Tizenegy és feledik szín |
H. P. A. |
2014.02.04. 19:30 |
London. Ugyanott, nem ugyanakkor. A piac helyén üvegfalú tornyok, egymással párhuzamban, makadámúttal elválasztva. A makadámutakon lakkos fényben csillogó, zajos, füstös, négykerekű masinák követik egymást szabályosan, kürtökkel egymást hergelve. Ádám egy pulpituson áll, mint Julien Assange, sötét öltönyben. Körülötte tágas tér, zsúfolásig tele emberrel. Fehérrel, négrussal, keletivel, törökkel. Lucifer Ádám mellett, mint szerecsen testőr. Ádám a tömeghez szól.
|
 |
Ki törődik Twist Olivérrel? |
|
2014.01.27. 00:17 |
Valószínűleg jelentős mennyiségű Cavintonra lenne szükség a legtöbb ember számára annak megkísérlésére, hogy maguk elé idézzék a megboldogult SZDSZ 2006. évi kampányát - mondjuk ki, jól is van ez így. A neoliberális törpepárt akkor egy öt esztendős gyermekkel pingálta tele plakátjait, feltéve a kérdést: "Ki törődik Kovács Pistivel?" Értsd: ki törődik a kisemberekkel, a hétköznapok hőseivel, a "man at the street"-tel. Nos, úgy tűnik, hogy egyre inkább senki, ezért az alábbi plakáttal rukkoltunk elő.
|
 |
This Love for Africa |
|
2014.01.12. 21:50 |
|

Humphrey Bogart színészi karrierjének egyik atipikus állomása az Afrika királynője. Bogart neve a B kategóriás gengszterfilmeket követő felemelkedés során gyakorlatilag összeforrt a kiégett, cinikus, flegma, hűvös macsó karakterével. 1951-ben, az első technicolor filmjében aztán összekerült a Spencer Tracy-filmek szereplőgárdájának kötelező női alakjával, Katharine Hepburnnel, hogy egy tőle szokatlanul szentimentális és érzelgős szerepkörben tetszeleghessen.
|
 |
Együtt 2010 |
|
2014.01.09. 21:50 |
Portálunk üdvözli, hogy a magát baloldalinak maszkírozó neoliberális monolit immáron újra egységes és a régi fényében ragyog, miután az MSZP szatelitszervezetei (Együtt-PM, DK) végre belátták, hogy a "vesztes csapaton ne változtass" elvét követve és a 2010-es "szakadás" előtti állapotokat helyreállítva tarthatják 2014 után is hatalmon Orbán Viktort és kormányát. A másfél éves kutyakomédia végeztével a 2002 és 2010 között regnáló kurzus hátradőlhet a foteljában: sikeresen szívták el a levegőt minden, a valódi változás esélyét kínáló ellenzéki mozgalom elől és Ferenc revitalizálásával immáron azt is bebizonyították, hogy nem céljuk a rezsimváltás. Portálunk ennek örömére ellenszolgáltatás nélkül készített új logót a Meggyütt' Feri - Bármit a Mandátumért Mozgalom számára, valamint egy képregényt is fabrikáltunk a jeles fuzionálás alkalmából.
|
 |
M for Vendetta |
|
2014.01.08. 19:34 |
|

Az 1931-ben rendezett M - Egy város keresi a gyilkost című alkotás Fritz Lang első hangosfilmje volt, amely ehhez mérten még nem igazán vonultatott fel véget nem érő szóvirágokat és monológokat. A "showt" itt nagyjából a Grieg Peer Gyntjében szereplő motívum (A hegyi király csarnokában) főszereplő általi fütyülése viszi el - Hitchcock summázta akként lakonikusan a cselekményt, hogy az egy ember fütyüléséről szól. Ennél azonban természetesen jóval több mondanivalóval bír: egy szociológiai relevanciájú lélektani drámával állunk szemben, amely kritikus szemmel mutatja be a weimarizálódásként elhíresült jelenség zsákutcájába tévedt német társadalom anomáliáit és anómiás tüneteit.
|
 |
Deus ex musica |
|
2014.01.05. 13:41 |
|

Wolfgang Amadeus Mozart, a világhírű osztrák zeneszerző igazi géniusz volt: már hatévesen "vezető közjogi méltóságokat" nyűgözött le az általa játszott melódiákkal és ekkorra datálhatók első, önállóan komponált művei is. Ehhez képest egyáltalán nem volt sikerre predesztinálva: végül tragikusan korán érte a halál. Ráadásul élete sem volt konfliktusoktól mentes: legfőbb riválisa, az olasz származású Antonio Salieri betegesen féltékeny volt rá és gyakran folyamodott az elgáncsolás érdekében csalárd eszközökhöz Ezt a zűrös és skandalumokkal terhes viszonyt filmesítette meg sajátos szemszögből Miloą Forman, aki egy teljesen "átfazonírozott", rebellis Mozartot jelenített meg a filmvásznon.
|
 |
Alföldi újra történelmi húrokat penget |
|
2014.01.02. 21:40 |
Alföldi Róbert az István, a király feldolgozásának nagy sikerére tekintettel ismét történelmi témát kíván a világot jelentő deszkákra álmodni. A részletekről még csak annyit tudunk, hogy 1956 miniszterelnökének, Nagy Imrének szeretne emléket állítani. Alföldi csak remélni tudja, hogy ez az alkotás is meleg fogadtatásban fog részesülni. Az alábbiakban megtekinthetitek a darab tervezett plakátját. :)
|
 |
Wrongway Musical |
|
2014.01.01. 00:10 |
|

A hollywoodi filmgyártás hőskorának technicolor musicaljei (Óz, a csodák csodája, 1939; Ének az esőben, 1952) vélelmezhetően abban különböztek egy nem túlzottan cizellált, duplazs-kategóriás Zámbó Jimmy-számtól, hogy nem bánatukat mondták el dalban, hanem az american dream által szuggerált ködképeket keresztezték az Emir Kustorica szerb rendező által kreált alkotás címében foglalt életérzéssel (a. k. a. Az élet egy csoda). A Singin' in the Rainben ráadásul legnagyobb bánatunkra Kuncze-hasonmások sem tűnnek fel, ekként be kell érnünk a szakadó esőben tenorkodó Gene Kellyvel és egy meglehetősen csöpögős történettel - csak azok ne készítsék be tehát a lavórt a televíziókészülékek/laptopok alá, akik a táncos lábú hírességhez hasonlóan vágják sutba esernyőiket a Broadway-cunami hatására.
|
 |
Kötéltánc |
|
2013.12.29. 18:58 |
|

Alfred Hitchcock első, nietzschei momentumokban jócskán dúskáló színes (technicolor eljárással készült) filmje hatásos és kifejező parabolája annak, hogy bizonyos, ingoványos talajon álló nézetek félreinterpretálása milyen katasztrófákat szülhet a társadalomban. Hithcock a Kötéllel mikroszinten modellezte mindazt, ami néhány esztendővel a film forgatását megelőzően nyílt és brutális kataklizmához vezetett: a Hitler-rezsim Nietzsche Übermensch-gondolatának elferdítésével (is) megpróbálta legitimálni az igazolhatatlant: más emberi életek szándékos, aljas célzatú és önkényes elvételét.
|
 |
Tobin Hood |
|
2013.12.27. 17:27 |
|

Már Prótagorasz ókori görög filozófus gondolkodásának centrumába állította az embert, mint a társadalom központi és kitüntetett szubjektumát: megállapítása szerint "mindennek mértéke az ember". Bár korszakonként eltérő relevanciával rendelkezett és más-más megítélés alá esett, a keresztény, a humanista, majd a különböző egyenlősítő törekvéseket zászlajukra tűző eszmék egyaránt kardinális jelentőségűnek ítéltek két problémát: a zsarnoksággal szembeni ellenállás jogát, valamint a szegénység és pauperizáció elleni küzdelmet, a társadalomban termelődő egyenlőtlenségek tompítását.
|
 |
Change the Batteries |
|
2013.12.26. 21:15 |
|

Az ezredforduló tájékán számos, alapvetően neoplatonistának titulálható filmalkotás feszegette azt a kérdést, hogy az univerzum - abban a formájában, ahogy észleljük -, valóságosnak tekinthető-e, vagy csak egy mesterségesen konstruált szféráról van-e szó. A széles körű ismertségre szert tevő Mátrix mellett ezt a témát boncolgatta a legszebb expresszionista hagyományokat kamatoztató Dark City, valamint a Josef Rusnak által jegyzett 13. emelet is, amely a film noirra emlékeztető megoldásokat ötvözte a "szimulált" valóságot lefestő platóni tradícióval (a. k. a. barlang-hasonlat), illetve a science fiction műfaji sajátosságai által kiparcellázott mezsgyének megfelelően erős "back in time" motívumot is alkalmaz.
|
 |
Burn in the USA |
|
2013.12.26. 15:24 |
|

A német expresszionizmus nagymestere, Fritz Lang a nemzetiszocialista hatalomátvételt követően hamar elhagyta a német felségterületet, hogy egy rövid párizsi intermezzót követően végül az Újvilágban telepedjen le. Az új időkhöz "új dalok" is dukáltak: első nagyobb hollywoodi produkciója az expresszionizmus stílusjegyeit már csak csírájában viselő (ám még ekként is a rendező virtuozitását tükröző) Téboly volt, amelyet a később Katharine Hepburn oldalán híressé váló, ekkor még "tejfelesszájúnak" mondható Spencer Tracy bravúros színészi játéka jellemez.
|
 |
Színes, szélesvásznú fogathajtás |
|
2013.12.25. 21:24 |
|

