Tavaszy Sándor: Az erdélyi magyar kultúra Spengler filozófiáján át nézve (1924) |
|
2023.10.12. 15:55 |
|
[A] „Nyugat alkonyának” írója: Spengler, az európai tudományosságnak ma kétségtelenül a legnagyobb távlatú történetbölcselője. Eredeti történetbölcseleti elméletének van egy pár olyan nagyszerű szempontja, amely kínálva kínálkozik, hogy erdélyi magyar műveltségünk kérdését e szempontok alá helyezzük, és ezeken át nézve vizsgáljuk és becsüljük meg.
|
 |
Némethy Imre: Munkamegosztás az államban (1929) |
|
2023.10.12. 11:29 |
|
I.
Munkamegosztás és munkaegyesítés minden életműködésnek lényeges vonása. Emberi, állati, növényi testnél a test különböző részei, szervei végzik azt el. Emberek együttműködésénél is már a legprimitívebb fokon felmerül annak szüksége, hogy mindenki azt a munkát végezze, amelyhez legjobban ért, mert legjobban elkészült reá, és legtöbb gyakorlatot szerzett benne.
|
|
Buza László: Közösségi gondolat és nemzetközi jog (1943) |
|
2023.10.09. 22:09 |
|
Nemzetközi jog a két vagy több állam által együttesen alkotott jogszabály. A nemzetközi jog különbözik az államon belüli jogtól, melyben csak egy állam jogalkotó akarata jut kifejezésre. De a nemzetközi jog és az államon belüli jog ugyanannak a jogrendszernek részei. Az államok azokban a kérdésekben, amelyek közösen érdeklik őket, együttesen alkotnak jogot, viszont tisztán belső ügyeiket egyoldalúan rendezik. A jogalkotó mind a két területen az állam, különbség csak az, hogy a nemzetközi jogot más államokkal együttesen, a belső jogot pedig egyedül alkotja meg.
|
|
Korponay András: Húsz millió magyart (1941) - Részletek |
|
2023.10.03. 09:45 |
|
Előszó
A magyar társadalomnak még mindig csak igen kis része akarja elhinni azt, hogy egy nép történelmi létét és boldogulását nem alapozhatja politikai konjunktúrák kedvezéseire, hanem önmagából kell kitermelnie azokat a történelemformáló erőket, amelyek sorsának tartós jobbra fordulását egyedül biztosítják. A történelem tanítása szerint a nemzetek felemelkedése és számbeli megerősödése között elválaszthatatlan kapcsolat áll fenn. Nem lehetséges felemelkedés és jobb jövő biztosítása számbeli megerősödés, egészséges szaporodás nélkül.
|
|
Kamocsay Jenő: Társadalom és szegényügy (1943) |
|
2023.09.28. 08:52 |
|
I. Alig vált ismertté a társadalomnak az államokon, a vallásokon belül ható, de egyszersmind azokon túl is terjedő önálló léte, azokkal együtt, külön, sőt nem egyszer azok ellenére is folyó, s az emberi létet minden vonatkozásában átható sajátos élete, a teremtés koronája, a homo sapiens máris arra törekedett, hogy az új megismerést a maga számára gyakorlatilag értékesítse.
|
|
Bethlen István: Hagyomány és forradalom a politikában (1934) |
|
2023.09.24. 18:20 |
|
Gróf Bethlen Istvánnak 1934. január 6-án német nyelven tartott előadása a Szellemi Együttműködés Ligájának budapesti kongresszusán.
Mi az igazi és és megváltó varázsigéje mai, hagyomány és forradalom közt ingadozó politikai életünknek? Ez az a kérdés, melyre válaszolni szeretnénk, s amely egyben generációnknak is életkérdése. Életkérdése egész európai kultúránk jövendő fejlődésének is. Mindnyájan keressük a választ az életszemlélet, a tudomány, az irodalom és művészet, a közgazdaság és a szociális élet terén, de a megváltó szó csak egy magasabb őrhelyről jöhet, olyan helyről, ahonnan az emberi élet részjelenségeinek egésze átpillantható, ahonnan ennek az életnek és törvényeinek történeti fejlődése, új irányok születése, kifejlődése, győzelme vagy pusztulása áttekinthető. Ez az őrhely a történetfilozófiai vizsgálati módszer őrhelye, melyet azonban a praktikus politika gyakorlott pillantásának kell a megtárgyalandó területen irányítania és magyaráznia.
|
|
Vox Populi, vox Dei? Recenzió A népszerűség átka című kötetről |
|
2023.09.24. 14:10 |
|
A történelem dinamikáját szemlélve megállapíthatjuk, hogy valóban nincs új a Nap alatt, így – Hérakleitosz cáfolataként – akár többször is lehetséges ugyanabba a folyóba lépni. A fenti állítás igazságtartalmával a „nép pártján” tevékenykedők, a nép valós vagy feltételezett érdekeire hivatkozó, s magukat előszeretettel a politikai elit reprezentánsaival szemben pozicionáló (a „korrupt elittel” szemben a „tiszta emberek” [1] és a népszuverenitás princípiuma iránt elkötelezett [2]) populisták is tisztában vannak. Ismert, hogy az ókori római köztársaság hanyatlásakor a Gracchus-fivérek, Gaius és Tiberius földosztás révén kívánták megszerezni a polgárok támogatását, annak révén pedig a hőn áhított hatalmat. [3]
|
|
Pongrácz Sándor: Az állam fejlődésének biológiai irányai (1928) |
|
2023.09.20. 20:58 |
|
Két kérdés áll ma a biológiai kutatás homlokterében. Az egyik a szerves állam kutatása, amely tulajdonképpen azzal a biológiai módszerrel függ össze, amely az államot és magát az emberi társadalmat is a szervezettel állítja párhuzamba, s az államot szervezetnek tekinti, mely él, lüktet, fejlődik, melynek részei is vannak: a nép fajok, s a nagy életközösségek, a nemzetek.
|
|
báró Malcomes Béla: Népállam - nemzetállam - fajállam (1933) |
|
2023.09.20. 16:27 |
|
Az írónak jut időnként az a súlyos és felelősségteljes feladat, hogy a hordókról és szószékekről szétszórt és összekevert szavak és fogalmak között rendet teremtsen. Az ő kötelessége a szavak eredeti jelentőségét védelmébe venni, s röntgenszerűen átvilágítani és megmutatni a fogalmak csontvázát, melyek a tömjénfüst következtében idomtalanná hízott testükben láthatatlanná váltak. Az író ezen szerepét gyakran, sőt legtöbbször alábecsülik. Betolakodásnak veszik részéről a politikába, melyben a mellduzzasztó öblös hangúak bírnak egyedárusággal. Pedig ez a szent kötelesség az írás legszebb feladata, a harc az igazságért.
|
|
Egészségpolitikai Társaság: Javaslat nemzetfők rendjének megalakítására (1940) |
|
2023.09.19. 15:50 |
|
Budapest, 1940. március 15. - "Nemzetfők" rendjének megalakítását javasolja az EPOL Sokgyermekes Családok Osztálya.
Különös képet mutatott az EPOL március 15-én este tartott gyűlése: egyszerű fejkendős asszonyok, altisztek, tanítók, tanárok, orvosok, magasállású köztisztviselők tömegei jelentek meg az EPOL-ban, hogy megalakítsák az EPOL Sokgyermekes Családok Osztályát. Másfél éves szervezés, 25 ezer sokgyermekes család adatainak feldolgozása előzte meg az EPOL e nemzeti szempontból oly nagy fontosságú alakulását. Sok tanácskozás után határozott formát öltve a nyilvánosság elé értek a kavargó gondolatok, a sokgyermekes családok szociális és gazdasági kívánságai.
|
|
Ruber József: A jogi gondolkodás új útjai (1936) |
|
2023.09.19. 13:15 |
|
A közép-európai államéletben az utóbbi három évben beállott nagyarányú eltolódások mindegyre erősebben kezdik hatásukat a szó technikus értelmében vett jogi («jogászi») gondolkodásban éreztetni, több oknál fogva elsősorban Németországban. Terméketlen vitának látszik, hogy vajon az újszerű jogi fogalomvilág csupán visszatükröződése-e, vagy szülőoka a politikai rendszerváltozásnak: ezt a kérdést teljesen mellőzhetjük annak a jelenségnek tárgyilagos vizsgálatánál, hogy a közelmúlt mozgalmai által felszínre hozott, tág általánosságokban fogalmazott világnézeti tételek milyen alakban szublimálódnak a jogi dogmatikának az emócióktól távolabb eső síkjába.
