Mircea Eliade: A történelem terrorja (1949) |
|
2022.12.16. 08:37 |
|
Az örök visszatérés mítoszának továbbélése
Ez Eliade: Le Mythe de Tetemes retour: archetypes et repétition (Libraire Gallimard, NRF Paris 1949) című művének 4. fejezete. A fordítás alapjául ennek autorizált angol nyelvű kiadása szolgált. (The Myth of the Eternal Return of, Cosmos and History, Princeton University Press 1974.) A könyv teljes kiadását nálunk az Európa Könyvkiadó tervezi.
|
 |
Vitéz István: Hivatásrendek Magyarországon (1940) |
|
2022.12.15. 19:13 |
|
A két pápai körlevél, a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno egy új gazdasági rendet hirdet, mellyel megoldható az a szociális kérdés, melyet a kapitalizmus túlhajtása és az ipari forradalom hoztak létre. Szemben a kapitalizmussal, e gazdasági rend nem a tőkét tekinti uralkodó termelési tényezőnek, hanem a munkát. A munkát pedig a többi termelési tényezők felett nem diktatórikus mértékben, amint azt a szocializmus hirdeti, hanem úgy, hogy a munkának, mint termelési tényezőnek érdeke legyen az irányadó a többi működésénél, melyeknek szerepe nagyban - egészben megmaradna. [1]
|
|
Kornis Gyula: A társadalmi lélek és a tudomány a romantika tükrében (1941) |
|
2022.12.06. 09:28 |
|
A felvilágosodás eszméi jobbára torz formában és ideiglenesen megvalósultak a francia forradalomban. A XVII. századtól kezdve a társadalom ösztönös feszítő erőitől, főképp a mind nagyobb szerepet játszó polgárság érvényesülési törekvéseiből, megszületnek bizonyos eszmék, az átalakulóban lévő világnézetnek és életérzésnek nem-tudatos formáit tartalmazó gondolatok. Ezeket a felvilágosodás tudománya az öntudatosság fokára emeli, kimunkálja, továbbfejleszti, szélső formákban a megváltó erejűnek hitt ész alapján kiélezi, rendszerezi, alkalmas jelszavakhoz fűzve, az elmék számára könnyen szállíthatóvá teszi, s széles körökben elterjeszti.
|
|
Ligeti Sándor - Marton Ernő: A pénz tragédiája (1931) - Részlet |
|
2022.12.05. 12:02 |
|
9. A pénz pszichológiai hatása az emberre
Ember és társadalom állandó kölcsönhatásban vannak egymással. A társadalmi formák és berendezések alakítják az ember gondolkodását, de ugyanakkor az emberi gondolkodás is rányomja bélyegét a társadalom mindenkori képére. A klasszikus axióma: tempora mutantur et nos mutamur in illis, megfordítva is igaz: nemcsak mi változunk az időben, de az idő is változik bennünk és általunk.
|
|
ifj. Mikszáth Kálmán: A világháború legszánalmasabb rokkantja (1943) |
|
2022.10.21. 08:34 |
|
I.
Ez a polgári gondolat.
Cikksorozatom során ma erről írok.
Mint elfeledt, öreg krónikákban olvashatjuk - a világháború után hekatombákban temetkezett a „Régi Világ“, eszményeivel, felfogásaival és mindazzal együtt, amit valaha jónak, szépnek, nemesnek tartott. Sok egyébbel együtt ebbe a tömegsírba került a polgári gondolat is.
|
|
Lothrop Stoddard: A civilizáció terhe (1922/1944) |
|
2022.10.14. 08:54 |
|
Az emberiség virágzása a civilizációval kezdődik. Új és törékeny folyamat ez. Kezdetét nyolc vagy tízezer évvel ezelőttre teszik. Ez hosszú időnek látszik, de mégsem az, ha meggondoljuk: a civilizáció hajnalhasadása mögött a barbárságnak, a vadságnak és állatiasságnak mérhetetlen éjszakája fekszik. Ezt a korszakot félmillió esztendőre becsüljük, ha attól az időponttól számítjuk, amikor a majomember elővánszorgott a tropikus erdők gőzölgő mocsarából, mogorván pislogó szemeit pedig a csillagok felé emelte.
|
|
Magyar cél - Az erkölcsi forradalom programja (1939) - Részlet |
|
2022.10.10. 07:52 |
|
Magyar cél: az erős állam
Az örök magyar cél: a független Magyarország - erős államot követel.
