Turboglobalizáció |
|
2012.05.05. 13:54 |
"Ha azok az egyének, akikből a tömeg áll, magukat sajátosan kiválasztottaknak hiszik, egyéni tévedéssel, nem pedig társadalmi visszássággal állunk szemben. De a jelen perc jellegzetessége éppen az, hogy a közönséges ember jól tudja a maga közönséges voltát, de bátorságot merít e k ö z ö n s é g e s s é g jogára és arra, hogy e jogot általánosan érvényesítse. Ahogy Észak-Amerikában mondják: nem illik különbözni. A tömeg megsemmisít mindent, ami más, ami kiváló, ami személyes, minőségi és kiválasztott. Aki nem olyan, mint az egész világ, aki nem úgy gondolkodik, mint az egész világ, a kirekesztést kockáztatja. És világos, hogy ez az «egész világ« nem az «egész világ«. Az «egész világ« máskor a tömeg és a kivételes, másszerű kisebbség szoros egysége volt. Ma az egész világ a tömeg egymaga."
(Ortega, José Y Gasset: A Tömegek lázadása - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938, 6. p.)
Illusztráció: Mr. Deeds Goes to Town / Váratlan örökség (Frank Capra) [1936]
|
 |
"Oda, ahol szeretnek" - Támogassa adója 1 százalékával a népszerűtlen politikusokat! |
|
2012.04.26. 23:02 |
Pirosbetűs ünnep: végre eljött az esztendő azon időszaka, amikor adónk 1%-a felett diszponálhatunk. Bizonyára sokan választják az adórendelkezés hagyományos módjait, mi azonban néhány alternatív megoldást szeretnénk javasolni az alábbi montázsokkal. Hívjuk mondjuk a projectet nemes egyszerűséggel Széll Kálmán terv 3.0-nak. :)
|
|
A gazdasági világválság lelki okai |
Glattfelder Gyula
1931 |
2012.04.10. 17:56 |
Részletek a Budapesti XXII. Országos Katholikus Nagygyűlésen, 1931. évi október hó 12-én, a székesfővárosi Vigadó Dísztermében dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök részéről elhangzott beszédből.
Abban az apokaliptikus méretű válságban, mely milliók megélhetését teszi kétségessé s családok és nemzetek jólétét nyeli el, mindenki csak a pénz, az arany, krízisén töpreng. Pedig végzetes tévedés korunk szörnyű vergődésében csak anyagi érdekek zavarát látni vagy mechanikus erőtényezők játékát és birkózását a társadalmi konvulzió egyetlen okául felállítani. A dolgok mélyén, a gazdasági érdekharcok hátterében, a nemzetek versengése mögött, szóval mindenütt ahol egy anyagias civilizáció az élet egyedül érdemleges javait sejti, lelki problémák, a vallási és kegyelmi élet misztikus igazságai húzódnak meg s szolgálnak magyarázatul a történelem egyetemes s a mai válság különleges kérdéseire. (...)
|
|
Király vagy, Mátyás! - Corvin-kultusz a dualizmusban és a Horthy-érában |
|
2012.02.08. 22:36 |
Hunyadi Mátyás uralkodása (1458-1490) alatt a Magyar Királyság utolsó fénykorát élte, ám a rendszer mai szemmel nézve autokratikus attitűdje és a jobbágyokkal szembeni folyamatos "fiskális hadviselés" miatt nem igazán várhatta el alattvalói jóindulatát. A halálát követően eluralkodó anarchikus állapotok azonban megszépítették emlékét, és már Heltai Gáspár (1575) is "jeles fejedelemként" aposztrofálta egykori neves monarchánkat.
