Menü





 
Fair Trade!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
A média árt

Kattints a képre!

 
Sapere aude!

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Montázsok

Kattints a képre!

 
Ajánló










 

 

Update
Update : Kezdetben nem vala állam

Kezdetben nem vala állam

  2014.11.19. 21:17

"Az államalakítás problémája, akármilyen keményen hangzik is, még egy ördögökből álló népre nézve is megoldható - csak értelmes ördögök legyenek..." (Kant, Immanuel: Zum ewigen Frieden. Ein philosophischer Entwurf. Frankfurt-Leipzig, 1796, 55. p.)


A filozófia és a politológia fenegyereke, A történelem vége és az utolsó ember című cikkével 1989-ben a társadalomtudományi gondolkodásba berobbanó és ott magának helyet  bérelő Francis Fukuyama 3 esztendővel ezelőtt alighanem felhelyezte a képzeletbeli koronát eddigi munkásságára. A 2008-ban elhunyt amerikai politológus, Samuel P. Huntington emlékének szentelt, A politikai rend eredete című, monumentális (két kötetnyire rúgó) munka a poltikai fejlődés folyamatának komplex megértésére vállalkozott, szakítva az eddigi vizsgálódások trendjével. A politikai rend kialakítását firtató eddigi szerzők ugyanis főként egy tudományterület megállapításaira koncentráltan, egy-egy diszcíplina kutatási módszereit hasznosítva munkálkodtak (felidézve ezzel az Isaiah Berlin által emlegetett, egypólusú gondolkodást és egyetlen ideát képviselő sündisznó metódusát), míg Fukuyama a különböző civilizációk és korszakok összehasonlító jellegű, komparatív elemzésére vállalkozott. (Módszere pedig ennyiben önkéntelenül is Oswald Spenglerére hasonlít, aki A Nyugat alkonya című terebélyes művében számos civilizáció és kultúra praxisát hasonlította össze az időben előre haladva.) Fukuyama emellett a darwini elmélet oltárán is áldozik egy keveset, amikor kijelenti, hogy a számos különbözőség ellenére a politikai intézményekre is áll az a séma, miszerint az a variáns terjed el és marad fenn tartósan, amely a "szelekciós küzdelemben" a legmegfelelőbbnek bizonyul a fizikai és társadalmi környezet szempontjából (ez pedig a mainstream narratíva szerint csak és kizárólag a szabad piac uralmának alávetett liberális jogállam  lehet, persze, hát mi más?! A.k.a. Acemoglu, Daron - Robinson, James A.: Miért buknak el a nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013) 

A szerző vizsgálódásai alapján számos, államelméletileg is hasznosítható megállapításra jutott. Az első és talán legfontosabb meglátása, hogy a politikai fejlődésnek a hatékony államépítés éppen olyan integráns része - sőt, előfeltétele - mint a joguralom vagy a politikai felelősségre vonhatóság intézményeinek kimunkálása.

A második fontos megállapítás - ami egyben Hobbes, Locke és Rousseau természeti állapotot leíró téziseinek markáns cáfolata -, hogy a napjainkra a gazdasági és politikai viselkedést alapjaiban determináló individualizmus (mint a liberalizmus egyik központi gondolata) nem egy eleve adott és organikus fejlődés eredményeként kibontakozó jellemző. A természeti állapotra a liberalizmus feltételezéseivel ellentétben éppen az Arisztotelész által megfigyelt közösségi dimenzió érvényesülése volt jellemző, azaz az emberek olyan közösségi lényeknek bizonyultak, akiknek alapvető és természetes tulajdonságuk, hogy társadalmi keretek között egzisztálnak.

A harmadik fontos meglátás, hogy a ma létező sztereotípiákkal ellentétben az államiság nem a modern Európában alakult ki elsődlegesen. A Max Weber-i értelemben vett modern állam ugyanis időben jóval a polgári nemzetállamot piedesztálra emelő 1648-as vesztfáliai szisztémát megelőzően alakult ki, méghozzá - minő csapás a keleti nyitást ellenző köröknek - Kínában. Az óriási kiterjedésű ókori birodalom hatékony irányítása ugyanis a kínai közigazgatás személytelen, érdemalapú kiválasztási rendszerét éppúgy igényelte, mint a Csin-állam hadsereg-demokratizáló, társadalmi mobilitást elősegítő és földreformot realizáló aktusait. Az agrártársadalmak Kínában, a Közel-Keleten és Indiában éppen úgy kialakultak, mint Európában, többé-kevésbé bürokratizált közigazgatási struktúrát és általában véve centralizált államhatalmat segítve világra. 

A negyedik legfontosabb vizsgálódási terep, nevezetesen "az államalapítás elméletei" nyomán akár azon is el lehetne mélázni, vajon nem szükséges-e Fukuyama kutatásai nyomán update-elni az állam-és jogtudományi karok által oktatott jogi alaptan, illetve államelméleti tárgyak  tematikáját? A szerző ugyanis a felsőoktatás inkriminált kurzusaiban klasszikusnak tekinthető államkeletkezési elméletek (a társasalmi szerződés Hobbes, Locke és Rousseau által dominált elméletei, valamint a Marx-Engels, és a szociáldarwinizmusba hajló hódítási doktrínák által fémjelzett konfliktuselméletek) mellett nem haszontalan szempontokkal bővíti az államkeletkezési palettát. Ennek során az állam genezisét az öntözéses gazdálkodás által indukált szükséglettel magyarázó wittfogeli elméletet épp úgy tárgyalja, mint a népességnövekedés és a népsűrűség technológiai innovációban játszott szerepét hangsúlyozó Boseru téziseit, a karizmatikus uralmat leíró és klasszikussá nemesedett weberi kinyilatkoztatásokat, vagy az állam keletkezését a földrajzi és környezeti tényezőkben meglelő Carnerio elgondolását. Mindezek nyomán szerzőnk szerint az eredeti államalapítást a következők magyarázzák:

  • elegendő erőforrás a túlélésen túli terméktöbblet kialakulásához;
  • a társadalom abszolút méretének elegendő nagysága ahhoz, hogy megjelenhessen egy kezdetleges munkamegosztás, illetve uralkodó elit;
  • a lakosság fizikai összezártsága, hogy a népsűrűség növekedhessen a technológiai lehetőségek kínálkozásakor és az alattvalók "ne széledjenek szét"; 
  • végül a törzsi csoportok abbéli érdekeltsége, hogy a szabadságukról hajlandóak legyenek lemondani az állam javára (motívuma lehet a fizikai megsemmisítéstől való félelem, amelyet más, szervezettebb csoportok megjelenése vált ki; egy vallási vezető, mint például Mohamed karizmatikus tekintélye és így tovább).

Az ötödik, általam relevánsnak tartott tézis szerint a szabadság minőségileg akkor bizonyul a legideálisabbnak, amikor erős az állam, de erős a társadalom is. Ekként két hatalmi központ is létezik és konkurál egymással, amelyek az idők folyamán - diszfunkcionális esetben - kioltják, vagy - és ez az optimista koreográfia, azaz a kívánatosabb variáns - kölcsönösen kiegyenlítik egymást. A parlamentáris kormányzás akkor és ott jön létre, amikor és ahol viszonylagos hatalmi egyensúly bontakozik ki a társadalmi kohéziót biztosító állam és a hasonlóan jól szervezett, az érdekeit hatékonyan védő társadalom között. (Zárójeles megjegyzés: a mai, közkeletű diskurzussal ellentétben ilyenek lehetnek például a jóléti állam, vagy a fejlesztő állam egyes konstrukciói is.)

*

Fukuyama, Francis: A politikai rend eredete. Az ember előtti időktől a francia forradalomig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 

1 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2014.11.25. 21:59
VTB

A szerző remekül foglalja össze a fukuyamai téziseket, munkájának minőségéhez kritikai gondolatot nem fűzhetek hozzá.
Azonban Fukuyama álláspontja - személyes véleményem szerint - néhány kérdésben bírálható. Elsőként a kultúra, és a szűkebb értelemben vett civilizáció - jelen referátum enciklopédikus jellegére tekintettel is - releváns jellegére utalnék. Az államépítés kapcsán, ahogy arra a szerző is helyesen rámutat elsősorban a társadalom egzisztenciájának stabil alapja kiemelendő. Itt azonban nélkülözhetetlen fontosságú a szociális önreflexió kérdésköre, azaz a "mi" érdekeinek meghatározása a "ti" szükségleteivel (ha nem is szemben, de) párhuzamosan. Ez a kulturális mag jelenti véleményem szerint az állam, mint entitás fundamentumát, míg az egyéb tényezők (mint például a munkamegosztás, társadalmi fejlettség) lényegében a magra épülő további kritérium, mely kétségtelenül esszenciális feltétele az állam kialakulásának, ám az a folyamatra vonatkozik. A megállapítás relevanciáját a társadalmi alapgondolkodás determináló hatásában látom, mely részben tárgyiasul a konstrukcióban.