Magunkra hagyott, árva nemzet vagyunk. A jó Istenen kívül nem számíthatunk másra, csak magunkra. Nemzeti életünk politikai hatalmi szervezetét, az államot ezért olyan erőssé kell tennünk, amilyen erőssé csak lehet. Csak erős állam tud rendet tartani bent az országban, csak erős állam tudja a nemzeti kultúrát fejleszteni, az igazságot megvédeni, a gazdasági élet átalakulását a nemzet örök érdekei szempontjából ellenőrizni, a nemzetek családjában a független nemzetnek tekintélyt szerezni, a függetlenséget szükség esetén karddal is megvédelmezni, és a nagy magyar álmokat valóra váltani.
|
|
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - III. rész |
|
2022.10.07. 10:04 |
|
A szintétizmus általános jelentősége és európai hivatása
A szintétizmus kétségtelenül új fogalom lesz a magyar szellemi és politikai élet számára. Maga a szintézis gondolata a filozófusok előtt valószínűleg nem ismeretlen, de a szintézis filozófiai alapelvén felépített egységes gondolatrendszer és a társadalom és állam minden problémájára a szintézis jegyében választ adó világnézeti rendszer kétségtelenül új. A szintétizmus, mint politikai eszme, mint világnézet-rendszer és mint államrendszer újat jelent, mert szintétikus világnézetről és szintétista államról eddig még nem hallottunk.
|
|
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - II. rész |
|
2022.10.06. 08:40 |
|
Szintétizmus
Ha a kutató elme a jövőbe néz, és keresi, hogy az új világháború befejezése nyomán melyik világnézet lesz az, amely az új világot és kultúrát felépítheti, elfogulatlanul azt kell válaszolni: a mai formájában egyik sem! A liberalizmus nem, mert az már a múlté, és bebizonyította gyengeségét. A kommunizmus nem, mert legfőbb eszméje, a magántulajdon eltörlésének gondolata, kiegyenlíthetetlen ellentétben van az emberi természettel.
|
|
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - I. rész |
|
2022.10.01. 09:48 |
|
Most jelenik meg! A politikai irodalom szenzációja!
Sorsfordulón vagyunk. Vöröslő lángok fényénél, bombák záporában, népek és eszmék irtózatos haláltusájában recsegve, ropogva dől össze a régi világ, hogy a romokon diadalmas erővel támadjon fel az új világ. Ennek a nagy történelmi átalakulásnak a fordulóján, Múlt és a Jövő eme nagy találkozóján ez a könyv visszapillantást vet az omladozó régi világ, a múlt arculatára, és ugyanakkor bepillantást ad a Jövőbe.
|
|
Miként fosszuk meg a trónjától Harpagont? |
|
2022.09.30. 13:52 |
|
Gondolatok a közjó gazdaságáról
Az emberiség krónikájában a valóságos kopernikuszi fordulatot meglátásunk szerint Francis Bacon, illetve Bernard Mandeville gondolkodásmódja hozta el.
|
|
Bartos Dezső: A nemzetvédelmi gazdálkodásról (1942) |
|
2022.09.28. 08:59 |
|
A totális háborúhoz szükséges honvédelmi felkészültségben rendkívül fontos szerepet játszik az ún. nemzetvédelmi gazdálkodás (Wehrwirtschaft). [1] Hogy az állam biztonságáért milyen mértékben lehet bevetni a nemzetvédelmi gazdaságot, az elsősorban a nemzetvédelmi gazdaság erejétől, potenciájától függ. A nemzetvédelmi gazdasági erőnek a meghatározása azonban igen körülményes és nehéz és minden népnél más és más, mert térben és időben is sok immateriális és materiális tényezőből tevődik össze.
