Lipták László: Duna-völgyi magyar távlatok (1936) |
|
2021.09.07. 10:29 |
|
Annyit, de annyit hallottuk, hogy kicsiny ország és kicsiny inemzet vagyunk, hogy ez a falmelléki megnyilatkozás szinte már mérgező szuggeszcióként hat. Mérgező ez a hatás, mert általa törpe szellemek a történelmi hivatásra rendelt magyar nemzetnek életerőit a maguk törpeségével inficiálják. Ezt az infekciót megakadályozni a népünket vezető értelmiség feladata; őbennük él tovább a történelmi géniusz, amelyet a magyar nemzet egykor ajándékul kapott a gondviseléstől. És olyan időkben, amikor az államalkotó képességekben gazdag nemzetet az alkotmányos szelekció hiánya fosztja meg sorsának jobbra és magasabbra kormányozhatásától, ily időkben is az értelmiségben híven megőrzött szellem kisugárzása teszi lehetetlenné, hogy a nemzet fölött állandósulhasson a tudatlanság és a tehetetlenség uralma.
|
 |
Dsida Elemér: Közép-európai tervek (1936) |
|
2021.09.07. 08:50 |
|
Közép-Európának, de különösen a Duna-völgyének a háború utáni rendezetlensége nemcsak nálunk, hanem az új rendtől szenvedő többi országban is általános vágyat keltett valamilyen más, jobb, igazságosabb rend iránt, mely a ma ellenségesen elzárkózó nemzetek megértését, együttműködését és békéjét tartósabban tudja biztosítani.
|
|
Pongrácz Kálmán: Liberalizmus és etatizmus (1934) |
|
2021.09.06. 15:05 |
|
A Magyar Társadalomtudományi Társaság vezetősége 1934-ben elhatározta, hogy a liberalizmus kérdésében ankétet tart. Azokhoz, akik tudomása szerint foglalkoztak a kérdéssel, a következő levelet kérdéseket intézte:
1. miben látják a liberalizmus hibáit és hiányait? 2. Megfelelő orvosszert látnak-e e bajok ellen az etatizmus növelésében? 3. Minő más utakat tartanának aktuálisan célravezetőbbeknek?
Az alábbiakban Pongrácz Kálmán válasza olvasható.
|
|
Kovrig Béla: Korfordulón (1940) |
|
2021.09.05. 17:06 |
|
Egyetlen magyar nemzedék szemei előtt pergett le a mennyei birodalom császárságának és az ottomán szultanátus összeroppanása, a Habsburgok, a Hohenzollerek s a Romanovok uralmi rendszerének összeomlása. A példátlan arányú történelmi változásokat elmélyítette a népek életformáinak átalakulása, az európai élet amerikanizálódása, Európa társadalmi kérdéseinek és feszültségeinek az Új Világ életében új arányokban való felbukkanása. Mindehhez járult a második ipari forradalom, amely a közlekedés forradalmosulása, az önműködő gépek fokozottabb használata, a gépkocsi, a repülőgép, a rádió, a film jegyében játszódik le.
|
|
Mihelics Vid: Katolikus magatartás a koreszmék sodrában (1935) |
|
2021.09.03. 13:44 |
|
Az Egyház sohasem azonosította magát valamely államformával, vagy társadalmi rendszerrel. Mindegyiket elfogadja, ha a közjót szolgálja, és eleget tesz a természetjog parancsainak. Éppen ezért minden államformával és társadalmi rendszerrel összefér, de mindegyikkel nehézségei is támadhatnak. Nem annyira a formákon és a rendszereken fordul meg a dolog, mint a személyeken, akik az irányítást gyakorolják, és a szellemen, amely az egészet áthatja. Minden forma és rendszer idővel elveszítheti értelmét, s az öregedés jeleit öltheti fel. Éppen ezért a túlélt formákat fel lehet újakkal váltani, csak keresztény szellem töltse be az intézményeket. Ez az igazság ad erőt a katolikusoknak világszerte ahhoz, hogy az új áramlatokat nyugodtan ítéljék meg, amihez hozzájárul az a biztos tudat, hogy az Egyház létét semmi földi tényező nem döntheti meg.
