A harmadik út - Barankovics István előszava (1943) |
|
2020.11.28. 18:48 |
|
A háború ötödik évében az emberiség legegyetemesebb birtoka a szenvedés. A válság, amelyben élünk, nemcsak köztudat immár, hanem kínzó élmény is. A világ azonban már régebben beteg volt, s ágyát évtizedek óta kuruzslók és orvosok állták körül. Mint minden járvány idején történni szokott, a kuruzslók most is magas tekintélyre vergődtek. Kuruzslók sugallták azt a hiedelmet, hogy a háború, illetve a győzelem meggyógyítja az emberiség betegségét, holott maga a háború sem egyéb, mint az általános kórnak egyik legmegnyilvánulóbb és legfájdalmasabb tünete.
|
 |
Wilhelm Röpke: A harmadik út (1942) - Részlet |
|
2020.11.28. 11:22 |
|
"Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltételen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban." (Goethe: Maximen und Reflexionen)
|
|
Szabó Dezső: A magyar a viharban (1941) |
|
2020.11.27. 23:29 |
|
Olvasásaim közben és beszélgetéseimben az emberekkel minduntalan rámlep az a tapasztalat: mennyien vannak még az úgynevezett vezetők, gondolkodók, vagy legalábbis írók között, akik ma sincsenek tisztában a mai világválság igazi arányaival, legmélyebb értelmével, jövő jelentőségével. Hiszen magát ezt a válságot is csonka látóhatárú keletkezési időpontokkal jelölik. Némelyek Versailles-t, mások még közelebbi időpontokat, a legmerészebbek a múlt világháború látszólagos vagy látott okait jelölik meg a megindító kezdetnek. Holott kétségtelen, hogy a múlt század utolsó harmada elkülöníthetetlen része ennek a válságnak. A múlt század utolsó harmadában gyűltek vérzőre, gennyesre, halálos jelentésűre azok a problémák, melyek megindították azt az emberrengést, azt a heveny állapotot, melynek kirobbanó jelenségeit ma szenvedjük.
|
|
Dsida Elemér: Magyar és osztrák politikai eszmék rokonsága (1937) |
|
2020.11.27. 22:11 |
|
Amikor Közép-Európa újjáalakításán dolgozunk, fontos kijegecesedési pontot találni. Ez a kijegecesedési pont leginkább Magyarország és Ausztria lehet. Hogy a két állam körül egészséges fejlődést lehessen biztosítani, kívánatos, hogy a két ország minden tekintetben, főleg politikai, kulturális, szellemi tekintetben közel jusson egymáshoz. Éppen ezért örvendetes, hogy a két központi elhelyezkedésű dunai állam intézményei, eszméi között számos közösséget, hasonlóságot találunk.
|
|
Mihelics Vid: Az új portugál szociálpolitika (1939) |
|
2020.11.27. 19:29 |
|
Azt a szociálpolitikát, amelyet előadásom címe jelez, az teszi újjá, hogy amíg a világháború befejezéséig mindenütt, egyes országokban pedig még ma is a szociálpolitikai tevékenység jobbára csak az államérdek és államrezon jegyében folyik, addig itt az igazságossági igények is elismertetést nyernek. Tételesen deklarált jogelvek nyomán egy új jogrendszer: a "szociáljog" rendszere alakul ki. Ebben a rendszerben a szociálpolitika közvetlenül kihat mindenkire, aki tagja a nemzetnek, pozitív irányban, segítően azonban csak azokra, akik hasznos funkcióval beilleszkednek a közösségbe. Ennek a beilleszkedésnek fejében a közösség vállalja a kötelezettséget, hogy a nemzet minden tagját emberhez méltó életszínvonalra emeli. Amíg tehát az individualizmus korában az egyéni egzisztencia alapja a magántulajdon volt, addig a szociáljog rendszerében az egzisztencia alapja maga a közösség.
|
|
Carl Schmitt: Háromszáz éves a Leviatán (1951) |
|
2020.11.26. 20:36 |
|
1651-ben, Londonban jelent meg Thomas Hobbes könyve, amely a Leviatán címet viseli. A mű szerzője, az ekkor 63 esztendős, a polgárháború tapasztalatai közepette edződött Hobbes 1588. április 5-én született. A Leviatán időközben az állami mindenhatóság olyan szimbólumává vált, amelytől mindenki borzalommal fordul el.
|
|
Watchdog: Polgári nacionalista, demokrata szerző értekezett a klímaváltozásról |
|
2020.11.25. 11:28 |
|
Watchdog néven indítunk lapszemlét!
