Egyed István: Politikai nemzet és népi nemzet (1938) |
|
2021.05.06. 07:31 |
|
Politikai nemzet és népi nemzet a nemzetfogalom két külön hajtása; az első inkább a területi, jogi és politikai kapcsolatokra, az utóbbi inkább a faji és nyelvi összetartozásra van alapítva. A két fogalom egyúttal két különböző program, két ütköző irányzat. Melyiket kövessük? Azt a meghatározást-e, amely a világháború előtt Magyarország népeit szerves egységbe tudta összefogni, de amely most szűkké vált nekünk, és amelyet könnyen sajátíthatnak ki a saját javukra az utódállamok; vagy azt a meghatározást-e, amely a magyar faj és nyelv ereje alapján követeli az elszakított véreink visszacsatolását, de feladja a területi integritás gondolatát? Nehéz válaszút !
|
 |
Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés (1943) |
|
2021.05.05. 19:24 |
|
I.
Magyarország Európa egyik legrégibb államalakulata. 1896-ban ünnepelte fennállásának ezredik esztendejét. Mai helyét a IX. században foglalta el, de csak az 1000. évben alakult királysággá, és az ma is, bár a királyi trón nincs betöltve. Régiségre, eltekintve a skandináv országoktól (Dániát is ideszámítva), csupán az angol, a francia és a német állam előzte meg, ha Anglia keletkezését a wessexi királyságnak az angolszász heptarchiából való kiemelkedésétől számítjuk (a IX. század első fele); a másik kettőét pedig a Frank Birodalomnak a 843. évi verduni szerződéssel történt megosztásától.
|
|
Polner Ödön: Nép, nemzet, állam (1941) |
|
2021.05.04. 19:25 |
|
E folyóirat ez évi I. számában Dékány István felveti és vizsgálja a nép, nemzet és állam mai viszonyát.
Megállapítja, hogy ennél szubtilisabb kérdést - 25 év óta - a társadalomtanban nem talált. «Ma» - ez 2-3 évet jelent - a kérdés még bonyolultabbá vált. Egyúttal azt is megállapítja, hogy a kérdést már klubok is tárgyalják, csak épp a katedrák maradtak - egynek kivételével - aránylag némák, holott a kérdés irodalma már óriási, s a háború előtt nálunk is figyelemmel kísérték.
|
|
Vizy András: Új nacionalista államrendszerek (1942) |
|
2021.05.04. 09:50 |
|
Az 1914-[19]18. évi világháború és a nyomában keletkezett forradalmak, gazdasági és politikai válságok nehéz megpróbáltatásai egyre több államban érlelték meg a szabadelvűség rendszerével, a liberalizmussal való gyökeres szakítás gondolatát. Sorrendben az első Magyarország volt. Nálunk fordultak először hivatalosan szembe a liberalizmussal, nálunk tiltották be először a kommunista párt működését, nálunk oszlatták fel először a szabadkőműves páholyokat. Az ellenforradalmi Magyarország voltaképpen nem a liberalizmusra, hanem a bolsevizmusra akart halálos csapást mérni.
|
|
Egyed István: Miért adózunk? (1927) |
|
2021.05.03. 10:42 |
|
Sem a község, sem az állam nem mesterségesen, erőszakkal létesített, hanem a fejlődés rendjén természetesen előálló alakulatok; azok tehát nem az egyes emberek érdekei ellen, az egyéni érdekek elnyomására és az egyesek megterhelésére keletkeztek, hanem ellenkezőleg: éppen az egyesek egymással találkozó érdekeit hivatottak szolgálni, megvalósítani.
|
|
Perneczky Béla: Koreszméink (1943) - Részlet |
|
2021.04.29. 13:37 |
|
IV. fejezet
Tekintélyiség, közösség, népiség a század valóságos koreszméi
Ó, vért kívánj
Hát, gondolat! vagy értéked silány.
(Shakespeare)
Nem érhet-e gáncs amiatt, hogy a felfedezni vélt mai koreszmék túlságosan földszagúak? Hogy ezek az eszmék nem eléggé eszményiek? Valóban, a koreszme rangjára csak az a gondolat méltó, amelyért emberek hajlandók, ha kell, meghalni.
|
|
Mihelics Vid: Szabadság az új rendi államban (1934) |
|
2021.04.28. 21:05 |
|
A világháborút követő években a reánk zúduló megpróbáltatások és társadalmi hullámzások arányaiból inkább csak megéreztük, ma már azonban tényekből következtethetünk arra, hogy a kor, amelyben élünk, újabb fordulópontot jelent az emberiség több ezer éves történetében. Szemünk láttára gyors ütemben megy végbe annak a gazdasági, társadalmi, sőt politikai rendszernek felszámolása, amely a liberális eszmékből sarjadt. A XIX. század likvidálásának vagyunk tanúi, ama századénak, amely viszont egy négyszáz éves periódus kiteljesedése volt.
|
|
ifj. Mikszáth Kálmán: A polgári gondolat jövője (1942) |
|
2021.04.28. 07:33 |
|
A szentistváni gondolatról akartam a minap beszélni. Sokat beszélnek ma róla, keveset mondanak. Talán ez izgatott. Életemben vagy egy jó féltucat nagy állampolitikai rendszert tanulmányoztam végig, s lassan arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez a legtökéletesebben átgondolt és közel ezer éven át végrehajtott olyan államalkotó rendszer, amely egy kis nép számára egy nagy nemzet tulajdonságait tudta biztosítani!
|
|
ifj. Mikszáth Kálmán: Hagyomány, forradalom, korszellem (1936) |
|
2021.04.27. 20:56 |
|
I.
Kevés nemzedéknek adatott meg olyan mértékben történelmi időket élni, mint a miénknek. Nagy tektonikus mozgások remegtetik meg a világot: az ember elvész a tömegek alatt; nem találja sem önmagát, sem eszményeit, amelyek eddig biztosan vezették útján. Amióta a bábeli torony épült, ekkora fogalomzavar még nem uralkodott. Soha még kor nem kedvezett így a végig nem gondolt elméletek, tartalmatlan jelszavak, a semmiben lógó doktrínák kialakulásának és elterjedésének. A világ vajúdik; szülni nem tud, csak szenvedni.
|
|
Hermann Keyserling: Új világ születése (1926) |
|
2021.04.27. 08:24 |
|
Bevezetés
Az utókor a kortársakat, amennyiben részük van az általános életben, mindig egy szellem gyermekeinek látja. Bármekkorák is a mindenkori különbségek és ellentétek: összetartoznak, mint egy magasabb egység komplementer részkifejezői. Amit tehát az utókor mindig újra felfedez, azt a jelen egyenesen megelőzheti. Így ezt a könyvet azzal az igénnyel vezetem be, hogy tartalma, amennyiben igaz és értékes, több mint személyes gondolkodásom terméke: részkifejezője az egy személyfeletti szellemi mozgalomnak.
|
|
Prinz Gyula: A gazdasági állam földrajzi alkata (1938) |
|
2021.04.26. 20:12 |
|
A földrajzra is átcsapott a vita arról, hogy az állam munkaelméleti szempontból olyan nagy organizmusnak tekintendő-e, amely biológiai törvények kényszere alatt születik, növekedik, elagg és végül elpusztul, avagy olyan szervezetként, vagy helyesebben szerkezetként kovácsolják össze, amely nem öncélú, hanem az a feladata, hogy alkotó népességének legjobb megélhetését biztosítsa. Az ellentétek kiegyenlítésére egyik tudományág sem alkalmasabb, mint a földrajz.
|
|
Kislégi Nagy Dénes: Világnézet és gazdasági stílus (1944) - II. rész |
|
2021.04.26. 13:05 |
|
IV.
Ha mármost ezek után az általános megállapítások után a különböző stílus-zónákat nézzük a XVI-XVIII. században, azt látjuk, hogy az újkori formavilágba való fordulás a legkisebb külső törést Észak-Németalföld részére jelentette. Itt már a középkorban kifejlődtek bizonyos észszerűsített gazdasági ágak, amit legjobban a vízmű-építmények bizonyítanak. Emellett itt az egész lakosság kereskedelmi beállítottságú. Viszont a déli spanyol rész elmaradt a fejlődésben. A politikai szabadság és gazdasági liberalizmus legelőször Hollandiában fejlődött ki.
|
|
Kislégi Nagy Dénes: Világnézet és gazdasági stílus (1944) - I. rész |
|
2021.04.26. 10:39 |
|
I.
A tudományos elméletek és módszerek fejlődésének is van bizonyos belső dialektikája. Megjelenik egy intuíció kiépítéseként egy elmélet, amelyet követői mind részletesebben kidolgoznak, az alapul szolgáló meglátást nem egyszer túlzásba vivő egyoldalúságba esve. Erre következik a kritika, amely boncolásában rámutat a hiányokra, az elhanyagolt szempontokra. Az eredeti teória ellenzőit már most ezek ragadják meg, ezeket fejtik ki, és végül ugyancsak bizonyos metodologiai túlzásokkal az elsővel szinte teljesen ellentétes új elmélet alakul ki. Ezt a dialektikai sémát ilyen mereven beállítani persze merész általánosítás lenne, de ha a különböző elméletek történeti kialakulását vizsgáljuk, érvényességét nem egyszer megállapíthatjuk.
|
|
Klebelsberg Kunó: A természet örök erői csodát művelnek (1930) |
|
2021.04.22. 08:51 |
|
Húsvéti cikk. Megjelent a Budapesti Hírlap 1930. április 20-i számában.
Az idén ünnepeljük a Hitel centenáriumát, a századik évfordulóját annak, hogy Széchenyi e könyvének közrebocsátásával a monumentális agitáció terére lépett, hatalmas lökést adott ama reformmunkának, amely növekvő lendülettel folyt mindaddig, amíg a fejlődésnek az 1848-49-i események erőszakosan véget nem vetettek. A mai húsvét pedig éppen a hetvenedik attól a végzetes húsvéttól számítva, amelyen Széchenyi megvált az élettől. Arany talán legmélyebb költeményében, amelyet Széchenyi halálára írt, megemlékezik, hogy «remény ünnepe volt az, mely minket a kétségbe buktatott; gyászról, halálról szívlesújtva szólt az, napján az Úrnak, ki feltámadott. Már a természet is, hullván bilincse, a hosszú, téli fásult dermedés, készíté új virágit, hogy behintse nagy ünneped, dicső Felébredés».
|
|
A Föld napja - Othmar Spann a természet igazi szemléléséről |
|
2021.04.22. 08:11 |
|
A Föld napja első ízben 1970-ben került említésre, amikor Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére április 22-én mintegy húszmillió amerikai polgár emelte fel szavát a természet érdekében. 2009-ben az ENSZ a bolíviai elnök kezdeményezésére a "Földanya Nemzetközi Napjává" nyilvánította e napot. A konzervatív természetszemlélet népszerűsítése jegyében az alábbiakban Othmar Spann gondolatai olvashatók a természet igazi szemléléséről.
|
|
Teleki Pál: Az európai szellem jelene és jövője (1934) |
|
2021.04.21. 08:13 |
|
Ez a szöveg megjelent franciául, némileg más szerkezettel a "L'avenir de l'esprit européen" című kötetben (Paris, 1934, Institut International de Coopération Intellectuelle), 90-100. és 263-267. oldal.
|
|
Kállay Miklós: Magyar célok és feladatok a világháború negyedik évében (1943) |
|
2021.04.20. 08:00 |
|
Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök beszéde 1943. május 29-én a székesfővárosi és Pest vármegyei MÉP-szervezetek választmányi gyűlésén.
|
|
Lovász János: A közigazgatás és az államcél viszonya (1944) |
|
2021.04.19. 15:27 |
|
A közigazgatás tartalmi átalakulása
I. Ha a közigazgatás és az államcél közti összefüggést akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt a két alapfogalmat kell tisztázni. Mivel egy teljesen részletes fogalommeghatározás már maga is kritikai kiindulópontul szolgálhat, és az összes további következtetések értékét leronthatja, olyan meghatározást kell adni, amelyet általában mindenki elfogad, csak bővít, vagy szűkít, de azért a differencia specifica-t is magában foglalja.
|
|
Kovrig Béla: Új rendiség felé (1934) |
|
2021.04.19. 12:27 |
|
Új medret, új ágyat váj magának a közületi élet a társadalmi fejlődés végzetszerű folyamatában. Megváltozott a társadalomnak szerkezete, szelleme, összetétele, politikai életformájáról alkotott felfogása. Egyetlen társadalmi tény maradt örök változatlanként egy és ugyanaz: az ember a maga sajátos természetével.
|
|
Albrecht Ferenc: Nemzet és állam (1935) |
|
2021.04.14. 07:52 |
|
Új eszmék új világot teremtenek a régi helyén, és lassan - de már felismerhetően - kezd kibontakozni a XX. század világképe, amely elütő lesz mindattól, amit a XIX. század boldog optimizmusa a társadalmi együttélés törvényei gyanánt felismert, de semmiben sem fog különbözni a politikai tudomány megismerésében a világtörténelem gyorsan lepergő századaiból leszűrődött államismeretektől.
|
|
|
Tovább…
