Kézai Béla: A magyar lélek belső válsága (1939) |
|
2023.11.03. 17:29 |
|
E sorok írója nemrégen vidéken járt vendégeként egy családnak, amelynek tagjai legalább négy nemzedék óta közhivatali pályát futottak be, s közülük egyik-másik kivételesen magas hivatali polcra emelkedett. A család sok-sok karrier-társához hasonlóan, neve után indulva német eredetű volt, amely azonban már a második nemzedékben egészen elmagyarosodott.
|
 |
Kleinhappl János S. J.: A rendiség fogalma (1935) |
|
2023.11.02. 18:34 |
|
Szerző az innsbrucki egyetemen
a keresztény társadalomtudomány tanára
Az összes államokban az állami és társadalmi rend újjászervezéséért folyó viaskodást látjuk magunk körül - így semmiképpen sem lehet csodálni, hogy a rendi gondolat is, a társadalomnak és az államnak rendi alapon való újjászervezése egyre szélesebb körök figyelmét vonja magára. Valami módon szinte valamennyien kényszerítve érezzük magunkat, hogy állást foglaljunk mellette vagy ellene; azok is, akik ünneplik és követelik a rendi állam és rendi társadalom eljövetelét, és azok is, akik harcolnak ellene. S hogy e minden kétségen kívül fontos ügyről biztos ítélethez jussunk, mindenekelőtt tisztáznunk kell a rendiség fogalmát - és ezért íródtak a következő fejtegetések.
|
|
Erőss Alfréd: Egyén és közösség (1942) |
|
2023.11.01. 20:27 |
|
(Egy mindenkori kérdés fenyegető időszerűsége)
Mi szebb: a sugárzó nap mindent elhomályosító ragyogása vagy az éjtszakai csillagtenger, amelyben naprendszerek csodálatos világa tűnik elő? Mi szebb: az első ibolya vagy a nyárban virágzó rét? A hadsereg vagy a hős? Lehet-e feleletet találni ilyen kérdésekre?
|
|
Edelényi Achilles: A társadalmi átalakulás problematikájához (1942) |
|
2023.11.01. 17:51 |
|
Az a társadalmi átalakulás, mely az első világháborúval először Keleten, azután Délen, majd Nyugaton ráköszöntött az ugyanazon kultúrát és civilizációt magáénak mondó kontinensre, még a legkonzervatívabb gondolkodású embert is annak a felismerésére késztette, hogy a társadalom élete új medrekbe terelődik. A marxista ideológia torzszüleményéből keletkezett keleti próbálkozástól eltekintve, mely - mint hisszük - már a múlté, egymás után születtek új rendszerű államok Lisszabontól Berlinig, teljesen új társadalmi életforma programjával, vagyis a társadalmi átalakulás akarata kiterjedt az ugyanazon nyugati kultúrát, illetőleg civilizációt magáénak mondó világ egyetemére.
|
|
Kilián Zoltán: Hívő és hitegető államvezetés (1933) |
. |
2023.10.30. 17:43 |
|
A hitetlenség korának mondjuk napjainkat, és mégis - minden közéleti vezető hitet kíván a vezetettek részéről. Vak hitet vezetői képességeiben, tisztánlátásában és csalhatatlan cselekvéseiben. Korunk diktátori járványának érdekes tünete ez. Higgyetek bennem, és akkor minden jó lesz! Hitet adjatok, és cserébe boldogságot, megelégedést kaptok; mindent félredobva, csak bennem higgyetek... hányszor olvassuk ezt nyílt és burkolt diktátorok kijelentéseiben nap nap után. A politikai próféták egymást utánozzák a hit követelésében, egyik ország megmentője a másikét lesi, egymás mintájára toboroznak nyájakat maguk mögé; nyájakat, melyekből kiveszett az «én», melyek nem érvekben, lehetőségekben, józanságokban, hanem csak a vezérben hisznek. Már-már a vallásos hit rendületlenségét és mélységét kívánják maguknak. A nagy politikai karrier modern megalapozásának ez a módja: elszánt, vak hívőket szerezni akárhonnan, később, a siker fokai szerint már selejtezni lehet a kezdeti híveket.
|
|
Trócsányi György: A magyar élet értelméről (1938) |
|
2023.10.29. 19:25 |
|
Magyarnak lenni annyit jelent, mint hinni a magyar nemzet örökkévalóságában. Ez a hit volt az, amely a nemzetet mindezideág megtartotta. Ez a magyar csoda titka - mert csak a hit művel csodákat. Most az ismét elkövetkezett kételyek és gondok idején eszmélünk rá fájdalmasan, hogy ennek a hitnek templomot építeni elmulasztottunk. S annyi tévelygés és mulasztás után ezentúl egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról az igazságról: elpusztul az a nemzet, amely lelkében elhiszi, hogy van nála Isten előtt kedvesebb, hogy van nála más nép elrendelten értékesebb.
|
|
Gergely László: Nemzeti dogmatika (A magyar szellem mozgósításához) (1941) |
|
2023.10.29. 08:10 |
|
Aki figyelemmel kíséri azokat a kutatásokat és alakuló kérdéseket, melyek a folyóirat- és könyvirodalomban a magyar nép és a magyar ember, meg a magyar föld és táj szellemi és anyagi megnyilvánulásait és viszonyait tárgyalják, feltétlenül észre fog venni egy vajúdást, egy kétségkívüli fogalmi kibontakozást a magyarság-kérdéseknek legújabban folyton izzó és valami eszmei magot érlelni látszó áradata mélyén. Ha így tekintjük a most felbuzgó magyar falukutatást, a népzene és falusi költészet gyűjtését, általában tehát a magyar néprajzi munkálkodás számos eredményét, sőt a falusi nép gazdasági, társadalmi, egészségügyi, szóval anyagi, erkölcsi leírását, szociológiai vizsgálatát, valamint a javító szándékokat is ezzel kapcsolatosan, akkor könnyű rájönni, hogy az egész „magyarságtudomány”, a „hungarológia” egy nagy, az irodalomban és az egész hazai szellemi életben lassan épülő, tapasztalati és elvi alapokon fokozatosan szervezkedő körvonalait mutatja egy magyar nemzeti tanrendszernek.
|
|
Brandis Kelemen gróf: A Habsburgok univerzalizmusa (1934) |
|
2023.10.28. 11:48 |
|
A «Magyar Kultúra» egyik (szeptember 20-i) cikkében Gruber Miklós finom meglátással ismer rá a középkori németség fő jellemvonásaira: katolicizmusára és egyetemességére, melyek hivatottá tették az európai hegemóniára. A katolikus univerzalizmus vonalvezetését tovább vezetve azt is észre kell azonban vennünk, hogy e két jellemvonás szembeszökő veretét a németség grandiózus uralkodócsaládja, a Habsburgok készítették el. Hiszen a népeket, helyesebben az államokat akkor már kizáróan az uralkodóházak képviselték, ők csinálták a történelmet a katolikus erkölcstan árnyékában, mely a keresztény lovagban minden idők szinte utolérhetetlen férfieszményét teremtette meg élő valóságként.
|
|
Dsida Elemér: Keresztény eszmék reneszánsza a nemzetközi jogban (1930) |
|
2023.10.27. 17:13 |
|
Az elmúlt évtized borzalmai megrázták Európát, sőt mondhatni az egész világot. A nagy háború befeieztekor nemcsak a legyőzöttek, hanem a győzők is megérezték a szörnyű következményeket. A diadalmámor kitörő ujjongásába nagyfokú megrökönyödés vegyült, és a győzelmi himnuszok önfeledt crescendóját letompította a szörnyű felébredés, amely a lelkek mélyéről lassanként előtört.
|
|
Ivánka Endre: Sacrum Imperium és Rex Christianus - A középkor politikai világképének szakrális háttere (1940) |
|
2023.10.24. 21:10 |
|
Köztudomású, hogy a középkor az Egyháznak azt a tanítását, mely szerint minden politikai hatalom az Istentől származik, nemcsak abban a legáltalánosabb értelemben ismerte el, hogy az erkölcs és a «ius naturale» követelményeiből vezette le az állam létjogosultságát és az állami élet alapelveit, hanem abban a szorosabb értelemben is, hogy - legalább a keresztény kultúrközösségen belül - minden politikai hatalom gyakorlását Krisztus királyságával hozza kapcsolatba; sehol sem találjuk szebben kifejtve a Krisztus királyságáról szóló tanítást, mint a középkor politikai vonatkozású és az állam elméletével foglalkozó műveiben, például Aquinói Szent Tamás «De regimine principum» című munkájának Ptolemaeus de Lucca által írt folytatásában.
|
|
Rajcsányi Gyula: Népek hervadása (1921) |
|
2023.10.23. 15:56 |
|
A „Gloir” csillagzatnak fényes bolygója. Hungária az Úrnak 1918-ik évében erős fényöveket vetve maga körül sebes iramban tört előre az égboltozaton, s egyszerre szédületes eséssel hullott alá a világűrbe. Vajon csillagévek, vagy földi évek kellenek-e hozzá, míg pályájára, rendes útjára visszatér, az meg nem mondható.
