Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update
Update : Háborús bűn és bűnhődés

Háborús bűn és bűnhődés

  2013.01.30. 21:34

Mottó: "Kövess el egy bűnt és a föld üveggolyó lesz. Kövess el egy bűnt és mintha friss hó borítaná a földet és így feltárul az erdőben minden fácán, róka, mókus, hiúz és vakond nyoma. Nem hallgathatja el a kimondott szót, nem tüntethet el egy sárfoltot, nem húzhat fel egy létrát, hogy ne maradjon utána semmi." (Ralph Waldo Emerson)


A második világégést követően széles körben derült fény a nemzetiszocialista  rezsim regnálása idején elkövetett "törvényes jogtalanságokra" (© by Radbruch), a holocaust  borzalmaira. Bár a főbűnösök közül sokan önkezükkel vetettek véget az életüknek annak érdekében, hogy kibújjanak a szövetségesek biztosra vehető felelősségre vonási mechanizmusa alól, így Hitler, Göbbels, Himmler, majd később Göring és több vezető funkcionárius szuicid hajlamai is manifesztálódtak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék által lefolytatott nürnbergi per a béke elleni, háborús, illetve emberiesség elleni bűncselemények fő felelőseinek tekintett nemzetiszocialista döntéshozók jogi keretek között zajló felelősségre vonását célozta, sokan azonban a menekülést és a kényszerű dél-amerikai tartózkodást választották, el kívánván kerülni a bűnösítő ítélet, illetve az ezt követő büntetés-végrehajtás ódiumát.  Ekként tett például Adolf Eichmann vagy Josef Mengele is, de sokan Martin Bormannt, Hitler személyi titkárát is e körbe sorolják.

A háborút követően a zsidóság körében nem keletkeztek vendetta (vérbosszú) iránti igények, de számos "nácivadász" jelentette be igényét a szökésben lévő háborús bűnösök minden  eszközzel történő felkutatására, ezzel biztosítva velük szemben a jövőbeni bűnvádi eljárás lefolytatásának lehetőségét. Ezt a szituációt dolgozta fel a maga sajátos, film noir elemekkel kombinált  filmjében Orson Welles, akinek "The Stranger" (Az óra körbejár) című filmje a rendező egyetlen valódi kasszasikere lett. (A tisztelt publikum a filmjei debütálását követően valahogy nem tudta kellő súllyal interpretálni a rendező zseniális munkáit.)

A történet szerint szövetséges hatalmak háborús bűnösöket vizsgáló bizottsága szabadon enged egy nemzetiszocialista tömeggyilkost, bizonyos Conrad Meineckét (Konstantin Shayne), vélelmezvén, hogy  "forró nyomon" vezeti el őket  bűntársához, Franz  Kindlerhez (Orson Welles). A trükk beválik, így Mr. Wilson (Edward G. Robinson) vizsgálóbíró útja egy békés amerikai városba, Harperbe vezet. Kindler itt középiskolai tanárként tengeti mindennapjait és látszólag sikerrel integrálódott a kisváros tipikus amerikai középosztály-mentalitást képviselő atmoszférájába. Olyannyira, hogy feleségül is veszi egy legfelsőbb bírósági bíró lányát (Loretta Young).  Meinecke megjelenése azonban felszínre hozza Kindler igazi énjét.

Két német típus csap össze kettejük párbajában: Meinecke Kant kategorikus imperatívuszát, illetve Kierkegaard kereszténységet hangsúlyozó érveit hangoztatja, míg Kindler sokkal inkább a nietzschei Wille zur  Macht és a Carl Schmitt-i barát-ellenség reláció hatályossága mellett teszi le  a voksot. A kettejük között feszülő antagonisztikus ellentét végül emberölésbe torkollik. Lassan, de biztosan bontakozik ki előttünk Kindler  igazi énje, aki a tabula rasával történő indulás terén teljes csődöt mondott. Egy vacsorai összejövetel alkalmával hevesen érvel a "szabadság-egyenlőség-testvériség" francia forradalom érlelte triászának haszontalanságáról, a teuton törzs hősiességéről, Marx zsidó származásáról, illetve az Endlösung szükségességéről.  Ez a rabulisztikus érvelés, valamint  az órák iránt érzett olthatatlan vonzalma vezeti el végül a vizsgálóbírát a teljes történeti tényállás felgöngyölítéséhez, de vajon meg lehet-e még akadályozni a további gyilkosságokat? 

Welles filmje véleményem szerint nem csak a totalitárius rezsimek által elkövetett bűntettek morális elítélése, de egyben minden népirtás, vagy kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód teljes értékű kritikája, legyen szó akár a dél-amerikai civilizációk konkvisztádorok által elkövetett likvidálásáról, az indiánok rezervátumba vagy a búrok koncentrációs táborokba zárásáról, a vendée-i mészárlásról, avagy a Gulagok embertelen világáról.

Értékelés: 10/10

Az óra körbejár (Az idegen)

(The Stranger)

fekete-fehér, amerikai filmdráma, 95 perc, 1946 (12)

rendező: Orson Welles
író: Victor Trivas
forgatókönyvíró: Anthony Veiller
zeneszerző: Bronislau Kaper
operatőr: Russell Metty
jelmeztervező: Michael Woulfe
producer: Sam Spiegel
vágó: Ernest J. Nims
adaptáció: Victor Trivas, Decla Dunning

szereplő(k): 
Edward G. Robinson (Mr. Wilson)
Loretta Young (Mary Longstreet)
Orson Welles (Charles Rankin professzor)
Philip Merivale (Adam Longstreet bíró)
Richard Long (Noah Longstreet)
Konstantin Shayne (Conrad Meinecke)
Byron Keith (Dr. Jeffrey Lawrence)

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters