Rush - Hajsza az államért |
|
2014.08.10. 01:05 |
Néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor ismét a székelyföldi Tusnádfürdőre látogatott, hogy a hagyományoknak megfelelően szóljon a nyári szabadegyetem - többségében vélelmezhetően erdélyi illetőségű - hallgatóságához és a globális információs társadalom égisze alatt egyúttal a szélesebb publikumhoz is. Beszéde, amelyben egy illiberális, munkaalapú állam kiépítésének lehetőségeit firtatta, óriási vihart kavart - ennek legenyhébb következménye talán az volt, amikor Fareed Zakaria, az illiberális demokrácia fogalmának megalkotója a putyini modell adaptálásával vádolta meg a miniszterelnököt. A szónoklatnak van azonban egy kevésbé citált része, amely a West vs. the Rest , azaz a Nyugat és a "többiek" harcának egy újabb fejezete köré összpontosul. Lényegében a dezetatizáció és az ún. neoliberális versenyállam 2008-as válság hatására történő diszkreditálásáról van szó: "versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni." Egy amerikai szerzőpáros nemrég publikált munkája is hasonló húrokat penget: a negyedik forradalom az állam megváltozott szerepe következtében tört ki és globális léptékű versenyfutást szül az államok között az optimális állam újbóli "felfedezéséért".
|
 |
Fukuyama expressz |
|
2014.07.26. 22:25 |
"Most, hogy az emberiség az ezredév vége felé halad, a parancsuralom és a szocialista tervgazdaság kettős csődje folytán egyetlen olyan ideológia maradt a porondon, amely egyetemes érvényre tarthat számot: a liberális demokrácia, az egyéni szabadság és a népfelség tana. Kétszáz évvel azután, hogy diadalra vitte a francia és az amerikai forradalmat, a szabadság és az egyenlőség elvéről bebizonyosodott, hogy nemcsak állja az időt, hanem talán az eddiginél is erőteljesebben formálja majd a jövőt. (...) Az emberiség történelme folyamán megjelenő összes kormányzati formából (...) a XX. század végére egyetlenegy maradt ép és életképes: a liberális demokrácia. (...) Gyökeres átalakulás történik, amely közös fejlődési modellt állít valamennyi társadalom elé - röviden: mintha az "egyetemes történelem" a liberális demokrácia irányába haladna. (...) Talán maga a Történelem is a végéhez ért."
(Fukuyama, Francis: The End of History and the Last Man. The Free Press, New York, 1992, p. 42., 45., 51.)
|
|
Hídifogság |
|
2014.06.01. 22:53 |
|
David Lean alkotása a II. világháború körülményei közepette kalauzol el minket a burmai front mögött található hadifogolytáborba, hogy a huntingtonihoz igencsak hasonlatos szituációba keveredő brit foglyok és japán fogvatartóik között zajló konfliktusokat ábrázolja igazán bravúros eszközökkel. Véleményem szerint a filmben ábrázolt helyzet kitűnően demonstrálja a civilizációk közötti törésvonalakat. S ha már egy brit-amerikai koprodukcióval állunk szemben, miért is ne karikírozzák egy kicsit a keleti kultúrát az alkotók: hiszen már Montesquieu is büszkén vallotta, hog az európai klímához képest "Ázsiában a szolgai szellemiség uralkodik, amelyet soha nem tudunk lerázni magunkról." (Idézi: Davies, Norman: Európa története. Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 61. p.)
|
|
Szőrszálhasogatás - Az Eurovíziós Dalfesztivál margójára |
|
2014.05.13. 21:04 |
|
 '
Valószínűleg kevés olyan momentum létezik, amiben a Fidesz-közeli értelmiségiekhez köthető, konzervatív-liberális Heti Válasz és a Hit Gyülekezete által finanszírozott, alapvetően balliberális irányultságú Hetek egyetért. A csillagok ilyetén, ritka együttállása azonban az elmúlt héten bekövetkezett: a Conchita Wurst ("Puncikolbász") fantázianév alatt futtatott osztrák transzvesztita előadóművész (a.k.a. szakállás nő) Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelmét követően ez a két, merőben eltérő orientációjú sajtóorgánum egybehangzóan és stílszerűen Európa elrablásáról, illetve a meleglobby előretöréséről értekezett - címlapon közölve az eseményt.
