Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update
Update : Profán Bhután

Profán Bhután

  2014.08.16. 15:42

Bizonyára kevés ország vette olyan komolyan Thomas Jefferson Függetlenségi Nyilatkozatba foglalt szavait, mint Bhután. Az amerikai alapító atya véleménye szerint ugyanis magától értetődőnek kell tartanunk az olyan igazságokat, hogy "minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog." (Fliegelman, Jay: Declaring Independence: Jefferson, Natural Language & the Culture of Performance. Stanford University Press,Stanford, 1993, 203. p.) A buddhista királyság ugyanis hivatalos formában is búcsút intett a mainstream közgazdaságtan képviselői által kreált és oktrojált mérőszámnak, a bruttó nemzeti terméknek (gross national product, GNP) és a harmadik évezred globalizálódó világának kihívásaira adott válaszként bevezette az ún. bruttó nemzeti boldogság (gross national happiness, GNH) mutatószámát. A bruttó nemzeti boldogság lényege Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk bhutáni király szerint a békére, a biztonságra és a boldogságra történő összpontosítás. "Legfontosabb célunk az emberek békéje és boldogsága, valamint nemzetünk biztonsága és szuverenitása" - fogalmazott beiktatási beszédében


A GNH jelensége mögött persze sokkal több rejlik, mint egy gazdasági mutatószán kimunkálása és a neoliberális gazdaságpolitikával konform mérőszámmal való szembeállítása. A bruttó nemzeti boldogság persze ezt is jelenti, de ezen kívül komoly gazdaság-és társadalomszervezési filozófiát, valamint államelméleti potenciált is magában foglal. A kormányzás művészetét ugyanis ebben a koncepcióban a XXI. század elején felmerülő globális kihívásokra adott adekvát, modern, ugyanakkor hagyományőrző reakcióként is felfoghatjuk.

Az államépítést a mennydörgő sárkány országában (Druk Julban, azaz Bhutánban) gyakorlatilag az alapoktól kellett kezdeni: az állam működtetésének elvei ugyanis évszázadokra cövekeltek le valahol a feudalizmus fázisánál. (Az ország gyakorlatilag részleges teokráciaként működött, miután a főapát és a világi vezető, az ún. desi kezében egészen 1907-ig összpontosult a hatalom. Jordans, Bart: Bhutan: A Trekker's Guide. Cicerone Press Limited, 2008, 15. p.) Az országot hermetikusan elzárták a külvilágtól, ismeretlen fogalomnak számítottak az utak, a gépkocsik, a telefonok, de még a villamos energia is. A XX. század második felétől azonban elengedhetetlenné vált a lassanként a hiperglobalizáció áldozatává váló glóbusz felé való nyitás - ezt az ország vezetői is felismerték. Ahelyett azonban, hogy a neoliberális establishment által megfogalmazott elvárásokat teljesítették volna, a modernizáció során sikerrel építettek ki egy olyan szisztémát, amely az emberek jólétére, boldogság-faktorára, a természeti környezet megőrzésére, az ipari és a fenntartható fejlődés közötti kényes egyensúly megőrzésére (is) fókuszált. Egyben a monetáris szemlélet meghaladására is kísérletet tettek, amikor a pénz, mint értékmérő fölébe emelték a boldogság (egyébként meglehetősen szubjektív) kategóriáját.

A bhutáni államszervezés négy építőköve - divatos szóval élve - szlogenje - a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a kultúra és a tradíciók ápolása-megőrzése, valamint a felelősségteljes kormányzás.

A szuverenitás "kizöldítésével" összefüggésben rendeletben szabályozzák például, hogy az ország területének 60%-át illetően soha nem szabad kivágni a fákat - ezzel a biológiai sokféleség és a természeti környezet megóvását szeretnék elérni, összhangban a buddhista tanításokkal. (Anton, Bernard: Living Earth. WestBow Press, Bloomington, 2011, 77. p.)  Emellett kiemelt figyelmet fordítanak az élelmiszerbiztonságra, a biogazdálkodásra, illetve a fenntartható mezőgazdaságra is. Bhután zöld adót vetett ki a személygépjárművekre, a keddi napon, a gyalogos nap égisze alatt pedig tilos az autókat használni. A bhutáni gyermekek tanítása során emellett központi figyelmet fordítanak a környezetvédelmi ismeretek elsajátítására. 

Bhutánt sokan tartják Ázsia Svájcának: a Kína és India közé ékelődött állam adottságait tekintve nem igazán tartozik az "élbolyhoz":  mindössze 690.000 lakossal bír. A lakosság igényeinek a modernizációval együtt járó felmérésére - ahogy a fentebbiekben is említettem - csak relatíve későn, az 1960-as évektől került sor. (Zárójelben és kissé távoli párhuzamként azonban hozzátehetjük, hogy a közvetlen demokrácia mintaországának tekintett Svájcban például 1971-ig nem biztosítottak szavazati jogot a nőknek.) A bruttó nemzeti boldogság kifejezést a harmadik király regnálása idején honosították meg, hivatalos bevezetésére 1972-ban került sor. A BNB mutatója kilenc területet fog át: pszichológiai jóllét, oktatás, időfelhasználás, ökológia, kultúra, a közösségek életképessége, egészség, életszínvonal és jó kormányzás. A BNB filozófiája szerint a haladás akkor valósul meg, ha a szellemi és az anyagi fejlődés párhuzamosan érvényesül. (Pomázi István: A társadalmi haladás mérése. Statisztikai Szemle, 88. évfolyam, 3. szám, 2010, 230. p.) 

A hatvanas évektől kibontakozó reformlendületet követően egy hosszabb szélcsend időszaka kezdődött, mígnem az abszolút monarchia két évvel korábban felkent uralkodója egy királytól meglépő lépéssel rukkolt elő: 2008-ban kiírta az ország első országgyűlési képviselőválasztását, sőt, egy demokratikus alkotmányt is sikerült elfogadni. Az abszolút királyság ezen aktusoknak köszönhetően alkotmányos monarchiává szelídült, bár a végső döntések meghozatalára továbbra is a fiatal uralkodó jogosult. A fejlesztési projekteket és az új törvényeket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottságának is jóvá kell hagynia. Ez a grémium vétójoggal is rendelkezik: ha a vallási értékek, a környezetvédelem és a családvédelem egyensúlyát veszélyeztetné egy fejlesztési projekt, akkor azon módosítani kell, vagy le is kell állítani. Az államnak egyébként is kötelezettsége, hogy elősegítse az értékekben történő gazdagodás lehetőségét. 

Bhután a globális világrend nevű játék sikeres játékosává válhat, ha továbbra is sikeresen szintetizálja a hagyományos értékek megőrzését célzó (kultúr)politikát és a demokratikus átalakulással járó reformokkal. A kultúra és a buddhista értékrend védelme a fentebb említett alkotmányozási processzus során alkotmányos rangra is emelkedett. A kultúrára igazi értékteremtő jelenségként tekintenek: a csekély gazdasági súlyukat és a katonai potenciál hiányát hivatott kompenzálni a hosszú idők alatt felgyülemlett értékek piedesztálra emelése. 

A bhutáni vezetés nagy érdeme, hogy a természet védelme mellett a man at the street kívánalmait sem rekeszti ki filozófiájából. A felelősségteljes kormányzás koncepciójának lényege, hogy kiemelt hangsúlyt helyez  a kormányzás hatékonyságára, a politikában való kollektív részvétel lehetőségére, az emberi jogok érvényesülésére, valamint a minél magasabb színvonalú közszolgáltatások biztosítására. (Mindezen értékeket a New Public Management menedzserialista szemléletének diszkreditálódását követően a neo-weberináus közigazgatási modell képviselői is felkarolták a fejlett nyugati államokban.)

1982 és 2008 között a lesújtó 10%-ról 60%-ra nőtt az írni és olvasni tudó lakosság aránya. Az oktatás és a tankönyvek egyaránt térítésmentesnek számítanak. A területi közigazgatás intézményeinek kialakítása is azt a célt szolgálta, hogy a helyi közügyek intézésébe nagyobb beleszólása lehessen a polgároknak. Amellett, hogy rendkívül szorgalmas, munkás népnek számítanak (ezek szerint nem csak a protestáns, hanem a buddhista etika is pozitívan hat a munkamorálra és a precizitásra), a bűnözési ráta is alacsony, 2010-ben pedig minden második állampolgár boldognak vallotta magát, ami akár nyugat-európai viszonylatban is kiállná a próbát. A buddhista ország a University of Leicester 2006-ban publikált felmérése szerint a világ országai közül a nyolcadik legboldogabbnak számított. 

Ennyi pozitívum felemlítése után következzen egy negatív ismérv: az árgus szemekkel lófráló turisták mindenesetre nem számítanak mindennapos látványnak a főváros utcáin: külföldiek számára csak napi 250 dollár átutalásával nyílik lehetőség a beutazásra. Bhutánnak talán nem ártana megfontolnia ezen összeg csökkentését, ha komolyabb bevételre szeretne szert tenni turizmusból a közeljövőben. Az országban járt turisták beszámolói szerint mindazonáltal a helyiek segítőkész és empatikus embereknek bizonyulnak. 

A sikeres államszervezési megoldásokért folytatott globális versenyfutás közepette Bhután számos megoldása példaértékű lehet a sikerességre áhítozó nemzetek körében. A bruttó nemzeti boldogság hivatalos intézményesítésével nem kizárt, hogy kiengedték a szellemet a palackból: Japán mellett ma már Nagy-Britannia és a Francia Köztársaság is foglalkozik a GNH adaptálásának gondolatával.  Emellett a természettel történő harmónia megteremtésére és a globális klímaváltozás visszásságaira is analizálhatónak tűnnek a Bhután részéről szolgáltatott reakciók. Ahogy Széchenyi István fogalmazna: tőlünk függ minden, csak akarjunk.

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters