A keresztény állameszme aktualitása a XXI. században |
|
2023.01.18. 19:00 |
|
„Ha az embernek nem lesz Istene (aki egy féltékeny Isten), Hitler és Sztálin előtt kell majd tisztelegnie.” (Eliot, 1939, 63.)
|
 |
Magyary Zoltán: Nemzeti eszme és szocializmus a háború után (1917) |
|
2023.01.17. 18:14 |
|
Arra a kérdésre keresem a helyes választ, hogy milyen lesz a háború utáni évtizedekben a nemzeti eszmének és a szocializmusnak egymáshoz való viszonya, különösen nálunk. Vagy, mivel a nemzeti eszmének érvényesülési formája az állam, a szocializmust pedig úgy definiálták (Werner Sombart), hogy az a modern társadalmi mozgalom szellemi lecsapódása, a kérdés konkrétabban az, hogy milyen lesz a háború után az állam és a társadalom viszonya egymáshoz.
|
|
Hamvas Béla: Természettudományos mitológia (1934) |
|
2023.01.15. 09:02 |
|
1.
A múlt év végén Londonban olyan című könyv jelent meg, amelyik fel kellett, hogy ébressze mindazoknak az érdeklődését, akik a modern szellemiség kibontakozását figyelik. [1] A cím, persze, sokszor félrevezet. Mintha a szerző talált volna egy, de csak egy, szerencsés kifejezést, s ezt akasztotta volna ki cégérül. A mű nincs arányban a cím érdekességével. Limitations of science - a tudomány határvonala, egészen más, sokkal jelentékenyebb gondolatokat sejtet, mint amilyeneket a szerző elmond. Amiről a cím alatt szó kellett volna, hogy legyen, nem más, mint a „tudomány határvonala“.
|
|
Carl Schmitt: A buribunkok - Történelemfilozófiai kísérlet (1918) - II. rész |
|
2023.01.02. 08:37 |
|
Ez a zseni saját személyiségének fájáról hullott le, mint a legnemesebb buribunkizmus teljességgel beérett gyümölcse. Schnekkénél már nem találjuk a legkisebb botlásra utaló jelet sem, a legkisebb eltérést sem az eredeti buribunkiak [Ur-Buribunkischen] nemesi vonalától. Nem más ő, mint A naplóíró, aki a naplójának, a naplójában és a napló által él - s a végén még arról is naplót vezet, hogy kifogyott az azzal kapcsolatos ötletekből, hogy mit is írhatna a naplóba. Azon a szinten, ahol az Én - amely egy dologszerű Te-világba [dinghafte Du-Welt] vetíti magát - erőteljes ritmusban áramlik vissza a világ-énbe [Welt-Ich], a legmagasabb harmóniát a belső én és annak identitása iránti abszolút odaadáson keresztül éri el minden erő. Mivel itt az eszmény és a valóság hallatlan tökéletességben olvad össze, hiányzik minden olyan sajátosság, amely Ferker életét olyan szenzációssá tette, de amely a lényegre irányuló szemlélődés számára inkább kételyre ad okot, mint dicséretre.
|
|
Carl Schmitt: A buribunkok - Történelemfilozófiai kísérlet (1918) - I. rész |
|
2022.12.27. 10:10 |
|
A buribunkológia mint tudomány. Minden tudománynak mindenekelőtt arra kellene törekednie, hogy valódi eredményekkel bizonyítsa a létjogosultságát, és gondoskodjon arról, hogy a munka vaskos tényszerűsége elzárja az utat a tudomány lehetőségével kapcsolatos felforgató kétségek elől. Amennyiben az ember intellektuális tevékenységének tudományos jellegéről szóló bármely módszertani vita értéke mindössze abban rejlik, hogy megtörténik a munka szellemi eszközeivel és céljaival kapcsolatos önreflexió, akkor ez pontosan azt feltételezi, hogy mindenekelőtt valóban léteznie kell egy műnek, ahogyan az is magától értetődő, hogy nem lenne Amerika-kutatás, ha nem fedezték volna fel Amerikát, és nem létezne buribunkológia, ha nem lennének buribunkológusok. [1]
|
|
Somogyi Imre: Kertmagyarország felé (1942) - Részletek |
|
2022.12.23. 06:38 |
|
Új Magyarország felé
A harmincas évek óta új magyar szellemi front kezd kialakulni. Szellemi téren népi íróink lelkében és a valóságban is kezd kibontakozni a szociálisabb, az emberibb, az igazabb közösségi magyar élet. Az urambátyámok Magyarországa, hála Istennek, kihalófélben van.
|
|
Mircea Eliade: A történelem terrorja (1949) |
|
2022.12.16. 08:37 |
|
Az örök visszatérés mítoszának továbbélése
Ez Eliade: Le Mythe de Tetemes retour: archetypes et repétition (Libraire Gallimard, NRF Paris 1949) című művének 4. fejezete. A fordítás alapjául ennek autorizált angol nyelvű kiadása szolgált. (The Myth of the Eternal Return of, Cosmos and History, Princeton University Press 1974.) A könyv teljes kiadását nálunk az Európa Könyvkiadó tervezi.