|
|
Varga László S. J.: Az első államérdek (1942) |
|
2021.09.03. 09:07 |
|
A Magyar Kultúra október 5-i számában kifejtettük, hogy az államtudomány és keresztény erkölcstan nem azonos tudományok. Jóllehet már cikkor hangsúlyoztuk, hogy a vallás és erkölcs a közjónak legfőbb eleme, egyesek éppen a mi oldalunkról tökéletesen félreértették a jelzett írásban kifejtett tételt, sőt azt is sejteni vélték, mintha az egészet egy, a sorok mögött bujkáló gyakorlati törekvés sugalmazta volna. A gondok könyörtelen satuja túlságosan is szorítja ma a lelkeket, semhogy szabad lenne az ilyen félelmeken csodálkoznunk. Aki azonban ilyen kérdésekben kemény ítéletet mond, annak tudnia kellene, hogy a megkülönböztetés még nem teljes szétválasztás, és még kevésbé tagadása annak, hogy a két tudomány között szoros és lényegből fakadó kapcsolat áll fönn. Mi több, ez a közösségi lét mélyében gyökerező összefüggés akkora, hogy a közjó tartalmát is csak ennek alapján tudjuk helyesen meghatározni.
|
|
Faragó Ede: Öntudatos magyarság (1939) - Részletek |
|
2021.09.01. 07:26 |
|
Magyar öntudat
Van-e ilyen egyáltalán, és mit kell érteni egy nemzet öntudata alatt? Egyéni öntudatot ismerünk, és találkozunk is vele gyakran az életben. Sok ember van tudatában annak, hogy melyek az egyéni értékei, s ha nem elfogult önmagával szemben, akkor jól tudja felhasználni adott esetekben egyéni tulajdonságait, és boldogul az életben. Vannak emberek, akik többre becsülik önmagukat, mint amennyit a valóságban érnek. Lehet, hogy ez a túlértékelés, öntudat-túltengés erőt meghaladó feladatokra ragadtat egy-egy ilyen embert. s ha kedvez neki a szerencse, nagy sikereket érhet el. De gyakrabban kudarc a meggondolatlan próbálkozás eredménye.
|
|
Hóman Bálint: Hősök nyomdokán (1928) |
|
2021.08.31. 13:56 |
|
Hős barátok emlékének szentelt lakománkon régen múlt idők magyar élete, régi magyarok tisztes szokása elevenedik meg képzeletemben. Eszembe ötlik a pogány magyarok halottkultusza, a nyitott sírnál lezajlott halotti tor, s a nagyok, kiválók, hősök tiszteletére évről évre megült emléktorok szokása. A torlás egykor szent áldozat volt. Elhalt ősök és hősök varázshatalmú szellemét igyekeztek vele kiengesztelni, s a jövőre támogatásukat, pártfogásukat megszerezni.
|
|
Germanus Gyula: A föld és a faj hatása a történelemben (1919) - II. rész |
|
2021.08.31. 08:39 |
|
Ha a metafizikát módszerünkből kikapcsoljuk, akkor a történelem nem alapulhat ilyen tervszerű célon. A történelemben a cél csak mint emberi akarat szerepelhet. Az egyes embernek vannak életcéljai, eszméi, amelyeknek megvalósítására törekszik, és a rendelkezésére álló eszközöket, módokat felhasználja, hogy vagy csupán maga vagy mások segítségével azokat elérje. Így egyesek akaratából szociális mozgalmak indulhatnak ki, amelyek történelmi eredményekkel járhatnak. Szociális tömegérzések, vágyak is megvalósulásra törekszenek, ezek is mind célok, melyek a történelmi irányt meghatározzák, de valamennyien emberiek, és megvalósulásuk a természettől és az embertől és társadalmaktól függ.
|
|
Lázár Andor: Államvezetés és etika (1936) |
|
2021.08.30. 21:18 |
|
A Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepi záróülésén - 1936. március 31-én - elmondta: dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter.
