Pongrácz Kálmán: A népi és európai gondolat küzdelme a magyarságban (1936) |
|
2021.01.13. 12:50 |
|
A nemzetek élete, fejlődése és fennmaradása térbeli elhelyezkedésüktől, lelki és szellemi hajlamaiktól és végül az idő, vagy más szóval a történelem előre teljes mértékben soha ki nem számítható esélyeitől függ. A térbeli, lelki és időbeli élmény, ha huzamosabb időn keresztül - zárt népi és földrajzi kereteken belül - érvényesül, megfelelő jellemet fejleszt ki az illető népben. S a nép földrajzi elhelyezkedése, kulturális beállítottsága és időbeli jelentősége döntő befolyást gyakorol politikai életének kialakulására is. Nagy Frigyes ama tétele, hogy „mindenki a maga módján üdvözül” - elsősorban a politikában érvényes. Ha a nemzetek és államok élete - szomszédaikhoz való viszonyukban - nem lenne annyira kuszált és összetett, mint manapság az apró nemzeti államokra szabdalt Európában, úgy a fejlődésüket biztosító politika irányát biztos kézzel mindig ki lehetne jelölni. Mivel azonban a népek élete egy időben több oldalról is veszélyeztetve szokott lenni, s a politika művészete eszerint nem más, mint sorrend-készítés e veszélyeket elhárítani hivatott módszerek között -, érthető, hogy az egyes nemzeteken belül is megoszlik a vélemény a politika vagy az elsajátításra érdemesített kultúra követése tekintetében.
|
 |
Eric Voegelin: A modernitás vége (1952) |
|
2021.01.12. 12:17 |
|
I.
Hobbes a theologia civilis hiányában látta a válság forrását a puritán krízis idején. A polgárháborúban részt vevő különböző csoportok olyannyira igyekeztek azon, hogy a közrend a megfelelő transzcendens igazságot tükrözze, hogy mindeközben a társadalom egzisztenciális rendje csaknem a harc áldozata lett. Mindez alkalmat adott arra, hogy újra felismerjék azt, amit Platón már egyszer megfogalmazott: a társadalomnak egy rendezett kozmionként, a kozmikus rend mintájára kell működnie, mielőtt megengedhetné magának azt a luxust, hogy a lélek igazságát is reprezentálhassa.
|
|
Széchenyi-staféta |
|
2021.01.11. 19:33 |
|
Bár a reformkor szimbolikus kezdetének 200. évfordulójára még várnunk kell egy keveset (egészen pontosan négy évet), ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legnagyobb magyar 230 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Annak 150. évfordulóján, az 1941-ben celebrált Széchenyi Emlékévben is zajlottak említésre méltó események. Példának okáért az alábbi is.
|
|
Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata (1922) - Részlet |
|
2021.01.11. 15:18 |
|
Tagányi Károlynak, a hazai gazdaságtörténet alapítójának és mesterének hálás ragaszkodással ajánlja a szerző.
Előszó
Nem szándékom sem a szőlőművelésnek és bortermelésnek, sem a borkereskedésnek történetét adni. Célom inkább teoretikus: bemutatni azon hatást, melyet lelki tényezők, faji, öröklött sajátságok gyakorolnak a gazdasági életre, holott a mi közönségünk, főként annak egyoldalúan, materiálisan orientált része hajlandó a gazdasági élet jelenségeit tisztán anyagi processzusokra, nem pedig lelki tényezőkre vezetni vissza. Ez utóbbi felfogás elavult volta nem ismeretlen azok előtt, kik figyelemmel kísérték a német gazdaságtörténet újabb kutatásait, melyek például a kapitalizmus anyagi jelenségét itt vallástörténeti tényekből (puritanizmus szelleméből), ott faji összefüggésekből (a zsidóság hatásából) magyarázzák. Mivel azonban joggal feltehettem, hogy ez újabb szakkutatások ismeretlenek közönségünk előtt, ezért látszott szükségesnek jelen munka első fejezetében a teoretikus vonatkozású problémát és a megértéshez szolgáló fogalmakat közérthető módon tisztázni.
|
|
Mustra óév végén megjelent tanulmányokból |
|
2021.01.11. 07:52 |
|
A mögöttünk hagyott, a legnagyobb jóindulattal is eklektikusnak nevezhető esztendő végén számos érdekfeszítő írás jelent meg az állam- és jogtudományok terrénumában.
|
|
Bárdossy László: Két világ között (1943) |
|
2021.01.10. 21:08 |
|
A Szerző "Magyar politika a mohácsi vész után" cím alatt készülő munkájának bevezetése.
Mint a kialvó tűz, amikor utolsót lobban, úgy lángolt fel egyszer V. Károly császár lelkében az egységes keresztény világbirodalom dantei álma.
A hívő, kötelességtudó és szorgalmas császár egész élete nem volt más, mint szívós küzdelem ennek a gondolatnak a megvalósításáért. Eleve kudarcra ítélt, reménytelen erőfeszítés!
|
|
Szabó Dezső: Két árva (1941) |
|
2021.01.10. 18:59 |
|
A Bécs felé induló vonat még csak két óra múlva fog indulni, s a müncheni pályaudvar nagy kupolája már zsúfolva van emberekkel. Tarka, száznyelvű és ezer öltözetű tömeg, melyben messzi tűzhelyek szíve dobog össze, s távoli tragédiák könyöklik egymást. Nagy része volt katona vagy fogoly, klaunjai [bohócai] a halál szétzüllött karneváljának, kik halálos kaccenjammerrel [macskajajjal] a szívükben rohannak az otthoni ágy melege, az otthoni kenyér jószága, az otthoni ölelkezés kárpótlásai felé.
|
|
Veres Péter: A parasztság magyar nemzeti hivatása (1941) |
|
2021.01.05. 14:44 |
|
Ha van értelme, hogy a magyarság egyáltalán megmaradjon a világon, akkor a parasztságra vár a feladat a jövőben is éppúgy, mint a múltban, hogy fenntartsa a magyar jelleget. Az elgépiesedett, szinte eszét veszítve rohanó civilizáció kifáradásba, romlásba viszi a nemzeteket. Amint már többször említettem, a múlt nagy kultúrnépei elpusztultak, minden hatalmuk, gazdagságuk ellenére, vagy talán éppen ezért.
|
|
A száguldó lovag |
|
2021.01.04. 21:54 |
|
A Formula-1-es mezőny hétszeres világbajnoka, Lewis Hamilton a 2021-es szezonban immáron nemcsak címvédőként, de lovagként is harcba szállhat. A brit királynő, II. Erzsébet ugyanis - a hagyományokhoz igazodóan - újév napján hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az általa kitüntettek lajstromát tartalmazza. Az uralkodó a Mercedes versenyzőjét is feljogosította a lovagi cím használatára - az indoklás szerint a pilóta "eddigi sportteljesítménye, illetve a sportpályán kívül mutatott társadalmi és jótékonysági tevékenysége elismeréseként".
|
|
Áldott ünnepeket! |
|
2020.12.23. 19:39 |
|
„A mai napon egy üres harisnya történetét szeretném elbeszélni. Rég egy csendes tiszta éjjelen egyszer csak felsírt egy kisgyerek. Tündöklő csillag ragyogott az istálló felett, s napkeleti bölcsek jöttek el ajándékokkal. Ezt az éjszakát több száz éven át sem felejtettük el. Megünnepeljük minden évben csillaggal díszített karácsonyfával, csengőkkel, s kedves ajándékokkal. Különösen ajándékokkal. (…) Senkiről sem feledkezünk meg, legyen bár felnőtt vagy gyermek. Az összes harisnya megtelik. Valamennyi, kivéve egyet. Ezt még kiakasztani is elfelejtettük. Ez a harisnya a jászolban született kisdedé. Hisz az ő születése napját ünnepeljük. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Kérdezzük meg magunktól azt, vajon ő mire vágyik leginkább. Ezután mindenki tegye hozzá a maga részét. A szeretetet, a meleg barátságot és a megértés örökké kinyújtott karját. Ezekkel az ajándékokkal hozhatjuk el a békét a földre.”
[A püspök felesége című film (1947) zárójelenetében elhangzó prédikációból]
|
|
Varga László S. J.: Államtudomány és keresztény etika (1941) |
|
2020.12.21. 22:01 |
|
Minél tudatosabb valakiben az erkölcsi élet, annál mélyebben kell éreznie, főleg ma, a politika és erkölcs között szinte végzetszerűen jelentkező ellentét kegyetlen súlyát. Éreznie kell, milyen parancsoló erejű tényező ebben a világrendben a „gonoszság titka", amely a maga zsarnoki hatalmát leginkább az állami, a nemzetközi lét területén és a gazdaság világában mutatja meg a gyámoltalan embernek. Annak a hasadásnak, amely a magánélet és közélet erkölcsisége között állandóan tapasztalható, kettős oka van: az egyik történelmi, a másik a dolog természetében rejlő.
|
|
Ottlik László: Machiavelli és a Führer-elv (1935) |
|
2020.12.21. 16:36 |
|
Az államelmélet klasszikusai között aligha van egy is, akinek jelentősége a jelenkori politikai gondolat szempontjából felülmúlná Machiavelliét. Ő valósággal az újkori politikai gondolat megteremtője: szellemi őse nem csupán a modern államelméletnek mint valóságtudománynak, hanem egyúttal a nacionalizmus politikai eszményének, s napjaink egyik legújabb vívmányának, a „Führerprinzip"-nek is.
|
|
Széchenyi-naptár |
|
2020.12.20. 19:05 |
|
A közelmúltban az antikvárium.hu-n böngészve botlottam bele az igazi kuriózumnak számító, az 1942-es naptári évre szóló Széchenyi-naptárba. A 112 oldalra rúgó kiadványt a Széchenyi Munkaközösség adta ki, s az általuk mustrázott írások meglehetősen széles skálán mozognak: Petőfi és Ady egy-egy versét ugyanúgy tartalmazza a kalendárium, mint Szabó Dezső vagy Veres Péter rövidebb írását, mi több, a népi írók körétől egyre inkább a nyilasok felé orientálódó Sértő Kálmán szerzeménye is helyet kapott benne.
A "kincstalálás" (jobban mondva kincsrendelés) fázisát követően a közeljövőben a portálra is feltöltésre kerül Szabó Dezső "Két árva" című írása, valamint Veres Péter rövid tanulmánya, "A parasztság magyar nemzeti hivatása".
|
|
Molnár Kálmán: Parlamenti illem (1922) |
|
2020.12.19. 09:51 |
|
Deák Ferenc a képviselőháznak 1867. április 8-iki ülésében a következő megjegyzést tette egyik képviselő interpellációjának a hangjára:
"Lehetetlen ki nem fejeznem azon óhajtásomat, vajha magunk között, akkor, midőn a törvényhozás terén működünk, ezen ünnepélyes szent helyen, legalább azokat a szabályokat tartanok meg interpellációinkban is, melyeket a magánéletben az illedelem parancsol. (Általános helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy se az általános megnyugtatásra, se a dolgok célszerű kifejlődésére nem vezet az, ha mi itt, akár interpellációinkban, akár egyébként oly módon járunk el, mint művelt társaságban nem járnánk el. (Élénk helyeslés.)"
|
|
Marék Dénes: Korporatív gazdasági rendszerek (1939) |
|
2020.12.17. 10:38 |
|
Európa-szerte halálos csapást mért a kötött gazdasági rendszer a liberális gazdasági berendezkedéseikre. A gazdasági etatizmus, az állam gazdaságszervező tevékenysége felbontó hatást gyakorolt a liberális gazdasági szervezetekre, a munkaadói és munkásérdekeltségakre egyaránt. A kötött gazdasági rendet a kapitalizmus válsága hívta életre, viszont a kötött gazdasági rend mélyítette ki a szocializmus válságát. E két jelenség szinte egyidőben tűnt fék Európában. A kapitalizmus és a szocializmus válságának kimélyülésekor jelentkezett az új gazdasági rendező elv, az új szintézist teremtő rendszer: a korporativ eszme, hogy legyőzze a liberalizmust, és felszámolja a szocializmust.
|
|
Princípiumok |
|
2020.12.16. 19:06 |
|
A minap Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nagy visszhangot kiváltó módon vendégszerepelt az Axióma - öndefiníciója szerint: a jó, igaz és szép dolgokért küzdő digitális közéleti tér - mozgóképes tartalmában, a nők sikerességének témáját 230 másodpercben karcolgatva. A nagy port felvert ominózus mondat arról szólt, hogy a nagyérdemű néző - igyekszem szó szerint idézni - „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kéne mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” Annak rendje s módja szerint a "honos, koros, katolikos, becsületes nemesek", valamint az "emancipált hímek és fiúsított némberek" - egykori jogtörténet tanárom szerint jogilag, vagyis jogtörténetileg ez a meghatározás fedi le az ember fogalmát - azonnal megrohamozták a közösségi média kommentmezejének felületét, hogy pro - de inkább contra - állást foglaljanak a miniszteri állásfoglalással kapcsolatban. Teljesen véletlen egybeesésként e nevezetes "coming out" délutánján az egyik antikvárium kínálatában a Signal névre keresztelt - s a tengelyhatalmakkal pro forma szövetségben lévő államok standjain terjesztett - egykori propagandalap hasábjain Az asszony című írásra bukkantam.
|
|
Márai Sándor: Patríciusok (1937) |
|
2020.12.15. 13:13 |
|
A kormányzói beszédnek az a szakasza, mely a középosztály fiait a gyakorlati pályákra figyelmezteti, különösen visszhangzik minden felvidéki és erdélyi emberben. Mind azt hisszük, akik onnan érkeztünk, hogy a magyar élet egyik legfontosabb feladata lenne megteremteni azt az új patriciusságot, mely a szó felvidéki és erdélyi értelmében a trianoni Magyarországon fájdalmasan hiányzik.
|
|
Fekete István: Zsellérek (1939) - Részlet |
|
2020.12.15. 10:36 |
|
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 3000 pengős regénypályázatának győztes műve.
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1938 tavaszán regénypályázatot hirdetett „nemzeti szellemű" regényre. A pályázat határideje 1938. október 31-e volt. E határidőig beérkezett 193 pályamunka, melyet a nagyszámú bírálóbizottság alaposan és lelkiismeretesen elolvasott; minden egyes pályamunkát legalább három bíráló véleményezett. A munka nagy lelkiismereti súlyt rótt a Bizottságra, mely ismételt halasztás után, 1939 könyvnapjára hirdetett eredményt. A díjat egyhangúlag a „Zsellérek" című, s „Hunyora Hunyaris cano" jeligével beadott pályamunkának ítélte. A jeligés levél felbontása után megtudtuk, hogy a szerző Fekete István, ajkai uradalmi intéző. A regény - technikai okok miatt késve, - most jelent meg, a Magyar Könyvbarátok kiadásában.
|
|
Szekfű Gyula: A mai Széchenyi (1935) - Részlet |
|
2020.12.11. 09:09 |
|
A történeti személynek lehet jelentősége anélkül is, hogy cselekedeteiből az utókor valaminémű gyakorlati hasznot húzhatna. A nemzeti életet nem az anyagi haszon viszi előre, tovább új, szebb tájakra, hanem a közösséget érintő érzések és gondolatok gyarapítása. Nem hinném, hogy a repülőgép és rádió feltalálóit és tökéletesítőit valaha is nemzeti hősei közé számítaná bármely nép is, de igenis azokat, kiknek agyából származott eszmék irányítják bizonyos feladatokra a rádiót és repülőgépet – ha ugyan ezek az eszmék valóban mély nyomokat hagytak a nemzeti közösségben. Vannak történeti személyek, akik repülőgépet, csatahajót, de még csak egy ezredet vagy századot sem irányítottak soha, akik kézzelfogható hasznot nem hajtottak nemzetüknek, s mégis nagy közösségi jelentőségük van, mégis nagy embereknek kell őket tartanunk.
|
|
Roger Scruton: Xanthippé köztársasága (1992) - Részlet |
|
2020.12.10. 18:35 |
|
X.: És most, kedves Szókratészom, hadd festem le neked eszményi államod képét, ahogy azt én látom. Az állam vezetőit filozófusoknak hívják, és e cím elnyeréséhez a legszigorúbb próbákat kell kiállniuk, meg kell tanulniuk, és fel kell mondaniuk valamely jövendő Szókratész tanait és tételeit, akit mesterüknek választanak. Azok persze, akik lent maradnak a polgároknak fenntartott barlangban, nem juthatnak hozzá a tanításhoz. Nem is szerezhetnek tudomást arról, hogy mások hozzájutottak, ezért becsületszóra kell elfogadniuk, hogy ezek a filozófusok valóban méltóak címükre.
|
|
|
Tovább…
