Carl Schmitt: Háromszáz éves a Leviatán (1951) |
|
2020.11.26. 20:36 |
|
1651-ben, Londonban jelent meg Thomas Hobbes könyve, amely a Leviatán címet viseli. A mű szerzője, az ekkor 63 esztendős, a polgárháború tapasztalatai közepette edződött Hobbes 1588. április 5-én született. A Leviatán időközben az állami mindenhatóság olyan szimbólumává vált, amelytől mindenki borzalommal fordul el.
|
 |
Watchdog: Polgári nacionalista, demokrata szerző értekezett a klímaváltozásról |
|
2020.11.25. 11:28 |
|
Watchdog néven indítunk lapszemlét!
A Corvinák blog virtuális hasábjain Litkei Máté recenzálta Anatol Lieven 2020-ban megjelent könyvét (Climate Change and the Nation State, azaz a Klímaváltozás és a nemzetállam). A vállaltan baloldali/demokrata preferenciákkal rendelkező szerző szerint szerint "sem a szélsőségesen progresszív erők által támogatott, teljesen nyitott társadalom nem működőképes, sem pedig a soviniszták által hangoztatott etnikailag homogén nemzet nem valósítható meg erőszak nélkül. Ezek helyett egy harmadik lehetőséget, a polgári nacionalizmust kínálja. A polgári nacionalizmus etnikailag nem homogén, de semmiképp nem jelent multikulturalizmust sem. Lieven logikája szerint egy nemzet etnikailag ugyan lehet sokszínű, de kulturálisan és nemzeti identitás tekintetében homogénnek kell maradnia, hogy működőképes legyen."
|
|
Fél évszázada távozott az élők sorából Charles de Gaulle |
|
2020.11.14. 20:57 |
|
"Mivel egy politikus sem hiszi el, amit mond, mindig meglepődik, amikor azt látja, hogy mások hisznek benne."
Ötven esztendeje hunyt el a XX. század egyik legnagyobb formátumú politikusa, aki kivétel nélkül nemet tudott mondani a kor legvadabb kihívásaira: nemzeti- és nemzetközi szocializmusra, illetve a saját erkölcsi alapjaitól egyre inkább eloldódó liberalizmusra. S persze az egyáltalán nem volt szép, ahogyan nyomást próbált gyakorolni Monacóra (ezt dolgozza fel a Grace of Monaco című alkotás is), de számos olyan erény birtokában volt, amelyeknek ma is orientáló jellegűeknek kellene lenniük.
Ha csak egyetlen cikket olvasol el de Gaulle tábornokról, ez legyen az.
|
|
Ki nyeri az amerikai elnökválasztást? |
|
2020.11.04. 23:21 |
|
Úgy gondolom, hogy eleget rágtuk már a körmeinket az amerikai elnökválasztás eredményeinek vártán. The winner is ... Kimi Räikkönen. (Kimi for president!)
|
|
A globalizáció elméleti paradigmái |
|
2020.10.16. 11:38 |
|
A globalizációnak a nemzetállamok szuverenitására gyakorolt hatásait is vizsgálta monográfiájában Pongrácz Alex, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének oktatója. A könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferencián szó volt az intézményben folyó reflexív államtudomány című kutatás legújabb eredményeiről is.
|
|
Erős állam, egészséges gazdaság |
|
2020.10.09. 08:44 |
|
Carl Schmitt írásait fordítani mindig jó mulatságnak és férfi munkának számít (ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne lehetnének női fordítói, de Vörösmarty ugyebár ilyesféle szempontokra még nem gondolhatott, amikor A gondolatok a könyvtárban strófáit hangszerelte). Különösen annak számít e normálistól minden jel szerint eltérő, mondhatni, rendkívüli vagy különleges időkben. Az erős államra és az egészséges gazdaságra manapság, amikor a kormányzatoknak egyszerre kell(ene) védeniük az élethez és a megélhetéshez való jogot, minden korábbinál nagyobb szükség van.
|
|
Állatok világnapja - a Beagle mint mediátor |
|
2020.10.04. 20:57 |
|
Pont az állatok világnapján hasított belém a felismerés, hogy a barát-ellenség megosztottságnak mi is lehet az ellenszere. Hát a Beagle. (A fajtát a képek tanúsága szerint mind a jelenleg hivatalban lévő republikánus, mind a rivális táborból érkező korábbi demokrata elnök, Lyndon B. Johnson preferálja/preferálta.)
|
|
Mindenki szem az ellátási láncban? Gondolatok a helyi gazdaságra történő átállás lehetőségeiről |
|
2020.06.24. 11:48 |
|
„Minden minden mással összefügg, de a közelebbi dolgok jobban, mint a távoliak.” [1]
Az elmúlt évtizedek gazdasági, illetve társadalmi változásait követően a tudományos és a politikai-közéleti diskurzusokban, de a hétköznapok beszédvilágában is fontos problémaként jelent meg a „nemzetállamok szuverenitását aláásó” globalizáció, mint feltartóztathatatlan vagy éppen feltartóztatandó folyamat, melynek elméleti leírásaival mára már könyvtárakat lehetne megtölteni.
|
|
Örök harc és frász |
|
2016.01.12. 11:04 |
|
A „legeszményibb” elképzeléseken alapuló állam – vagy a Leibniztől származó, és Voltaire szatírájának közvetítésével nagy népszerűségre szert tett fordulattal [1] élve: a „lehetséges világok legjobbika” – alapvető tartógerendáit Platóntól Robert Owenig már évezredek óta próbálták „megácsolni” az államelméleti gondolkodás jeles képviselői. Az utópiák kapcsán persze sokunknak juthatnak eszébe az azokhoz „tapasztott”, pesszimista attitűdről árulkodó értékítéletek, mint amilyen Mannheim Károlyé is volt: az utópia ebben a vonatkozásban nem több egy megvalósíthatatlan elképzelésnél. [2]
|
|
Tobin Hood, vagy akit akartok |
|
2015.12.31. 09:43 |
|
A multiplex mozik és a Full HD televíziók közegében szocializálódott nézősereg számára egy film megtekintése valószínűleg semmilyen értéktöbblettel nem bír (és el is kell ismerni, hogy az elmúlt évtizedekben a rendezők, producerek és a széles körben felfogott staff tagjai sokat tettek azért, hogy az olyan színész-és rendezőóriások, mint például Orson Welles, Humphrey Bogart és Alfred Hitchcock fémjelezte hollywoodi álom luxuskivitelűből egy, az Elm utcáról az egész glóbuszra kiterjedő rémálommá degradálódjon). Az utóbbi években azonban divatossá vált a filmek mögöttes mondanivalóját felgöngyölíteni kívánó, a politikai filozófiai, etikai vagy egyéb relevanciát vizsgáló attitűd terjedése. Erre nézvést itt most elegendő a Christopher Nolan fémjelezte Batman-trilógia ilyen szempontú górcső alá vételére utalni (lásd például itt).
|
|
Az alkotmány(jog) helye a nap alatt |
|
2015.12.12. 09:47 |
|
Platón úgy gondolta, hogy az állam csak akkor lehet boldog, ha egy “isteni mintaképre tekintő” festőművész rajzolja meg a körvonalait. Meggyőződése szerint a filozófus képessé válhat arra, hogy “isteni módra” alkossa meg az államot; az alkotmányt ábrázoló festőművész ekként egy rajztáblán rajzolja meg az alkotmány vázát. [1] Nos, Platón óta sok víz folyt le a Dunán – továbbá más folyókon is-, és az alkotmányok a rajztábla helyett esetenként már iPadeken készülnek el, az alkotmány megítélése körüli viták azonban napjainkban is intenzíven zajlanak.
|
|
Vörös, fehér és kék |
|
2015.12.08. 10:32 |
|
A minap lezajlott francia regionális választások eredményeként valóságos kísértet járta be a vén Európát, de a Kommunista kiáltvány híres-hírhedt kezdő sorában vizionáltakkal ellentétben ezúttal a nemzeti szuverenitást újból erősíteni kívánó mozgalom kísértete. A voksolás nyomán a jól ismert törésvonalak mentén ismét állást foglaltak a mainstream, illetve a velük szemben perifériára szorult véleményformálók a valóban történelmi fordulópontként is felfogható gall népakaratról.
|
|
Arkhónok lázadása, avagy van-e létjogosultsága egy rendszerkritikus fordulatnak? |
|
2015.07.23. 16:50 |
|
"There are two ways to enslave a country. One is by the sword. The other is by debt."
"Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adóssággal."
(John Adams, az USA második elnöke)
(Forrás: Brown, Ellen Hodgson: The Web of Debt: The Shocking Truth About Our Money System And How We Can Break Free. Third Millennium Press, Baton Rouge, Louisiana, 2008, 47. p.)
|
|
Az etnológia relevanciájának védőbeszéde a globalizáció kapcsán: Kávéházi tudományelmélet |
|
2015.06.17. 22:22 |
|
A globalizáció napjaink divatos kérdésköre. A jelenséget hibáztatjuk a transz- és multinacionális vállalatok oligarchiájáért, a kultúra fényének homályosulásáért, de gyakran – mondanunk sem kell, a kevésbé igényes „művekben” – ezt tartják az összeesküvések origójának, vagy éppen az aktuálpolitikai csatározások bármely oldalról megfogalmazott támaszának. A probléma gazdasági szegmentumát, szűkebb értelemben vett államelméleti spektrumát a Portál szerkesztője már több cikkében bemutatta, ezért ettől mi most tartózkodunk. Az ökonómia mellett azonban komoly jelentősége van a kulturális vertikumnak is, amelynek „több ütemben történő” körvonalazásához elengedhetetlen néhány elméleti kérdés tisztázása.
|
|
Nemzeti szuverenitás: jöttünk, láttunk, visszavennénk? |
|
2015.02.04. 23:39 |
A Heti Válasz legújabb címlapja nem akármilyen triumvirátus tagjaként ábrázolja a magyar miniszterelnököt: az elsősorban alterbalos attitűdjük nyomán elhíresült Alexis Tsipras (frissen beiktatott görög kormányfő) és Pablo Iglesias (a spanyol Podemos vezetője, az egy esztendő múlva esedékes ibériai választások nagy esélyese) mellé sikerült montázsolni Orbán Viktor (a nemzeti-konzervatív Fidesz elnöke) arcmását. A sokat mondó cím szerint az elsőre bizarrnak tűnő társaság tagjai Európa fenegyerekeinek számítanak - az alcím pedig még ennél is impresszívebb mondattal igyekszik felkelteni az olvasóközönség figyelmét: "Orbán után a görögök és a spanyolok is szuverenitásharcot hirdettek".
|
|
A görög tolmács |
|
2015.01.27. 18:04 |
A minap lezajlott hellén választások eredményeként igazi görögtűz futott végig a vén Európán: a jól ismert törésvonalak mentén ismét állást foglaltak a mainstream, illetve a velük szemben szerveződő és a centrális erőtérből ilyen-olyan okokból kiszorult véleményformálók a valóban történelmi fordulópontként is felfogható görög népakaratról. Az Európai Unió jelenlegi neoliberális mundérját unos-untalan foltozgató, ám a globális kapitalizmus iránti gyermeteg rajongása miatt erkölcsi reputációját tekintve igencsak fakóvá halványuló liberálkapitalista establishment természetesen azonnal farkast kiáltott, és Armageddont vizionált a szélsőbaloldaliként elkönyvelt Syriza párt győzelme nyomán - a kedélyeket nyilván tovább borzolta, hogy a majdani koalíció másik tagjaként a Független Görögök névre keresztelt, markánsan nemzeti értékeket képviselő formációt nevezték meg. Az alternatív forgatókönyvekben gondolkodó, radikális-rendszerkritikus (bal-és jobboldali) áramlatok ezzel szemben rögvest pezsgőt bontottak és az átalakuló világrend egyik nyilvánvaló etapjaként tekintenek az eseményekre.
|
|
Financial Times: Mattot ad a nemzetállam? |
|
2014.11.28. 00:31 |
|
Ismét egy sorban említi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin orosz államfőt a Financial Times, olyan "autoritáriánus vezetőkként" hivatkozva rájuk, akik hasznot húznak a pénzügyi válságot követő világgazdasági fordulatból. A tanulmány nóvuma nem is ebben rejlik: a lap szerint ugyanis Vlagyimir Putyin muszklimutogatása Ukrajna kapcsán nem csupán azt mutatja meg, milyen erős az államok szerepe háborús viszályok idején, hanem azt is, mennyire megerősödött befolyásuk a békés nemzetközi kapcsolatokban is - írja a Financial Timesban (FT) megjelent elemzésében Mark Mazower, az amerikai Columbia Egyetem történész professzora. Nagyon úgy tűnik, hogy a tíz-húsz éven át lesajnált nemzetállamok visszatértek a nemzetközi színtérre. Sőt, ami azt illeti, lehet, hogy igazából soha nem is távoztak, csak a háttérbe húzódtak.
|
|
Kezdetben nem vala állam |
|
2014.11.19. 21:17 |
"Az államalakítás problémája, akármilyen keményen hangzik is, még egy ördögökből álló népre nézve is megoldható - csak értelmes ördögök legyenek..." (Kant, Immanuel: Zum ewigen Frieden. Ein philosophischer Entwurf. Frankfurt-Leipzig, 1796, 55. p.)
|
|
Profán Bhután |
|
2014.08.16. 15:42 |
Bizonyára kevés ország vette olyan komolyan Thomas Jefferson Függetlenségi Nyilatkozatba foglalt szavait, mint Bhután. Az amerikai alapító atya véleménye szerint ugyanis magától értetődőnek kell tartanunk az olyan igazságokat, hogy "minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog." (Fliegelman, Jay: Declaring Independence: Jefferson, Natural Language & the Culture of Performance. Stanford University Press,Stanford, 1993, 203. p.) A buddhista királyság ugyanis hivatalos formában is búcsút intett a mainstream közgazdaságtan képviselői által kreált és oktrojált mérőszámnak, a bruttó nemzeti terméknek (gross national product, GNP) és a harmadik évezred globalizálódó világának kihívásaira adott válaszként bevezette az ún. bruttó nemzeti boldogság (gross national happiness, GNH) mutatószámát. A bruttó nemzeti boldogság lényege Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk bhutáni király szerint a békére, a biztonságra és a boldogságra történő összpontosítás. "Legfontosabb célunk az emberek békéje és boldogsága, valamint nemzetünk biztonsága és szuverenitása" - fogalmazott beiktatási beszédében.
|
|
Örök álom |
|
2014.08.15. 19:03 |
|
Lauren Bacall emlékére
(1924. szeptember 16. - 2014. augusztus 12.)
Howard Hawks, a kaméleon-szerű, minden műfajban emlékezeteset alkotó rendező a második világháború alatt fedezte fel Lauren Bacallt a filmtörténet számára, bár ez a történet korántsem ódai magaslatokba emelkedő: Hawks felesége éppen újságot olvasott, amikor kibökte a fiatal lány fényképét egy divatmagazin oldalán. Hawks azonnal próbafelvételte invitálta a hölgyet, aki a legendás tekintetén kívül rekedtes hangjával is elbűvölte őt. Bacall ezzel első szerepében a kor ünnepelt sztárja, Humphrey Bogart oldalán tűnhetett fel a filmvásznon, hogy később a híresség feleségeként, gyermekei anyjaként és számos bravúros film femme fatalejaként égesse be magát a bulvárhírekre és szórakozásra éhes publikum retinájába.
|
|
|
Tovább…
