LuciFair Trial |
|
2012.08.30. 10:51 |
|

A középkori világ ún. népszínműveinek repertoárján illusztris előadásként szerepelt az "ördög pere", amelynek során a Sátán Krisztus ítélőszékén keresetet nyújtott be az emberiség ellen, annak megállapítását kérve, hogy az emberiség jogtalanul fosztotta meg őt birtokaitól. A keresetet a fabula szerint a "saját felróható magatartására (ez esetben az emberiség tagjainak megkísértésére) előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat" elvére alapozva, illetve Krisztus önként vállalt kereszthalála folytán utasították el. Tim Chey rendező ennek inverzére azt gondolta el, hogy miként alakulna annak a pernek a sorsa, amit egy földi halandó joghallgató indítana egy civil bíróság előtt Lucifer ellen.
|
 |
FarmVillage |
|
2012.08.27. 22:55 |
|

A XVIII. század derekán a dijoni akadémia pályázata azt a kérdést feszegette, hogy a tudományok és a művészetek mennyire lendítették elő az erkölcsök fejlődését. Jean-Jacques Rousseau, aki a széles publikum előtt ekkor debütált, azt állította, hogy a természettől való szeparálódás miatt az erkölcs valójában holtágra evickélt, az emberek elvesztették a kezdet kezdetén még meglévő ártatlanságukat és természetes kaliberüket. Oswald Spengler, a Nyugat elégikusa úgy gondolta, hogy a gigantikus metropoliszok "újnomád parazitáinak" térnyerésével marginálissá vált a fölművesnép és a klasszikus vidéki nemesség jelentősége, ez pedig hozzájárult a fausti lélek romlásához. Ezen gondolatokat minden bizonnyal akceptálta M. Night Shyamalan, a Falu című film rendezője is.
|
 |
Szürreális justizmord |
|
2012.08.20. 16:21 |
|

"Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták. Háziasszonyának, Grubachnénak a szakácsnője, aki nyolc óra tájt naponta behozta a reggelijét, ezúttal nem jött." Ezekkel a sorokkal kezdődik a híres író, Franz Kafka monumentális alkotása, "A per". Az individuum kazuisztikus világgal szembeni kiszolgáltatottságát ábrázoló novella filmváltozata először Orson Wellesnek (1962), majd 1993-ban David Hugh Jones rendezőnek köszönhetően született meg. Elemzésünk tárgya ezúttal az utóbbi alkotás.
|
 |
Woodstock Bear |
|
2012.08.16. 12:23 |
|