|
|
TőKés a torokra |
|
2014.05.06. 20:43 |
|
Az alábbi, lakonikus mondatokkal kommentálnám a kommentálhatatlant. Nekem még jelentenek valamit az alapvető emberi jogok, a helyi közösségek, a társadalom szövete és a "Social Contract", valamint a sokszínű nemzetek. Nekik ezek már avítt és értelmezhetetlen fogalmak, mert csak a profit, a transznacionális vállalatok érdeke és a félperiféria/periféria maradék kapacitásának további kiszipolyozása érdekli őket. Mi jöhet még a Transatlantic Trade and Investment Partnership neoliberális Magna Chartája után?!
|
|
250 millió dolláros bébi |
|
2014.05.04. 21:45 |
|
Audrey Hepburn 85. születésnapjára
Ha Audrey Hepburn, az ikon napjaink technicizált világban élne, bizonyára dobogós hely illetné a közösségi hálón folytatott cukisági kampány tekintetében. A későbbi UNICEF-nagykövet neve ugyanis valósággal összeforrott a könnyed, romantikus, a happy end iránt elkötelezett, mégis szentimentális karakterű filmekkel. Talentuma folytán azonban egy, a komorabb hangvételt és a laza humort ötvöző alkotásban is sikerült maradandót alakítania Cary Grant oldalán.
|
|
Bábel a rengetegben, avagy hova tovább, Európa? |
|
2014.05.01. 21:44 |
|
Éppen tíz esztendeje annak, hogy a Magyar Köztársaság - megkoronázva a lényegében Antall József kormányzása idején kijelölt transzatlanti orientáció egyik központiként tételezett téloszát - csatlakozott az Európai Unióhoz. Az eltelt évtized és az Európai Parlament tagjainak expresszgyorsasággal közelgő megválasztása is remek apropóul szolgál az értékeléshez, összegzéshez. A mainstream véleményformálók monoton és fájó kánonja persze már közzétette a maga summázatát: az EU-s tagságnak csak előnyei vannak, az integrációs szervezethez fűződő relációnk revideálására tett legapróbb kísérlet is az ördögtől való, a brüsszeliták minden óhaját pedig bármi nemű teketóriázás és változtatás nélkül kell végrehajtanunk. Az Európa-erődöt a túlpartról bevenni kívánó szkeptikusok szerint viszont éppen az Ugocsa non coronat elvét kell aktualizálnunk, azaz egy lényegében XIX. századi, a nemzetállami szuverenitást a centrumba helyező pozícióról kell kritizálni és visszaverni a "gyarmatosítók" kolonizáció irányába ható offenzíváját.
|
|
Csókokban élő csóktalanok |
|
2014.04.27. 23:47 |
|
Be búsak vagyunk, be nagyok,
Csókokban élő csóktalanok,
A Végtelent hogy szeretjük:
Sírunk, csókolunk s újra kezdjük.
(Ady Endre)
|
|
A globalizált világ aktuális kérdései: államelhalás vagy államépítés? |
|
2014.03.20. 00:14 |
Mottó: „Ha az állam erős, akkor összezúz bennünket, ha viszont gyenge, akkor elpusztulunk” (Paul Valéry)
A "Szuverenitás:: eszmény vagy valóság?" című konferencián (Jogtudományi Intézet, Budapest, 2014. március 21.) elhangzó előadás rövidített és szerkesztett változata.