|
|
Ripka Ferenc: A szabad polgár (1936) |
|
2023.09.16. 11:08 |
|
Ripka Ferenc dr. előadásából, a Deák Ferenc Társaságban
Hosszú közéleti működésem alatt sokféle társadalmi alakulás keletkezését és elsorvadását láttam. Valamennyi két nagy csoportnál oszlott. Az egyik csoportba azok tartoztak, ahol azért jöttek össze az emberek, hogy beszéljenek. A másik csoportban azok jöttek össze, akik gondolkoztak. Azt nem kell bizonyítanom, hogy mennyivel többre becsültem a gondolkozókat, mint a beszélőket; örömmel erősítettem meg minden kapcsolatot ezekkel a gondolkozókkal, és mindig jól esett, ha körükben megjelenhettem. Ez a jó érzés fogott el itt, a Deák Ferenc Társaságban.
|
|
Török Árpád: Állameszme és népi elv (1939) |
|
2023.09.14. 15:06 |
|
Politikai szemléletünkben 1914 óta erős törések következtek be. Addig a magyar államegységet a történelem egy szükségszerű alkotásának tartottuk, amelyet népeinek történelmi együttélése, gazdasági, földrajzi, geopolitikai tényezők tettek indokolttá. 1918-ban egy újnak látszó elv, a népek önrendelkezési joga, mindezt megcáfolni igyekezett, és valóban szét is rombolta a magyar történelmi egységet. Nyugalom, békesség és a népek közötti összhang azután sem következett be, bizonyságául annak, hogy vagy az elvben, vagy annak alkalmazásában hiba van. Az elvhez azonban a népek továbbra is ragaszkodtak, és évtizedünkben mint népi elv indult újabb hódító útjára. Különösen Közép-Európában vert erősen gyökeret, és volt képes az emberek gondolkodását nagymértékben befolyásolni. Mit jelentett a népi elv? Nagyrészt azt, amit több mint száz éve ismerünk, a nemzeti gondolatot, de jelentette a népek önrendelkezési jogát is.
|
|
Eckhart Ferenc: Az organikus állameszme a középkorban (1940) |
|
2023.09.14. 10:05 |
|
Fejezet szerzőnek A Szent Korona eszméjének története című készülő munkájából.
Az egyházi eredetű korona-eszmén kívül a középkorban még egy általánosan elterjedt, ugyancsak az egyházi gondolatkörből származó államelmélettel találkozunk: az államnak, az emberek e legfontosabb társulásának emberi szervezetként való elképzelésével. E tan kifejlődéséről és lényegéről legbehatóbban Ottó Gierke értekezett Das deutsche Genossenschaftsrecht című klasszikus munkájában, [1] amelyet a nagy állambölcselőről, Althusiusról írott fejtegetései egészítenek ki. [2] Gierke eredményeihez későbbi írók nem sokkal járultak hozzá. Hogy a magyar organikus államfelfogás gyökereit tisztán láthassuk, vázlatosan ismertetjük itt Gierke felfogását.
|
|
Vizy András: A szociálpolitika az új Európában (1943) |
|
2023.09.13. 18:31 |
|
A múlt században az új világrészek és a technika csodái felé fordult az emberiség figyelme. Ma a szociális eszme jegyében él, csatázik, épít és rombol az emberiség. A jelekből arra kell következtetnünk, hogy valóban új világnak kell születnie a háború után, mert a technika, a felfedezések és a találmányok – a liberális kor bálványai – nem tudták megnyugtatni, boldogítani az embert. Ellenkezően – a végsőkig fokozták elégedetlenségét, nyugtalanságát, létbizonytalanságát. A kibontakozás, az új irányú fejlődés útját a legtöbbek szemében a szociális eszme és annak gyakorlata, a szociálpolitika jelzi.
|
|
Nikolaj A. Berdjajev: A renaissance vége - II. rész (1926) |
|
2023.09.12. 14:36 |
|
A jelenkori kultúra válsága
A Renaissance történelmi végét az európai kultúra szervezetének teljes szétbomlása kíséri. A Renaissance-ban még lehetett érezni az élet szerves mozgását. Mint minden szervezett élet, ez is hierarchikus volt. Még éppen csak sejteni ha lehetett benne első nyomait az elvilágiasodás, a szekularizálódás folyamatának, amely végeredményben az élet mechanizálásához, a szerves rend megsemmisítéséhez kellett, hogy vezessen. Első fázisában ezt a szekularizációt az ember alkotó energiája felszabadulásának, ereje szabad játéka örömének érezte. Mihelyt azonban az emberi energia elvesztette szerves tartalmát, kikerülhetetlenül mechanizálódnia kellett. Ez nem volt mindjárt nyilvánvaló. Egy ideig abban az illúzióban élt az ember, hogy szabad, hogy nincs többé alávetve semmi organikus függőségnek, s nem érezte még magát határok közé zárva mechanikai korlátok által. Ez az interregnum-korszak, amelyben az új európai ember szabadnak érzi magát az organikus korlátoktól, viszont még nem érzi magát alávetve a mechanizmus rabszolgaságának. Ez a korszak tart az egész Renaissance alatt, s a 17. és 18. században ér véget.