Államvezetés és etika kissé sokat mondó cél: egyik szavában hatalmat, a másikban annak korlátját, annak mintegy kormányosát jelenti.
|
|
Hóman Bálint: Közigazgatás és szelekció (1936) |
|
2021.08.30. 18:55 |
|
A Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepélyes megnyitásakor elmondta: dr. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.
A nemzeti élet biztonságának és az államgépezet zavartalan működésének legelső előfeltétele a nemzet eszményi céljainak és gyakorlati igényeinek szolgálatában kifogástalanul működő közigazgatás. Ehhez képest az államkormányzat legfontosabb feladatai közé tartozik az olcsó és jó, gyors és eredményes, jogszerű és igazságos, méltányos és szociális közigazgatás megalapozása és kifogástalan működésének biztosítása. Ezt a célt szolgálják korunknak a közigazgatás egyszerűsítésére, avagy újabb szóhasználattal: a közigazgatás észszerűsítésére, racionalizálására irányuló, immár évtizedek óta aktuális törekvések.
|
|
Germanus Gyula: A föld és a faj hatása a történelemben (1919) - I. rész |
|
2021.08.30. 16:00 |
|
I. A történetbölcselet és a földrajzi tényezők
A világháborúnak szemünk előtt lejátszódó eseményei ellenállhatatlan erővel fordították figyelmünket a történelemfilozófia néhány fontosabb eredményére, és arra késztettek, hogy régibb és újabb írók és gondolkodók rendszerét a ma tapasztalatain épülve átvizsgáljuk.
|
|
Drozdy Győző: Az államgépezet mechanizmusa (1946) |
|
2021.08.29. 13:10 |
|
Az államgépezet testből és lélekből áll, mint maga az ember
A kormányzás kérdése a demokrácia szervezett csoportjainak mindig fejtörést okozott, azonban a mi időnkben sokkal szembeötlőbb problémává szélesedett ki. Minden kor gondolkodóinak megvoltak a maguk tervei és elméletei, de a kormányzás sokrétű kérdése körüli vita nyugvópontra sohasem jutott.
|
|
Béldi Béla: Nemzetszervezés (1935) |
|
2021.08.28. 20:56 |
|
I. A "nemzetszervezés" fogalma
Az élő "nemzet" fogalmának alkotóelemei
Talán könnyebben és érthetőbben lehetne megvilágítani a "nemzetszervezés" lényegét egy jól sikerült meghatározás előrebocsátásával, amely a "nemzet" ezernyi motívumból összeszőtt képét vetítené elénk. Ám a "nemzet" fogalma annyira összetett, annyira zsúfolt képlet, hogy annak teljességre törő meghatározása elveszítené a definíciók legfontosabb két követelményét: a rövidséget és az ezzel járó világosságot. De ilyen tankönyvszagú, nehézkes, vagy csak meghatározott szempontból érdekes definíciókra nincs is szükség. A nemzet élete annyira előttünk áll, olyan közelről ismerjük forrásait, eszközeit és célját, hogy ezt a hatalmas élő szintézist meghatározásokba kényszeríteni felesleges nagyképűség volna.
|
|
Egyed István: Az új államrendszerek és a magyar alkotmány (1935) |
|
2021.08.28. 09:42 |
|
I.
A folyó évben jelent meg Conrad Bornhak berlini egyetemi tanár tollából egy tanulmány: Genealogie der Verfassungen címen. A tanulmány a XIX. századot az alkotmányosság korszakának minősíti, és az ebben a században keletkezett alkotmányokat elemezve, azokat több rokonsági körben csoportosítja, mintegy megállapítja a családfájukat. Az alkotmányoknak főleg öt csoportját különbözteti meg: az amerikai alkotmány (1787) rendszerét, az 1791. évi francia alkotmány iskoláját, az 1814. és 1830. évi francia alkotmányok rendszerét, az 1831. évi belga alkotmány iskoláját és az újabb szövetségi rendszerű alkotmányok csoportját. Bornhak vizsgálja, hogy az említett alkotmányok mely államokban, mikor és hogyan találtak utánzásra.
|
|
Abrudbányai János: A vallás és a mai koreszmék (1943) |
|
2021.08.27. 11:11 |
|
I.
