Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update
Update : Dsida Elemér: Magyar és osztrák politikai eszmék rokonsága (1937)

Dsida Elemér: Magyar és osztrák politikai eszmék rokonsága (1937)

  2020.11.27. 22:11

Amikor Közép-Európa újjáalakításán dolgozunk, fontos kijegecesedési pontot találni. Ez a kijegecesedési pont leginkább Magyarország és Ausztria lehet. Hogy a két állam körül egészséges fejlődést lehessen biztosítani, kívánatos, hogy a két ország minden tekintetben, főleg politikai, kulturális, szellemi tekintetben közel jusson egymáshoz. Éppen ezért örvendetes, hogy a két központi elhelyezkedésű dunai állam intézményei, eszméi között számos közösséget, hasonlóságot találunk.


Jóllehet a magyar és az osztrák jellem, gondolkozásmód sok tekintetben egészen más, mégis a szomszédság, [a] közös múlt, [a] Duna-völgyi kultúra, a nyugati latin szellemvilág közös befolyása a két ország közgondolkozásában, szellemi, etikai fejlődésében egy mindinkább érvényesülő közös irányt hozott létre. Az osztrák és a magyar politikai eszmék rokonságát főképp két irányban érdemes megvizsgálnunk, egyrészt befelé alkotmányjogi vonatkozásban, másrészt a hivatás-tudat szempontjából. Tapasztalataink, a szellemi és politikai eszmeközösség bizonyítása lényegesen hozzájárulhatnak a kölcsönös megértés továbbfejlesztéséhez, ezáltal országaink boldogulásához és a Duna-völgyi újjászervezéshez.

Nagyításhoz kattins a képre!

I.

A hivatásrendi Ausztria új alkotmányt kapott 1934. május elsején. Az új alkotmány alapgondolatai Dollfuss és a többi nagy államférfiak egybehangzó kijelentései értelmében a Quadragesimo Anno szociális és politikai elvein alapulnak, másrészt belegyökereznek az osztrák múltba, figyelemmel vannak a történelmi tapasztalatokra! és a népi gondolkodásra.

Az új alkotmányban három nagy gondolat érvényesül: a tekintélyelv, a demokrácia és az autonómia gondolata. A tekintélyelv, az autoritás gondolata nem keverhető össze a diktatúrával. Erre mutat rá Árendt belga szociológus a keresztény szindikátusok hivatalos kiadványában. Ezt a gondolatot hangsúlyozza legújabban a belgiumi keresztény szociális központ által kiadott Heyman-féle alkotmányreform-tervezet. Ezt a gondolatot találjuk XI. Pius pápának „Mit brennender Sorge" kezdetű körlevelében is, amikor a természetjogról írt fejtegetéseket olvassuk. A közösséget a Teremtő akarja, mint az egyéni és a társadalmi adottságok teljes kifejtéséhez szükséges eszközt. A rendi közösségek kialakítása azonban nem jelenthet diktatúrát. Az emberi szabadságjogokat Isten adta, azokat a tekintély elvével a közjó érdekében korlátozni lehetséges, sőt szükséges, de egészen megszüntetni nem szabad. Dr. A. Müller, a neves antwerpeni társadalom bölcselő „Individium und Gemeinschaft" című értekezésében kifejti, hogy az egyén szabadsága nem abszolút,  azt a tekintélyelv korlátozhatja, de amellett is a lehető legnagyobb mértékben kell érvényesülnie, ameddig csak nem jut ellentétbe a közösség érdekeivel. Az osztrák alkotmányban a törvényhozás előkészítő szervei közül a tekintélyi gondolatot főleg az államtanács, a Staatsrat képviseli. Ender volt osztrák kancellár az 1935. évi Bécsi Hivatásrendi Kongresszuson előadást tartott, amelyben kifejtette, hogy a tekintély-gondolat főleg a következő két tényben érvényesül: a parlament nem buktathatja meg a kormányt, a törvénykezdeményezés egyedül a kormány joga. Az osztrák alkotmány 9. §-a kizárja a diktatúrát, amikor ezeket mondja: az egész államigazgatást csak a törvények alapján lehet gyakorolni. A fennálló törvények, mindenekelőtt az alkotmánytörvény pedig a rendeknek erős demokratikus befolyását biztosítja.

