Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update
Update : Nemzeti szuverenitás: jöttünk, láttunk, visszavennénk?

Nemzeti szuverenitás: jöttünk, láttunk, visszavennénk?

  2015.02.04. 23:39

A Heti Válasz legújabb címlapja nem akármilyen triumvirátus tagjaként ábrázolja a magyar miniszterelnököt: az elsősorban alterbalos attitűdjük nyomán  elhíresült Alexis Tsipras (frissen beiktatott görög kormányfő) és Pablo Iglesias (a spanyol Podemos vezetője, az egy esztendő múlva esedékes ibériai választások nagy esélyese) mellé sikerült montázsolni Orbán Viktor (a nemzeti-konzervatív Fidesz elnöke) arcmását. A sokat mondó cím szerint az elsőre bizarrnak tűnő társaság tagjai Európa fenegyerekeinek számítanak - az alcím pedig még ennél is impresszívebb mondattal igyekszik felkelteni az olvasóközönség figyelmét: "Orbán után a görögök és a spanyolok is szuverenitásharcot hirdettek".


Napjainkban szinte már-már közhelyszámba megy az a kijelentés, miszerint az államok féltve őrzik szuverenitásukat - ezzel párhuzamosan persze az is a köztudomású frázisok sorát gyarapítja, hogy az állam szuverenitása a globalizáció és a regionalizáció hatására sokat veszít korábbi tónusából, egyesek szerint egyenesen elvész, mások szerint inkább csak átalakul.  

A szuverenitás-féltés kapcsán hatásos, ám kissé pikírt módon a következőképpen fogalmazott a téma korabeli szakértője, Szabó József: "a szuverenitás az állam legfőbb dísze; drága ékszer, amelyet olyan féltő gonddal őriz minden állam, mint egy erényes nő az ártatlanságát. Ma már sok szó esik ugyan (főként önkéntes) korlátozásáról, de hogy az állam ebben meddig mehet el, azt éppolyan nehéz pontosan meghatározni, mint azt, hogy az előbbi fiatal hölgy meddig mehet el erénye kompromittálása nélkül." [Szabó József: Hatalom, szabadság, szuverénitás, in Társadalomtudomány, XVI. évfolyam (1937), 249. p. Idézi többek mellett Takács Péter és Szabadfalvi József].

Néhány klasszikussá nemesedett államelméleti munkából azt persze már elég precízen kiolvashatjuk, hogy meddig is mehet az állam a szuverenitás (önkéntes) korlátozásában. A történeti fejlődés folyományaként az államnak óhatatlanul meg kellett válnia a szuverenitás némely szelvényeitől: Jellinek által megfogalmazott, de már korábbról ismert tény, hogy az állam ugyan a hatalom birtokosa, másfelől viszont a nép közös érdekeit is igazgatnia kell. Az állami önkötelezés (önkorlátozás) Jellinek által megfogalmazott elve a lényegét tekintve azt jelenti, hogy a hatalmat gyakorló állam saját elhatározásából fakadóan kötelezi el magát a közösség (az állampolgárok) érdekeinek képviselete mellett is: az állami közhatalom aláveti magát a saját maga alkotott törvényeknek. [Jellinek, Georg (1900): Allgemeine Staatslehre. Dritte Auflage. O. Häring Verlag, Berlin, 1914, 369. p.]

Az államnak emellett nemcsak önmagát kell a törvény horgonyához erősítenie, de ezen túlmenően biztosítania is kell az alapvető szabadságjogokat és - az intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan - nem elegendő ezen jogokat biztosítania, de gondoskodnia is kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről [64/1991. (XII. 17.) AB határozat).

A XX. század második felétől aztán sikerült még egy lépcsőfokot is megugrani a szuverenitás önkorlátozásával összefüggésben. Eszerint az európai integráció (szűkítsük vizsgálódásunkat egyelőre erre a terepre) fokozatos mélyülésével a tagállamok a szuverenitás mind több és több részjogosítványait ruházzák át (önként és dalolva, persze a jogi szuverenitás formális fogalmának érintetlenül hagyása mellett)  az Európai Unió intézményeire, a tagállamok szintjén egyesítve egyes hatásköreiket. (Erre nézve ld. Kondorosi Ferenc - Visegrády Antal: Európa: Az állam-és jogfejlődés irányai. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011, 25. p.) A jogi szuverenitás nem zárja ki, sőt lehetővé teszi, hogy egy szuverén állam a saját érdekében, önként lépjen kapcsolatba más államokkal, és közhatalmának egy részét másokkal együtt gyakorolja, vagy akár egy regionális integrációs szervre delegálják azt.

Sikoly reload: az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Junkcer frászt kap a görög és a magyar miniszterelnöktől

Manapság (főként a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság nyomán, de más okokból kifolyólag is,  mint amilyen például a bevándorlás kérdése vagy az egyes nemzeti kultúrák védelme a nem kívánatos civilizációs hatásokkal szemben) azonban mind többet és többet hallani a szuverenitás "revitalizásáról". Ahogy a Heti Válasz zsurnalisztája, G. Fehér Péter a címlap kapcsán fentebb már jelzett cikkben konkrét példákra hivatkozva fogalmaz: "a földrészen megjelenő új politikai törésvonalak egyike az EU-ellenesség, a brüsszeli megszorításokra épülő diktátumok elvetése, a nemzeti szuverenitás visszaszerzése."

"Véget vetünk a memorandumok és megszorítások gazdasági és társadalmi abszurditásának. Ez a görög nép felelőssége és senki másé. Harcolni fogunk, hogy megszabadítsuk Görögországot az adósság igájától" - üzent néhány nappal kormányfővé választása előtt Ciprasz, arról is beszélve, hogy a görögök nemzeti szuverenitása nem rongyolódhat egy üres tunikává.  (S bár az EU fura uraihoz vezető első útján kicsit visszább vett a hangnemből, retorikájának továbbra is integráns részét képezi a görög adósság elengedése, a megszorítások elutasítása és az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF neveivel fémjelzett ún. trojkával szembeni kormányzati politika megfogalmazása. S ha mindez nem lenne elég, hát konkrét lépéseket is bejelentett: a minimálbér emelését, a gyanús privatizációs ügyletek leállítását és a közszférából elbocsátott tisztségviselők visszavételét.) 

"Azt hiszem, Dél-Európában olyan kormányokra van szükség, amelyek megvédik a nemzeti szuverenitást"- riposztozott a Syrizával kapcsolatos aggodalmakra Pablo Iglesias, a spanyol Podemos vezetője. 

A magyar miniszterelnök - miután sikeresen ebrudálta ki az IMF-et a hitel eredetileg tervezettnél korábbi időpontban történő visszafizetésével, különadót vetett ki a bankok és a vállalatok által realizált profit Magyarországon tartása érdekében, egyértelműen meghirdette a keleti nyitás politikáját és egyértelmű utalásokat tett arra, hogy az EU-nak nagyobb hajlandóságot kellene mutatnia a kereszény értékek képviselete iránt - nem egyszer pengetett hasonló húrokat. Legújabban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában fogalmazott meg markáns különvéleményt a "laza, ésszerűtlen és visszaélésekre ösztönző" európai uniós bevándorlási politikával kapcsolatban: egyértelműen leszögezte ugyanis, hogy Magyarország nem kívánja vállalni a keresztény és az iszlám kultúra együttéléséből eredő kockázatokat, és bár tiszteletben tartja az eltérő francia és német álláspontot, ugyanezt várja el a szóban forgó országok politikusaitól is. "Nem akarunk multikulturális társadalmat" - summázta a magyar álláspontot.

A mai államelméleti és közéleti viták - a szuverenitás szinte teljes eliminálását és leírását követően -  tehát már inkább akörül forognak, hogy érdemes-e valamit visszavenni a szuverenitásban rejlő, és korábban már korlátozott/másokra átruházott nemzeti jogkörökből. Erényöveket felcsatolni? 

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters