Menü





 
Fair Trade!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
A média árt

Kattints a képre!

 
Sapere aude!

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Montázsok

Kattints a képre!

 
Ajánló










 

 

Update
Update : Rush - Hajsza az államért

Rush - Hajsza az államért

  2014.08.10. 01:05

Néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor ismét a székelyföldi Tusnádfürdőre látogatott, hogy a hagyományoknak megfelelően szóljon a nyári szabadegyetem - többségében vélelmezhetően erdélyi illetőségű - hallgatóságához és a globális információs társadalom égisze alatt egyúttal a szélesebb publikumhoz is. Beszéde, amelyben egy illiberális, munkaalapú állam kiépítésének lehetőségeit firtatta, óriási vihart kavart - ennek legenyhébb következménye talán az volt, amikor Fareed Zakaria, az illiberális demokrácia fogalmának megalkotója a putyini modell adaptálásával vádolta meg a miniszterelnököt. A szónoklatnak van azonban egy kevésbé citált része, amely a West vs. the Rest , azaz a Nyugat és a "többiek" harcának egy újabb fejezete köré összpontosul.  Lényegében a dezetatizáció és az ún. neoliberális versenyállam 2008-as válság hatására történő diszkreditálásáról van szó: "versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni." Egy amerikai szerzőpáros nemrég publikált munkája is hasonló húrokat penget: a negyedik forradalom az állam megváltozott szerepe következtében tört ki és globális léptékű versenyfutást szül az államok között az optimális állam újbóli "felfedezéséért".


John Micklethwait és Adrian Wooldridge érvelése szerint a negyedik forradalom puskaporának szaga már a levegőben van; ezt a revolúciót részben a meglévő erőforrások szűkössége, részben pedig a nemzetállamok között az ügyeik jobb viteléért zajló verseny kényszeríti ki. 

Az általuk szolgáltatott korszakolás persze némiképp önkényes és az egyes érák szerzőkhöz rendelése is részben ad hoc jellegű. Az első korszak a Thomas Hobbes nevével fémjelzett nemzetállamok érája: a Leviathan szerzője a "mindenki harca mindenki ellen" kaotikus természeti állapotát meghaladandó egy társadalmi szerződés megkötésével magyarázta az állam létrejöttét. Ebben a konstrukcióban az egyének lemondanak jogaikról és azt egy  - lényegében az abszolút monarchia intézményét igazolni kívánó -  procedúra keretében az államra ruházzák.  Hobbes szerint ugyanis az egyetlen módja, hogy meghaladjuk ezt az örökös harcot és az ezzel járó csúnya, kegyetlen és rövid életet, a szuverén állam, a Leviathan létrehozása és jogokkal történő felruházása. Azt is észre kell vennünk persze, hogy az adott kor körülményei között kis túlzással Hobbes volt az első olyan szerző, aki a társadalmi szerződés elméletével egyáltalán bekapcsolta az állam polgárait az államkeletkezési processzusba: az állam itt  omnipotens vonásokkal rendelkezik ugyan, de az alattvalóinak mégis csak beleegyezésüket kell adniuk a létezésébe és ennek ellentételezéseként a közhatalom letéteményeseinek biztosítaniuk kellett a közrendet, a közbiztonságot és az élet önkényes elvételének tilalmát.

A könyv gondolatmenetében a hobbesi felfogás központi szereplői nem is a szuverén nemzetállamok, hanem a racionális egyének, akik megpróbálják megtalálni az egyensúlyt az önpusztítással járó félelem és az önmegvalósítás (self-promotion) vágya között.

A szerzők által állított stációk közül a második az éjjeliőr államé. A minimális állam leírására Ferdinand Lassale által kreált fogalmat John Stuart Millhez kötve mutatják be könyvükben. Mill szerint a kormányzás középpontjában a biztonság helyett sokkal inkább a szabadságnak kell állnia, így ő már teljes mértékben a szabad polgárok önmegvalósítási lehetőségére, a személyiség szabad kibontakoztatására és a képességek minél szélesebb skálán történő kihasználására helyezte a hangsúlyt. Mill A szabadságról írott esszéjében azt is állította, hogy a szabadság kéz a kézben jár a nyitottabb és szabadabb kereskedelemmel, amely a szabadság záloga mellett egyúttal az államok sikerességének kulcsa is. Ars poeticájában a nyílt gazdasági verseny szerepelt az első sorban, amely a szabad véleménycsere mellett az erkölcsileg helyes társadalom másik építőköve. 

A szabad versenyes kapitalizmus és a laissez faire kora (amint ezt Keynes kiváló tanulmánya is bizonyítja) azonban a saját korlátaiba ütközött. Az éjjeliőr állam magukra hagyta a szegényeket, vagy megalázó szegénytörvényekkel próbálta még inkább stigmatizálni őket (ennek természetét Polányi Károly kitűnő munkája részletesen is tárgyalja). A britek félelme szerint ráadásul a liberalizmus csak legitimáló bázist szolgáltat az olyan agresszív államok expanziójához, mint a Porosz Birodalom.  A városok és a gyárak XX. század elején bekövetkezett terebélyesedése mellett egyre népszerűbbé váltak a kollektivista és nacionalista eszmék, amely egy jóval erősebb és hatásosabb Leviathan megjelenéséhez vezetett. Nem véletlen, hogy a fejlett államok kormányzati kiadásai ekkor kezdtek exponenciálisan emelkedni. A gazdaság folyamataiba való beavatkozás már korántsem tűnt unortodox, szokatlan módszernek.

A szerzők által kiemelt harmadik fázis a jóléti államé. Azé az 1945-től kezdődően mintegy három évtizeden át virágzó gondolaté, hogy az államnak, a kormányzatnak aktívan is védenie kell a saját polgárait, biztosítani számukra az oktatás lehetőségét, a munkanélküli segélyt a munka önhibán kívül eső elvesztése esetére, az egészségügyi ellátást és a nyugdíjat. Az otthonok, az egészségügy, az oktatás és az egészségügy mindenkinek a joga - idézik a jóléti állam ideájának megértéséhez Clement Attlee brit miniszterelnök szavait.  Ezen elv egyik fő propagálója a brit szociológus és közgazdász, Beatrice Webb volt, akinek útja a liberalizmustól a kollektivizmusig vezetett. Bár távol álltak tőle a Hobbeshoz vagy Millhez hasonló filozofálások, azt vallotta, hogy az állam valamiféle univerzális ésszerűség megtestesítője. Webb víziójában az állam a káosszal szembeni tervezés letéteményese, az örökölt kiváltságok és a vak előítéletek ellensége. 

Azt persze nem értem, hogy Micklethwaiék miért éppen azt a Webbet citálták  a jóléti állam állítólagos megalapozójaként, aki Sztálinban saját bevallása szerint egy új civilizáció építőjét látta és támogatta az eugenikai törekvéseket is, de nézzük el nekik, hogy a jóléti állam kiterjedt keynesiánus szakirodalmi tengeréből éppen őt sikerült kihalászniuk.

Az 1970-es évek közepétől kibontakozó monetáris ellenforadalmat, a neoliberális tanok térnyerését és az ezzel járó dezetatizációt a szerzők nem értékelték önálló korszakként, bár megemlékeznek arról, hogy a korlátaiba ütköző Leviathant miként igyekeztek ezen erők megfékezni. A stagfláció (infláció és munkanélküliség) nyomán növekvő sztrájkok, az olajválság, a demográfiai krízis és az ideológiai attak együttesen felélték a jóléti állam tartalékait. "Hát nem megmondtam?" - tette fel az ironikus kérdést önelégülten a hayeki tanok követője, a korszak dédelgetett ikonja, Milton Friedman. Az államról és a kormányzati költekezésről vallott tanait jól összefoglalja a neki tulajdonított aforizma, amely szerint "ha a kormányt a Szahara sivatagába helyeznénk, öt éven belül hiány lenne a homokból."

