Antal Lajos dr., az EPOL elnöke A sokgyermekes családok nemzetbiológiai jelentősége című előadásával nyitotta meg az alakuló ülést.

Az EPOL évek óta küzd az expanzív magyar gondolatért, a magyarság létszámának felemeléséért, biológiai megerősítéséért. Meggyőződésünk - úgymond -, hogy a magyarság jövőjét, Duna-medencében vett hatalmi súlyát egyes-egyedül az emelkedő születési számok biztosíthatják. Az expanzív magyarságért, a születési számaival szaporodó magyarságért való küzdelem egyet jelent a sokgyermekes családok nemzetbiológiai jelentőségének elismertetésével, erkölcsi és anyagi érdekeinek védelmével. Így jutott el az EPOL a sokgyermekes magyar családokhoz, magáévá téve és összefogva kívánságaikat, törekvéseiket.

A kapitalizmus, a hedonizmus megfertőzte a magyar életjelenségek minden fejezetét: szinte erőszakkal terjesztik a magyarság mai intézményei a gyermektelenség, vagy az egy-két gyermek kultuszát! A munkabérek, a fizetések a gyermektelenek életviszonyaihoz igazodnak, és nem a sokgyermekes családok szükségleteihez. A meglévő intézkedések (családi pótlék, családi munkabér, stb.) komoly gazdasági segítséget nem jelentenek - csupán a jószándék kifejezői. Érthető tehát, hogy az elmúlt évtizedekben megváltozott a magyar társadalom biológiai egyensúlya: a régi négy-öt gyermekes magyar családi rendszer szűnőfélben van, és mindinkább előtérbe jut a gyermektelen, vagy egy-két gyermekes családi rendszer.

Megdöbbentő adat: Csonka-Magyarország 1930-ban fennálló 1.879.526 házasságából 387.361 volt a gyermektelen, és 819.554 az egy-két gyermekes házasság! Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy 2.412.000 házasságban élő magyar férfi és nő már csak 1.215.000 gyermeket hagy maga után. Ez a szám a magyarság ötödét jelentő hatalmas néprétegek lassú öngyilkosságát jelenti.

A három gyermekes családok száma csak 263.013. A három gyermek a nemzet e félmillió családfőből álló néptömegének csak a konzerválását jelenti. A négy és több gyermekes családok száma 410.000. E „sokgyermekes” réteg biztosítja a jelenben a magyarság fennállását, illetve fejlődését. - A magyar társadalomnak magára kell ébrednie: nemzeti igazságtalanság, hogy a nőtlenek, a gyermektelen és az egy-két gyermekes családok hatalmas rétegével szemben a 410.000 főnyi magyar réteg hordja magán a nemzet fejlődésével, a sok gyermek nevelésével járó, szinte olykor elviselhetetlen terheket!

E fennálló igazságtalanság megszüntetéséért küzd az EPOL! - E 410.000 sokgyermekes magyar család terheinek egy részét azoknak kell átvenniük és kiegyensúlyozniuk, kik nőtlenek, gyermektelenek, vagy egy-két gyermekesek. E tétel az EPOL küzdelmének erkölcsi alapja!

E gondolatok alapján javasoltuk évekkel ezelőtt a m. kir. kormánynak a „Népszaporodási Alap” megteremtését. Javasoltuk, hogy az örökösödési adó gyermekszámtól függő radikális átalakításával állandóan hatalmas nemzeti tőkéket [sic!] bocsásson a törvényhozás a nemzet népszaporodási célkitűzései rendelkezéseire, legelsősorban a sokgyermekes családok intézménye támogatására. Ezért javasoljuk, nem az agglegényadót - mert azt önmagában igazságtalannak és hatástalannak tartjuk -, hanem adórendszerünknek a családi állapottól, illetve gyermekszámtól függő erélyes átalakítását. - Az EPOK által tett javaslatok évente mintegy 250 millióval [sic!] táplálnák az Alapot. Így meglenne a mód minden magyar sokgyermekes család részére rendszeres állami családi pótlékot folyósítani, meglenne a mód a szülési- és gyermekágyi segélyek folyósítására a magyar falusi lakosság számára, de meglenne a mód az EPOL által javasolt és bevezetett házassági kölcsönök fedezetének megteremtésére is! - Az EPOL meggyőződése, hogy a sokgyermekes magyar családok intézményes támogatásának, szaporításának biztosítása jelenti a magyar népszaporodás egyik legfontosabb fejezetének megoldását.

Néveri János dr. tanügyi főtanácsos, a szervezőbizottság elnöke, az alakuló ülés elé terjesztette a sokgyermekes magyar családok kormányhoz intézendő memorandumának tervezetét. Olaszországban királyi dekrétum alakította ki a sokgyermekesek rendjét, Németországban, Franciaországban hatalmas erejű szervezet fogja össze a sokgyermekes családok érdekeit. Magyarországon a népszaporodási gondolatot képviselő és előrevivő EPOL-nak kell kiharcolnia a sokgyermekes családok jelentőségének elismerését. A magyar sokgyermekes családot - tartozzon az társadalmunk bármely rétegéhez - a törvényhozási, gazdasági, szociális intézkedéseken kívül még a közmorál is sújtja. A közmorál alakításával el kell ismertetni a gondolatot: legalább négy gyermeknek kell lenni minden családban, mert csak ez a gyermeklétszám biztosíthatja a magyarság szaporodását! A Vitézi Rend mintájára törvényhozási úton kell megállapítani a nemzetfenntartó, egészséges, nemzethű sokgyermekes családfők - „nemzetfők” - rendjét, és törvényhozási úton kell biztosítani számukra a nemzet életében betöltött helyükhöz méltó előjogokat! Meg kell Magyarországon is valósítani a „tiszteletbeli keresztapaság” intézményét! Halaszthatatlan örökösödési rendszerünk megváltoztatása, adórendszerünk átalakítása, a családadó bevezetése, a gyermektelen vagy egykés családok álláshalmozásának megszüntetése! Tandíjpolitikánknak a gyermeklétszámot tekintetbe vévő reformja pedig a sokgyermekes családból származó gyerekek előtt is megnyitná a kulturális felemelkedés, a továbbtaníttatás lehetőségét! Nem szabad a törekvéseknek még a részletkérdésnek látszó közlekedési politikát sem elhanyagolnia: Magyarország egy közlekedési vállalata sem ismeri fel magától, hogy a sokgyermekes családok nem tudják fedezni családjuk utaztatási költségeit. Egy négy-öt gyermekes családnak kirándulóhelyre menni a horribilis villamos- és autóbusz költségek miatt rendkívül nehéz, utazni pedig a reménytelen kívánságok birodalmába tartozik. Olasz-, Német- és Franciaország példáját a magyar közlekedési vállalatoknak is követni kellene!

Nyáry Miklós dr., az EPOL ügyésze a m. kir. pénzügyminiszter agglegényadóra vonatkozó hivatalos bejelentése kapcsán hangsúlyozta, hogy az idevágó olasz, német és francia jogrendszer a bevezetni szándékolt magyar agglegényadónál hatékonyabb megoldásokat valósított már meg. Javasolja, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt széleskörű ankéton vitassa meg az EPOL a tervezett agglegényadó jelentőségét és várható hatásait.

A nagyhatású előadások után az alakuló egyhangú lelkesedéssel választotta meg az EPOL Sokgyermekes Családok Osztálya elnökéül az európai hírű statisztikust, Kovács Alajos dr. ny. államtitkárt, ügyvezetővé Néveri János dr. tanügyi főtanácsost, titkárnak Harsányi Lajos dr. m. kir. postafelügyelőt.

Az új alakulás határozati javaslatot fogadott el: memorandumot terjesztenek a m. kir. kormány és a törvényhozás elé a sokgyermekes családok intézményes támogatására vonatkozólag, és felkérik a kormányt Népszaporodási, illetve Családvédelmi Alapra vonatkozó törvényjavaslat mielőbbi benyújtására.

Forrás

*

Dr. Antal Lajos már a Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítását követően is aktívan politizált, illetve ajánlotta - nem is csekély eredményességi rátával - a törvényhozók és közjogi notabilitások figyelmébe a blikkfangos elgondolásait tartalmazó terveket és memorandumokat. Az alábbi cikk a Rassay Károly szerkesztésében megjelenő Esti Kurír 1940. június 27-i számában került publikálásra.