|
|
Puky Endre: A Szent Korona tana és a közigazgatási bíráskodás (1941) |
|
2023.09.11. 10:24 |
|
Dr. Puky Endre m. kir. titkos tanácsosnak, a m. kir. Közigazgatási Bíróság elnökének az 1941. évi január hó 13. napján a m. kir. közigazgatási bíróság évnyitó teljes ülésén tartott beszéde.
|
|
Abay (Neubauer) Gyula: A világgazdaság újjáépítése a háború után (1943) |
|
2023.07.14. 12:02 |
|
A Magyar Közgazdasági Társaság 1943. március hó 18-iki közgyűlésén tartott előadás.
I. A „második harmincéves háború”
A második világháború negyvenharmadik hónapjában még semmi jele sem mutatkozik annak, hogy a két szembenálló tábor ellentéte enyhült volna, vagy pedig hogy akár az egyik, akár a másik döntő fölénybe tudott volna jutni. Időszerű-e ilyen körülmények között a háború utáni feladatokról beszélni, lehet-e már a háború után felvetődő megoldások esélyeit latolgatni, ez az első kérdés, amelyre feleletet kell adnunk egy olyan okfejtés keretében, amely a világgazdaság újjáépítésének problémáját viseli a homlokán. Lehetne talán arra is hivatkozni, hogy nekünk, magyaroknak, nem is illik beleszólnunk a nagyok dolgába, mert az ilyen nagy kérdések, mint a világgazdaság gondja, nem tartozik a mienkéhez hasonló kis népekre. Ha pedig már egyáltalán olyan bátorságot veszünk magunknak, hogy beszélünk a nagyokra tartozó dolgokról, úgysem hallgat meg minket senki, mert hiszen amint nem kérdeznek, úgy nem is kíváncsiak a véleményünkre.
|
|
Nikolaj A. Berdjajev: A renaissance vége - I. rész (1926) |
|
2023.06.27. 18:43 |
|
A történelem régi feloszlása Ókorra, Középkorra és Újkorra nemsokára ki fog veszni a történetkönyvekből. Az Újkor végéi járjuk, s egy ismeretlen, még el nem nevezett korszak kezdődik. Elhagytuk a megszokott történelmi ösvényeket. Különösen érezhettük ezt, amikor a világháború kitört, és utána, amikor nem tudtunk visszatérni a békés „polgári” élethez, amelyet azelőtt élveztünk. A történelem ritmusa megváltozott: katasztrofális jelleget öltött. Ez mindig új történelmi korszak kezdetét jelenti. Azok, akiknek éleslátásuk van, már régen érezték az eljövendő szerencsétlenség árnyékát, s meglátták lelki jeleit a békés és jól rendezett élet külső formái alatt. Lelki téren már előre megmutatkoznak események, amelyek csak jóval később jelentkeznek a történelem színpadán.
|
|
Kósa János: A politikai dal (1941) |
|
2023.03.19. 09:30 |
|
A Marseillaise története jól ismert, talán jobban is, mint ahogy a - pusztai széptani ítélkezés alapján - zenetörténetünk egy ilyen parányi részét megilletné. A mese maga nem érdektelen, mert összeelegyedik benne szerelem, szabadság, lángoló érzelem, emberi hálátlanság és mintegy véletlenül hozzátapadva, a lényeget mellékesen kísérve: politika, rengeteg politika. Egy fiatal királypárti kapitány romantikus szerelem és borongós forradalom gondjaitól nyugtalanítva, egy áprilisi éjszakán papírra vetette tüzes dallamát és bátor szövegét: Chant de Guerre pour L’armée du Rhin. A dal heteken belül végigszáguld az egész országon, a Párizsba vonuló marseillei szabadcsapatoktól nyeri végleges nevét, és a Tuilerák ostromakor a szívek, lelkek magával a forradalommal azonosítják. A konvent hivatalosan is nemzeti himnusszá emeli, a szerzőjét pedig elbocsátották állásából.
|
|
|
Tovább…