|
|
Vitéz István: Hivatásrendek Magyarországon (1940) |
|
2022.12.15. 19:13 |
|
A két pápai körlevél, a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno egy új gazdasági rendet hirdet, mellyel megoldható az a szociális kérdés, melyet a kapitalizmus túlhajtása és az ipari forradalom hoztak létre. Szemben a kapitalizmussal, e gazdasági rend nem a tőkét tekinti uralkodó termelési tényezőnek, hanem a munkát. A munkát pedig a többi termelési tényezők felett nem diktatórikus mértékben, amint azt a szocializmus hirdeti, hanem úgy, hogy a munkának, mint termelési tényezőnek érdeke legyen az irányadó a többi működésénél, melyeknek szerepe nagyban - egészben megmaradna. [1]
|
|
Kornis Gyula: A társadalmi lélek és a tudomány a romantika tükrében (1941) |
|
2022.12.06. 09:28 |
|
A felvilágosodás eszméi jobbára torz formában és ideiglenesen megvalósultak a francia forradalomban. A XVII. századtól kezdve a társadalom ösztönös feszítő erőitől, főképp a mind nagyobb szerepet játszó polgárság érvényesülési törekvéseiből, megszületnek bizonyos eszmék, az átalakulóban lévő világnézetnek és életérzésnek nem-tudatos formáit tartalmazó gondolatok. Ezeket a felvilágosodás tudománya az öntudatosság fokára emeli, kimunkálja, továbbfejleszti, szélső formákban a megváltó erejűnek hitt ész alapján kiélezi, rendszerezi, alkalmas jelszavakhoz fűzve, az elmék számára könnyen szállíthatóvá teszi, s széles körökben elterjeszti.
|
|
Ligeti Sándor - Marton Ernő: A pénz tragédiája (1931) - Részlet |
|
2022.12.05. 12:02 |
|
9. A pénz pszichológiai hatása az emberre
Ember és társadalom állandó kölcsönhatásban vannak egymással. A társadalmi formák és berendezések alakítják az ember gondolkodását, de ugyanakkor az emberi gondolkodás is rányomja bélyegét a társadalom mindenkori képére. A klasszikus axióma: tempora mutantur et nos mutamur in illis, megfordítva is igaz: nemcsak mi változunk az időben, de az idő is változik bennünk és általunk.
|
|
ifj. Mikszáth Kálmán: A világháború legszánalmasabb rokkantja (1943) |
|
2022.10.21. 08:34 |
|
I.
Ez a polgári gondolat.
Cikksorozatom során ma erről írok.
Mint elfeledt, öreg krónikákban olvashatjuk - a világháború után hekatombákban temetkezett a „Régi Világ“, eszményeivel, felfogásaival és mindazzal együtt, amit valaha jónak, szépnek, nemesnek tartott. Sok egyébbel együtt ebbe a tömegsírba került a polgári gondolat is.
|
|
Lothrop Stoddard: A civilizáció terhe (1922/1944) |
|
2022.10.14. 08:54 |
|
Az emberiség virágzása a civilizációval kezdődik. Új és törékeny folyamat ez. Kezdetét nyolc vagy tízezer évvel ezelőttre teszik. Ez hosszú időnek látszik, de mégsem az, ha meggondoljuk: a civilizáció hajnalhasadása mögött a barbárságnak, a vadságnak és állatiasságnak mérhetetlen éjszakája fekszik. Ezt a korszakot félmillió esztendőre becsüljük, ha attól az időponttól számítjuk, amikor a majomember elővánszorgott a tropikus erdők gőzölgő mocsarából, mogorván pislogó szemeit pedig a csillagok felé emelte.
|
|
Magyar cél - Az erkölcsi forradalom programja (1939) - Részlet |
|
2022.10.10. 07:52 |
|
Magyar cél: az erős állam
Az örök magyar cél: a független Magyarország - erős államot követel.
Magunkra hagyott, árva nemzet vagyunk. A jó Istenen kívül nem számíthatunk másra, csak magunkra. Nemzeti életünk politikai hatalmi szervezetét, az államot ezért olyan erőssé kell tennünk, amilyen erőssé csak lehet. Csak erős állam tud rendet tartani bent az országban, csak erős állam tudja a nemzeti kultúrát fejleszteni, az igazságot megvédeni, a gazdasági élet átalakulását a nemzet örök érdekei szempontjából ellenőrizni, a nemzetek családjában a független nemzetnek tekintélyt szerezni, a függetlenséget szükség esetén karddal is megvédelmezni, és a nagy magyar álmokat valóra váltani.
