Germanus Gyula: A föld és a faj hatása a történelemben (1919) - I. rész |
|
2021.08.30. 16:00 |
|
I. A történetbölcselet és a földrajzi tényezők
A világháborúnak szemünk előtt lejátszódó eseményei ellenállhatatlan erővel fordították figyelmünket a történelemfilozófia néhány fontosabb eredményére, és arra késztettek, hogy régibb és újabb írók és gondolkodók rendszerét a ma tapasztalatain épülve átvizsgáljuk.
|
 |
Drozdy Győző: Az államgépezet mechanizmusa (1946) |
|
2021.08.29. 13:10 |
|
Az államgépezet testből és lélekből áll, mint maga az ember
A kormányzás kérdése a demokrácia szervezett csoportjainak mindig fejtörést okozott, azonban a mi időnkben sokkal szembeötlőbb problémává szélesedett ki. Minden kor gondolkodóinak megvoltak a maguk tervei és elméletei, de a kormányzás sokrétű kérdése körüli vita nyugvópontra sohasem jutott.
|
|
Béldi Béla: Nemzetszervezés (1935) |
|
2021.08.28. 20:56 |
|
I. A "nemzetszervezés" fogalma
Az élő "nemzet" fogalmának alkotóelemei
Talán könnyebben és érthetőbben lehetne megvilágítani a "nemzetszervezés" lényegét egy jól sikerült meghatározás előrebocsátásával, amely a "nemzet" ezernyi motívumból összeszőtt képét vetítené elénk. Ám a "nemzet" fogalma annyira összetett, annyira zsúfolt képlet, hogy annak teljességre törő meghatározása elveszítené a definíciók legfontosabb két követelményét: a rövidséget és az ezzel járó világosságot. De ilyen tankönyvszagú, nehézkes, vagy csak meghatározott szempontból érdekes definíciókra nincs is szükség. A nemzet élete annyira előttünk áll, olyan közelről ismerjük forrásait, eszközeit és célját, hogy ezt a hatalmas élő szintézist meghatározásokba kényszeríteni felesleges nagyképűség volna.
|
|
Egyed István: Az új államrendszerek és a magyar alkotmány (1935) |
|
2021.08.28. 09:42 |
|
I.
A folyó évben jelent meg Conrad Bornhak berlini egyetemi tanár tollából egy tanulmány: Genealogie der Verfassungen címen. A tanulmány a XIX. századot az alkotmányosság korszakának minősíti, és az ebben a században keletkezett alkotmányokat elemezve, azokat több rokonsági körben csoportosítja, mintegy megállapítja a családfájukat. Az alkotmányoknak főleg öt csoportját különbözteti meg: az amerikai alkotmány (1787) rendszerét, az 1791. évi francia alkotmány iskoláját, az 1814. és 1830. évi francia alkotmányok rendszerét, az 1831. évi belga alkotmány iskoláját és az újabb szövetségi rendszerű alkotmányok csoportját. Bornhak vizsgálja, hogy az említett alkotmányok mely államokban, mikor és hogyan találtak utánzásra.
|
|
Abrudbányai János: A vallás és a mai koreszmék (1943) |
|
2021.08.27. 11:11 |
|
I.
Nem vállalkozunk arra, hogy a koreszme fogalmát meghatározzuk. Mondanivalóink elején csupán utalunk arra, hogy e fogalommal ma lépten-nyomon találkozunk. Érezzük, hogy van jelentősége, s ennek tartalmát, lényegét sejtjük is. Az egyéni lélek tevékenységének irányát, miértjét és milyenségét nagyon nehéz taglalnunk. Saját magunkat is, felfogásunkat is csak olyankor vagyunk képesek vizsgálat tárgyává tenni, amikor valami rendellenes történés, rázkódás magunk felé fordítja tekintetünket. Még nehezebb ez a vizsgálódás akkor, ha egy társadalom, vagy egy közösség lelkéről van szó.
|
|
Imrédy Béla: Az új Európa irányító eszméi (1940) |
|
2021.08.26. 16:57 |
|
Az alábbi forrásmunkában szereplő megállapítások, következtetések nem egyeznek meg a portál tulajdonosának álláspontjával. A szemelvény közlésének célja, hogy annak tanulmányozása révén a kutatók jobban fel tudják térképezni a két világháború között az ún. koreszmékkel kapcsolatban részben az állam- és jogtudósok (Egyed István, Perneczky Béla stb.), részben pedig a közéleti szereplők (Imrédy mellett például Bethlen István) részvételével zajló államelméleti diskurzust.
|
|
Ottlik László: Kapitalizmus, szocializmus és világválság (1931) |
|
2021.08.26. 10:31 |
|
Egy-két évtizeddel ezelőtt a szocializmus általában még visszataszító eretnekségszámba ment; - ma ellenkezőleg „reakciósnak“ számít, és majdnem közmegvetéstől tarthat mindenki, aki magát határozottan anti-szocialistának meri vallani, hiszen minden „orthodox“ politika ma valamiképp szocialista, vagy - a divatos eufemizmussal élve - „szociális“ alapon áll: a marxi szocializmus, a keresztényszocializmus, a nemzetiszocializmus vagy legalábbis egy gyakorlati államszocializmus alapján. A közvéleményben mind jobban és jobban meggyökeresedni látszik az a felfogás, hogy a kapitalizmus „kiélte magát“, hogy „csődbe jutott“, és hogy helyét valamiféle szocialista társadalmi rendnek kell immár elfoglalnia.
|
|
Párdányi Miklós: Államegység és állameszme (1944) |
|
2021.08.26. 09:06 |
|
20. § A nemzetiségi kérdés megoldásának eszmei alapjai
Az állam azonosságát, lényegének fennmaradását biztosítottnak éreztük mindaddig, amíg – esetleg szubjektív állameszmeválság mellett is – hatni tud valamely olyan eszme, amely az államtagok feltétlen összetartozandósági érzését biztosítja. A szubsztanciális változás beálltát abban az esetben láttuk, amidőn vagy azonos alapú, de ellentétes tartalmú állameszme váltja fel a régit, vagy pedig az új, lényegében ugyan az előzővel ellentétben nem álló állameszméhez tartozók tábora saját felfogását kizárólagosnak tekintve öntudatában kifejezetten megtagadja a korábbi államgondolattal való kapcsolatát.
|
|
Bárdossy László: Magyar sors - magyar feladat (1943) |
|
2021.08.25. 13:25 |
|
Apáczai Csere János közel háromszáz évvel ezelőtt, Kolozsvárt „De summa scholarum necessitate", „az iskolák igen nagy szükségességéről" tartott előadását azzal kezdte, hogy felidézte annak a prédikátornak az emléket, aki a meghallgatására összegyűlt közönségnek a várt szónoklat helyett mindössze ennyit mondott: "Ember", és semmit sem szólva többet, leszállt szószékéről.
|
|
Kornis Gyula: Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika (1931) - 2. rész |
|
2021.08.25. 11:59 |
|
VI.
A kultúra értékeinek megvalósítása az állam végső ideális célja, melyet csak mint eszköz szolgál a jogtól szabályozott állami hatalom. Bár az államnak valamennyi (jogalkotó, végrehajtó, gazdasági stb.) működése végső elemzésben ebbe az ideális célba fut össze, mégis van egy külön tevékenységi köre, mely a kultúra értékrendszerének megvalósítására sajátképpen törekszik, az ide vágó konkrét célokat kitűzni, s ezekhez a legalkalmasabb eszközöket alkalmazni iparkodik: a kultúrpolitika. A kulturális államcél-elméletbe, melynek körvonalait itt vázoltam, így tagolódik bele természetszerűen a kultúrpolitika, egyszersmind így tűnik elénk az államéletben való centrális szerepe és jelentősége.
|
|
Kornis Gyula: Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika (1931) - 1. rész |
|
2021.08.25. 08:38 |
|
Kornis Gyula székfoglaló értekezése. Felolvasta az MTA II. Osztály 1931. április 13-án tartott ülésén.
I.
Hegel már több mint száz évvel ezelőtt az állam lényegét és végső célját a szellemben, a kultúrában pillantotta meg, és a jóléti és puszta biztonsági állammal szemben a kultúrállam fogalmát (bár nem ezzel a szóval) teremtette meg. A kultúrpolitika azonban elméletileg úgyszólván máiglan csak közigazgatási fogalom maradt, a Wohlfahrtspolizei-nek egyik ága. Ha az államelméleti irodalmat átvizsgáljuk, meglepő, hogy - Stein Lőrinc nagyszabású hégeliánus kísérletét nem tekintve - a kultúrpolitikának az állam céljával való összefüggését, ennek elvi alapjait legföljebb csak érintve találjuk, de sehol sem bukkanunk rá a kérdés tüzetesebb s rendszeres vizsgálatára.
|
|
Rainprecht Antal: Politika és jellem (1947) |
|
2021.08.24. 10:49 |
|
"...s áldott az, kinek
Vérével úgy vegyült ítélete,
Hogy nem merő síp a sors ujja közt,
Oly hangot adni, milyent billeget.
Férfit nekem, ki szenvedélye rabja
Nem lett soha! s én szívem közepén,
Szívem szívében hordom azt..."
(Shakespeare: Hamlet)
|
|
Brandenstein Béla: A hivatásrendi társadalom bölcseleti alapjai (1938) |
|
2021.08.24. 08:30 |
|
Napjainknak sokféle nevet lehetne adni, de a jelennek kétségtelenül egyik legjobban megillető címe, hogy az a társadalom- és államszervezés kora, legalábbis Európában; de már Európán kívül is jelentkezik ez a folyamat, főleg ott, ahol az európai társadalmi és kulturális szellem hatása érvényesül. Európában a társadalom- és államszervezés, az inkább forradalmi vagy inkább békés átszervezés hulláma a kontinensnek jóval nagyobb felét elöntötte: elég itt Orosz-, Olasz-, Németország, Ausztria, Portugália példáira hivatkoznunk. Mindezekben az országokban a hatalmas társadalmi és állami átszervezés tényleg évek óta haladó, sokszor forradalmi kirobbanásban is jelentkező, nemcsak intézmények, hanem emberek életét is követelő folyamat, amely az illető társadalmak és államok egy részének népét teljesen átalakította.
|
|
Almásy József: Magyar hivatásrendiség? (1944) |
|
2021.08.23. 18:49 |
|
Az elmúlt hetekben egy meglehetősen éles hangú és, sajnos, nem minden személyes invektíva nélkül folyó vitatkozás vonta magára a magyar napisajtó közönségének figyelmét. A Társadalomtudomány című folyóirat közölte ugyanis Acsay Tihamér recenzióját e sorok írójának egy évvel ezelőtt megjelent munkájáról. [1] Ez az ismertetés adott alkalmat egyeseknek, hogy - tárva-nyitva levő kapukat döngetve - megvédjék a hivatásrendiség eszméjét, illetve magyar mozgalmát a vélt támadásokkal szemben.
|
|
Angyal Pál: Az eszmék forradalma - Bevezetés (1939) |
|
2021.08.23. 17:36 |
|
Amikor ez a kötet megjelenik, a fasiszta Olaszország a szerző [Alfredo Oriani] halálának immár harmincadik évfordulóját készül megünnepelni.
|
|
Baráth Tibor: Néhány szó a magyar sorstudományról (1943) |
|
2021.08.22. 18:52 |
|
Elöljáróban néhány szóval tartozom azok számára, akik tisztában akarnak lenni az újabb történeti gondolkodás szintézisre vonatkozó szabályaival, és problémáikat szívesen állítják be szélesebb perspektívába. Írásom jelentőségét ezzel kétségtelenül jobban kidomborítom, de egyúttal biztos támaszpontot adok annak kritikai mérlegeléséhez is.
|
|
To be continued |
|
2021.08.14. 11:33 |
|
Portálunk - addig is, amíg a szerkesztő felfrissül - a következő héten nem frissül. Azonban az elkezdett munkát még augusztus folyamán újrakezdjük - addig is a Fernando Alonsóról a 2017-es magyar nagydíjon készült ikonikus képpel kívánunk mindenkinek kellemes pihenést.
|
|
Balogh Arthur: Uralkodó irányok, eszmék és jelszavak a társadalmi fejlődésben (1921) - II. rész |
|
2021.08.13. 14:59 |
|
V. Nemzetiség
Tizennyolc századig az ember születése óta nem vett róla tudomást a világ, és amint öntudatossá vált felismerése, a leghősibb erőfeszítésekre, a legnagyobb önfeláldozásokra volt ragadni képes a népeket. Mert bár meg-megcsillan a fejlődés folyamán a gondolat fénye, hogy maga ez az egész fejlődés csak ama sajátos erők munkájának eredménye, amelyekből a nemzetit összetéve látjuk, általánosan felismertté nem lesz. Nem válik a fejlődés tényezőjévé. Csak egyes kiváló elmék mélyebbre és jövőbe látásában, nem az általános köztudatban jelenik meg.
|
|
Balogh Arthur: Uralkodó irányok, eszmék és jelszavak a társadalmi fejlődésben (1921) - I. rész |
|
2021.08.13. 11:39 |
|
I. [Abszolutizmus]
Az emberi társadalom sok ezer éves fejlődésében számtalan alakját ismerte meg. A primitív társadalmi időktől kezdve végig a különböző történeti korszakok abszolutizmusain egész legutolsó kiadásáig: a felvilágosodottnak nevezett abszolutizmusig; nem - máig kísértett és kísért gonosz szelleme. De oly változatos formái mellett is lényegében minden abszolutizmus egy és ugyanaz.
|
|
Székely Miklós: Közigazgatás és demokrácia (1947) |
|
2021.08.13. 08:18 |
|
I.
Amikor a magyar közigazgatás demokratizálásáról kívánok értekezni, lényegesen nagyobb nehézségekről kell beszámolnom, mint amelyek nálunk sok évtizeden keresztül egy egyszerű - szakszerűségi alapon felépíteni - reformmal szemben jelentkeztek. Ma már jóval többet kell kívánnunk: olyan közigazgatást akarunk kiépíteni, amely szervesem kapcsolódik be a demokratikus országépítés nagy gondolatába. Azokkal szemben, akik a közigazgatást teljesen depolitizálni szeretnék, már kiindulópontként megállapítani kívánom, hogy törekvésem éppen azoknak a politikai összefüggéseknek kihangsúlyozása és szintézisbe hozása, amelyek - meggyőződésem szerint - elválaszthatatlanok egy valóban népi érdekeket szolgáló közigazgatási rendszertől.
|
|
|
Tovább…
