Mint a Mont Blanc csúcsán a félsz |
|
2013.02.03. 10:54 |
|
Ha stílszerűek szeretnénk lenni, akkor a Hitchcock alkotásával kapcsolatos információkat egyetlen mondatba sűríthetnénk össze: a film szédületes karriert futott be, hiszen míg 1958. évi debütálásakor sem a nézők, sem a rigorózus kritikusok körében nem aratott különösebben sikert, addig a Sight&Sound című brit filmes periodika 2012 augusztusában közzétett 50 tagú toplistáján már a dobogó legmagasabb fokán végzett - nem véletlenül.
|
 |
"Magyarország ma" kampányparódia |
|
2013.01.31. 21:48 |
A 2014. évi országgyűlési képviselőválasztások kampányának startpisztolya eldördült. Az elmúlt hetekben - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Jobbik plakátjait követően - a legnagyobb ellenzéki párt vizuális kinyilatkoztatásai lepték el az ország hirdetőfelületeit, amelyek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, illetve Hoffmann Rózsa oktatásügyért felelős államtitkár tevékenységét állítják pellengérre. Az esélyegyenlőség jegyében portálunk az MSZP és osztódással szaporodott szatellitszervezetei (Demokratikus Koalíció, illetve Együtt 2014 Mozgalom) kapcsán néhány, prominens politikusaik által napvilágra hozott programpont hasonló stílusban történő karikírozására tesz kísérletet. Íme.
|
|
Háborús bűn és bűnhődés |
|
2013.01.30. 21:34 |
|
Mottó: "Kövess el egy bűnt és a föld üveggolyó lesz. Kövess el egy bűnt és mintha friss hó borítaná a földet és így feltárul az erdőben minden fácán, róka, mókus, hiúz és vakond nyoma. Nem hallgathatja el a kimondott szót, nem tüntethet el egy sárfoltot, nem húzhat fel egy létrát, hogy ne maradjon utána semmi." (Ralph Waldo Emerson)
|
|
Egy cselady a svasztika árnyékában |
|
2013.01.04. 23:33 |
|
"Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek/ oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit;/ s mint koldús éteti öntestén férgeit,/ mi éppen úgy vagyunk sok drága búnknak étek." Ezen sorokat Charles Baudelaire vetette papírra A romlás virágai című gyűjteményes verskötet Előhangjában, valamikor a XIX. század derekán. E sorok kapcsán önkéntelenül is eszünkbe ötlik a francia középosztály erkölcsökkel szembeni negligens attitűdje és útvesztése, amely a híres rendező, Luis Buñuel szerint egyenes vonalú egyenletes mozgás révén vezetett a fasisztoid eszmék térnyeréséhez és a Pétain marsall nevével fémjelzett Vichy-rendszer kollaboráns aktusaihoz - vonhatjuk le a Le Journal d'une femme de chambre (Egy szobalány naplója) című alkotás konzekvenciáit.
|
|
Boldog, békés, áldásos új esztendőt! |
|
2013.01.01. 13:25 |
|
|
|
A bárányfelhők hallgatnak |
|
2012.12.29. 11:18 |
|
A német költőóriás, Friedrich Schiller írta volt, hogy az idő háromféle dimenzióval rendelkezik: "lassan, késve közeleg a jövő, nyílsebesen száll a jelen, áll a múlt örökké mereven." Lózungszámba megy, hogy a társadalmi alrendszerek - Luhmann és Talcott Parsons felosztását némileg átalakítva és kiegészítve a gazdaság, politika, jog, kultúra, tudomány, vallás, művészet, illetve az erkölcs, mint relatíve izolált jelenség - folyamatai az időbe ágyazottan zajlanak le és a materiális értelemben felfogott univerzumban megszüntethetetlenül van jelen az elmúlás byroni spleent árasztó feszültsége, a jelen kérlelhetetlen valósága és a jövőbe látás kívánalmának nyughatatlan tudata. Ezt a három dimenziót - múlt, jelen és jövő integrálásának - kapcsolja össze a három rendező (a Wachowski-testvérek és Tom Tykwer) nevével fémjelzett, hegeliánus jegyeket hordozó gigantikus filmeposz-kísérlet, a Felhőatlasz (Cloud Atlas).
|
|
Egy esztendeje a mainstream felfogással szemben |
|
2012.12.25. 10:15 |
Portálunk pontosan egy esztendővel ezelőtt, 2011. december 24-én debütált egy szociálkonzervativizmusról szóló kisebb tanulmánnyal. Ezen időszaktól kezdve arra törekszünk, hogy lehetőleg saját írásokkal előrukkolva emeljünk szót a globalizált világunkban zajló folyamatok visszásságai ellen. Deklaráltan a mainstream megoldásokkal és elképzelésekkel szemben álló, unikálisnak mondható értékrendet képviselünk, amely a társadalmi igazságosság és a rend eszményét állítja középpontjába.
|
|
A betiltott karácsonyi ének |
|
2012.12.23. 23:48 |
Kommercializálódott, a kereskedelmi médiumok bugyuta reklámjai által átitatott és visszatérő jelleggel fogyasztásra motiváló világunkban szinte már el sem tudjuk képzelni, hogy a karácsony valamikor a Megváltó születésének ünnepléséről és nem az elfogyasztható javak mértéktelen habzsolásáról szólt. Az Oliver Cromwell vezette puritán körök azonban nagyon is a karácsony originális üzenetét állították centrumba, amikor 1647-ben a jog eszközével, imperatív természetű törvény útján tiltották be a karácsonyi ünnepségek minden válfaját.
|
|
Szabadságsarc, avagy hogyan győzzük le a Klaustrofóbiát? |
|
2012.12.18. 15:52 |
Miközben a Nemzetek Európája contra föderatív Európa disputa retorikailag tovább zajlik (gondoljunk csak Orbán Viktor október 23-i "ars poeticájára", miszerint Európának nemzetállamok nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig lelke, a másik pólusról pedig idézzük fel Barroso Európai Egyesült Államokról vallott föderatív "utópiáját"), Matolcsy újabb "okos, de veszélyes" könyvet emelt le polcáról. Ezúttal Václav Klaus, az európai regionalizációs folyamatokkal szemben finoman szólva is szkeptikus cseh államfő ősszel megjelent művét (Europe: The Shattering of Illusions) vette górcső alá és ebből deriválta az európai integráció mélyülésével kapcsolatos impresszióit.
|
|
A láthatatlan regulátor diktatúrája |
|
2012.12.10. 23:58 |
Közhelyszámba megy, hogy a helyes államról, illetve a közjóval, majd a társadalmi szükségletekkel leginkább kompatibilis közhatalmi konstrukciókról alkotott víziók már Platón óta megmozgatják az emberiség intelligensebb felének fantáziáját. Olykor ezek egy képzeletbeli trónus kényelmes pozíciójából kinyilatkoztatott magabiztos deklarációkként manifesztálódnak, máskor pedig a diszkusszív igazságkeresést követő kompromisszum produktumaként hatályosulnak egy-egy irányzat gondolkodási terrénumában. A Heti Válasz hasábjain már hónapok óta heti jelleggel karistolja flekkekbe impresszióit a különböző államelméleti, politológiai, illetve gazdaságelméleti írások "végignyálazása" után a leginkább a "költségvetési egyensúly-stabilizáló intézkedések" foganatosítása kapcsán elhíresült nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György. Eszmefuttatásai kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy a magyar közvélemény és társadalom csak gazdagodna azáltal, ha a súlyos financiális konzekvenciákkal járó gazdaságpolitikai döntések helyett inkább elismert tudósként tenne eleget a kiművelt emberfők endorfin-növelés iránti igényének.
|
|
Együtt-kampány |
|
2012.12.01. 23:31 |
|
|
|
Berluscane |
|
2012.11.08. 10:55 |
|
Az Aranypolgár (Citizen Kane) nem csak Orson Welles legismertebb alkotása, de sokan egyben a legkiemelkedőbb amerikai alkotásként is szokták aposztrofálni. Valóban, ez a mozi történetében is illusztris helyet elfoglaló darab össze sem hasonlítható a napjaink hollywoodi "álomgyára" által futószalagon gyártott fércmunkákkal. A Wellest híressé tevő filmet már 1941-ben nyolc Oscar-díjra jelölték, ebből egyet el is nyert a legjobb eredeti forgatókönyvnek (Orson Welles-Herman Mankiewicz) köszönhetően. A bevételek tekintetében sajnos nem bizonyult átütő kasszasikernek az Aranypolgár, viszont felkerült az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmából kibocsátott, a filmtörténet legjobb 12 filmjét lajstromozó listára, az Amerikai Filmintézet által közreadott 1998. évi listán (ez a 100 legjobb amerikai filmet vette számba) az első helyen végzett. A Sight&Sound toplistáján pedig egészen 2012-ig bizonyult listavezetőnek, amikor is Hitchcock alkotása, a Szédülés a második helyre szorította vissza.
|
|
A hegy megy Mohamedhez? |
|
2012.11.06. 23:52 |
Azt mondhatjuk, hogy a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" által két esztendeje meghirdetett "Drang nach Osten" politikája igyekszik számolni azokkal a világrendben bekövetkezett markáns hangsúlybeli eltolódásokkal, amelyek a legújabbkori fejlődés utolsó etapjának néhány tucat évét jellemezték - ennek egyik apró manifesztuma a miniszterelnök mai tárgyalása a libanoni és szaúd-arábiai vezetőkkel. Miről van szó? Arról,hogy jó néhány képessége ellenére a "globalizálódás vastörvénye" az unipoláris világrend reprezentánsát, tehát az Amerikai Egyesült Államokat is utolérni látszik: a Nyugat alkonyáról már nem csak olyan kultúrmorfológiai-morális narratívákban beszélhetünk, amint azt anno Spengler vagy Huizinga tették, de divatos lett a posztamerikai világról (Zakaria) vagy a "többiek" érezhető felemelkedéséről, illetve a legnagyobb hitelezője (Kína "Zrt.") kapcsán egyenesen "Kimerikáról" (Niall Ferguson), Uncle Sam legatyásodásáról beszélni.
|
|
Személyes történelem - Benjamin Disraeli |
|
2012.11.03. 23:14 |
Benjamin Disraeli - liberális ellenfelével, William Gladstone-nal együtt - komoly befolyást gyakorolt a viktoriánus Anglia politikai életére. A zsidó családban született, ám gyermekkorában megkeresztelt és anglikán hitet valló Disraelit 1834-ben választották meg parlamenti képviselőnek a toryk színeiben. Ő készítette elő az 1867. évi reformtörvényt, amely egyebek mellett választójoghoz juttatta a városi munkásság férfi tagjainak zömét. Kétszer is Nagy-Britannia miniszterelnöke lett (1868, 1874-1880), támogatta a birodalmi törekvéseket, ugyanakkor a belpolitikában szociális reformokat léptetett hatályba. Számos regényt is írt, köztük az egyik legismertebb a Sybil, or the Two Nations, amelyben az angol munkásosztály kétségbeejtő életkörülményeit tárta fel.
|
|
Ördöngös örökösök |
|
2012.11.01. 23:31 |
|
Könyves Kálmán királyunk már a XI-XII. század fordulóján szükségesnek tartotta kinyilatkoztatni, hogy kételkedik a boszorkányok létezésében. A szellemekkel kapcsolatos hit azonban sokáig tűnt megingathatatlannak. A kísértethistóriák viszonylag stabil hagyományokkal rendelkeznek az irdodalomtörténetben: már középkori példái is szép számmal akadnak (gondoljunk csak Shakespeare Hamletjére vagy Machbetjére), a XIX. századtól kezdve pedig híres írók egész garmadája foglalkozott ezen témával. Ebbe a tematikába sorolható a teljesség igénye nélkül Mikszáth Kálmán (ld. pl. Kísértet Lublón) és Csáth Géza néhány írása, de megemlíthető Edgar Allan Poe, Oscar Wilde canterville-i kísértete, Charles Dickens (Karácsonyi ének), H. G. Wells vagy Aldous Huxley tevékenysége is. A filmvásznon azonban csak Paul Leni alkotásával, A macska és a kanárival (1927) debütált a szellemekkel foglalkozó történetek hosszú sora.
|
|
Egy tárlat a zsarnokságról |
|
2012.11.01. 01:11 |
|
Az 1939-es esztendő hajnalán furcsa kiállítást celebrált székesfővárosunkban Fényes Márton és csapata: a rendezők az expónál történő bábáskodás során a Plasztikon nevet adományozták monumentális álmuknak. A tárlat sikerrel elegyítette a korszak aktuális közjogi méltóságait, a történelmi személyiségeket, sőt, a hírhedt bűnelkövetőket is, így történhetett meg, hogy a tárlatra látogató tisztelt publikum egy légtérben szemlélhette meg Imrédy Béla magyar királyi miniszterelnököt, a spanyol polgárháborúban éppen csak felülkerekedett Franco tábornokot, Cleopátrát, Sztálint, az éppen összeomló csehszlovák állam kétes hírű elnökét, Eduard Beneą-t, de olyan cirkuszi "attrakciókkal" is találkozhattak, mint az "orrszarvú asszony", a "tányérajkú néger nő" vagy a "madárfejű gyermek". (Tóth Csilla: A szöveg mint tárgy. Vizualitás, narráció és társadalmi reprezentáció Márai Sándor Bolhapiac című kötetében,1934, 2009, in Forrás, 43. évf. 1. szám/2011, pp. 94-106.) Ez az esemény nyilvánvaló párhuzamba állítható az újkori panoptikumokkal, azaz a viaszfigurákat felvonultató múzeumokkal; ennek gyökerei pedig egészen a középkorig nyúlnak vissza, amikor is a viaszszobrok, illetve templomi fogadalmi figurák feladata a távol lévő vagy halott személyek helyettesítése volt.
|
|
Te is csak kirakatfestmény vagy |
|
2012.10.31. 10:03 |
|
Fritz Lang a weimari Németország legnagyobb hatású filmrendezője volt; ez olyannyira igaz, hogy a Nibelungokról forgatott két filmje, illetve a Metropolis című opus láttán a nemzetiszocialisták hírhedt propagandaführere, Joseph Goebbels magához rendelte, tudatván vele, hogy Hitler őt szemelte ki az "ezeréves birodalom" hatalom által szponzorált filmrendezőjének posztjára. Lang nemet mondott az ajánlatra, majd rövid párizsi kiruccanást követően Hollywoodban landolt, hogy ún. film noir alkotásokkal örvendeztesse meg az amerikai közönséget. A Nő az ablak mögött (The Woman in the Window, 1944) című darabról sajnálatos módon azonban mindössze annyi deklarálható, hogy egy középszerű alkotás és Lang (korábbi) géniusza meglehetősen redukált mértékben képviselteti magát abban.
|
|
Nosferatu esete Tóth Marival |
|
2012.10.28. 14:17 |
|
Dr. Jonathan Harker, a Drakula című Bram Stoker alkotás (1897) fiatal ügyvédbojtárja erdélyi utazását követően vélelmezhetően egy platformra helyezkedhetett Petőfi Sándor Kárpátokkal szemben táplált negatív benyomásaival ("mit nekem te zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája"), midőn a várkastély fura ura láttán zsigeri iszonyat és rettegés fogta el. A Vlad Tepes havasalföldi fejedelemről mintázott vérszívó ugyanis egy laza mozdulattal mászott ki a kastély ablakán és araszolt le annak falán "a félelmetes szakadék felé. Szétterült köpönyege mintha hatalmas szárny lett volna." [V. ö. Bram Stoker: Drakula, idézi: Csaba Emese (Szerk.): A múlt nagy rejtélyei. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1994, 281. p.] Ezzel a momentummal startolt az artériák iránt fanatikusan vonzódó gróf világhódító expedíciója, melynek egyik legjelentősebb állomása kétségtelenül a Friedrich Wilhelm Murnau általi feldolgozás, a Nosferatu (1922).
|
|
Kranken et circenses |
|
2012.10.27. 16:47 |
|
Az első világégés után a háborúban vesztes Német Birodalom területén is kaotikus állapotokat eredményező jelenségek söpörtek végig, még akkor is, ha konkrétabb felkelésből csupán egy parányi, a kieli matrózlázadás tűnt ideiglenesen alkalmasnak arra, hogy a császári adminisztráció fellegvárainak lakói (Petőfi nyomán szabadon) sápadttá váljanak és reszketni méltóztassanak. 1920-ban, a Caligari piacra dobásának évében még élénken élt a német állampolgárok emlékezetében a Spartacus Szövetség celebrálta felkelés és mindössze három esztendővel később sikerült az ellenzéki szélsőjobboldal vezérének is aktivizálnia magát a müncheni "sörpuccs" elvetélt hatalommegragadási kísérletével.
|
|
Pszichopata szemfestékkel, púder nélkül |
|
2012.10.15. 10:08 |
|
"Élvezzetek gátlások nélkül!", "A konzervativizmus a rothadás és a rútság szinonimája", "Az alkohol öl. Szedjetek LSD-t", illetve "Mindannyiunkban ott szunnyad egy rendőr. Öljük meg!" Ezek a nívótlan szlogenek az 1968. évi párizsi diáklázadás kedvelt "fricskái" voltak a de Gaulle tábornok rendszere ellen utcára vonuló anarchista huligánok körében. (Forrás: Takács M. József: 1968. Egy elmaradt forradalom anatómiája, in Rubicon, 1988/8. szám, 32. p.) A Sorbonne körül barikádokat emelő exhibicionista tüntetők semmilyen célt nem tűztek maguk elé, "forradalmuk" a tombolásról, a hedonizmus piedesztálra emeléséről, illetve az abszolút hatalom elleni tagadás helyett a hatalom abszolút tagadásáról szólt. Akárcsak Stanley Kubrick filmje, a Mechanikus narancs (1971).
|
|
|
Tovább…