*

Évtizedekre megállapított „embergazdálkodást” sürget a Nemzetbiológiai Intézet

Figyelemreméltó tervet kezdeményezett a Nemzetbiológiai Társaság: házassági kölcsönöket folyósít a visszacsatolt Felvidéknek azon a részén, ahol igen kedvezőtlen a magyarság létszaporodási aránya. A házassági kölcsönöket a visszacsatolt Gömör, Kishont, valamint Barcs megyékben adják. Céljuk az, hogy ezekben a megyékben a szegénysorsú magyarság családalapítását elősegítsék.

A Magyar Nemzetbiológiai Intézet, amely öt évvel ezelőtt alakult meg, már eddig is jelentős eredményeket ért el. Az intézet kezdeményezésére már több nemzetvédelmi törvény született.

Az intézet működését és céljait ismertető könyv, amely az ötéves jubileum alkalmából jelent meg, vázolja a nemzetbiológia döntő szerepét a jövő szempontjából. Mint Antal Lajos dr., az EPOL elnöke kifejti: «nemzetünk jövőjét, a Duna-medencében való jövő sorsát a betegségek számainak alakulása, a születési és halálozási számokból adódó népszaporodási index, a magyarság biológiai értékeinek kvalitatív és kvantitatív alakulása fogja mindig meghatározni.

Az intézet az élettant az állampolitika vezérlő eszméjeként akarja elismertetni, hogy megteremthesse a magyarság jobb biológiai jövőjének feltételeit.» Hangsúlyozza az évtizedekre előre megállapított embergazdálkodás szükségességét, mely a magyarság születési arányszámainak emelésével, a csecsemőhalálozás, a tuberkulózishalálozás tragikus számainak csökkentésével, a nemi betegségek nemzetvitalitás-rontó hatásainak kiküszöbölésével, az embervédelem elismertetésével, testi és lelki konstitúciójában megjavított magyarságot ad át a jövőnek.

A nemzetvédelmi terv tudományos elméleteinek kidolgozására alapították a Magyar Nemzetbiológiai Intézetet, amely már számos egészségvédelmi törvényt kezdeményezett. Biológiai kutatásai alapján vetődött fel a népvédelmi és népszaporodási törvény terve, amely magában foglalná a népvédelmi minisztérium felállítását is.

*

In Esti Kurír, 18. évf., 145. szám (1940. június 27.), 7.

*

Más effélék:

Krisztics Sándor: A nemzetcsalád (1940)		2022.09.18. 11:13
A nemzetcsalád fogalma értékfogalom. Mert egybekapcsolódva, egymásra hatásukat jelentőn, egyformán emelik értéküket e fogalomban a család és a nemzet, egymást szolgálva mindkettő nemesedik. A harmadik közület, melybe az embernek a családon és nemzeten kívül tartoznia kell: az állam, értékesség, jól szervezettség, azaz tökéletesség szempontjából, ugyancsak az alapjául szolgáló nemzetcsalád kialakulásával van szoros összefüggésben. Tovább…

Princípiumok		2020.12.16. 19:06
A minap Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nagy visszhangot kiváltó módon vendégszerepelt az Axióma - öndefiníciója szerint: a jó, igaz és szép dolgokért küzdő digitális közéleti tér - mozgóképes tartalmában, a nők sikerességének témáját 230 másodpercben karcolgatva. A nagy port felvert ominózus mondat arról szólt, hogy a nagyérdemű néző - igyekszem szó szerint idézni - „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kéne mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” Annak rendje s módja szerint a "honos, koros, katolikos, becsületes nemesek", valamint az "emancipált hímek és fiúsított némberek" - egykori jogtörténet tanárom szerint jogilag, vagyis jogtörténetileg ez a meghatározás fedi le az ember fogalmát - azonnal megrohamozták a közösségi média kommentmezejének felületét, hogy pro - de inkább contra - állást foglaljanak a miniszteri állásfoglalással kapcsolatban. Teljesen véletlen egybeesésként e nevezetes "coming out" délutánján az egyik antikvárium kínálatában a Signal névre keresztelt - s a tengelyhatalmakkal pro forma szövetségben lévő államok standjain terjesztett - egykori propagandalap hasábjain Az asszony című írásra bukkantam.  Tovább…

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés