Jogtudós a kommunista (hecc)propaganda kereszttüzében |
|
2020.12.09. 20:11 |
|
Vitéz Moór Gyula (1888-1950) a magyar jogbölcselet panteonjának egyik emblematikus figurája, aki már az 1910-es évektől kezdődően elkezdte építeni a tudományos karrierjét. Pályafutásának csúcspontja óhatatlanul is a Horthy-rendszer idejére esett, s 1928-ban - a harctéren nyújtott szolgálatai elismeréseként - maga a kormányzó avatta őt vitézzé. Preferenciáit tekintve - amint azt az 1945 utáni ténykedése is mutatja - egyfajta polgári (konzervatív) demokrata értékrendet képviselt, s nem kötelezte el magát látványosan a keresztény-nemzeti kurzus mellett, bár - amint azt mondani szokás - nem is harapott abba a kézbe, ami a kenyeret szolgáltatta neki.
|
 |
"Isten nagy, én kicsi vagyok" |
|
2020.12.08. 10:52 |
|
A Formula 1-es mezőny pinkre pingált Racing Point-os versenygépének pilótája, a mexikói Sergio Pérez a szezon utolsó előtti versenyén, a Bahreinben rendezett Szahíri nagydíjon igazán parádésan teljesített. Az első körben egy balesetnek köszönhetően a 18. helyre esett vissza, végül pedig az immáron 190 futamot átfogó karrierje első futamgyőzelmét aratva a dobogó legmagasabb fokán pezsgőzhetett (vagyis a közel-keleti ország szabályainak megfelelően rózsavizezhetett - mily' szerencse, hogy Kimi Räikkönen most nem állt a pódiumra). A pilóta a ceremóniát követően hosszasan meditált, majd keresztet vetett, és az ég felé mutatott. Szimpatikus hozzállás - Isten nagy, mi kicsik vagyunk.
|
|
Wass Albert: A múlt négy oszlopa (1942) |
|
2020.12.08. 09:54 |
|
Az igazság olyan, mint a napfény. Sem köd, sem füst, sem felleg nem képes örökre rejtve tartani. Minden homályon és minden sötétségen keresztülcsillan egyszer, ha ideje eljő.
A mesterséges ködöt, melyet történelmi szerencsétlenségünk boszorkánykonyhája fejlesztett és igyekezett Erdélyre ráborítani: egyetlen lebbenésével elfújta a felszabadult igazság szele. Erdély történelmi valósága tisztán fénylik újra, s fénye előre s hátra messzire mutat.
|
|
Ottlik László: "Új Hungária" és "Keleti Svájc" (1929) |
|
2020.12.08. 08:50 |
|
A Magyar Szemle múlt évi szeptemberi számában „Új Hungária felé" címen az alulírt szerzőnek egy cikke látott napvilágot, amely főképp arra iparkodott a figyelmet felhívni, hogy a magyar nemzet az ezeréves haza területi egységének eszméjéből egy jotát sem engedvén, ezt az egységet ma már mindazonáltal másképp gondolja el, mint nem egyszer a közelmúltban, és régi nemes hagyományokhoz, például Széchenyi Istvánéihoz hozzáfűződve, egy ma mindinkább fejlődő „neopatriotizmus" szellemében, őszintén elismeri a Szent István koronája alá tartozó testvérnemzetek jogát nemzeti és területi autonómiák megteremtéséhez.
|
|
Veres Péter: Polgári vagy népi nacionalizmus? (1938) |
|
2020.12.07. 23:15 |
|
Hagyjuk figyelmen kívül azt a töméntelen írást, a sok helyes és helytelen meghatározást, amelyek a nacionalizmusról szólnak, s amelyek úgyis áttekinthetetlenek, hiszen úgysem meghatározásokat keresünk mi ma, hanem az egyéni cselekvés és a nemzeti-közösségi élet értelmét és összefüggéseit próbáljuk megvilágítani és tudatossá tenni. Ebből a szempontból elég, ha annyit mondunk: nemzetek vannak, s e nemzetek befelé összefogó, egyben kifelé elkülönítő eszméje a nacionalizmus, a nemzeti közösségi eszme.
