Kornis et al.: A Szovjettel barátkozó korszak a világ legerkölcstelenebb korszaka (1935) |
|
2022.09.12. 21:07 |
|
Szandtner Pál, Kornis Gyula, Kasztner Jenő és Lepold Antal előadásai Esztergomban
Az esztergomi nyári egyetem második napján az első előadást Szandtner Pál nyilvános rendes egyetemi tanár tartotta „Az állam értéke és beavatkozásának határa“ címmel, és bejelentette, hogy a kérdéssel a profán tudomány szempontjából kíván foglalkozni.
|
 |
Egyed István: Népuralom - tömeguralom (1946) |
|
2022.09.12. 08:25 |
|
Már az ókor nagy állambölcselői megkülönböztették az egyes államformáknak tökéletes és elfajult alakjait. Így Platón szembeállítja az egyeduralmi rendszernél a királyságot és tirannizmust, a kiváltságos osztály uralmánál az arisztokráciát és oligarchiát; a demokráciánál az ellentét kifejezésére külön elnevezéseket nem talál, a demokrácia alatt azonban inkább a nyers tömeguralmat érti. Arisztotelész már a népuralomnál is megkülönbözteti a mérsékelt (azaz cenzusra alapított) köztársaságot, amelyet politeiának nevez, a tömeg uralmától, amely a politeia elfajulása.
|
|
Tiry László: A „magyar cél” (1938) |
|
2022.09.11. 20:19 |
|
Halálos szorongások és vértelen idegküzdelmek rettenetei után: a magyar államiság boltozata tízmillió magyar fölé borul, és életünk megnövekedett jelentősége s jelentőségünk európai viszonylata egyképp hatalmas erővel követelik belső erőink rendjének tisztázását. Ebben a rendben a magyar állameszme parancsának kell testet öltenie, s aki magánszempontok, vagy lefékezetlen karriertörekvések bujtására ellene szegül életünk törvényének - a magyarság történetét és lelkét viszi áruba. De az árulók megvetésével boldog örömmel szorítjuk meg a nemzeti rend oltalmára felénk nyúló magyar munkáskezet, a KALOT - Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága - százezer magyar munkásának kezét.
|
|
Cs. Szabó László: Kis népek hivatása (Program-vázlat) (1941) |
|
2022.09.11. 11:26 |
|
|
|
Pikler László: A korszellem és az orvosi gondolkozás (1933) |
|
2022.09.10. 09:39 |
|
Az orvos feladata az egészség védelme és a betegségek meggyógyítása. Ha egykor a mai orvostudomány az utókor ítélőszéke elé kerül, nem kétséges, hogy az utódok azokról az eredményekről, amelyekkel a mai medicina feladatát betöltötte, mindenkor elismeréssel fognak megemlékezni. Ami azonban a tudomány további fejlesztését illeti, az is bizonyos, hogy e tekintetben a teljes megelégedés és tudományunk dicsőítésének filiszteri álláspontja a legkevésbé kívánatos. Sőt ellenkezőleg, az a kívánatos, hogy a mai orvostudományt is a teljes és módszeres kritikával vizsgáljuk, keresve annak ellentmondásait és hiányait, egészen annak alapeszméjéig lehatolva.
|
|
Prinz Gyula: Államterület (1935) |
|
2022.08.27. 09:07 |
|
Háborúk nyomában bekövetkező államterületi változások mindig bőséges eszmecserét váltanak ki, nemcsak a közéletben, hanem a tudományok műhelyeiben is. Különösen élénk, sőt izgatottságig fokozódó megvitatás keletkezik akkor, ha győztes állam győzelmi mámorában a megelőző államterületi elrendezést, a közfelfogás szerint az észszerűségbe ütközően, felforgatja, meglepetésszerűen, gyökeresen megváltoztatja, általánosan nem várt, sőt esetleg soha előtte a közvélemény által tervezetében nem is ismert határkiszabást hajt végre. Amikor nemcsak a legyőzött, hanem a semleges is a győztes önkényének tobzódását látja az államterületek új képén, de a győztes is nyíltan emlegeti a caudiumi igát, mely alá a legyőzöttet kényszeríti.
|
|
Szekfű Gyula: A holnap (1942) |
|
2022.08.25. 11:14 |
|
Egyénnek, nemzetnek és minden emberi társaságnak élete napok szerint, az idő rendjében folyik, s az idő nemcsak a filozófiának sokat emlegetett fogalma, hanem a történetnek is egyik nagy mozgatója, amely nélkül életünk el sem képzelhető. Épp annyira hozzátartozik a történethez, mint maga az ember, s ez nélküle épp annyira lehetetlen, nem létező, mint ahogy ember nélkül sincs történelem, múlt, jelen, de jövő sem, melyet az idő fog múlttá avítani.
|
|
Cholnoky Jenő: Földrajz és történelem (1942) |
|
2022.08.25. 10:34 |
|
Szekfű Gyula kitűnő történettudósunk a Magyar Nemzet hasábjain „A holnap” cím alatt vezércikket írt, s ebben a következőket írja: „Teljes és őszinte tisztelettel viseltetem a földrajztudomány iránt, némi gyanakvással (ha szabad magamat ily szerénytelenül kifejeznem) a ma annyira divatos geopolitika iránt, de semmiképpen sem tudom nekik elhinni, hogy a földrajzi feltételek általában döntő hatással lehetnek az emberek településére és történetükre.” A továbbiakban utal arra, hogy igen veszedelmes helyeken is megtelepült az ember, s lakóhelyét mint hazáját szereti, s nem a természeti erők, hanem az ellenséges ember ellen védekezik minden erejével. Szekfű Gyula kedves kollégámnak olyan szép, színes stílusa van, és olyan temérdek gondolat tódul mindig tolla hegyére, hogy a magunkfajta, matematikaiasan gondolkozó természetvizsgálónak nagyon nehéz őt nyomon követni, s mondatait szigorú fogalmazásban úgy egyszerűsíteni, hogy azok félreérthetetlenül fejezzék ki azt, amit mondani akart.
|
|
Moór Gyula könyvismertetése Vojtech Tuka jogfilozófiai művéről (1942) |
|
2022.08.25. 08:31 |
|
Tuka, Dr. Vojtech, Professor der Rechte an der Universität Pressburg: Die Rechtssysteme. Grundriss einer Rechtsphilosophie. Mit einem Geleitwort von Dr. C. A. Emge, Professor der Rechtsphilosophie an der Universität Berlin, Vizepräsident der Akademie für Deutsches Recht. - Beiheft 37 zum Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie. Slowakische Rechtsphilosophie I. Berlin-Wien, 1941. Albert Limbach Verlag. XV, 273 oldal.
|
|
Tuka Béla [Vojtech Tuka]: Állami szabadság (1910) |
|
2022.08.24. 18:52 |
|
[...] A politikai tudomány tárgya az állami szabadság. Ez két ágra oszlik: az ún. polgári vagy egyéni szabadságra és az ún. politikai vagy közszabadságra. Ez elágazódás oka az, hogy a szabadság alanya, az ember, két formában él, az ember eszméje két alakban lesz élő valósággá: egyénileg és közületileg
|
|
Giesswein Sándor: Egyén és társadalom (1915) - Részlet |
|
2022.08.23. 13:40 |
|
Székfoglaló. Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1914. december 7-iki ülésén.
Bevezetés
Az ember az állam ellen (The Man versus the State), ezen a címen írta meg Herbert Spencer állambölcseleti essay-jét, [1] amelyet azzal a mondattal vezet be, hogy sokan azok közül, akiket liberálisoknak tartanak, tulajdonképpen új típusú Toryk.
|
|
Varsányi Gyula: Külkereskedelem és nagytérgazdaság (1943) |
|
2022.08.23. 09:20 |
|
Az a kölcsönhatás, amely a politikai és gazdasági élet egymáshoz való viszonyát jellemzi, az emberiség történelme folyamán ritkán volt olyan szembetűnően pregnáns, mint korunkban. Ennek oka abban rejlik, hogy a különböző gazdasági adottságok megléte vagy hiánya, valamint azoknak minősége és mennyisége, elhelyezkedése és egyensúlyi helyzete a tőke és a munka egymásba kapcsolódásával válnak azon kategóriákká, melyek a gazdálkodást folytató közösség jellegét meghatározzák. Ebben a vonatkozásban azonban a gazdasági adottságok a lehetőségek adta keretekben egyúttal megszabják azokat a határokat is, melyek közt a közösség politikai jellegű tevékenysége mozoghat. A politikum visszahatása a gazdaságra viszont főleg akkor domborodik ki, midőn - mint napjainkban is - a közösség biztonságának és jövőbeli fejlődési lehetőségei biztosításának érdekében új gazdasági megoldások és formák keresése, illetőleg azokra való áttérés válik szükségessé.
|
|
Rátz Kálmán: Geopolitika és geosztratégia [geostratégia] (1937) |
|
2022.08.22. 15:25 |
|
Nemcsak az ember politizál és hadakozik, hanem a Föld is. A Föld, amely mindenütt beleszól az ember dolgaiba, és amelynek nagy tényeihez és parancsaihoz alkalmazkodni kell. Kapcsolataik vizsgálatával a geopolitika és a geosztratégia [geostratégia] foglalkozik.