|
|
Előre Vendée népe, harcra hát? |
|
2012.02.05. 23:03 |
Montesquieu, akit a hatalommegosztásos modell alapító atyjaként könyvelt el a közvélemény (holott John Locke már bő száz évvel korábban az állami tevékenység különböző kategóriákba sorolása mellett érvelt), 1748-ban kelt híres munkájában (A törvények szelleméről) a Nyugat pódiumán állva a következőképpen vélekedett a Keletről: "Ázsiában a szolgai szellem uralkodik, amelyet soha nem tudunk lerázni magunkról." Ez a mondat hűen illusztrálja a nyugat-(európai) nagyhatalmak világról alkotott impresszióit és talán arra is segít rávilágítani, hogy miért is áll Magyarország a 2010. évi kormányváltás óta a nyugat-európai véleményformálók permanens kereszttüzében, amelynek révén Európa nyugati szegletén a zsurnalisztáknak és a politika porondján tetszelgő perc-emberkéknek dáridójuk során sikerült a "Ramapitecus Hungaricus" szintjére süllyeszteni a magyarságról alkotott (köd)képet. Mi azonban szeretnénk a "béke, a stabilitás, a demokrácia és a jólét térségének" szerepében tetszelgő, "tökéletes civilizációról" alkotott képet némiképp árnyalni.
|
|
Hetven esztendős Sólyom László |
|
2012.01.04. 23:45 |
Sólyom László az 1989. évi rendszerváltozás egyik emblematikus figurája, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, emellett az Ellenzéki Kerekasztal szakértőjeként is tevékenykedett. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadását követően a taláros testület első elnöke lett, majd Göncz Árpádot és Mádl Ferencet követően a Magyar Köztársaság elnökeként képviselte a sajátos életfelfogása által preferált értékeket. Független, karakán egyéniségének, karizmájának és szakmai tudásának köszönhette karrierjét és minden bizonnyal ennek tudhatjuk be mostani (méltatlan) perifériára szorítását is.
|
|
Demagogosok tündöklése és bukása |
|
2012.01.03. 22:33 |
"Csak az erősebb tudja a gyengébb terhét is hordozni. Ezt az evangéliumi igazságot igazolja az élet s ez felel meg legjobban a magyar egyéniségnek is. Ezért nem elég önmagában a rendelet, ezért kell nevelni a szociális lelkületet és azért is, mert ez a legjobb védelem a felületességgel szemben és a legjobb prevenció a politikai demagógia káros hatásának megelőzésére, amely demagógia oly sokszor használta fel érvényesülési eszköznek az elégedetlenséget s az emberibb élet utáni vágyat." (Faragó Ede, 1943)
|
|
Magyarország nem volt, hanem lesz |
|
2011.12.29. 00:34 |
Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar az 1830-ban megjelent Hitel című munkájának záró sorai között az alábbiakat fogalmazta meg: "Ne bajlódjunk azért hiábavaló reminiszcenciákkal, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország volt; én azt szeretem hinni: lesz". Nos, 2012. január 1-jétől, az új Alaptörvény hatályba lépésének időpontjától Széchenyi jóslata valóra válik, ugyanis abból eltűnik az 1989. évi XXXI. (alkotmánymódosító) törvény elfogadása óta használatos Magyar Köztársaság elnevezés és annak helyébe immáron a Magyarország terminológia lép.
|
|
Politikai performance, népszavazás a Munka Törvénykönyvéről, vagy amit akartok |
|
2011.12.25. 20:57 |
Magyary Zoltán, a két világháború közötti közigazgatás-tudomány legillusztrisabb figurája plasztikusan és lényegretörően fogalmazott, midőn az életpályája lezárásaként is felfogható "Emlékirat államéletünk válságáról" című tanulmányában (1944. április 23.) a következőket írta: "Az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt, hogy az állam az övék. (...) Közönyt és eltávolodást okoz, ha azt látják, hogy olyan elveket és megoldásokat hirdetnek és védenek, amelyek olyan időkből származnak, amikor ők - a kisemberek mai tömege - még nem is léteztek. (...) Így azonban az emberek tömege továbbra is azon a véleményen marad, hogy ez az állam nem az ő állama, hanem az Esterházyaké, a Vida Jenőé, az OMGE-é, a GYOSZ-é meg a TÉBE-é."
|
|
A szociálkonzervativizmus transzcendens és racionalizált gyökerei |
|
2011.12.24. 13:18 |
Adolf von Harnack az 1899-1900. évi téli szemeszterében átfogó előadássorozatot tartott a berlini Humboldt Egyetem hallgatói számára a kereszténység lényegéről. Az előadáslánc utolsó szemeként (Das Wesen des Christentums) azt vizionálta, hogy a kereszténység számára pro futuro (a jövőre nézvést) a szociális kérdés lesz a központi probléma.
|
|
|
Tovább…