|
|
Roger Scruton: Oikofóbia és xenofília (1993) |
|
2020.12.07. 21:33 |
|
A természetükből adódóan jólelkű liberálisok mind egyetértenek abban, hogy a viszály és a pusztítás legfőbb oka napjainkban a xenofóbia: az idegenektől való félelem és a velük való ellenségeskedés. Ha meg akarjuk haladni a háborús örökséget, vissza kell térnünk a felvilágosodás korának univerzalista gondolkodóihoz, akik arra ösztönöznek minket, hogy minden embert egyenlőnek, és minden személyt individuumnak tekintsünk.
|
|
Makkai János: A politikai boldogság-rendszerek (1943) |
|
2020.12.06. 20:25 |
|
Az emberiség nagy politikai hiedelmei mindig a földi boldogság ígéretével kecsegtetik hívőik tömegét. Minden nagy politikai hiedelem azt ígéri, hogy tökéletesen meg fogja változtatni a mostoha vagy megromlott politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életet, és helyette olyat honosít meg, amely a hívők egész földi vágykép-tömegét kielégíti. Ha a hiedelem nem ígérne ilyen nagyot, ilyen sokat, nem volna érdemes követni, és érette életünket feláldozni. Amint a vallás teljes boldogságot ígér az arra érdemeseknek a túlvilágon, a politikai hiedelem hasonlóképpen boldogságot ígér a földre, arra az esetre, ha majd ideái be fognak teljesülni.
|
|
Hamvas Béla: Szellem és hatalom (1939) |
|
2020.12.04. 10:43 |
|
Tanulmányom három axiómán nyugszik. Az első közülük Werner Bergengruen német költőé s a következőképpen hangzik: a tisztakezű nem nyerheti el a hatalmat, aki pedig elnyeri, annak keze nem maradhat tiszta.
A második Laotsze Taoteking-jából való és ez az értelme: hogy a nép oly nehezen vezethető, azért van, mert az uralkodók túl sokat tesznek.
Aki sokat tud és nem él aszerint, elveszett.
|
|
Magyary Zoltán: A jövő fejlődés iránya (1934) |
|
2020.12.03. 22:34 |
|
I. Mielőtt az eddigiekben fejtegetett amerikai fejlődés tudományos értékét és szellemtörténeti jelentőségét meghatározni próbálnók, tanulságos megismernünk azokat a nézeteket, amelyekből kitűnik, hogy maguk az amerikaiak hogyan ítélik meg ezt a fejlődést. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e célra olyan vélemények állnak rendelkezésre, amelyek úgy jöttek létre, hogy az utolsó 30 év szociális fejlődését minden irányban vizsgálva keresték azokat az irányokat, amelyekben a fejlődés eddigi tényezői előreláthatólag továbbhatni fognak. Az 1. §-ban rámutattunk azokra a tényezőkre, amelyeknek együttes hatása következtében az Amerikai Egyesült Államok most fejlődésüknek fordulópontjára értek. Ennek a fordulatnak érzése nyer kifejezést azokban a rendszeres és az Egyesült Államok java szakemberei által készített tanulmányokban, amelyeknek megírását Hoover elnök rendelte el. [1]
|
|
Horváth Barna: A hivatal lélektana (1946) |
|
2020.12.03. 21:03 |
|
Úgy gondolkodunk, ahogyan élünk. Ha ez igaz, akkor igaz az is, hogy különböző gondolkodásmódot, észjárást, lelkiséget fejlesztenek ki különböző foglalkozások és élethivatások. Ez a magyarázata a hivatalos észjárás sajátosságainak is, amelyeket nagy írók oly mesterien jellemeztek. Ezeknek a művészi jellemzéseknek - ahogyan például Dosztojevszkij a cári orosz bürokráciát, Swift és Dickens az angolt, vagy Lin Yutang a kínait jellemzi - a tudomány nagy hasznát veheti.
