Bárdossy László: Két világ között (1943) |
|
2021.01.10. 21:08 |
|
A Szerző "Magyar politika a mohácsi vész után" cím alatt készülő munkájának bevezetése.
Mint a kialvó tűz, amikor utolsót lobban, úgy lángolt fel egyszer V. Károly császár lelkében az egységes keresztény világbirodalom dantei álma.
A hívő, kötelességtudó és szorgalmas császár egész élete nem volt más, mint szívós küzdelem ennek a gondolatnak a megvalósításáért. Eleve kudarcra ítélt, reménytelen erőfeszítés!
|
 |
Szabó Dezső: Két árva (1941) |
|
2021.01.10. 18:59 |
|
A Bécs felé induló vonat még csak két óra múlva fog indulni, s a müncheni pályaudvar nagy kupolája már zsúfolva van emberekkel. Tarka, száznyelvű és ezer öltözetű tömeg, melyben messzi tűzhelyek szíve dobog össze, s távoli tragédiák könyöklik egymást. Nagy része volt katona vagy fogoly, klaunjai [bohócai] a halál szétzüllött karneváljának, kik halálos kaccenjammerrel [macskajajjal] a szívükben rohannak az otthoni ágy melege, az otthoni kenyér jószága, az otthoni ölelkezés kárpótlásai felé.
|
|
Veres Péter: A parasztság magyar nemzeti hivatása (1941) |
|
2021.01.05. 14:44 |
|
Ha van értelme, hogy a magyarság egyáltalán megmaradjon a világon, akkor a parasztságra vár a feladat a jövőben is éppúgy, mint a múltban, hogy fenntartsa a magyar jelleget. Az elgépiesedett, szinte eszét veszítve rohanó civilizáció kifáradásba, romlásba viszi a nemzeteket. Amint már többször említettem, a múlt nagy kultúrnépei elpusztultak, minden hatalmuk, gazdagságuk ellenére, vagy talán éppen ezért.
|
|
A száguldó lovag |
|
2021.01.04. 21:54 |
|
A Formula-1-es mezőny hétszeres világbajnoka, Lewis Hamilton a 2021-es szezonban immáron nemcsak címvédőként, de lovagként is harcba szállhat. A brit királynő, II. Erzsébet ugyanis - a hagyományokhoz igazodóan - újév napján hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az általa kitüntettek lajstromát tartalmazza. Az uralkodó a Mercedes versenyzőjét is feljogosította a lovagi cím használatára - az indoklás szerint a pilóta "eddigi sportteljesítménye, illetve a sportpályán kívül mutatott társadalmi és jótékonysági tevékenysége elismeréseként".
|
|
Áldott ünnepeket! |
|
2020.12.23. 19:39 |
|
„A mai napon egy üres harisnya történetét szeretném elbeszélni. Rég egy csendes tiszta éjjelen egyszer csak felsírt egy kisgyerek. Tündöklő csillag ragyogott az istálló felett, s napkeleti bölcsek jöttek el ajándékokkal. Ezt az éjszakát több száz éven át sem felejtettük el. Megünnepeljük minden évben csillaggal díszített karácsonyfával, csengőkkel, s kedves ajándékokkal. Különösen ajándékokkal. (…) Senkiről sem feledkezünk meg, legyen bár felnőtt vagy gyermek. Az összes harisnya megtelik. Valamennyi, kivéve egyet. Ezt még kiakasztani is elfelejtettük. Ez a harisnya a jászolban született kisdedé. Hisz az ő születése napját ünnepeljük. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Kérdezzük meg magunktól azt, vajon ő mire vágyik leginkább. Ezután mindenki tegye hozzá a maga részét. A szeretetet, a meleg barátságot és a megértés örökké kinyújtott karját. Ezekkel az ajándékokkal hozhatjuk el a békét a földre.”
[A püspök felesége című film (1947) zárójelenetében elhangzó prédikációból]
|
|
Varga László S. J.: Államtudomány és keresztény etika (1941) |
|
2020.12.21. 22:01 |
|
Minél tudatosabb valakiben az erkölcsi élet, annál mélyebben kell éreznie, főleg ma, a politika és erkölcs között szinte végzetszerűen jelentkező ellentét kegyetlen súlyát. Éreznie kell, milyen parancsoló erejű tényező ebben a világrendben a „gonoszság titka", amely a maga zsarnoki hatalmát leginkább az állami, a nemzetközi lét területén és a gazdaság világában mutatja meg a gyámoltalan embernek. Annak a hasadásnak, amely a magánélet és közélet erkölcsisége között állandóan tapasztalható, kettős oka van: az egyik történelmi, a másik a dolog természetében rejlő.
|
|
Ottlik László: Machiavelli és a Führer-elv (1935) |
|
2020.12.21. 16:36 |
|
Az államelmélet klasszikusai között aligha van egy is, akinek jelentősége a jelenkori politikai gondolat szempontjából felülmúlná Machiavelliét. Ő valósággal az újkori politikai gondolat megteremtője: szellemi őse nem csupán a modern államelméletnek mint valóságtudománynak, hanem egyúttal a nacionalizmus politikai eszményének, s napjaink egyik legújabb vívmányának, a „Führerprinzip"-nek is.
|
|
Széchenyi-naptár |
|
2020.12.20. 19:05 |
|
A közelmúltban az antikvárium.hu-n böngészve botlottam bele az igazi kuriózumnak számító, az 1942-es naptári évre szóló Széchenyi-naptárba. A 112 oldalra rúgó kiadványt a Széchenyi Munkaközösség adta ki, s az általuk mustrázott írások meglehetősen széles skálán mozognak: Petőfi és Ady egy-egy versét ugyanúgy tartalmazza a kalendárium, mint Szabó Dezső vagy Veres Péter rövidebb írását, mi több, a népi írók körétől egyre inkább a nyilasok felé orientálódó Sértő Kálmán szerzeménye is helyet kapott benne.
A "kincstalálás" (jobban mondva kincsrendelés) fázisát követően a közeljövőben a portálra is feltöltésre kerül Szabó Dezső "Két árva" című írása, valamint Veres Péter rövid tanulmánya, "A parasztság magyar nemzeti hivatása".
|
|
Molnár Kálmán: Parlamenti illem (1922) |
|
2020.12.19. 09:51 |
|
Deák Ferenc a képviselőháznak 1867. április 8-iki ülésében a következő megjegyzést tette egyik képviselő interpellációjának a hangjára:
"Lehetetlen ki nem fejeznem azon óhajtásomat, vajha magunk között, akkor, midőn a törvényhozás terén működünk, ezen ünnepélyes szent helyen, legalább azokat a szabályokat tartanok meg interpellációinkban is, melyeket a magánéletben az illedelem parancsol. (Általános helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy se az általános megnyugtatásra, se a dolgok célszerű kifejlődésére nem vezet az, ha mi itt, akár interpellációinkban, akár egyébként oly módon járunk el, mint művelt társaságban nem járnánk el. (Élénk helyeslés.)"
|
|
Marék Dénes: Korporatív gazdasági rendszerek (1939) |
|
2020.12.17. 10:38 |
|
Európa-szerte halálos csapást mért a kötött gazdasági rendszer a liberális gazdasági berendezkedéseikre. A gazdasági etatizmus, az állam gazdaságszervező tevékenysége felbontó hatást gyakorolt a liberális gazdasági szervezetekre, a munkaadói és munkásérdekeltségakre egyaránt. A kötött gazdasági rendet a kapitalizmus válsága hívta életre, viszont a kötött gazdasági rend mélyítette ki a szocializmus válságát. E két jelenség szinte egyidőben tűnt fék Európában. A kapitalizmus és a szocializmus válságának kimélyülésekor jelentkezett az új gazdasági rendező elv, az új szintézist teremtő rendszer: a korporativ eszme, hogy legyőzze a liberalizmust, és felszámolja a szocializmust.