|
|
Giorgio Del Vecchio: Az állam válsága (1933) |
|
2022.08.22. 11:22 |
|
Azon olasz nyelvű előadás fordítása, amelyet Giorgio Del Vecchio, a kiváló jogfilozófus, a római egyetem volt rektora és jogi karának jelenlegi dékánja 1933. május 22-én a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán a kar meghívása alapján «La crisi dello Stato» címen tartott. A fordítás Amicska Pál munkája.
|
|
Raoul Löbbert: Mi a természet ellen (2019) |
|
2022.08.18. 13:12 |
|
Aki bolygónk állapotát figyeli, annak kételkednie kell az emberiségben. Egy okkal több, hogy Ádámmal, Évával és a bűnbeeséssel foglalkozzunk.
|
|
Dékány István: Gazdasági szabadság és a földrajz álláspontja (1926) |
|
2022.08.11. 10:08 |
„Nagyon kevesen vannak közöttünk, akik teljesen átértik, milyen egészen szokatlan, milyen gyenge, milyen bonyolult és megbízhatatlan, mennyire átmeneti jellegű az a gazdasági berendezkedés, amelytől Nyugat-Európa élete az utolsó félszáz év alatt függött. Sajátos és rövid életű előnyeink némelyikéről azt hisszük, hogy természetesek, tartósak s megbízhatók; és eszerint szőjük terveinket. Erre a homokos és csalékony talajra építjük a társadalmi reformokat, valamint politikánk alapjait.” (Keynes: A béke gazdasági következményei, 1920. 3. lap)
|
|
Dékány István: Milieu-elmélet, kultúrföldrajz és a mai szociológia (1921) |
|
2022.08.10. 10:17 |
|
I.
A kultúrföldrajz (antropogeográfia) minden művelője előtt feltűnő az, hogy az ember és a Föld viszonyát az újkor folyamán nem földrajzkutatók vizsgálták legelőször. A probléma ott merült fel, ahol a történeti fejlődés kérdése: a történetfilozófiai íróknál, [1] s mindvégig melegen érzett kapcsolat volt uralkodó a történetfilozófia és a kultúrföldrajz között, mely az ember és a Föld összefüggését okozatilag vizsgálja. Elég arra gondolnunk, hogy a mai értelemben vett földrajztudomány virágzásnak indulásakor a múlt század közepén is minő uralkodó maradt az a felfogás, melyet Buckle képviselt, hangos szóval hirdetve történetírók között az ember földre-utaltságát.
|
|
Molnár Farkas: Országtervezés (1939) |
|
2022.08.06. 14:47 |
|
Ha valaki házat akar építeni, előbb tervet készíttet, vagy készít magának. Rajzos munka nélkül nem lát hozzá, hogy vagyonát, pénzét anyagba fektesse. Az országot azonban terv nélkül építgetni még nagyobb hiba, mint az, amit szerteszéjjel gyakorta látunk, amikor kontár kezek gyarló rajzai után épülnek fel a házak százai. Országtervünk, amely tartalmazná mindazon műveletek tervét, amellyel e földet virágzó hazává akarjuk változtatni, bizony nincsen. Sőt még azok az előmunkálatok is hiányzanak, amelyek egy ilyen terv készítéséhez szükségesek. Maga a szó: országtervezés, is új. Valami olyan nagyszabású munkát jelent, ami nem fordult elő eddig a mérnöki gyakorlatban, és ismeretlen még a nagy szavakat szívesen hangoztató népszónokok előtt is.
|
|
Hamvas Béla: A modern társadalom idolumai (1939) |
|
2022.08.04. 09:25 |
|
1
Körülbelül tíz esztendeje, hogy új társadalomtudományi diszciplína kialakulásának lehetünk tanúi. De semmi sem régibb, mint ennek az új tudománynak alapja. A középkorra, a kereszténység első idejére, sőt minden élet- és szellem-jelenség vizsgálatánál újra és újra: a görögökre kellene visszamenni, hogy az ember eredetét megtalálja.
|
|
Kaffka Péter: Országrendezés (1932) |
|
2022.08.03. 18:32 |
|
Műszaki tevékenység a világgazdaságnak mindig nagyobb egységeiben válik uralkodóvá. A technikai koncepció kilépett az egyes üzemek és gyárak falai közül - ahol megszületett -, és megindult hódító útjára, hogy elérje nyilvánvalóan a végső célt, az egész világnak egységes technikai elgondolással való gazdasági berendezését. Szigorú törvényszerűséggel pusztultak el azok a vállalkozások, ahol az egységes mérnöki kompozíció hiányzott vagy alárendelt szerephez jutott, de ugyanilyen törvényszerűséggel virágzott fel minden olyan vállalat, ahol a technikai tudás átfogó egészként a legegyszerűbb munkás szellemi és testi életét épp úgy belekapcsolta számításaiba, mint a legkomplikáltabb gépezet fordulatszámát.
|
|
|
Tovább…