|
|
Moór Gyula: Örök béke és világjogrend (1929) |
|
2020.12.03. 17:30 |
|
Folyóiratunk 1928. évi 6-8. számában „A pacifizmus útján“ címmel értekezést írtam a Kellogg-szerződésről, amely szerződés most már rövidesen a magyar parlamentet is foglalkoztatni fogja. Ez a szerződés „mint a nemzeti politika eszközét“ eltiltja a háborút, ami kétségtelenül a támadó háború tökéletes kiküszöbölésének a szándékát jelenti. Annak a nemzetnek tehát, amely ezt a nevezetes szerződést komolyan veszi, - ha ugyan van ilyen is az aláíró Magas Szerződő Felek között, - tisztában kell lennie azzal, hogy a Kellogg-szerződés aláírásával írott szavával lemond egyszer s mindenkorra arról, hogy nemzeti ideáljainak a megvalósításáért ha kell, a ,,vér és vas mezején“ is síkra szálljon.
|
|
Németh László: Tájhaza és alkotmány (1935) |
|
2020.12.02. 17:22 |
|
A telepeseket a katonaság képezi ki; a megszállók egy-egy munkás-zászlóaljból válnak ki; tudásuk a megszállandó terület sajátságaihoz alkalmazkodik: hadsereg és táj a megszállás előkészítésében összeforr. A letelepedettek közt a megszállás után is megmarad az összeköttetés; nemcsak az emlékezésé, hanem az érdeké is: ahogy egy megszálló raj egy kis szövetkezet, úgy függjenek össze egy zászlóaljból egy tájon kirajzott települők egy nagyobb szövetkezetbe, melv az árucserében mint egy gazdasági egység intézkedhetik.
|
|
Schima ügy |
|
2020.12.01. 14:54 |
Ha már a legutóbbi bejegyzésben egy grafika kapcsán említésre került Schima Bandi egykori győri ötvösmester és grafikus, folytassuk a sort ismét vele. Az alábbi, 1936. júliusában a standokra került újságból nem csak azt tudhatjuk meg, hogy az említett művész személyesen adhatta át az olasz diktátornak az általa készített díszkürtöt, de egyúttal azt is, hogy Magyarországon ekkor működtek "drogista szakiskolák" (legalábbis a székesfővárosban egy egészen biztosan). Enjoy it!
(Update: a kürtről is sikerült egy korabeli felvételt szerezni.)
|
|
Krisztics Sándor: A nyugati civilizáció válságának sodrában (1940) |
|
2020.12.01. 08:06 |
|
A civilizáció, szó szerint véve, polgáriasultságot jelent, bizonyos rendet az emberi együttélésben, ami annak, amit kultúrának nevezünk, egyik legjelentősebb alkotó eleme.
|
|
Németh László: Új reformkor felé (1928) |
|
2020.11.30. 13:30 |
|
Nem vagyok nyugodt. Elégedetlenség szorongat, változtatni akarok a helyzetemen. Bizonytalan óhajok moccannak bennem. Egyikük lábra kap, nő, erősödik. Egész életem, egész szervezetem ezt az egy óhajt táplálja. Nógat, ingerel, foglalkoztat. Már nem is óhaj, akarat már, mely előbb-utóbb tettekbe fog kibimbózni. Így születik az emberek akarata, de így születik a nemzetek akarata: az igazi politika is. A nagy néptestek is feszengenék, nyugtalankodnak, s feszengésük, nyugtalanságuk politikusokat állít a tudatossá vált éhség kielégítésére. De a bizonytalan hánykódások s a politikává izmosodott társadalmi akarat közt mint hatalmas érlelő erő áll a támadó igények és szavakat nem talált szorongások eszmévé váltója: az irodalom. Jól mondta a közoktatásügyi miniszter úr: a reformkor el sem képzelhető a megelőző irodalmi mozgalmak nélkül. Ha nem lettek volna magyarok, akikben már 1800 körül ott nyugtalankodott a magyarság Periklész-korának a szellemi tartalma, nem támadhattak volna magyarok, akik 1825 után ezt a tartalmat politikai célokká részletezzék. A dolgok rendje, hogy Bánk bán és Ludas Matyi előtte járjanak Széchenyinek és Kossuthnak.
|
|
Pongrácz Kálmán: Államelmélet és kereszténység (1935) |
|
2020.11.30. 09:28 |
|
A világháború Európa fejlődésében új korszakot nyitott. Nemcsak a határok s az államok hatalmi viszonyai változtak meg a nagy világégés után, de a kontinens gondolkozása és szellemfejlődésének iránya is új utakra tért. Az „intellektualizmus túlhajtása" - amint Prohászka megjósolta - megbosszulta magát. A racionalista szemléletből kinőtt tudományos, politikai és gazdasági fejlődés önmaga ellen fordította fegyvereit. A humanista célkitűzésekkel indult racionalista bölcselet örök szégyene marad, hogy a kultúrát ismét visszasüllyesztette az ösztönök primitív világába. Úgy az egyeseknél, mint a nemzeteknél az önérdek lett a legmagasabb szempont s ezzel a darwini létharc módszere a kultúrába is belépett. A „bellum omnium contra omnes" elve ezzel kontinentális létformává emelkedett. Nemzetek és osztályok keltek fel egymás ellen, s a harc, mint a nemzeti politikák és osztályérdekek érvényesítésének egyetlen eszköze polgárjogot nyert.
|
|
Moravek Endre: Változatok a Duna-medencében (1935) |
|
2020.11.29. 21:58 |
|
A római találkozó, a francia-olasz együttműködés lassú, de úgy látszik, mégiscsak valósággá érlelődő kibontakozása újból előtérbe tolta a Duna-medencének régóta lappangó, 1914-ben oly élesen exponált, s azóta állandóan nyitva maradt problémáját.
|
|
Lengyel Balázs: A sport és a politika (1942) |
|
2020.11.29. 12:20 |
|
Gondolkodók érvei helyett lassanként a történelem komor érvei tanúsítják, hogy a tömegek növekvő szerepe növekvő veszedelemmel fenyegeti a kultúra alapjait, s hogy az a jelenség, amelyet jobb szó híján tömegesedésnek nevezünk, egyre helyrehozhatatlanabb rombolás felé vezet. Tömegesedés alatt pedig azt értjük, hogy az egyén a mai társadalomban egyre jobban feladja különállásának azokat a bástyáit, amelyek éppen az egyéni élet jellegzetességei és a felelősség, az állásfoglalás, legfőképpen pedig az erkölcsi törvények követelményei elől a langyosabb »közösségi létbe« menekül. Megelégszik azzal, hogy olyan, mint a többi, »olyan, mint a világ«, és nemcsak, hogy kitűnően érzi magát ebben az állapotban, hanem szerinte ez is az ideális.
|
|
Egyed István: Hűség az alkotmányhoz (1938) |
|
2020.11.29. 09:37 |
|
Sokat hallani emlegetni az alkotmányhűséget; de úgy hiszem, kevesen tudják e fogalom pontos tartalmát. Nem felesleges tehát határozottan felvetni a kérdést: mit is kell alkotmányhűség alatt érteni.
|
|
A harmadik út - Barankovics István előszava (1943) |
|
2020.11.28. 18:48 |
|
A háború ötödik évében az emberiség legegyetemesebb birtoka a szenvedés. A válság, amelyben élünk, nemcsak köztudat immár, hanem kínzó élmény is. A világ azonban már régebben beteg volt, s ágyát évtizedek óta kuruzslók és orvosok állták körül. Mint minden járvány idején történni szokott, a kuruzslók most is magas tekintélyre vergődtek. Kuruzslók sugallták azt a hiedelmet, hogy a háború, illetve a győzelem meggyógyítja az emberiség betegségét, holott maga a háború sem egyéb, mint az általános kórnak egyik legmegnyilvánulóbb és legfájdalmasabb tünete.
|
|
|
Tovább…