|
|
Rendszerváltás egy volt alkotmánybíró szemszögéből |
|
2014.03.10. 21:01 |
Mottó: "Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” (Ralf Dahrendorf)
|
|
Megdönteni Szabó Tímeát |
|
2014.02.15. 01:11 |
A Melléfogás 2014 szövetség a választások közeledtére való tekintettel úgy döntött, hogy a mozikban vetített Megdönteni Hajnal Tímeát című film mintájára elkészíti az ellenzéki összefogás hiteles krónikájáról szóló romantikus drámát. A monumentális alkotás címe stílszerűen csak Megdönteni Szabó Tímeát lesz, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnöke előtt tisztelegve. A hírek szerint a politikus hölgy kegyeiért két marcona vitéz, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila vetekednek, de hogy ki arathatja le a babérokat, az csak április 6-án fog kiderülni.
|
|
Bokros Lajos a Lidl reklámarca? Igen, lehetséges! |
|
2014.02.09. 22:30 |
Lerántottuk a leplet Bokros Lajos manőveréről: valójában a Lidl népszerűsítése végett kapcsolódott be újfent a közéletbe. (Ezüstérmesként a Praktiker végzett, de úgy gondoltuk, hogy a Lidlbe többet járnak a dolgozó nép fiai, így marketingszempontból előnyösebb, ha mindenki Lajosát a a fentebb említett üzletlánc arcaként tüntetjük fel.)
|
|
Árodüsszeia |
|
2014.02.09. 21:57 |
Ha Homérosz ma írna, vagy Kubrick napjainkban rendezne, az Odüsszeia-történet minden bizonnyal egy merőben új aspektusból kerülne feldolgozásra. Napjaink globális kapitalizmusa ugyan nem kalandokkal, sokkal inkább rémálmokkal és árfolyam-ingadozásokkal tarkított jelenség, ahol a konjunktúra lovagjai igyekeznek a rendszer jellegéből adódóan vissza-visszatérő válságokat és recessziókat az előnyükre fordítani. A XXI. század elején sajnos minden korábbinál helytállóbb az az állítás, hogy egy kiválasztott "kaszt", a felső tízezer klikkje, a transznacionális társaságok profitját bekasszírozó "milliárdok mágusai" diktálnak és tartják a periférián a nélkülöző tömegeket. Erre a körülményre kívánunk reagálni az alábbi montázzsal.
|
|
Tizenegy és feledik szín |
H. P. A. |
2014.02.04. 19:30 |
London. Ugyanott, nem ugyanakkor. A piac helyén üvegfalú tornyok, egymással párhuzamban, makadámúttal elválasztva. A makadámutakon lakkos fényben csillogó, zajos, füstös, négykerekű masinák követik egymást szabályosan, kürtökkel egymást hergelve. Ádám egy pulpituson áll, mint Julien Assange, sötét öltönyben. Körülötte tágas tér, zsúfolásig tele emberrel. Fehérrel, négrussal, keletivel, törökkel. Lucifer Ádám mellett, mint szerecsen testőr. Ádám a tömeghez szól.
|
|
Ki törődik Twist Olivérrel? |
|
2014.01.27. 00:17 |
Valószínűleg jelentős mennyiségű Cavintonra lenne szükség a legtöbb ember számára annak megkísérlésére, hogy maguk elé idézzék a megboldogult SZDSZ 2006. évi kampányát - mondjuk ki, jól is van ez így. A neoliberális törpepárt akkor egy öt esztendős gyermekkel pingálta tele plakátjait, feltéve a kérdést: "Ki törődik Kovács Pistivel?" Értsd: ki törődik a kisemberekkel, a hétköznapok hőseivel, a "man at the street"-tel. Nos, úgy tűnik, hogy egyre inkább senki, ezért az alábbi plakáttal rukkoltunk elő.
|
|
This Love for Africa |
|
2014.01.12. 21:50 |
|
Humphrey Bogart színészi karrierjének egyik atipikus állomása az Afrika királynője. Bogart neve a B kategóriás gengszterfilmeket követő felemelkedés során gyakorlatilag összeforrt a kiégett, cinikus, flegma, hűvös macsó karakterével. 1951-ben, az első technicolor filmjében aztán összekerült a Spencer Tracy-filmek szereplőgárdájának kötelező női alakjával, Katharine Hepburnnel, hogy egy tőle szokatlanul szentimentális és érzelgős szerepkörben tetszeleghessen.
|
|
Együtt 2010 |
|
2014.01.09. 21:50 |
Portálunk üdvözli, hogy a magát baloldalinak maszkírozó neoliberális monolit immáron újra egységes és a régi fényében ragyog, miután az MSZP szatelitszervezetei (Együtt-PM, DK) végre belátták, hogy a "vesztes csapaton ne változtass" elvét követve és a 2010-es "szakadás" előtti állapotokat helyreállítva tarthatják 2014 után is hatalmon Orbán Viktort és kormányát. A másfél éves kutyakomédia végeztével a 2002 és 2010 között regnáló kurzus hátradőlhet a foteljában: sikeresen szívták el a levegőt minden, a valódi változás esélyét kínáló ellenzéki mozgalom elől és Ferenc revitalizálásával immáron azt is bebizonyították, hogy nem céljuk a rezsimváltás. Portálunk ennek örömére ellenszolgáltatás nélkül készített új logót a Meggyütt' Feri - Bármit a Mandátumért Mozgalom számára, valamint egy képregényt is fabrikáltunk a jeles fuzionálás alkalmából.
|
|
M for Vendetta |
|
2014.01.08. 19:34 |
|
Az 1931-ben rendezett M - Egy város keresi a gyilkost című alkotás Fritz Lang első hangosfilmje volt, amely ehhez mérten még nem igazán vonultatott fel véget nem érő szóvirágokat és monológokat. A "showt" itt nagyjából a Grieg Peer Gyntjében szereplő motívum (A hegyi király csarnokában) főszereplő általi fütyülése viszi el - Hitchcock summázta akként lakonikusan a cselekményt, hogy az egy ember fütyüléséről szól. Ennél azonban természetesen jóval több mondanivalóval bír: egy szociológiai relevanciájú lélektani drámával állunk szemben, amely kritikus szemmel mutatja be a weimarizálódásként elhíresült jelenség zsákutcájába tévedt német társadalom anomáliáit és anómiás tüneteit.
|
|
Deus ex musica |
|
2014.01.05. 13:41 |
|
Wolfgang Amadeus Mozart, a világhírű osztrák zeneszerző igazi géniusz volt: már hatévesen "vezető közjogi méltóságokat" nyűgözött le az általa játszott melódiákkal és ekkorra datálhatók első, önállóan komponált művei is. Ehhez képest egyáltalán nem volt sikerre predesztinálva: végül tragikusan korán érte a halál. Ráadásul élete sem volt konfliktusoktól mentes: legfőbb riválisa, az olasz származású Antonio Salieri betegesen féltékeny volt rá és gyakran folyamodott az elgáncsolás érdekében csalárd eszközökhöz Ezt a zűrös és skandalumokkal terhes viszonyt filmesítette meg sajátos szemszögből Miloą Forman, aki egy teljesen "átfazonírozott", rebellis Mozartot jelenített meg a filmvásznon.
|
|
Alföldi újra történelmi húrokat penget |
|
2014.01.02. 21:40 |
Alföldi Róbert az István, a király feldolgozásának nagy sikerére tekintettel ismét történelmi témát kíván a világot jelentő deszkákra álmodni. A részletekről még csak annyit tudunk, hogy 1956 miniszterelnökének, Nagy Imrének szeretne emléket állítani. Alföldi csak remélni tudja, hogy ez az alkotás is meleg fogadtatásban fog részesülni. Az alábbiakban megtekinthetitek a darab tervezett plakátját. :)
|
|
|
Tovább…
'
