanultuk, hogy az állam a nemzeti társadalmaknak hatalmi szervezete, jogi kifejezési módja. Tudtuk, hogy vannak államok, amelyekben az állam és nemzet fogalma nem fedik egymást. Ha saját, szomorú, és a politikai elméleteknek, valamint tételes közjogi rendünknek meg nem felelő helyzetünkről el akartunk felejtkezni, akkor arra mutattunk rá, hogy ugyanaz a nemzet több államban is élhet, több államot is alkothat, mint ahogy azt a németek, angolok vagy a szintén külön nemzetként szereplő észak-amerikaiak teszik, és ugyanabban az államban is lehet több nemzet, amire iskolapéldaként állították elénk a svájci szövetséget, amelyben mindhárom nép népi jogainak elismerésén felül a nemzeti lét magaslatára emelkedett.
|
|
Szentpéteri Kun Béla: Az államhoz való viszonyunk főkérdése (1928) |
|
2021.08.11. 09:30 |
|
A budapesti teológiai tanárok 1928. januári konferenciájának rendezői felkérték szerzőt „Az államhoz való viszonyunk főbb kérdései" címmel előadás tartására. E felkérés folytán 1928. január 11-én délután tartott konferencián mondta el az itt következőket.
|
|
Teghze Gyula: Az igazi állam és a helyes jog (1937) - Részlet |
|
2021.08.10. 16:56 |
|
Az állam és a jog értéktana (axiológiája)
Az igazi állam és a helyes jog
1. § Bevezetés
Az igazi állam és a helyes jog tana. Az anarchizmus problémájának kifejtésénél láttuk, hogy az állam-, illetve jog nélküli állapot az utópiák körébe tartozik, az államot és a jogot az emberiség feltétlen alakulatának és jelenségének kellett tartanunk, s így most már áttérhetünk az „Állam- és jogbölcsészet" második „Gyakorlati része" másik problémájának részletezésére, nevezetesen az igazi állam és a helyes jog kérdésének vizsgálatára.
|
|
Kornis Gyula: A politikai erósz (1933) |
|
2021.08.09. 14:36 |
|
Politikai tárgyszerelem
Platón a szerelem, az erósz igazi erejének a Symposionban azt a megnemesedést, átszellemítést tartja, mely nem a minél előbbi fizikai kielégítést követeli, hanem a szeretett lényért való küzdelemre serkent. Ez a forrása annak, hogy a szerelemben akkora idealizáló és művészi alkotásra indító erő rejlik. A szerelem tehát szellemi teremtőerő is, nem magában véve, hanem mert az ember egész mivoltát felrázza és sarkallja, egész életérzelmét felfokozza, s olyan képességeit is működésre indítja, melyek sohasem ébredtek volna tevékenységre. Az ösztön ébredezése még a száraz és józan ifjút is költővé avatja.
|
|
Péchy Henrik: Az új történelembölcseleti világszemlélet (1938) |
|
2021.08.09. 08:54 |
|
A történelembölcseletnek nem képezi feladatát a történelmi események, háborúk, forradalmak, trónváltozások, békekötések időrendbeli felsorolása, hanem a történések lényegét, indító okait, oki összefüggéseit boncolgatja, hogy következtetéseket, tanulságokat vonhasson le ezekből.
|
|
Richard von Coudenhove-Kalergi: Stalin és tsa (1931) - Részlet |
|
2021.08.08. 19:34 |
|
I. Egyház - Állam - Tröszt
1. A háromdimenziós hatalom
A bolsevizmus alkotja ma a világ leghatalmasabb és legzártabb hatalmi rendszerét: egyszerre Egyház, Állam és Tröszt. Mint szellemi hatalom, csak a katolikus Egyház méltó hozzá. Mint politikai hatalmat, csak az Észak-amerikai Egyesült-Államokat tehetjük fölébe. És mint gazdasági hatalom? Még a Morgan bankház sem éri el.
|
|
Jean Starobinski: Fények és hatalom A varázsfuvolában (1977) |
|
2021.08.06. 09:53 |
|
Az előadás a genfi "Rencontres internationales" ("Nemzetközi találkozások") című rendezvényen hangzott el, 1977. október 4-én.
A varázsfuvoláról már nagyon sok elemzés született. Goethe azt mondta róla, hogy számtalan olvasata lehet, egyszerű örömet szerezhet a tömegeknek, és titkos kincseket tárhat fel a beavatottak előtt...
|
|
Ottlik László: Felelősség a politikában (1943) |
|
2021.08.05. 13:14 |
|
A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete szabadegyetemi előadás-sorozatának keretében 1943. november 16-án, Kolozsvárott tartott előadás szövege.
|
|
Magyary Zoltán: A nagytér közigazgatása (1942) |
|
2021.08.05. 11:43 |
|
Hágában 1942. május 20-án Seyss-Inquart birodalmi biztos meghívására a fenti címmel közérdekű előadás hangzott el. Az előadó Werner Best volt, aki a németbirodalmi belügyminisztériumban miniszteri osztályfőnök, és ez idő szerint a megszállás óta Párizs katonai közigazgatásában a polgári közigazgatás vezetője (Zivilverwaltungschef). Az előadó hivatalos minősége, valamint a meghívó birodalmi biztos jogállása kétségtelenné teszik, hogy amit az előadó erről a politikai érdekességű fontos kérdésről mondott, az nem volt pusztán egyéni véleménye. Ezért az alábbiakban közlöm az előadás gondolatmenetét. [1]
|
|
Ottlik László: Politikai géniusz - politikai elit (1943) |
|
2021.08.04. 20:01 |
|
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén 1943. február 28-án, Kolozsvárott tartott ünnepi előadás szövege.
"A teremtés hat napja után Isten egyáltalán nem pihent meg, hanem olyan aktív maradt, mint az első napon. Az ügyetlen világ összeszerkesztése egyszerű elemekből és továbbgördítése évről évre a nap sugaraiban, minden bizonnyal aligha lenne szórakoztató, ha nem lett volna az a terve, hogy keltetőt találjon a szellem világa számára. Tehát ma folyamatosan aktív a magasabb természetben azért, hogy az alacsonyabb rendűt használhassa." (Goethe) [1]
|
|
Martonyi János: Közigazgatásunk reformja (1942) |
|
2021.08.04. 10:17 |
|
Megpróbáltatások és nagy események közt zajló századunknak egyik legszembetűnőbb és legáltalánosabb, mindenkitől mindenütt észlelt jelensége az állami tevékenység körének fokozatos kiterjesztése. Főként a közigazgatás jelentősége növekszik, s a közigazgatás problémái azok, amelyek mindinkább magukra vonják a figyelmet. A közigazgatás valósítja meg az állam célkitűzéseit, viszi át az életbe az alkotmány- és törvényszabta elveket, nemcsak eszmeileg, elvont értelemben, hanem gyakorlati cselekvéssel, kézzelfogható alkotások és tények formájában. A modern közigazgatási szervezet fő alkotó eleme: az élethivatásos tisztviselői apparátus, az ún. bürokrácia - amelyről elméletileg nem kell feltétlenül rosszaló hangsúllyal beszélnünk - működésében az emberek elevenébe vág, és túlzás nélkül mondhatjuk róla azt is, hogy a nemzeti jövő kikovácsolásának leghathatósabb eszköze.
|
|
Karácsony Sándor: Ocsúdó magyarság (1944) |
|
2021.08.03. 13:41 |
|
A magyarok ocsúdásáról fogok beszélni.
Mi az ocsúdás?
Aki már volt eszméletén kívül - egy nagy betegség következtében -, az nagyon jól tudja, hogy amikor kezdte elveszíteni és kezdte visszanyerni az eszméletét, egy furcsa lelkiállapotban leledzett: összefolyt előtte minden. Ilyen állapotban van az ember, amikor nem ocsúdó. Amikor kezd ocsúdni, az érzelmi, értelmi és akarati kategóriák kezdenek elválasztódni egymástól. Nem téveszti össze az érzelmeit a gondolataival stb. Pontosan tudja, mit cselekszik és mit cselekedhet. Így az egyén.
|
|
Németh László: Új politika (1933) |
|
2021.08.03. 11:05 |
|
Választópolgárok vagyok, de sohasem éltem a jogommal. Megfizettem a büntetést, vagy üres lappal szavaztam; úgy éreztem, annyira távol állok a mai politikai pártok akármelyikétől, hogy frivolitás volna választanom köztük. Az író, gondoltam, természeténél fogva rossz politikus. A történelem durva eszközöket használ, minden megoldása otromba hozzávetés; a művészt, aki a tökéletesség szerelmese, megzavarja ez a kontárság, nem hiszi el, hogy az irányok értelmesebbek, mint akik képviselik.
|
|
Krisztics Sándor: Liberalizmus és etatizmus (1934) |
|
2021.08.03. 08:39 |
|
A Magyar Társadalomtudományi Társaság vezetősége 1934-ben elhatározta, hogy a liberalizmus kérdésében ankétet tart. Azokhoz, akik tudomása szerint foglalkoztak a kérdéssel, a következő levelet kérdéseket intézte:
1. miben látják a liberalizmus hibáit és hiányait? 2. Megfelelő orvosszert látnak-e e bajok ellen az etatizmus növelésében? 3. Minő más utakat tartanának aktuálisan célravezetőbbeknek?
Az alábbiakban Krisztics Sándor válasza olvasható.
|
|
Makay Miklós: A kelet-közép-európai államrendszer problémája (1928) |
|
2021.08.02. 11:43 |
|
A modern történetszemlélet hatása alatt egyre általánosabb lesz a felfogás, hogy a mindenkori társadalmi és állami létformák, valamint ezeknek változásai nem történelmi esetlegességek művei, hanem törvényszerű fejlődés eredményei. E szemlélet megvilágításában a fejlődésnek az a közel másfél évezredes továbbépülése, mely Európát az államéleti és társadalmi fejlettség mai szintjére emelte, vázlatosan a következő képet nyeri.
|
|
Egyed István: Totális közjog és magyar alkotmány (1939) |
|
2021.07.28. 09:29 |
|
Az alkotmány a nemzet jogilag megállapított életformája olyan keret, amelyben az állam a maga életét éli. Ma, amikor az emberiség életét a válságok egész sorozata jellemzi, csak természetes, hogy e válságok a nemzeti életforma kereteire: az alkotmányokra is kiterjednek. Az alkotmányok is válságba jutottak, és így meg kell világítani e válság természetét.
|
|
Örkény István: A fogyasztói társadalom lélektani anatómiája |
|
2021.07.27. 18:54 |
|
Gyönyörű délután.
New York felhőkarcolói közt átsüt a lenyugvó nap. A 2. sugárúton sétálok. Jól érzem magam. Nincs hiányérzetem. Lelki egyensúlyom teljes. Van ugyan pénzem, de nincs vásárolhatnékom. Vegyek egy fagylaltot? Még arra sincs szükségem. Mindenem megvan, ami kell. Most jön a fordulat. Sétálok tovább, de most már a 86. utcában. Egy kirakat előtt valami megállít. De mi? Rádiók, lemezjátszók, televíziók és magnetofonok. Nem érdekel. Csupa olyan portéka, aminek odahaza – már régóta birtokosa vagyok. Az ám! De a kirakat közepén kivilágított reklámtábla.
|
|
Magyary Zoltán: Két korszak mezsgyéjén: Jogállam - a cselekvő állam (1939) |
|
2021.07.22. 09:45 |
|
Magyary Zoltán előadása a Mérnökpolitikai Társaságban
Államberendezkedésünk különböző reformjának szükségességével van tele a levegő. A különböző kormányprogramok ezt hol erőteljesebben, hol halkabban hirdetik, de mindig elismerik. Mi az oka annak, hogy ez a szükséglet ilyen erőteljesen, ilyen elnémíthatatlanul jelentkezik? Az, hogy az állami életben is van növekedési, fejlődési folyamat. Az alkotmány ezeréves fája úgy terebélyesedik, hogy újabb és újabb gyűrűk fejlődnek rajta. Az alkotmány fájának gyűrűi nem éveknek, hanem évszázadoknak az elmúlását jelentik. Most is arról van szó, hogy alkotmányunk fájának az az utolsó gyűrűje, amely a[z 18]48-as reformok megalkotásával jött létre, az azóta eltelt közel száz év alatt szűkké vált, kinőttük; az alkotmány fájának azt le kell pattintania magáról, hogy felvehesse a következő, tágabb, hatalmasabb gyűrűt. A XIX. század állama át kell, hogy alakuljon a XX. század államává. Alkotmányunknak be kell fogadnia a XX. század életformáját.
|
|
|
Tovább…