A Corvinák blog virtuális hasábjain Litkei Máté recenzálta Anatol Lieven 2020-ban megjelent könyvét (Climate Change and the Nation State, azaz a Klímaváltozás és a nemzetállam). A vállaltan baloldali/demokrata preferenciákkal rendelkező szerző szerint szerint "sem a szélsőségesen progresszív erők által támogatott, teljesen nyitott társadalom nem működőképes, sem pedig a soviniszták által hangoztatott etnikailag homogén nemzet nem valósítható meg erőszak nélkül. Ezek helyett egy harmadik lehetőséget, a polgári nacionalizmust kínálja. A polgári nacionalizmus etnikailag nem homogén, de semmiképp nem jelent multikulturalizmust sem. Lieven logikája szerint egy nemzet etnikailag ugyan lehet sokszínű, de kulturálisan és nemzeti identitás tekintetében homogénnek kell maradnia, hogy működőképes legyen."
|
|
Fél évszázada távozott az élők sorából Charles de Gaulle |
|
2020.11.14. 20:57 |
|
"Mivel egy politikus sem hiszi el, amit mond, mindig meglepődik, amikor azt látja, hogy mások hisznek benne."
Ötven esztendeje hunyt el a XX. század egyik legnagyobb formátumú politikusa, aki kivétel nélkül nemet tudott mondani a kor legvadabb kihívásaira: nemzeti- és nemzetközi szocializmusra, illetve a saját erkölcsi alapjaitól egyre inkább eloldódó liberalizmusra. S persze az egyáltalán nem volt szép, ahogyan nyomást próbált gyakorolni Monacóra (ezt dolgozza fel a Grace of Monaco című alkotás is), de számos olyan erény birtokában volt, amelyeknek ma is orientáló jellegűeknek kellene lenniük.
Ha csak egyetlen cikket olvasol el de Gaulle tábornokról, ez legyen az.
|
|
Ki nyeri az amerikai elnökválasztást? |
|
2020.11.04. 23:21 |
|
Úgy gondolom, hogy eleget rágtuk már a körmeinket az amerikai elnökválasztás eredményeinek vártán. The winner is ... Kimi Räikkönen. (Kimi for president!)
|
|
A globalizáció elméleti paradigmái |
|
2020.10.16. 11:38 |
|
A globalizációnak a nemzetállamok szuverenitására gyakorolt hatásait is vizsgálta monográfiájában Pongrácz Alex, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének oktatója. A könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferencián szó volt az intézményben folyó reflexív államtudomány című kutatás legújabb eredményeiről is.
|
|
Erős állam, egészséges gazdaság |
|
2020.10.09. 08:44 |
|
Carl Schmitt írásait fordítani mindig jó mulatságnak és férfi munkának számít (ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne lehetnének női fordítói, de Vörösmarty ugyebár ilyesféle szempontokra még nem gondolhatott, amikor A gondolatok a könyvtárban strófáit hangszerelte). Különösen annak számít e normálistól minden jel szerint eltérő, mondhatni, rendkívüli vagy különleges időkben. Az erős államra és az egészséges gazdaságra manapság, amikor a kormányzatoknak egyszerre kell(ene) védeniük az élethez és a megélhetéshez való jogot, minden korábbinál nagyobb szükség van.
|
|
Állatok világnapja - a Beagle mint mediátor |
|
2020.10.04. 20:57 |
|
Pont az állatok világnapján hasított belém a felismerés, hogy a barát-ellenség megosztottságnak mi is lehet az ellenszere. Hát a Beagle. (A fajtát a képek tanúsága szerint mind a jelenleg hivatalban lévő republikánus, mind a rivális táborból érkező korábbi demokrata elnök, Lyndon B. Johnson preferálja/preferálta.)
|
|
Mindenki szem az ellátási láncban? Gondolatok a helyi gazdaságra történő átállás lehetőségeiről |
|
2020.06.24. 11:48 |
|
„Minden minden mással összefügg, de a közelebbi dolgok jobban, mint a távoliak.” [1]
Az elmúlt évtizedek gazdasági, illetve társadalmi változásait követően a tudományos és a politikai-közéleti diskurzusokban, de a hétköznapok beszédvilágában is fontos problémaként jelent meg a „nemzetállamok szuverenitását aláásó” globalizáció, mint feltartóztathatatlan vagy éppen feltartóztatandó folyamat, melynek elméleti leírásaival mára már könyvtárakat lehetne megtölteni.
|
|
Örök harc és frász |
|
2016.01.12. 11:04 |
|
A „legeszményibb” elképzeléseken alapuló állam – vagy a Leibniztől származó, és Voltaire szatírájának közvetítésével nagy népszerűségre szert tett fordulattal [1] élve: a „lehetséges világok legjobbika” – alapvető tartógerendáit Platóntól Robert Owenig már évezredek óta próbálták „megácsolni” az államelméleti gondolkodás jeles képviselői. Az utópiák kapcsán persze sokunknak juthatnak eszébe az azokhoz „tapasztott”, pesszimista attitűdről árulkodó értékítéletek, mint amilyen Mannheim Károlyé is volt: az utópia ebben a vonatkozásban nem több egy megvalósíthatatlan elképzelésnél. [2]
|
|
Tobin Hood, vagy akit akartok |
|
2015.12.31. 09:43 |
|
A multiplex mozik és a Full HD televíziók közegében szocializálódott nézősereg számára egy film megtekintése valószínűleg semmilyen értéktöbblettel nem bír (és el is kell ismerni, hogy az elmúlt évtizedekben a rendezők, producerek és a széles körben felfogott staff tagjai sokat tettek azért, hogy az olyan színész-és rendezőóriások, mint például Orson Welles, Humphrey Bogart és Alfred Hitchcock fémjelezte hollywoodi álom luxuskivitelűből egy, az Elm utcáról az egész glóbuszra kiterjedő rémálommá degradálódjon). Az utóbbi években azonban divatossá vált a filmek mögöttes mondanivalóját felgöngyölíteni kívánó, a politikai filozófiai, etikai vagy egyéb relevanciát vizsgáló attitűd terjedése. Erre nézvést itt most elegendő a Christopher Nolan fémjelezte Batman-trilógia ilyen szempontú górcső alá vételére utalni (lásd például itt).
|
|
Az alkotmány(jog) helye a nap alatt |
|
2015.12.12. 09:47 |
|
Platón úgy gondolta, hogy az állam csak akkor lehet boldog, ha egy “isteni mintaképre tekintő” festőművész rajzolja meg a körvonalait. Meggyőződése szerint a filozófus képessé válhat arra, hogy “isteni módra” alkossa meg az államot; az alkotmányt ábrázoló festőművész ekként egy rajztáblán rajzolja meg az alkotmány vázát. [1] Nos, Platón óta sok víz folyt le a Dunán – továbbá más folyókon is-, és az alkotmányok a rajztábla helyett esetenként már iPadeken készülnek el, az alkotmány megítélése körüli viták azonban napjainkban is intenzíven zajlanak.
|
|
Vörös, fehér és kék |
|
2015.12.08. 10:32 |
|
A minap lezajlott francia regionális választások eredményeként valóságos kísértet járta be a vén Európát, de a Kommunista kiáltvány híres-hírhedt kezdő sorában vizionáltakkal ellentétben ezúttal a nemzeti szuverenitást újból erősíteni kívánó mozgalom kísértete. A voksolás nyomán a jól ismert törésvonalak mentén ismét állást foglaltak a mainstream, illetve a velük szemben perifériára szorult véleményformálók a valóban történelmi fordulópontként is felfogható gall népakaratról.
|
|
Arkhónok lázadása, avagy van-e létjogosultsága egy rendszerkritikus fordulatnak? |
|
2015.07.23. 16:50 |
|
"There are two ways to enslave a country. One is by the sword. The other is by debt."
"Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adóssággal."
(John Adams, az USA második elnöke)
(Forrás: Brown, Ellen Hodgson: The Web of Debt: The Shocking Truth About Our Money System And How We Can Break Free. Third Millennium Press, Baton Rouge, Louisiana, 2008, 47. p.)
|
|
Az etnológia relevanciájának védőbeszéde a globalizáció kapcsán: Kávéházi tudományelmélet |
|
2015.06.17. 22:22 |
|
A globalizáció napjaink divatos kérdésköre. A jelenséget hibáztatjuk a transz- és multinacionális vállalatok oligarchiájáért, a kultúra fényének homályosulásáért, de gyakran – mondanunk sem kell, a kevésbé igényes „művekben” – ezt tartják az összeesküvések origójának, vagy éppen az aktuálpolitikai csatározások bármely oldalról megfogalmazott támaszának. A probléma gazdasági szegmentumát, szűkebb értelemben vett államelméleti spektrumát a Portál szerkesztője már több cikkében bemutatta, ezért ettől mi most tartózkodunk. Az ökonómia mellett azonban komoly jelentősége van a kulturális vertikumnak is, amelynek „több ütemben történő” körvonalazásához elengedhetetlen néhány elméleti kérdés tisztázása.
|
|
Nemzeti szuverenitás: jöttünk, láttunk, visszavennénk? |
|
2015.02.04. 23:39 |
A Heti Válasz legújabb címlapja nem akármilyen triumvirátus tagjaként ábrázolja a magyar miniszterelnököt: az elsősorban alterbalos attitűdjük nyomán elhíresült Alexis Tsipras (frissen beiktatott görög kormányfő) és Pablo Iglesias (a spanyol Podemos vezetője, az egy esztendő múlva esedékes ibériai választások nagy esélyese) mellé sikerült montázsolni Orbán Viktor (a nemzeti-konzervatív Fidesz elnöke) arcmását. A sokat mondó cím szerint az elsőre bizarrnak tűnő társaság tagjai Európa fenegyerekeinek számítanak - az alcím pedig még ennél is impresszívebb mondattal igyekszik felkelteni az olvasóközönség figyelmét: "Orbán után a görögök és a spanyolok is szuverenitásharcot hirdettek".
|
|
|
Tovább…