|
|
Princípiumok |
|
2020.12.16. 19:06 |
|
A minap Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nagy visszhangot kiváltó módon vendégszerepelt az Axióma - öndefiníciója szerint: a jó, igaz és szép dolgokért küzdő digitális közéleti tér - mozgóképes tartalmában, a nők sikerességének témáját 230 másodpercben karcolgatva. A nagy port felvert ominózus mondat arról szólt, hogy a nagyérdemű néző - igyekszem szó szerint idézni - „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kéne mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” Annak rendje s módja szerint a "honos, koros, katolikos, becsületes nemesek", valamint az "emancipált hímek és fiúsított némberek" - egykori jogtörténet tanárom szerint jogilag, vagyis jogtörténetileg ez a meghatározás fedi le az ember fogalmát - azonnal megrohamozták a közösségi média kommentmezejének felületét, hogy pro - de inkább contra - állást foglaljanak a miniszteri állásfoglalással kapcsolatban. Teljesen véletlen egybeesésként e nevezetes "coming out" délutánján az egyik antikvárium kínálatában a Signal névre keresztelt - s a tengelyhatalmakkal pro forma szövetségben lévő államok standjain terjesztett - egykori propagandalap hasábjain Az asszony című írásra bukkantam.
|
|
Márai Sándor: Patríciusok (1937) |
|
2020.12.15. 13:13 |
|
A kormányzói beszédnek az a szakasza, mely a középosztály fiait a gyakorlati pályákra figyelmezteti, különösen visszhangzik minden felvidéki és erdélyi emberben. Mind azt hisszük, akik onnan érkeztünk, hogy a magyar élet egyik legfontosabb feladata lenne megteremteni azt az új patriciusságot, mely a szó felvidéki és erdélyi értelmében a trianoni Magyarországon fájdalmasan hiányzik.
|
|
Fekete István: Zsellérek (1939) - Részlet |
|
2020.12.15. 10:36 |
|
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 3000 pengős regénypályázatának győztes műve.
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1938 tavaszán regénypályázatot hirdetett „nemzeti szellemű" regényre. A pályázat határideje 1938. október 31-e volt. E határidőig beérkezett 193 pályamunka, melyet a nagyszámú bírálóbizottság alaposan és lelkiismeretesen elolvasott; minden egyes pályamunkát legalább három bíráló véleményezett. A munka nagy lelkiismereti súlyt rótt a Bizottságra, mely ismételt halasztás után, 1939 könyvnapjára hirdetett eredményt. A díjat egyhangúlag a „Zsellérek" című, s „Hunyora Hunyaris cano" jeligével beadott pályamunkának ítélte. A jeligés levél felbontása után megtudtuk, hogy a szerző Fekete István, ajkai uradalmi intéző. A regény - technikai okok miatt késve, - most jelent meg, a Magyar Könyvbarátok kiadásában.
|
|
Szekfű Gyula: A mai Széchenyi (1935) - Részlet |
|
2020.12.11. 09:09 |
|
A történeti személynek lehet jelentősége anélkül is, hogy cselekedeteiből az utókor valaminémű gyakorlati hasznot húzhatna. A nemzeti életet nem az anyagi haszon viszi előre, tovább új, szebb tájakra, hanem a közösséget érintő érzések és gondolatok gyarapítása. Nem hinném, hogy a repülőgép és rádió feltalálóit és tökéletesítőit valaha is nemzeti hősei közé számítaná bármely nép is, de igenis azokat, kiknek agyából származott eszmék irányítják bizonyos feladatokra a rádiót és repülőgépet – ha ugyan ezek az eszmék valóban mély nyomokat hagytak a nemzeti közösségben. Vannak történeti személyek, akik repülőgépet, csatahajót, de még csak egy ezredet vagy századot sem irányítottak soha, akik kézzelfogható hasznot nem hajtottak nemzetüknek, s mégis nagy közösségi jelentőségük van, mégis nagy embereknek kell őket tartanunk.
|
|
Roger Scruton: Xanthippé köztársasága (1992) - Részlet |
|
2020.12.10. 18:35 |
|
X.: És most, kedves Szókratészom, hadd festem le neked eszményi államod képét, ahogy azt én látom. Az állam vezetőit filozófusoknak hívják, és e cím elnyeréséhez a legszigorúbb próbákat kell kiállniuk, meg kell tanulniuk, és fel kell mondaniuk valamely jövendő Szókratész tanait és tételeit, akit mesterüknek választanak. Azok persze, akik lent maradnak a polgároknak fenntartott barlangban, nem juthatnak hozzá a tanításhoz. Nem is szerezhetnek tudomást arról, hogy mások hozzájutottak, ezért becsületszóra kell elfogadniuk, hogy ezek a filozófusok valóban méltóak címükre.
|
|
Jogtudós a kommunista (hecc)propaganda kereszttüzében |
|
2020.12.09. 20:11 |
|
Vitéz Moór Gyula (1888-1950) a magyar jogbölcselet panteonjának egyik emblematikus figurája, aki már az 1910-es évektől kezdődően elkezdte építeni a tudományos karrierjét. Pályafutásának csúcspontja óhatatlanul is a Horthy-rendszer idejére esett, s 1928-ban - a harctéren nyújtott szolgálatai elismeréseként - maga a kormányzó avatta őt vitézzé. Preferenciáit tekintve - amint azt az 1945 utáni ténykedése is mutatja - egyfajta polgári (konzervatív) demokrata értékrendet képviselt, s nem kötelezte el magát látványosan a keresztény-nemzeti kurzus mellett, bár - amint azt mondani szokás - nem is harapott abba a kézbe, ami a kenyeret szolgáltatta neki.
|
|
"Isten nagy, én kicsi vagyok" |
|
2020.12.08. 10:52 |
|
A Formula 1-es mezőny pinkre pingált Racing Point-os versenygépének pilótája, a mexikói Sergio Pérez a szezon utolsó előtti versenyén, a Bahreinben rendezett Szahíri nagydíjon igazán parádésan teljesített. Az első körben egy balesetnek köszönhetően a 18. helyre esett vissza, végül pedig az immáron 190 futamot átfogó karrierje első futamgyőzelmét aratva a dobogó legmagasabb fokán pezsgőzhetett (vagyis a közel-keleti ország szabályainak megfelelően rózsavizezhetett - mily' szerencse, hogy Kimi Räikkönen most nem állt a pódiumra). A pilóta a ceremóniát követően hosszasan meditált, majd keresztet vetett, és az ég felé mutatott. Szimpatikus hozzállás - Isten nagy, mi kicsik vagyunk.
|
|
Wass Albert: A múlt négy oszlopa (1942) |
|
2020.12.08. 09:54 |
|
Az igazság olyan, mint a napfény. Sem köd, sem füst, sem felleg nem képes örökre rejtve tartani. Minden homályon és minden sötétségen keresztülcsillan egyszer, ha ideje eljő.
A mesterséges ködöt, melyet történelmi szerencsétlenségünk boszorkánykonyhája fejlesztett és igyekezett Erdélyre ráborítani: egyetlen lebbenésével elfújta a felszabadult igazság szele. Erdély történelmi valósága tisztán fénylik újra, s fénye előre s hátra messzire mutat.
|
|
Ottlik László: "Új Hungária" és "Keleti Svájc" (1929) |
|
2020.12.08. 08:50 |
|
A Magyar Szemle múlt évi szeptemberi számában „Új Hungária felé" címen az alulírt szerzőnek egy cikke látott napvilágot, amely főképp arra iparkodott a figyelmet felhívni, hogy a magyar nemzet az ezeréves haza területi egységének eszméjéből egy jotát sem engedvén, ezt az egységet ma már mindazonáltal másképp gondolja el, mint nem egyszer a közelmúltban, és régi nemes hagyományokhoz, például Széchenyi Istvánéihoz hozzáfűződve, egy ma mindinkább fejlődő „neopatriotizmus" szellemében, őszintén elismeri a Szent István koronája alá tartozó testvérnemzetek jogát nemzeti és területi autonómiák megteremtéséhez.
|
|
Veres Péter: Polgári vagy népi nacionalizmus? (1938) |
|
2020.12.07. 23:15 |
|
Hagyjuk figyelmen kívül azt a töméntelen írást, a sok helyes és helytelen meghatározást, amelyek a nacionalizmusról szólnak, s amelyek úgyis áttekinthetetlenek, hiszen úgysem meghatározásokat keresünk mi ma, hanem az egyéni cselekvés és a nemzeti-közösségi élet értelmét és összefüggéseit próbáljuk megvilágítani és tudatossá tenni. Ebből a szempontból elég, ha annyit mondunk: nemzetek vannak, s e nemzetek befelé összefogó, egyben kifelé elkülönítő eszméje a nacionalizmus, a nemzeti közösségi eszme.
|
|
|
Tovább…