|
|
Orbán János: Új elvek a közgazdaságban (1942) |
|
2022.09.25. 07:54 |
|
A liberális gazdaságelmélet az egész világot nagy, mechanikus gazdasági egységnek tekintette, amelyben feloldódnak a népek és nemzetek, elmosódnak a határok, s helyettük csak gazdasági területek maradnak. Ezeket a gazdasági területeket a legszélsőségesebben keresztülvitt nemzetközi munkamegosztás összetartó ereje kovácsolja eggyé, s az egységet az egyéni önzés és a szabadverseny ösztönzése tartja fenn. Ez a mechanikus világkép eredendő hibái folytán nem bírta ki a világháború és az azt követő gazdasági válság okozta megrázkódtatásokat. Összeomlott, és sok apró szilánkra esett szét. Ezek az apró szilánkok az előző tétel antitéziseként önálló gazdasági életet akartak élni, s megteremtették a túlhajtott autarkiák egészségtelen rendszerét. Az antitézist a természetes fejlődés egy egészséges szintézisbe simította ki. Ennek a gazdasági világszemlélete még nem egészen tisztult ki, de alapelvei már a kristályosodás útján vannak, s látható már bennük az európai gazdaság új arculata.
|
|
Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi (1895) |
|
2022.09.24. 14:35 |
|
Bocsánatkérésnek kell lenni első szavamnak e teremben; bocsánatkérésnek, hogy a székfoglalást ennyire halasztottam. Méltóztassék elhinni, nem onnan van ez, mintha csekélyleném a kitüntetést, mely engem ért, még kevésbé a tisztelet és hála hiányából a magas testület iránt, mely abban részesített és arra méltatta az egyszerű publicistát, hogy legelső tudományos testületünkbe befogadta. Ellenkezőleg, tekintetes Akadémia! A köteles skrupulózus tisztelet okozta, ha újra s újra nem mertem ide lépni, midőn a közelebbi évek politikai izgalmai, ha nem a fizikai időtől, de mindenesetre megfosztottak a lelki nyugalomtól, hogysem azzal a készültséggel lépjek ide, melyről mindig tudtam, hogy csak csekély lehet, de melyről óhajtottam, hogy, ha az illusztris hallgatók magaslatán nem is állhat, álljon legalább saját szerény képességem színvonalán.
|
|
Weis István: A tisztviselőképzés reformja (1942) |
|
2022.09.23. 08:05 |
|
Legutóbbi cikkemben azt fejtegettem, hogy a hazánkban különösen fontos szerep betöltésére hivatott, mert hiányzó társadalmi erők pótlására is kényszerült vezető tisztviselői réteg jó kiképzésének első alapfeltétele az, hogy az egyetemi éveket a mai helyzetnél sokkal jobban, gazdaságosabban használjuk ki, a második feltétel pedig az, hogy az előadások hallgatása nélkül egyetemet végző, képzetlen és felületes úgynevezett mezei jogászokat akadályozzuk meg abban, hogy képesítő oklevelet szerezzenek. Megjelöltem az utóbbi célt biztosító eszközt is: az egyetemi végzettséghez kötött, vezető működést jelentő fogalmazói állások számát csökkentsük a tényleges szükséglet mérvéig, és a jelenleg fogalmazóktól ellátott, de magasabb szakműveltséget nem igénylő munkaköröket minősítsük át középiskolai és szaktanfolyami végzettséghez kötött állásokká.
|
|
Weis István: Művészet és mesterség a közigazgatásban (1939) |
|
2022.09.22. 08:11 |
|
Magyary Zoltán egyetemi tanár Fluck András könyvéről írt ismertetésében olyan mozzanatokat érint, amelyek megérdemlik a gondolat továbbfejlesztését.
|
|
Angyal Pál: Nemzetegység és jogfolytonosság (1926) |
|
2022.09.19. 15:17 |
|
Vannak elvek és gondolatok, eszmék és célkitűzések, melyeket nem lehet elégszer hangsúlyozni, melyeket meg kell menteni az elhalás veszélyétől, melyeket bele kell vinni az emberek vérébe és minden idegskálába. Minderre különösen akkor van szükség, amikor oly princípiumok vagy ideák forognak szóban, melyek a bennük rejlő abszolút jellegüknél, az örökérvényűség igényével aláfestett tulajdonságuknál fogva mint a létezés alapjai, vagy valamely konkrét valóság természetszerű fejlődésének feltételei érvényesülnek. Ily abszolútumok a szép, a jó és az igaz, tehát mindaz, ami az esztétikának, az etikának és a logikának síkján találja helyét. Az igaznak és tehát a logikának szemszögéből tekintve ily abszolútum: az egység és folytonosság elve.