|
|
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - III. rész |
|
2022.10.07. 10:04 |
|
A szintétizmus általános jelentősége és európai hivatása
A szintétizmus kétségtelenül új fogalom lesz a magyar szellemi és politikai élet számára. Maga a szintézis gondolata a filozófusok előtt valószínűleg nem ismeretlen, de a szintézis filozófiai alapelvén felépített egységes gondolatrendszer és a társadalom és állam minden problémájára a szintézis jegyében választ adó világnézeti rendszer kétségtelenül új. A szintétizmus, mint politikai eszme, mint világnézet-rendszer és mint államrendszer újat jelent, mert szintétikus világnézetről és szintétista államról eddig még nem hallottunk.
|
|
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - II. rész |
|
2022.10.06. 08:40 |
|
Szintétizmus
Ha a kutató elme a jövőbe néz, és keresi, hogy az új világháború befejezése nyomán melyik világnézet lesz az, amely az új világot és kultúrát felépítheti, elfogulatlanul azt kell válaszolni: a mai formájában egyik sem! A liberalizmus nem, mert az már a múlté, és bebizonyította gyengeségét. A kommunizmus nem, mert legfőbb eszméje, a magántulajdon eltörlésének gondolata, kiegyenlíthetetlen ellentétben van az emberi természettel.
|
|
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - I. rész |
|
2022.10.01. 09:48 |
|
Most jelenik meg! A politikai irodalom szenzációja!
Sorsfordulón vagyunk. Vöröslő lángok fényénél, bombák záporában, népek és eszmék irtózatos haláltusájában recsegve, ropogva dől össze a régi világ, hogy a romokon diadalmas erővel támadjon fel az új világ. Ennek a nagy történelmi átalakulásnak a fordulóján, Múlt és a Jövő eme nagy találkozóján ez a könyv visszapillantást vet az omladozó régi világ, a múlt arculatára, és ugyanakkor bepillantást ad a Jövőbe.
|
|
Miként fosszuk meg a trónjától Harpagont? |
|
2022.09.30. 13:52 |
|
Gondolatok a közjó gazdaságáról
Az emberiség krónikájában a valóságos kopernikuszi fordulatot meglátásunk szerint Francis Bacon, illetve Bernard Mandeville gondolkodásmódja hozta el.
|
|
Bartos Dezső: A nemzetvédelmi gazdálkodásról (1942) |
|
2022.09.28. 08:59 |
|
A totális háborúhoz szükséges honvédelmi felkészültségben rendkívül fontos szerepet játszik az ún. nemzetvédelmi gazdálkodás (Wehrwirtschaft). [1] Hogy az állam biztonságáért milyen mértékben lehet bevetni a nemzetvédelmi gazdaságot, az elsősorban a nemzetvédelmi gazdaság erejétől, potenciájától függ. A nemzetvédelmi gazdasági erőnek a meghatározása azonban igen körülményes és nehéz és minden népnél más és más, mert térben és időben is sok immateriális és materiális tényezőből tevődik össze.
|
|
Orbán János: Új elvek a közgazdaságban (1942) |
|
2022.09.25. 07:54 |
|
A liberális gazdaságelmélet az egész világot nagy, mechanikus gazdasági egységnek tekintette, amelyben feloldódnak a népek és nemzetek, elmosódnak a határok, s helyettük csak gazdasági területek maradnak. Ezeket a gazdasági területeket a legszélsőségesebben keresztülvitt nemzetközi munkamegosztás összetartó ereje kovácsolja eggyé, s az egységet az egyéni önzés és a szabadverseny ösztönzése tartja fenn. Ez a mechanikus világkép eredendő hibái folytán nem bírta ki a világháború és az azt követő gazdasági válság okozta megrázkódtatásokat. Összeomlott, és sok apró szilánkra esett szét. Ezek az apró szilánkok az előző tétel antitéziseként önálló gazdasági életet akartak élni, s megteremtették a túlhajtott autarkiák egészségtelen rendszerét. Az antitézist a természetes fejlődés egy egészséges szintézisbe simította ki. Ennek a gazdasági világszemlélete még nem egészen tisztult ki, de alapelvei már a kristályosodás útján vannak, s látható már bennük az európai gazdaság új arculata.
|
|
Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi (1895) |
|
2022.09.24. 14:35 |
|
Bocsánatkérésnek kell lenni első szavamnak e teremben; bocsánatkérésnek, hogy a székfoglalást ennyire halasztottam. Méltóztassék elhinni, nem onnan van ez, mintha csekélyleném a kitüntetést, mely engem ért, még kevésbé a tisztelet és hála hiányából a magas testület iránt, mely abban részesített és arra méltatta az egyszerű publicistát, hogy legelső tudományos testületünkbe befogadta. Ellenkezőleg, tekintetes Akadémia! A köteles skrupulózus tisztelet okozta, ha újra s újra nem mertem ide lépni, midőn a közelebbi évek politikai izgalmai, ha nem a fizikai időtől, de mindenesetre megfosztottak a lelki nyugalomtól, hogysem azzal a készültséggel lépjek ide, melyről mindig tudtam, hogy csak csekély lehet, de melyről óhajtottam, hogy, ha az illusztris hallgatók magaslatán nem is állhat, álljon legalább saját szerény képességem színvonalán.
|
|
|
Tovább…
