Ez a médiatörténeti jelentőségű fejlemény is jól mutatja, hogy Puzsér Róbertnek igaza van: Thomas Neuwirth tevékenysége nyomán ebben a kérdésben egy platformra kerültek a radikális jobboldaliak, konzervatívok és mérsékelt liberálisok.

Mellékes kérdés, hogy nem először triumfál transzvesztita Eurovíziós Dalfesztiválon: a Dana International néven fellépő izraeli énekesnő 1998-ban már elhódította a világot semmiképpen sem jelentő trófeát. Ám míg korábban cizelláltabb formában, az európai tradícióknak kevésbé fityiszt mutatva sikerült prezentálni mindezt, ezúttal egy harsány csomagolású nettó politikai programot toltak a képünkbe.

Ez a program pedig a kényszerű toleranciáról szól, arról, hogy Európában immáron nincsenek határok (ebben a kontextusban most nem a schengeni egyezményre gondolok); az alapvető morális normákat immáron a történelem szemétdombjára vethetjük a magát kulturális kérdésekben is autentikusnak tekintő establishment "illusztris" véleményformálói szerint. Nincsen szükség normákra, tabukra, etikai vonzattal bíró elvekre, csak a libertariánus értelmiség által oktrojált, a tolerancia köntösébe bújtatott beteges megfelelés szükséges.

Ebben a konstellációban a művészi produkció, az élvezhető formában közvetített zenei mű minden esztétikuma kirekesztődik az érdeklődés homlokteréből és a politikai momentum, na meg a showbusiness logikája kerül előtérbe. (Aki nem hiszi el, hogy politikai vonzattal is bír Puncikolbász "kiasszony" győzelme, keresse fel a nagy európai pártcsaládok Facebook-profilját: az európai zöldek, a liberálisok, illetve a szocialisták pár órán belül patetikus hangvételű csasztuskákban hajtottak fejet az újdonsült "díva" és teljesítménye előtt. Az már csak a hab a tortán, hogy az osztrák államfő és a bécsi érsek is gazsulált egy sort.) Egy középszerű, klisékkel teli dal, amelyet egy női ruhába bújtatott transzvesztita ad elő, felülírja az egykoron a talentumok kiválogatását célzó tehetségkutató műsorok logikáját. (A főnixmadárról kornyikáló produkciót mindazonáltal már majdnem 13 millióan látták a youtube-on).

Régen a hormonproblémákkal küzdő, szakállat viselő nőket cirkuszban mutogatták, ez pedig ma sincs másként, csak a cirkuszt immáron a 180 millió potenciális, emelt díjas SMS-en keresztül "véleményt" nyilvánító polgár pénzének elnyeréséért csinálják. Így születik meg a néhány múló pillanat idejére piedesztálra emelt percemberke dáridója. Ma már nem csillagok születnek (citáljuk bátran ide az etalon kedvéért a Judy Garland nevével fémjelzett musicalt), csak otromba hullócsillagok...

*

"(...)Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb..."

(József Attila: Thomas Mann üdvözlése -részlet)

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.