Nem meteorhullás volt az, de a harmadik hun birodalom bukása!
Hadúrnak népe eldobta a kardot! Velőt rázó kacagás harsogott fel a pokol fenekéről. Egy nép, mely ezer éven át csak tengernyi vér, harc és szenvedés árán tudta megtartani helyét, megbontja sorait; egy nép, melynek testvére, hitvese, egyedüli rokona világon a kard, s azt eldobja magától. Ezzel együtt eldobott mindent!
|
|
Bónis György: Magyar törvény - magyar lélek (1942) |
|
2023.10.23. 13:36 |
|
Törvény és lélek nem állanak olyan messze egymástól, mint első pillanatra vélnénk. A törvény, általában a jog, rendesen valami magasztos, fölöttünk álló hatalomnak tűnik fel előttünk, mely beleszól életünk legbelsőbb ügyeibe is, de lelki szempontokra nem néz. Mert általános rendezésre törekszik, kegyetlenséggel vádoljuk. Pedig ha a jog nem is viselheti kiilön-külön mindnyájunk gondját, mégis a miénk, [s] nagy összefüggéseiben jellemző a nemzetre, amelynek életét rendezi. Jellemzők elsősorban eredeti intézményei, de sajátos az is, hogy mit vesz az idegenből: legalábbis egy kor arcára élénk fényt vet az, [hogy] milyen intézményeket, elveket becsült legtöbbre más nemzetek jogalkotásának terméséből. A törvényben tehát a nemzet lelke nyilatkozik meg, ha az egész nemzet alkotja a jogot, vagy ha olyanok vesznek részt megalkotásában, akik híven képviselik az összesség gondolkozását. Ha viszont kevés számú, esetleg idegen érdekű, műveltségű, vagy idegen fajtájú kiváltságos kezébe kerül a szabályok megalkotása, a törvény idegen lelket tükröztet vissza.
|
|
Tavaszy Sándor: Erdélyi szellemi életünk két döntő kérdése (1928) |
|
2023.10.13. 11:32 |
|
I. A nemzeti kisebbségi élet etikája
A nemzeti kisebbségi élet mindennemű részletkérdéseiről szinte mindennap szó esik. Egyesek, mint például az alkotmánypolitikai, gazdaságpolitikai és kultúrpolitikai kérdések majdnem napról napra a közérdeklődés homlokterében állanak, de az egész nemzeti kisebbségi életet átfogó és alapjaiban meghatározó etikai szempontok teljesen figyelmen kívül maradtak. A nemzeti kisebbségi élet organizmusában hol itt, hol ott tűnik fel egy-egy kóros jelenség, szakad fel egy-egy fájó seb, mire az egész szervezett és szervezetlen nemzeti kisebbségi erő, érdeklődés és segítőkészség arra az egyetlenegy pontra veti magát, s igyekszik a baj tünetét valamilyen módon, legtöbbször taktikai természetű kompromisszumok segitségével, megszüntetni, miközben az egész organizmust alapjaiban pusztítja tovább a mélyben lappangó organikus baj.
|
|
Tavaszy Sándor: Az erdélyi magyar kultúra Spengler filozófiáján át nézve (1924) |
|
2023.10.12. 15:55 |
|
[A] „Nyugat alkonyának” írója: Spengler, az európai tudományosságnak ma kétségtelenül a legnagyobb távlatú történetbölcselője. Eredeti történetbölcseleti elméletének van egy pár olyan nagyszerű szempontja, amely kínálva kínálkozik, hogy erdélyi magyar műveltségünk kérdését e szempontok alá helyezzük, és ezeken át nézve vizsgáljuk és becsüljük meg.
|
|
Némethy Imre: Munkamegosztás az államban (1929) |
|
2023.10.12. 11:29 |
|
I.