|
|
Angyal Pál: Új világ küszöbén (1934) |
|
2022.09.19. 13:16 |
|
Az egyén és társadalom viszonyának évezredes problémája ismét homloktérbe került. Minden jel arra mutat, hogy a XIX. század individualisztikus világszemléletét az univerzalisztikus világfelfogás váltja fel. Ott az atomizmus, itt a totalizmus a lényeget megragadó vezérszó. Ott a szabadság, itt a tekintély elve ad az állásfoglalásnak erősséget. Ott az emberi személy kívánalmai, itt a közjó követelményei nyomulnak előtérbe. Ott áldozatul esik a társadalmi egyensúly az egyének szabadsághoz juttatása kedvéért, itt a törekvés oda irányul, hogy megteremtessék a társadalmi egyensúly a szabadság korlátozásával. [1] Ott kivirágzott a liberalizmus, s annak szellemi szülötte: a marxizmus, itt levélbe szökkenni látszik az a keresztény társadalomfilozófia ősi tanításával egyező életforma, mely legjobb meggyőződésem szerint egyedül alkalmas arra, hogy megszüntesse a mai erkölcsi és gazdasági válságot.
|
|
Krisztics Sándor: Gyakorlati katolikus politika (1935) |
|
2022.09.19. 12:00 |
|
A világháború óta vált nyilvánvalóvá, hogy a szociális kérdés hatása kiterjed alkotmányok újjáalakításáig, sőt államformaváltozásig. Éppen a szociális kérdés megoldásának összefüggése az állami szervezet mikénti formálásával okozta a szociális programmal bíró pártok keletkezését. Mivel pedig nem közömbös, hogy miképpen történjék a szociális kérdés megoldása, alakultak «denominális» pártok. Ezek között a katolikus pártok működése nem jelent egyebet, mint a katolikus híveknek az Egyházzal egyetértésben kifejtett munkáját a XIII. Leó és IX. Pius pápák szociális enciklikáiban körvonalazott társadalmi jólét elérése körül. Ezeknek az enciklikáknak autoritatív jellege nyomán fejlődött ki a gyakorlati katolikus politika, vagy politikai katolicizmus, amely - határozott államfelfogás és kormányzati rendszer alapján - a jelenlegi szabadkereseti társadalmi szerkezet hibáit korrigáló keresztényszociális társadalmi szerkezet megvalósítására irányuló, alkotó, teremtő működést jelent, nem csupán katolikusok, hanem minden felekezetbeliek, a nemzet egyetemének a javára.
|
|
Öreg János: Az éghajlat és talaj befolyása az emberi műveltségre és társadalomra (1876) |
|
2022.09.18. 20:00 |
|
Senki sem csodálkozik azon, midőn hallja, hogy a csecsemő annyira összefügg édesanyjával, miként ennek nemcsak arcvonása, hanem mindennemű élettüneménye, öröme, bánata, egészsége, betegsége, amannak arcvonásaiban s életében visszatükröződik. De még azt is rendes dolognak tartjuk, hogy az édesanyai befolyás nem szűnik meg azzal, ha a csecsemő leszakad a tápláló eledelt nyújtó anyai kebelről, mert hiszen nagy embereink életében oly előszeretettel keressük ki azon hatásokat, melyeket a fogékony elmére az édes anyai példa, intés vagy talentum gyakorlott, hanem már arra sokan hitetlenül rázzák fejüket, midőn hallják, hogy az emberiség nagy egésze, szintén ily viszonyban van a földdel, a mi édesanyánkkal, melynek vége szolgáltatta azt az anyagot, amiből szervezetünk felépült, s melynek anyai kebléről vesszük naponként magunkhoz azon táplálékot, ami személyünk fenntartására, vagy szervezetünk elhasznált alkatrészeinek kipótlására megkívántatik.
|
|
|
Tovább…