Megnyilatkozik a demokratikus elgondolás abban, hogy a törvényhozás előkészítő szervei közül kettő (Bundeswirtschaftsrat és Bundeskulturrat) demokratikus, rendi választás alapján ül össze. Neustadter-Stürmer, [a] rendi ügyek volt minisztere Bécsben tartott előadásában különösen hangsúlyozta, hogy a fent említett két törvényhozási szervben a demokrácia gondolata kifejezetten érvényesül. A polgárság akaratát így a rendi kamarák útján közvetve a törvényhozásban érvényesíti, közvetlenül pedig maguknak a hivatásrendeknek az életében, hiszen a rendiség lényege - a munkaadók és munkavállalók együttmunkálkodása mellett - éppen abban nyilatkozik meg, hogy számos gazdasági és társadalmi feladatot maguk a foglalkozási rendek végeznek el saját foglalkozási körükben. Ezért mondotta Dr. Adamovich bécsi közjogász 1935-ben tartott salzburgi előadásában: a hivatásrendeknek feladata kettős irányú, a rendi gondolat által a demokráciának új faja jött létre.

A fentiekben súlyos tekintélyek szavával igazoltuk a tekintélyelv mellett a demokratikus gondolat érvényesülését. Még könnyebb kimutatni, hogy az autonómia gondolata is megtalálható az új osztrák alkotmányban. A rendek közjogi alakulatok és önkormányzatuk van. A felekezeteknek, a tartományoknak önkormányzata mellett a korporációk önkormányzata új autonomista jelenség, amelyet az alkotmány 32. §-ának 2. pontja kifejezetten biztosít: a hivatásrendek számára biztosíttatik az önkormányzat saját ügyeikben. Dr. J. Messner: Volk, Staat und berufständische Ordnung című értekezésében (Kultur und Politik 1930. I.) kifejti, hogy a hivatásrendi szervezetben a megkötöttség gondolata mellett teljes mértékben érvényesül a szabadságnak, az autonómiának a gondolata is. A rendek által érvényesülnek a természet teremtette közösségeknek a jogai. O. Zaglitz, H. Schmitz társadalomtudósok a rendiségről írott munkájukban az autonómia minél tökéletesebb kiépítése mellett törnek lándzsát. A Hohenlohe Konstantin egyetemi tanár jogbölcseleti értekezésében (Der Ständessaat vom Standpunkte der christlicben Rechtsfilosophie) kifejti, hogy a rendi államban mindenekelőtt kell érvényesülnie a) szabadságnak és az autonómiának - az önkormányzat főképp a rendi szervezeteknek lényegében nyilvánul, saját ügyeikben intézkednek, ezenkívül véleményt adnak, és beleszólnak számos olyan ügy elintézésébe is, amelyek már az egész társadalmi közösséget érintik.

A fentiekben megállapítottuk, hogy a tekintély-gondolat mellett a demokrácia és az autonómia elvei érvényesülnek is az osztrák politikai és az alkotmányi életben. Ha a magyar életre tekintünk, ugyanezen gondolatoknak érvényesülésével találkozunk. A magyar Szent Korona alkotmányában a tekintély-gondolat mindenekelőtt az államfői, a királyi tekintély jogaiban érvényesül. A magyar király sohasem lett primus inter pares, ezt nem engedte a magyar Szent Korona alkotmánya, a magyar gondolkodás közjogias jellege. A magyar nemzet ezeréves alkotmánya a nemzet géniuszából támadott és tökéletesedett. Nem engedte érvényre jutni a középkori feudalizmust. De ez a legfelsőbb tekintély viszont egyáltalán nem zárta ki a demokrácia gondolatát, amelyet ott találunk az una et eadem nobilitas, az egy és ugyanazon nemesség, később a Szent Korona egyforma tagságának eszméjében, leggyakorlatibb formájában a demokratikus parlamentarizmusban. A magyar állami életben az autonómia gondolata mindenekelőtt a területi, a városi és a vármegyei önkormányzatokban érvényesül. A keresztény rendi állam politikai alapgondolatai, mint látjuk, nagyon közeli rokonságban vannak a magyar alkotmány történelmi eszméivel, éppen ezért nincs semmi okunk megakadályozni, hogy a modem társadalmi és az állami rendiség a magyar életben szélesebb körben is érvényesüléshez jusson. Sok mással együtt Dr. Tóth László fejtette ki klasszikusan az Országos Nemzeti Clubban 1936. januárjában tartott előadásában az ősi magyar alkotmány és a rendi gondolat rokonságát. "A magyar alkotmány mindig hozzáalakítható volt a kor követelményeihez. A magyar alkotmány nem azonosítható kizárólag a népképviseleti gondolat mai formájával."