Alighanem a fiktív Róbert Gidán kívül nem él még egy olyan ember a Földön, aki nem Edvard Munch norvég festő híres festményének figurájával analóg módon reagálná le, ha a szeretett plüssállata varázsütésre egészen virulens lenne, sőt, az interperszonális kapcsolatokat erősítendő intenzív interakcióba kezdene tulajdonosával. A mesékben és a romantikus ábrándokkal tarkított alkotásokban azonban minden megtörténhet, akár még az is, hogy a fentebb vázolt történés realitássá válik és egyszer csak a hippimozgalom aktusain szocializálódott játékszer kezdi boldogítani gazdája életét. A Family Guy alkotója próbált ezzel egy nagyot dobbantani, ami - néhány jól sikerült humoros jelenetet leszámítva - alapvetően nem jött össze.
|
 |
Csapataik harcban álltak - most ezért ülnek |
|
2012.08.15. 14:27 |
A vasárnapi, hangos csinnadrattával tarkított záróceremóniával hivatalosan is véget ért a "XXX. nyári olimpiai játékok" címen elhíresült ötkarikás gigarendezvény Londonban. A magyar csapat húsz év után először végzett a nemzetek versenyében a "top tízben", azaz rendkívül illusztris társaság tagjának mondhatja magát a maximálisan előkelő kilencedik helyen, 8 arany-, 4 ezüst-, és 5 bronzéremmel gyarapítva a korábbi statisztikákat. Szerencsére nem csak a magyar küldöttség teljesített bravúrosan: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami ügynöksége szerint a Kedves Vezérek legújabb fejlesztésű prototípusa (Kim Dzsong-Un. the First) is bő lére eresztve deklarálta emocionális impresszióit: ti. kifejtette, hogy a sztálinista ország számára második legeredményesebb olimpia "szent ünnepként" vonult be a phenjani krónikákba. Igazi hurráoptimizmus uralkodott el tehát a szocializmus eme parányi szigetén, olyannyira, hogy a brit Guardian szerint "munkatábortól csak a Dél-Koreától kikapó pingpongosok tarthatnak."
|
 |
Gotham City Occupy |
|
2012.08.12. 15:37 |
|
“Crisis” – olvashatjuk felgyorsult világunk mágikussá vált szlogenjét nap mint nap a világhálón, a nyomtatott sajtóorgánumok szalagcímeiben és szemlélhetjük a híradók vezető híreinek illusztrációjaként. Persze ez nem meglepő Gotham City-ben, a New York analógiájára teremtett hatalmas metropoliszban, ahol a fenyegetettség-pszichózis az étkezés és a lélegzés mellett nagyjából a polgárok bronzérmes napi szükségletei közé tartozik – nem is alaptalanul, hiszen ebben a grandiózusra terebélyesedett városban az antihősök száma egyáltalán nem negligálható mértékű, ráadásul megjelenésük a jövedelemfluktuációnál is gyakoribb.
|
 |
Neoliberalizmus helyett neoweberi államot! |
|
2012.07.21. 09:24 |
Max Weber a XX. század hajnalán publikálta gondolatait a racionalizált államszervezetről, ami számára a varázstalanítást (Entzauberung), a mágikus-totemikus világmagyarázatokkal való szakítást és a racionális perspektíva középpontba állítását, valamint az állampolgárok szintjén a saját identitás alapján kialakított életvitelt, illetve a kiszámítható, a modern tudományok és technika vívmányaira is építő modern igazgatást jelentette. [1]
|
 |
A fogyasztói attitűd a fogyasztói társadalomban |
|
2012.07.12. 11:34 |
|

Az alábbiakban a neves lengyel származású szociológus, Zygmunt Bauman gondolatait olvashatják a fogyasztói társadalom anomáliáiról. Az írás segít abban, hogy lerántsuk a leplet a McDonald's, a Burger King, vagy a kereskedelmi televíziók praktikáiról. Mottónk pedig a szerző által citált Cornelius Castoriadis megállapítása: "modern civilizációnk jelenlegi állapotával az a baj, hogy nem kérdőjelezi meg önmagát."
|
 |
A függetlenség rabja: Schuschnigg hivatásrendi Ausztriája |
|
2012.06.30. 00:11 |
|

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása az osztrákokat is hidegzuhanyként érte: el kellett fogadniuk ugyanis azt a tényt, hogy egy 676.000 km2-es és 54.000.000 fős lakosságot számláló, Európában vezető pozíciót betöltő birodalomból Európa egyik legkisebb népességű államának lakosaivá degradálódtak. A háború kataklizmái és a békerendezés perspektívái még ennek fényében is jóval "humánusabbnak" tűntek, mint Németország vagy a függetlenné váló Magyarország viszonylatában érvényesülő rigorózus obligációk. Az osztrákok ennek folytán nem tették az államélet vezérlő csillagává a revíziós törekvéseket és a feszültségek legfeljebb a Németországgal történő egyesülés (az Anschluss) kérdése körül kulminálódtak. (Józsa, 1986, pp. 18-19.)
|
 |
Két pogány közt: A weimari demokrácia a totalitárius törekvések szorításában |
|
2012.06.25. 23:06 |
A Weimarban konstituált demokratikus berendezkedést rövid fennállása alatt kétirányú kihívás érte: egyrészt a nemzetiszocializmus pozíciójából, amely a Nibelung-ének heroikus eszményeit a szociáldarwinizmus és Nietzsche durva félretolmácsolásával, az erő(szak) kultuszával és a Carl Schmitt által akaratlanul komponált Führerprinzippel kívánta szintetizálni, másrészt pedig a "múltat végképp eltörölni" antihistorikus beidegződéseivel vegyített, az állam elhalására bazírozó lenini tézisek ellenére hatalmas méretű nómenklatúrát (s nem mellékesen fejlett Gulag-infrastruktúrát) kiépítő szovjet portrékát germán földre is importálni kívánó Kommunista Párt őrtornyából.
|
 |
A görögtűz elmaradt, örülnek az EU pirotechnikusai |
|
2012.06.18. 00:11 |
|