Munkamegosztás és munkaegyesítés minden életműködésnek lényeges vonása. Emberi, állati, növényi testnél a test különböző részei, szervei végzik azt el. Emberek együttműködésénél is már a legprimitívebb fokon felmerül annak szüksége, hogy mindenki azt a munkát végezze, amelyhez legjobban ért, mert legjobban elkészült reá, és legtöbb gyakorlatot szerzett benne.
|
|
Buza László: Közösségi gondolat és nemzetközi jog (1943) |
|
2023.10.09. 22:09 |
|
Nemzetközi jog a két vagy több állam által együttesen alkotott jogszabály. A nemzetközi jog különbözik az államon belüli jogtól, melyben csak egy állam jogalkotó akarata jut kifejezésre. De a nemzetközi jog és az államon belüli jog ugyanannak a jogrendszernek részei. Az államok azokban a kérdésekben, amelyek közösen érdeklik őket, együttesen alkotnak jogot, viszont tisztán belső ügyeiket egyoldalúan rendezik. A jogalkotó mind a két területen az állam, különbség csak az, hogy a nemzetközi jogot más államokkal együttesen, a belső jogot pedig egyedül alkotja meg.
|
|
Korponay András: Húsz millió magyart (1941) - Részletek |
|
2023.10.03. 09:45 |
|
Előszó
A magyar társadalomnak még mindig csak igen kis része akarja elhinni azt, hogy egy nép történelmi létét és boldogulását nem alapozhatja politikai konjunktúrák kedvezéseire, hanem önmagából kell kitermelnie azokat a történelemformáló erőket, amelyek sorsának tartós jobbra fordulását egyedül biztosítják. A történelem tanítása szerint a nemzetek felemelkedése és számbeli megerősödése között elválaszthatatlan kapcsolat áll fenn. Nem lehetséges felemelkedés és jobb jövő biztosítása számbeli megerősödés, egészséges szaporodás nélkül.
|
|
Kamocsay Jenő: Társadalom és szegényügy (1943) |
|
2023.09.28. 08:52 |
|
I. Alig vált ismertté a társadalomnak az államokon, a vallásokon belül ható, de egyszersmind azokon túl is terjedő önálló léte, azokkal együtt, külön, sőt nem egyszer azok ellenére is folyó, s az emberi létet minden vonatkozásában átható sajátos élete, a teremtés koronája, a homo sapiens máris arra törekedett, hogy az új megismerést a maga számára gyakorlatilag értékesítse.
|
|
Bethlen István: Hagyomány és forradalom a politikában (1934) |
|
2023.09.24. 18:20 |
|
Gróf Bethlen Istvánnak 1934. január 6-án német nyelven tartott előadása a Szellemi Együttműködés Ligájának budapesti kongresszusán.
Mi az igazi és és megváltó varázsigéje mai, hagyomány és forradalom közt ingadozó politikai életünknek? Ez az a kérdés, melyre válaszolni szeretnénk, s amely egyben generációnknak is életkérdése. Életkérdése egész európai kultúránk jövendő fejlődésének is. Mindnyájan keressük a választ az életszemlélet, a tudomány, az irodalom és művészet, a közgazdaság és a szociális élet terén, de a megváltó szó csak egy magasabb őrhelyről jöhet, olyan helyről, ahonnan az emberi élet részjelenségeinek egésze átpillantható, ahonnan ennek az életnek és törvényeinek történeti fejlődése, új irányok születése, kifejlődése, győzelme vagy pusztulása áttekinthető. Ez az őrhely a történetfilozófiai vizsgálati módszer őrhelye, melyet azonban a praktikus politika gyakorlott pillantásának kell a megtárgyalandó területen irányítania és magyaráznia.
|
|
Vox Populi, vox Dei? Recenzió A népszerűség átka című kötetről |
|
2023.09.24. 14:10 |
|
A történelem dinamikáját szemlélve megállapíthatjuk, hogy valóban nincs új a Nap alatt, így – Hérakleitosz cáfolataként – akár többször is lehetséges ugyanabba a folyóba lépni. A fenti állítás igazságtartalmával a „nép pártján” tevékenykedők, a nép valós vagy feltételezett érdekeire hivatkozó, s magukat előszeretettel a politikai elit reprezentánsaival szemben pozicionáló (a „korrupt elittel” szemben a „tiszta emberek” [1] és a népszuverenitás princípiuma iránt elkötelezett [2]) populisták is tisztában vannak. Ismert, hogy az ókori római köztársaság hanyatlásakor a Gracchus-fivérek, Gaius és Tiberius földosztás révén kívánták megszerezni a polgárok támogatását, annak révén pedig a hőn áhított hatalmat. [3]
|
|
|
Tovább…