A hidegháború végével megszűnt a kétpólusú világ, a liberális demokrácia "világméretű győzelme" következtében a történelem a "végéhez érkezett", az USA egy időre az egyedüli szuperhatalommá vált. A 2008-as, az amerikai jelzálogpiacról induló és globálissá terebélyesedő gazdasági és pénzügyi válság azonban makarenkói pofont osztott ki a szabályozatlan piacok buzgó híveinek. A neoliberalizmus eszméje egyre inkább diszkreditálódott, amikor ez az óriásira fújt pénzügyi luftballon végül kipukkadt. Bebizonyosodott, hogy a liberálisok által szajkózott érvek, a gazdasági növekedés, az infláció és az államadósság csökkenése rendre elmaradoztak. A Nyugat szabad piacba vetett kritikátlan hitére a valóság csúnyán rácáfolt és hirtelen az olyan államszervezési megoldások felé kezdtek fordulni, amelyekben az állam aktív gazdasági szerepe és jelenléte mellett  csorbát szenvednek a demokratikus szabadságjogok. Erre hosszan példálóznak a kínai államkapitalizmussal, amit azért a magam részéről már inkább piaci szocializmusnak neveznék. 

Kína mellett Szingapúrt, a dél-kelet ázsiai fejlesztő államok egyikét is részletesen elemzik könyvükben. A harapós kistigrist úgy mutatják be, mint azt az országot, amely vitathatatlanul a világ egyik leghatékonyabb közigazgatási gépezetét működteti. A közszolgálatban tevékenykedők munkája rendkívüli prosperáló, ráadásul a busás juttatások mellett azt is biztosítja az állam, hogy a közszolgálatban töltött évek után szabadon távozhassanak a magánszektorba. A kötelező megtakarítási számla képezi a közszolga későbbi nyugdíjának alapját; a köztisztviselők a fizetésük 20%-át teszik ebbe a kalapba, amit a munkáltatók 15,5%-kal egészítenek ki. Az állam emellett valós munkateljesítményeket vár el. Szingapúr a jóléti szisztéma és az egészségügyi szolgáltatások biztosítása mellett komoly takarékosságra is ösztönöz. Lee Kuan Yew, a modern Szingapúr alapítója elutasítja a nyugati típusú jóléti államot, mert az egy "all you can eat" típusú büfévé "zülleszti" az államot.

Az ázsiai országok általában is okos reformokat léptetnek hatályba a kormányzás terén, ezért sokak számára a Nyugat legnagyobb vívmánya, a képviseleti demokrácia sem csillog már olyan fényesen. A demokrácia talán legelismertebb kutatója, Larry Diamond 2008-ban a "ragadozó állam" (Predatory State) erősödéséről és a demokrácia szerepének visszaszorulásáról írt tanulmányt. A 2014. évi EP-választások alkalmával a brit, a francia és az észt szélsőjobb-, valamint a görög, máltai és ciprusi szélsőbaloldal komoly előretörését figyelhettük meg, Olaszországban komoly tömeg áll az egykori humorista, a rendszerrel szemben igencsak kritikus Beppe Grillo mögött. Az amerikai szavazók többsége várhatóan haragból és nem reményből táplálkozó motívumok alapján fog véleményt nyilvánítani az urnák előtt. 

A nyugati országok azt feltételezték, hogy minden, gazdasági modernizációra vágyó ország automatikusan el fogja fogadni a szabadság és a demokrácia eszményeit. Az autoriter rezsimek presztízsének emelkedése aggasztóan hat a nyugati értékek bizalmi indexére. A Nyugat egyetlen reménye, ha az államok között zajló globális versenyfutásban rálel a hatékony megoldásokra. A szerzőpáros szerint azonban a helyes megoldások a jóléti juttatások kiterjedt rendszere helyett inkább a "nyilvános adományokat" preferálják: Svédország sikeresen kísérletezik az iskolai utalványokkal, India csökkenti az egészségügyi kiadásokra fordított összegeket és brazil minta nyomán az ún. feltételes készpénztranszferek bevezetését támogatja, amely megköveteli a támogatásban részesülőktől bizonyos feltételek teljesülését: például a gyermekeik iskolába járatását vagy a himlő elleni oltás beadását.

A XXI. században az az állam lesz a nyerő, amely az egyre élesedő versenyben megtalálja a legjobb eredményre vezető, leghatékonyabb megoldásokat. A nyugati világ is megőrizheti politikai stabilitását és jólétét, de erre nincsen biankó felhatalmazása.

A fordítás alapjául szolgáló cikk: Micklethwait, John - Wooldridge, Adrian: The State of the State. The Global Contest For the Future of Government, in Foreign Affairs 

Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
It\'s my like
 
Filmismertetők!

Kattints a plakátra!

 
Filmplakátok

Kattints a plakátra!

 
Államépítés

A fejlesztő állam

 
Nyugtalan Nyugat

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Népszerűsítő csíkok

René Magritte: The Spirit of Geometry, 1937

 
Biztonságos böngészés

Látogatóink védelméről a Rohamosztagos Security gondoskodik!

 
Mennyi az annyi?
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters
 

Megérkeztek az útvesztõk a Mesetárba! Kukkantsatok be egy kis ceruzakoptatásra - vagy egy jó mesére!    *****    Aktív Friss Ingatlanok Debrecenben lakások, házak, villák, telehelyek széles választéka Aktív Friss Ingatlanok Debrecen    *****    MARGOT ROBBIE MAGYARORSZÁG - ÉRTESÜLJ ELSÕ KÉZBÕL AZ OSCAR JELÖLT SZÍNÉSZNÕVEL KAPCSOLATOS HÍREKRÕL - MARGOT ROBBIE MO    *****    Újra elindult a Hungarian Super Mario Fan Club! Hírek, cikkek, érdekességek a Super Mario világából.    *****    Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha    *****    A Sortilegio sztárjainak új közös mexikói sorozata! Ha te is imádod Ana Brenda Contrerast és David Zepedat nézz be!    *****    Te is próbálsz bevételre szert tenni a portálodon? Lehet, hogy nem jelennek meg a hirdetéseid? Ne ess el a bevételedtõl!    *****    Avon vásárló vagy de unod, hogy a tanácsadód várat állandóan? Esetleg eltûnt? Az Õ kedvezményeit inkább te vlltanád be??    *****    Kérlek segítsd egyesületünk munkáját az adód 1%-kal. Nézd meg a rendezvényeinket is. 2018. március 24.-én várunk!    *****    A HUN-Tv kezet nyújt: Az Élet Magazin elõadásai, köztük Asztrológia elõadásom    *****    Olvasód leszek! Nyerj 100 Kreditet! Gyere ha szeretsz Olvasni.    *****    Farmasi - Antiallergén szépségápolás, babaápolás, háztartási szerek, bio kozmetikumok    *****    Mit gondolsz a Valentin napról? Ünnepled? Felháborodsz? Ajándékozol? Posztoltál már róla? Mutasd meg!    *****    Versenyeznél? Építenél új portált? Milyen témában? Milyen nyeremény motiválna? A TE ötleteidre is kíváncsiak vagyunk!    *****    A karma megnyilvánulásai    *****    MARGOT ROBBIE HUNGARY! MARGOT ROBBIE AUSZTRÁL OSCAR JELÖLT SZÍNÉSZNÕ MAGYAR RAJONGÓI HONLAPJA! MARGOT ROBBIE HUNGARY!    *****    Lovak szerelmeseinket itt a helye! Tartozz te is közénk! KATT!KATT!KATT!MEGÉRI!KATT!KATT!KATT!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,ajándék 3 év elõrejelzés,ingyenes konzultáció,ahol megbeszéljük a kérdéseid Katt!    *****    Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + biotérkép, 3000 Ft.Az ajándék,teljesen ingyenes konzultáció,rendeld meg KATT!    *****    Aktív videojáték honlap! Ingyen G-portál kreditek csak a készlet erejéig! Ne maradj ki te se belõle! Kattints ide! <3