A karácsonyi ünnepek környékén nehéz amolyan unortodox műsorszámot találni, amely nem a dogmatikussá merevedett Home Alone/Grincs/Igazából szerelem által fémjelzett palettán szerepel, a Jézus születését celebrálni hivatott pirosbetűs napok alkalmából kódolatlan MGM jóvoltából azonban idén a Ben Hurt is sikerült műsorra tűzni. A 11 Oscarral jutalmazott és a két rész közötti zenei szünetet is számítva 214 percen át ívelő filmeposz, amely a Monte Christo grófja egyes attribútumait sikeresen burkolja szakrális köntösbe (mily meglepő fordulat) egy koppintás, vagy ahogy ma mondanánk, egy remake eredménye, azonban a William Wyler fémjelezte technicolor változat végül jóval populárisabbá vált, mint az 1925-ben forgatott némafilm archetípusa.
|
 |
Áldásos karácsonyt! |
|
2013.12.24. 23:06 |
|

|
 |
Sokadik köztársaság |
|
2013.12.23. 22:45 |
Portálunk a Negyedik Köztársaság (4K) Mozgalom "Dózsa György szépunokája vagyok én" jellegű kampányát látva mert egy nagyot álmodni - úgy gondoltuk, hogy a filmtörténet legnagyobb remekművét, a Metropolist is hasonló vizuális közegbe ágyazzuk. Vigyázat, 2027-ben automata Mariák garmadája fogja ellepni a négyes Metro polisz utcáit, megbénítva Tarlós nagyúr és Horváth Csaba szenátor, valamint a többi oligarcha uralmát! A Fritz Lang rendezte mestermű rajongóinak az alábbi montázzsal kívánunk békés, boldog, áldott ünnepeket.
|
 |
Ökölvívódás |
|
2013.12.22. 22:22 |
|

Ha Stanley Kubrick filmrendező nevét halljuk, első körben szinte kivétel nélkül mindenki a klasszikus triászra (Dr. Strangelove, 2001 - Űrodüsszeia, Mechanikus narancs) asszociál, s csak kevesen tippelnének arra, hogy Kubrick a hírnevét gyakorlatilag két, a film noir hatálya alá vonható filmmel alapozta meg. Az ekkor még csak "szárnyait próbálgató", ám virtuóz megoldásait már ekkor is alkalmazó művész legelső - nyilvánosan is bemutatott- játékfilmje a mindössze 64 perces A gyilkos csókja (Killer's Kiss) volt, amelyben hatásosan kombinálja a noir, a thriller és a dráma stílusjegyeit.
|
 |
Early Stanley |
|
2013.12.21. 18:21 |
A Bogart-filmek debütálását követően újabb örvendetes fejleménynek lehetünk tanúi a hazai DVD-kínálat piacán: a Kultúrbarlang az Ars Longa mesterfilmek sorozatában megjelentette Stanley Kubrick korai munkáit, amely a híresebb Paths of Glory (1957) mellett két, kevésbé ismert film noir alkotást is felölel. A Killer's Kiss (1955) az ekkor mindössze 26 esztendős Kubrick első nagyjátékfilmje, a The Killing (1956) pedig az első hollywoodi alkotása. A két noir rendezésről a lehetőségekhez mérten igyekszem minél hamarabb tudósítani. :)
|
 |
Gépszava |
|
2013.12.17. 21:03 |
|

Ha a modernitás filmvásznon bemutatott kritikáját vizsgáljuk, valószínűleg mindenki Chaplin paródiájára, a Modern Timesra fog asszociálni, az elvontabbak talán Wegener Gólemére, a Metropolisra, avagy a Szárnyas fejvadászra. A hétköznapok világától nagymértékben elrugaszkodottak azonban minden bizonnyal Jacques Tati nevét is emlegetni kezdenék: a francia rendező munkássága ugyanis önmagában egy monumentális pamflet a posztmodern, technicizált világról és annak apologétáiról.
|
 |
Sajtószabadság Magyarországon |
H. P. A. |
2013.12.04. 21:41 |
A sajtószabadság, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága kitüntetett szabadságjogoknak minősülnek, így megjelenésük és törvénybe foglalásuk már aránylag korán, az ún. polgári és politikai szabadságjogok kodifikálása idején megtörtént. A XXI. század információs társadalmában evidens fogalmaknak tűnnek, az orwelli gondolatrendőrség pedig hideg disztópiának. Ez azonban nem mindig volt így és nap mint nap élni kell eme jogosítványainkkal annak érdekében, hogy ne is lehessenek az enyészet martalékává. Ahogy Voltaire mondotta: "Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd." Az alábbiakban vendégszerzőnk házi dolgozatban foglalt gondolatait olvashatják.
|
 |
Ál-arc |
|
2013.12.01. 22:13 |
|

Orson Wellest nem véletlenül tartják számon a legnagyobb géniuszok sorában: amellett, hogy rendezőként örökre beírta magát az álomgyár krónikájának nagykönyvébe, színészként is bravúros teljesítményt nyújtva érte el, hogy méltó legyen az utókor emlékezetére. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy egy nélküle egyébként vélelmezhetően C-kategóriásként lajstromozandó szentimentális film mégis egy kerek egészet formáló, az érzelmeinkre is hatással lévő történetté állhatott össze.
|
 |
|