Teghze Gyula: Az igazi állam és a helyes jog (1937) - Részlet |
|
2021.08.10. 16:56 |
|
Az állam és a jog értéktana (axiológiája)
Az igazi állam és a helyes jog
1. § Bevezetés
Az igazi állam és a helyes jog tana. Az anarchizmus problémájának kifejtésénél láttuk, hogy az állam-, illetve jog nélküli állapot az utópiák körébe tartozik, az államot és a jogot az emberiség feltétlen alakulatának és jelenségének kellett tartanunk, s így most már áttérhetünk az „Állam- és jogbölcsészet" második „Gyakorlati része" másik problémájának részletezésére, nevezetesen az igazi állam és a helyes jog kérdésének vizsgálatára.
|
 |
Kornis Gyula: A politikai erósz (1933) |
|
2021.08.09. 14:36 |
|
Politikai tárgyszerelem
Platón a szerelem, az erósz igazi erejének a Symposionban azt a megnemesedést, átszellemítést tartja, mely nem a minél előbbi fizikai kielégítést követeli, hanem a szeretett lényért való küzdelemre serkent. Ez a forrása annak, hogy a szerelemben akkora idealizáló és művészi alkotásra indító erő rejlik. A szerelem tehát szellemi teremtőerő is, nem magában véve, hanem mert az ember egész mivoltát felrázza és sarkallja, egész életérzelmét felfokozza, s olyan képességeit is működésre indítja, melyek sohasem ébredtek volna tevékenységre. Az ösztön ébredezése még a száraz és józan ifjút is költővé avatja.
|
|
Péchy Henrik: Az új történelembölcseleti világszemlélet (1938) |
|
2021.08.09. 08:54 |
|
A történelembölcseletnek nem képezi feladatát a történelmi események, háborúk, forradalmak, trónváltozások, békekötések időrendbeli felsorolása, hanem a történések lényegét, indító okait, oki összefüggéseit boncolgatja, hogy következtetéseket, tanulságokat vonhasson le ezekből.
|
|
Richard von Coudenhove-Kalergi: Stalin és tsa (1931) - Részlet |
|
2021.08.08. 19:34 |
|
I. Egyház - Állam - Tröszt
1. A háromdimenziós hatalom
A bolsevizmus alkotja ma a világ leghatalmasabb és legzártabb hatalmi rendszerét: egyszerre Egyház, Állam és Tröszt. Mint szellemi hatalom, csak a katolikus Egyház méltó hozzá. Mint politikai hatalmat, csak az Észak-amerikai Egyesült-Államokat tehetjük fölébe. És mint gazdasági hatalom? Még a Morgan bankház sem éri el.
|
|
Jean Starobinski: Fények és hatalom A varázsfuvolában (1977) |
|
2021.08.06. 09:53 |
|
Az előadás a genfi "Rencontres internationales" ("Nemzetközi találkozások") című rendezvényen hangzott el, 1977. október 4-én.
A varázsfuvoláról már nagyon sok elemzés született. Goethe azt mondta róla, hogy számtalan olvasata lehet, egyszerű örömet szerezhet a tömegeknek, és titkos kincseket tárhat fel a beavatottak előtt...
|
|
Ottlik László: Felelősség a politikában (1943) |
|
2021.08.05. 13:14 |
|
A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete szabadegyetemi előadás-sorozatának keretében 1943. november 16-án, Kolozsvárott tartott előadás szövege.
|
|
Magyary Zoltán: A nagytér közigazgatása (1942) |
|
2021.08.05. 11:43 |
|
Hágában 1942. május 20-án Seyss-Inquart birodalmi biztos meghívására a fenti címmel közérdekű előadás hangzott el. Az előadó Werner Best volt, aki a németbirodalmi belügyminisztériumban miniszteri osztályfőnök, és ez idő szerint a megszállás óta Párizs katonai közigazgatásában a polgári közigazgatás vezetője (Zivilverwaltungschef). Az előadó hivatalos minősége, valamint a meghívó birodalmi biztos jogállása kétségtelenné teszik, hogy amit az előadó erről a politikai érdekességű fontos kérdésről mondott, az nem volt pusztán egyéni véleménye. Ezért az alábbiakban közlöm az előadás gondolatmenetét. [1]
|
|
Ottlik László: Politikai géniusz - politikai elit (1943) |
|
2021.08.04. 20:01 |
|
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén 1943. február 28-án, Kolozsvárott tartott ünnepi előadás szövege.
"A teremtés hat napja után Isten egyáltalán nem pihent meg, hanem olyan aktív maradt, mint az első napon. Az ügyetlen világ összeszerkesztése egyszerű elemekből és továbbgördítése évről évre a nap sugaraiban, minden bizonnyal aligha lenne szórakoztató, ha nem lett volna az a terve, hogy keltetőt találjon a szellem világa számára. Tehát ma folyamatosan aktív a magasabb természetben azért, hogy az alacsonyabb rendűt használhassa." (Goethe) [1]
|
|
Martonyi János: Közigazgatásunk reformja (1942) |
|
2021.08.04. 10:17 |
|
Megpróbáltatások és nagy események közt zajló századunknak egyik legszembetűnőbb és legáltalánosabb, mindenkitől mindenütt észlelt jelensége az állami tevékenység körének fokozatos kiterjesztése. Főként a közigazgatás jelentősége növekszik, s a közigazgatás problémái azok, amelyek mindinkább magukra vonják a figyelmet. A közigazgatás valósítja meg az állam célkitűzéseit, viszi át az életbe az alkotmány- és törvényszabta elveket, nemcsak eszmeileg, elvont értelemben, hanem gyakorlati cselekvéssel, kézzelfogható alkotások és tények formájában. A modern közigazgatási szervezet fő alkotó eleme: az élethivatásos tisztviselői apparátus, az ún. bürokrácia - amelyről elméletileg nem kell feltétlenül rosszaló hangsúllyal beszélnünk - működésében az emberek elevenébe vág, és túlzás nélkül mondhatjuk róla azt is, hogy a nemzeti jövő kikovácsolásának leghathatósabb eszköze.
|
|
Karácsony Sándor: Ocsúdó magyarság (1944) |
|
2021.08.03. 13:41 |
|
A magyarok ocsúdásáról fogok beszélni.
Mi az ocsúdás?
Aki már volt eszméletén kívül - egy nagy betegség következtében -, az nagyon jól tudja, hogy amikor kezdte elveszíteni és kezdte visszanyerni az eszméletét, egy furcsa lelkiállapotban leledzett: összefolyt előtte minden. Ilyen állapotban van az ember, amikor nem ocsúdó. Amikor kezd ocsúdni, az érzelmi, értelmi és akarati kategóriák kezdenek elválasztódni egymástól. Nem téveszti össze az érzelmeit a gondolataival stb. Pontosan tudja, mit cselekszik és mit cselekedhet. Így az egyén.
|
|
Németh László: Új politika (1933) |
|
2021.08.03. 11:05 |
|
Választópolgárok vagyok, de sohasem éltem a jogommal. Megfizettem a büntetést, vagy üres lappal szavaztam; úgy éreztem, annyira távol állok a mai politikai pártok akármelyikétől, hogy frivolitás volna választanom köztük. Az író, gondoltam, természeténél fogva rossz politikus. A történelem durva eszközöket használ, minden megoldása otromba hozzávetés; a művészt, aki a tökéletesség szerelmese, megzavarja ez a kontárság, nem hiszi el, hogy az irányok értelmesebbek, mint akik képviselik.
|
|
Krisztics Sándor: Liberalizmus és etatizmus (1934) |
|
2021.08.03. 08:39 |
|
A Magyar Társadalomtudományi Társaság vezetősége 1934-ben elhatározta, hogy a liberalizmus kérdésében ankétet tart. Azokhoz, akik tudomása szerint foglalkoztak a kérdéssel, a következő levelet kérdéseket intézte:
1. miben látják a liberalizmus hibáit és hiányait? 2. Megfelelő orvosszert látnak-e e bajok ellen az etatizmus növelésében? 3. Minő más utakat tartanának aktuálisan célravezetőbbeknek?
Az alábbiakban Krisztics Sándor válasza olvasható.
|
|
Makay Miklós: A kelet-közép-európai államrendszer problémája (1928) |
|
2021.08.02. 11:43 |
|
A modern történetszemlélet hatása alatt egyre általánosabb lesz a felfogás, hogy a mindenkori társadalmi és állami létformák, valamint ezeknek változásai nem történelmi esetlegességek művei, hanem törvényszerű fejlődés eredményei. E szemlélet megvilágításában a fejlődésnek az a közel másfél évezredes továbbépülése, mely Európát az államéleti és társadalmi fejlettség mai szintjére emelte, vázlatosan a következő képet nyeri.
|
|
Egyed István: Totális közjog és magyar alkotmány (1939) |
|
2021.07.28. 09:29 |
|
Az alkotmány a nemzet jogilag megállapított életformája olyan keret, amelyben az állam a maga életét éli. Ma, amikor az emberiség életét a válságok egész sorozata jellemzi, csak természetes, hogy e válságok a nemzeti életforma kereteire: az alkotmányokra is kiterjednek. Az alkotmányok is válságba jutottak, és így meg kell világítani e válság természetét.
|
|
Örkény István: A fogyasztói társadalom lélektani anatómiája |
|
2021.07.27. 18:54 |
|
Gyönyörű délután.
New York felhőkarcolói közt átsüt a lenyugvó nap. A 2. sugárúton sétálok. Jól érzem magam. Nincs hiányérzetem. Lelki egyensúlyom teljes. Van ugyan pénzem, de nincs vásárolhatnékom. Vegyek egy fagylaltot? Még arra sincs szükségem. Mindenem megvan, ami kell. Most jön a fordulat. Sétálok tovább, de most már a 86. utcában. Egy kirakat előtt valami megállít. De mi? Rádiók, lemezjátszók, televíziók és magnetofonok. Nem érdekel. Csupa olyan portéka, aminek odahaza – már régóta birtokosa vagyok. Az ám! De a kirakat közepén kivilágított reklámtábla.
|
|
Magyary Zoltán: Két korszak mezsgyéjén: Jogállam - a cselekvő állam (1939) |
|
2021.07.22. 09:45 |
|
Magyary Zoltán előadása a Mérnökpolitikai Társaságban
Államberendezkedésünk különböző reformjának szükségességével van tele a levegő. A különböző kormányprogramok ezt hol erőteljesebben, hol halkabban hirdetik, de mindig elismerik. Mi az oka annak, hogy ez a szükséglet ilyen erőteljesen, ilyen elnémíthatatlanul jelentkezik? Az, hogy az állami életben is van növekedési, fejlődési folyamat. Az alkotmány ezeréves fája úgy terebélyesedik, hogy újabb és újabb gyűrűk fejlődnek rajta. Az alkotmány fájának gyűrűi nem éveknek, hanem évszázadoknak az elmúlását jelentik. Most is arról van szó, hogy alkotmányunk fájának az az utolsó gyűrűje, amely a[z 18]48-as reformok megalkotásával jött létre, az azóta eltelt közel száz év alatt szűkké vált, kinőttük; az alkotmány fájának azt le kell pattintania magáról, hogy felvehesse a következő, tágabb, hatalmasabb gyűrűt. A XIX. század állama át kell, hogy alakuljon a XX. század államává. Alkotmányunknak be kell fogadnia a XX. század életformáját.
|
|
Hamvas Béla: Kereszténység és demokrácia (1946) |
|
2021.07.21. 08:53 |
|
Az Országos Bethlen Gábor Szövetség által szervezett VII. Országos Protestáns Napok (1946. november 2-3.) rendezvényén november 2-án tartott előadás szövege. A kétnapos rendezvényen Mit kíván a demokrácia a protestantizmustól? címen Nagy Ferenc miniszterelnök is előadást tartott.
|
|
Vladár Gábor: Fejlődik-e jogunk vagy tesped? (1940) |
|
2021.07.20. 09:41 |
|
Előadás a Magyar Nemzeti Klub 1940. évi november 20. napján tartott vitaestélyén.
I. A korinthusi Periandrosz azt az elvet állította fel tirannusok számára, hogy asztaltársaságokat, közös lakomákat (Συμπόσιον) ne tűrjenek, mert ezek igen alkalmasak arra, hogy a polgárok között a megértést, a közvélemény kialakulását elősegítsék. Aristotelész azt a magyarázatot fűzi Periandrosznak ehhez a kormányzati elvéhez, hogy a tirannus nem tűrheti közvélemény kialakítását azért, mert neki a polgárokat szüntelenül olyan állapotban kell tartania, hogy maguk-alkotta vezető gondolatok hiányában állandóan a tirannus vezetésére szoruljanak.
|
|
ifj. Mikszáth Kálmán: Az állam teste és lelke (1927) |
|
2021.07.16. 09:51 |
|
Az alkotmány az a szervezet, amelyben a nemzet politikai életét éli. Ebből két dolog következik. Először az, hogy az alkotmány annál tökéletesebb, minél egyénibb; más szóval minél inkább egy nemzet világfelfogásának, történelmi és erkölcsi szokásainak, nemzeti és faji tulajdonságainak kifejezője; másodszor pedig az, hogy az alkotmány annál tökéletesebb, minél inkább életforma; más szóval minél inkább kifejezésre jut benne, hogy keretei között nem egy, az emberi értelem teremtett és kicirkalmazott jogi alakítás, hanem a jogilag engedélyezett akaratokon túl, egy külön érzelmekkel, indulatokkal, törekvésekkel, célokkal bíró eleven nemzet él, fejlődik, mozog, és akar.
|
|
Rózsahegyi Zoltán: A tökéletes állam - Előszó (1943) |
|
2021.07.14. 09:54 |
|
1.
A német nemzetiszocialista állambölcseleti és politikai művekben gyakran találkozunk Fichte nevével. Az új nacionalizmus egyik ősének és úttörőjének tekintik, s a történelmileg is nagy jelentőségű műve, beszédei a német nemzethez, kötelező iskolai olvasmány. Gondolatainak egy részét a hivatalos támogatást élvező Fichte-Bund népszerűsíti, neve közismertté válik, szobra nagyvárosok tereit díszíti - Fichte beérkezett!
|
|
|
Tovább…