A Kínát érintő megállapítások természetesen egy hasonló, gondolatébresztőnek szánt kitekintőben - melyre egyébként az idő előrehaladtával egyre nagyobb szükség van - nyilvánvalóan megállják helyüket. Ugyanakkor, főleg kiegészítő szándékkal, amolyan kitekintő a kitekintésben jelleggel, meg kell jegyeznünk, hogy erős szertartásosság kísérte a kínai államigazgatást. Ez a sajátosság végigkíséri a konfuciánus világszemléletet egészen a jelenkorig. Az alapvető különbség az, hogy a jelenben a társadalomra jellemző kategóriaként, azaz az intézménytől elszakadva tudjuk megfigyelni. A feudális kínai állam, annak erős filozófiai és etikai legitimitására utalva nem feleltethető meg a "modern állam" tézisének teljes mértékben. Személy szerint inkább abban látom a hivataliság képében megjelenő racionalitást, hogy az sikerrel épült rá kollektivista szemléletmódra. De hangsúlyozom, alapgondolatában teljes mértékben egyetértek a szerzővel.

Végezetül, ismételten ki kell emelnem, hogy jelen hozzászólás puszta "komment", nem kritika, sem ellenvélemény. Remélem, még sok hasonlóan színvonalas gondolatfüzért olvashatunk a cikk szerzőjétől.

 
Hozott Isten!

 
It\'s my like
 
Filmismertetők!

Kattints a plakátra!

 
Filmplakátok

Kattints a plakátra!

 
Államépítés

A fejlesztő állam

 
Nyugtalan Nyugat

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Népszerűsítő csíkok

René Magritte: The Spirit of Geometry, 1937

 
Biztonságos böngészés

Látogatóink védelméről a Rohamosztagos Security gondoskodik!

 
Mennyi az annyi?
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters
 

Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk! KATT KATT KATT KATT    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    -Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Naptár,Design!-    *****    The Resident - A kórházi drámasorozat január 21-én indul Matt Czuchry és Emily VanCamp fõszereplésével! Nézzetek be!    *****    Mindenféle kérdésedre õszinte választ kaphatsz a valódi Kérdõasztrológia segítségével.    *****    Részletes személyiség és sors analízis / születési horoszkóp / ajándék 3 év elõrejelzéssel. Most érdemes ide látogatni!!    *****    Ha diplomás asztrológust keresel, aki BECSÜLET KASSZÁS alapon ad tanácsot és INGYEN OKTAT, akkor keress bizalommal!    *****    A BIOTÉRKÉP AZ IGAZI KARMA! MEGMUTATJA PONTOSAN,MILYEN FELADATTAL SZÜLETTÉL.EGY PRÓBÁT MEGÉR. SOK SEGÍTSÉG MINDEN NAP!!!    *****    Megnyitott a madárvendéglõ! Gyertek vendégségbe ti is Mályvához és Pipitérhez! Irány a Mesetár!    *****    Megnyitottam cikkes, véleményes blogomat! Sok-sok érdekes bejegyzéssel várlak naponta, ne hagyd ki! - Alice    *****    Sztárokról és idolokról írok,ajánlókat hozok,tippeket és tageket osztok meg veletek!Nézz be egy blogkóros lány oldalára!    *****    Az igazi karma a horoszkópodban a Felszálló holdcsomópont,a Chiron,a Lilith (Fekete Hold),Rendeld meg most!Várlak, katt!    *****    családi adókedvezmény 2018 nyomtatvány letöltés, feltételek tudnivalók    *****    Rendelj születési horoszkópot és 3 év elõrejelzés ajándékba a tiéd. Ne feledd a horoszkóp a lélek tükre,bele kell nézni!    *****    családi pótlék utalás 2018 - csp utalás - utalás idõpontja 2018 - családi pótlék kifizetések !    *****    Ismerd meg az Olicity párost! Minden a Zöld Íjász címû sikersorozat imádott szerelmespárjáról! Mindennap friss!    *****    SZEREPJÁTÉK! Ha aktív oldalon szeretnél játszani, nézz be és légy része egy egyedi történetnek! Csatlakozz!    *****    Karácsonyi képekkel vár a Mesetár! Kukkants be a két nyuszihoz és Miska macskához! Boldog ünnepeket kíván: Nyuszi Mama    *****    Kellemes Karácsonyi Ünnepet és Békés, Boldog Új Esztendõt Kívánok minden Kedves látogatómnak!    *****    Kellemes Ünnepeket kíván Neked is a Zara Larsson Magyarország! - Kellemes Ünnepeket kíván Neked is a Zara Larsson HU!