Nem vállalkozunk arra, hogy a koreszme fogalmát meghatározzuk. Mondanivalóink elején csupán utalunk arra, hogy e fogalommal ma lépten-nyomon találkozunk. Érezzük, hogy van jelentősége, s ennek tartalmát, lényegét sejtjük is. Az egyéni lélek tevékenységének irányát, miértjét és milyenségét nagyon nehéz taglalnunk. Saját magunkat is, felfogásunkat is csak olyankor vagyunk képesek vizsgálat tárgyává tenni, amikor valami rendellenes történés, rázkódás magunk felé fordítja tekintetünket. Még nehezebb ez a vizsgálódás akkor, ha egy társadalom, vagy egy közösség lelkéről van szó.
|
|
Imrédy Béla: Az új Európa irányító eszméi (1940) |
|
2021.08.26. 16:57 |
|
Az alábbi forrásmunkában szereplő megállapítások, következtetések nem egyeznek meg a portál tulajdonosának álláspontjával. A szemelvény közlésének célja, hogy annak tanulmányozása révén a kutatók jobban fel tudják térképezni a két világháború között az ún. koreszmékkel kapcsolatban részben az állam- és jogtudósok (Egyed István, Perneczky Béla stb.), részben pedig a közéleti szereplők (Imrédy mellett például Bethlen István) részvételével zajló államelméleti diskurzust.
|
|
Ottlik László: Kapitalizmus, szocializmus és világválság (1931) |
|
2021.08.26. 10:31 |
|
Egy-két évtizeddel ezelőtt a szocializmus általában még visszataszító eretnekségszámba ment; - ma ellenkezőleg „reakciósnak“ számít, és majdnem közmegvetéstől tarthat mindenki, aki magát határozottan anti-szocialistának meri vallani, hiszen minden „orthodox“ politika ma valamiképp szocialista, vagy - a divatos eufemizmussal élve - „szociális“ alapon áll: a marxi szocializmus, a keresztényszocializmus, a nemzetiszocializmus vagy legalábbis egy gyakorlati államszocializmus alapján. A közvéleményben mind jobban és jobban meggyökeresedni látszik az a felfogás, hogy a kapitalizmus „kiélte magát“, hogy „csődbe jutott“, és hogy helyét valamiféle szocialista társadalmi rendnek kell immár elfoglalnia.
|
|
Párdányi Miklós: Államegység és állameszme (1944) |
|
2021.08.26. 09:06 |
|
20. § A nemzetiségi kérdés megoldásának eszmei alapjai
Az állam azonosságát, lényegének fennmaradását biztosítottnak éreztük mindaddig, amíg – esetleg szubjektív állameszmeválság mellett is – hatni tud valamely olyan eszme, amely az államtagok feltétlen összetartozandósági érzését biztosítja. A szubsztanciális változás beálltát abban az esetben láttuk, amidőn vagy azonos alapú, de ellentétes tartalmú állameszme váltja fel a régit, vagy pedig az új, lényegében ugyan az előzővel ellentétben nem álló állameszméhez tartozók tábora saját felfogását kizárólagosnak tekintve öntudatában kifejezetten megtagadja a korábbi államgondolattal való kapcsolatát.
|
|
Bárdossy László: Magyar sors - magyar feladat (1943) |
|
2021.08.25. 13:25 |
|
Apáczai Csere János közel háromszáz évvel ezelőtt, Kolozsvárt „De summa scholarum necessitate", „az iskolák igen nagy szükségességéről" tartott előadását azzal kezdte, hogy felidézte annak a prédikátornak az emléket, aki a meghallgatására összegyűlt közönségnek a várt szónoklat helyett mindössze ennyit mondott: "Ember", és semmit sem szólva többet, leszállt szószékéről.
|
|
|
Tovább…