Az egykor szebb napokat is látott Hellász immáron másodszor hozta meg sorsdöntőnek szánt verdiktjét: az Új Demokrácia gúnyáját magára öltő és jobboldalinak maszkírozott Merkel-Gauleiter párt (vezetője a nomen est omen elvnek megfelelően bizonyos Antonisz Szamarasz) egy orrhossznyival megelőzte a sztálini "szocializmus egy országban" dohszagú koncepcióját a Thessaloniki Arisztotelész-térre importálni kívánó kommunistákat. Emellett az Akropoliszra kapaszkodott még a nyíltan neo-nemzetiszocialista elveket hangoztató militáns tömörülés is. Elég szegényes választékból lehetett szelektálni, mit ne mondjak, de legalább a hitelminősítők és az EU-nómenklatúra illusztris sóhivatalnokai fellélegeztek - persze nem a József Attila által megénekelt "Levegőt!"-mentalitás értelmében. (Illusztráció: origo)
|
 |
A látható kéz |
|
2012.06.13. 16:33 |
Vitéz Novák Ernő helyesen állapította meg a Szociális Szemle 1942 alkonyán kelt számában, hogy "az emberi kéz az a szerv, amely kapcsolatot létesít a külvilággal. Tájékoztat a környezetünkben levő tárgyakról, végrehajtója akaratunknak, hozzásegít munkánk elvégzéséhez. Az öntudatára ébredő gyermek a kéz közvetítésével ismerkedik meg a külvilággal. Később mindennapi életünk sok ezer szükségletét kezünk segítségével elégítjük ki és alig van olyan elvont szellemi munkás, aki munkájának elvégzésekor ne venné igénybe kezének segítségét. A dolgozók milliói még ma is, a gépek világában, kezük munkájával gondoskodnak maguk és családjuk fenntartásáról. A kéz arcunkon kívül az a szervünk, amely fedetlen és így minden külső behatásnak, sérülésnek leginkább kitett." (Novák Ernő: A munkáskéz egészsége. In: Erődi Harrach Béla (Szerk.): Szociális Szemle, III. évfolyam, 7-10. szám, 1942. szeptember-december, 124. p.)
|
 |
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt, avagy meddig feszegessük a határokat? |
|
2012.06.04. 09:07 |
A Magyarország, valamint a Szövetséges és Társult Főhatalmak között létrejött trianoni békeszerződés (1920. június 4.) még kilenc évtized múltán is parázs vitákat generál, egyrészt az anyaországi politika frontvonalába kerülve, másrészt az elcsatolt területeken tevékenykedő, nacionalista húrokat pengető politikusok „jóvoltából”. Erről a kérdésről nehéz, de egy emberöltőnyi idő elteltével nem lehetetlen sine ira et studio (harag és részrehajlás nélkül) értekezni.
|
 |
Supersize me, avagy szükség van-e az állami beavatkozásra? |
|
2012.05.26. 22:58 |
Harold Laski, a plurális demokrácia korai teoretikusa szerint az állami omnipotencia (mindenhatóság) könnyen csaphat át impotenciába, tehetetlenséghez vezethet. Ez az aforizma talán helytálló is lehet a premodern, feudális államszervezeti keretek hanyatló stádiumára, de napjainkra - legalábbis bizonyos szegmensek vonatkozásában - nem árt némi potencianövelővel serkenteni a lanyha állami működést, hiszen egy marginális állami hatalom nehezen tud hatást gyakorolni a globális erőtér dédelgetett multinacionális mamutszervezeteire.
|
 |
Hogyan tudtuk volna elkerülni nemzeti tragédiáinkat? |
|
2012.05.12. 18:05 |
Lassan az egész ország leborul Puzsér Róbert kritikai érzékének nagysága előtt, ekként tett legutóbbi bejegyzésében a Navracsics által gründolt mérsékelt jobboldali véleményportál egyik zsurnalisztája is és az orbáni médiaholdudvar illusztris orgánuma is. Ezen trendbe illeszkedve portálunk a jelenségre humoros módon igyekszik reflektálni, illusztrálandó, hogy az ízes honi beszólások fentebb említett potentátja révén miként sikerült volna elkerülni a XX. század kataklizmáit (elismerve természetesen a média Janus-arcúságáról a leplet lerántani kívánó zsűritag tevékenységének pozitívumait).
|
 |
Nem félünk a farkastól |
|
2012.05.09. 17:32 |
Németh László 1943. évi híres balatonszárszói előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként "süllyedt «bennszülött«-té ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában. Ha a színesekre gondolnak, tudják, mit értek bennszülöttön. Állami életét idegenek vezetik; ha vannak is véréből való nagyjai, azok csak maharadzsák; gazdaságilag kizsákmányolják; idegen civilizációk selejtje ellen nincs védelme; erkölcsében és testében nyomorodóban van." Vajon miként reagálna Németh László a vadkapitalizmus legújabb mutációja és a kíméletlen globális szuperstruktúra XXI. századi kihívásaira?
|
 |
Mi lett volna, ha? |
|
2012.05.07. 15:10 |
Amennyiben ez a koreográfia érvényesült volna, nagy valószínűséggel gyakrabban fogalmazódna meg konstruktív kritika a törvényhozási produktumokkal szemben. :)
|
 |
Turboglobalizáció |
|
2012.05.05. 13:54 |
"Ha azok az egyének, akikből a tömeg áll, magukat sajátosan kiválasztottaknak hiszik, egyéni tévedéssel, nem pedig társadalmi visszássággal állunk szemben. De a jelen perc jellegzetessége éppen az, hogy a közönséges ember jól tudja a maga közönséges voltát, de bátorságot merít e k ö z ö n s é g e s s é g jogára és arra, hogy e jogot általánosan érvényesítse. Ahogy Észak-Amerikában mondják: nem illik különbözni. A tömeg megsemmisít mindent, ami más, ami kiváló, ami személyes, minőségi és kiválasztott. Aki nem olyan, mint az egész világ, aki nem úgy gondolkodik, mint az egész világ, a kirekesztést kockáztatja. És világos, hogy ez az «egész világ« nem az «egész világ«. Az «egész világ« máskor a tömeg és a kivételes, másszerű kisebbség szoros egysége volt. Ma az egész világ a tömeg egymaga."
(Ortega, José Y Gasset: A Tömegek lázadása - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938, 6. p.)
Illusztráció: Mr. Deeds Goes to Town / Váratlan örökség (Frank Capra) [1936]
|
 |
"Oda, ahol szeretnek" - Támogassa adója 1 százalékával a népszerűtlen politikusokat! |
|
2012.04.26. 23:02 |
Pirosbetűs ünnep: végre eljött az esztendő azon időszaka, amikor adónk 1%-a felett diszponálhatunk. Bizonyára sokan választják az adórendelkezés hagyományos módjait, mi azonban néhány alternatív megoldást szeretnénk javasolni az alábbi montázsokkal. Hívjuk mondjuk a projectet nemes egyszerűséggel Széll Kálmán terv 3.0-nak. :)
|
 |
|