A magyar alkotmány jóllehet történeti alkotmány, és eredetében magyar, mégsem vonta ki magát sohasem a nyugati kultúra befolyása alól, és így örökké aktuális, és emellett mindenkor nyugati tudott maradni. Ezt fejtette ki egy alkalommal Redslob egyetemi tanár is Genfben. Éppen ezen elaszticitás biztosítja, hogy eredeti jellegének sérelme nélkül a keresztény rendiségnek Ausztriában érvényre jutó gondolatait is fel tudja szívni. Természetesen más formában fognak ezek jelentkezni, hiszen a politikai bölcsességnek örök tétele, hogy minden országot saját karaktere, jellege, tradíciói és történelme szerint kell kormányozni. Már Szent István intelmeiben olvassuk, hogy a magyarság jövőjét magyar utakon kell biztosítani.

II.

Ezek után térjünk át a két ország missziós tudatának taglalására. Úgy Ausztriában, mint Magyarországon találkozunk bizonyos történelmi hivatástudattal. Mindegyik ország érez egy szűkebb és egy tágabb értelemben vett missziót, amelyek között szintén sok az eszmeközösség és hasonlóság.

Vizsgáljuk először Ausztriát! Az összeomlás után különböző kísérletezésekkel találkozunk. Szocialista, majd nagynémet eszmék törnek a felszínre, a történelmi missziós tudatot sehol sem találjuk. A Seipel-Dollfuss-Schuschnigg irányzatnak örök érdeme, hogy az osztrák földön osztrák nemzetet alakított, amely már érzi gondviselésszerű küldetését. Ottlik György: Ausztria problémája" című értekezésében (Magyar Szemle, 1936. II.) kifejti, hogy szellemtörténeti szempontból az osztrák nép legtisztább képviselője az europäer németnek. Gondolkodásában és tetteiben latin és német elemek egyaránt keverednek. A napi sajtóban, folyóirat-irodalomban állandó, visszatérő gondolat, hogy Ausztria hivatása a Pax Austriaca, az összerendező erők képviselete a Duna-völgyében. Dr. G. Moenius Danteról írt munkájában fejtegeti a középkor nagy költőfilozófusának elveit. Arra a megállapodásra jut, hogy a Dante által elgondolt világmonarchia nem ellensége a különböző nemzeti jellegzetes tulajdonságoknak, és nem híve a Gleichschaltolásnak. A Dante-i birodalom gondolatát valósítja meg az österreichische Idee, amely sohasem nemzeti állammal, hanem mindenkor nemzetisegekből álló állammal számol. Salzburgban tartott österreichische Akademie szerint a keleti németségnek megvan a maga hivatása: kijegecesedési központtá, rendező erővé válni a Duna-medencéjében. Ilyen módon megindítója lehet Európa helyes újjászervezésének. Schuschnigg kancellár úgy tekinti Ausztriát, mint a nyugati kultúra közvetítőjét és hídját, mint az európai béke egyik biztosítóját. Dr. A. Klotz „Österreichs Lebengesetz" című értekezésében hangsúlyozza, hogy az osztrák eszme lényeges része a béke biztosítása nemcsak saját országuk, hanem Európa békéje érdekében is.

Mindezekből kialakul előttünk Ausztria szűkebb értelemben vett hivatása: állama területén nemzetközi békét teremteni, ezáltal kiindulóponttá válni az európai rendezés érdekében, előmozdítani a béke megerősödését, összekötő hídul szolgálni a különböző néptörzsek között, és közvetíteni a nagy nyugati államok, főleg a germánság keresztény kultúráját. Hogyha ezeket a gondolatokat tekintjük, önkéntelenül is felmerül előttünk a magyar nemzet szentistváni hivatástudata. Hiszen mi is ezer éven keresztül azért éltünk, azért szenvedtünk sokszor, hogy a keresztény kultúrának közvetítői legyünk, békét és rendet tudjunk teremteni Európának ezen a területén, a magunk keletibe oltott nyugati egyéniségével iparkodtunk az ellentéteket kiegyenlíteni, Európa keresztény kultúráját kelet felé, főleg a Balkánra közvetíteni. A szentistváni magyar gondolat mindenkor a béke, a népek összekapcsolásának a szolgálata. Az első szent király végtelenül bölcs intézményei révén kultúrát teremtettünk, rendező tényező és erkölcsi erő voltunk a Duna-völgyében. Szent István birodalmi gondolatával mindenkor összefért a nemzetiségi türelem, összefér vele a modern helyes értelemben vett federatív gondolat is. Szent István király Intelmeiben a külföldről betelepülők számára szíves befogadást ajánlott,, mert ezek sokféle kultúrát hoznak az ő magyar népének okulására és gazdagítására. Mint Erdélyi László írja a magyar Szent Korona jelentőségéről szóló értekezésében (Korunk Szava, 1937. III.), Szent István mintául Rómán kívül hivatkozhatott volna a sokoldalú görög kultúra egyiptomi, szíriai, kis-ázsiai eredetére. Bethlen István ez évi Szent István-napi cikkében kifejti, hogy a Szent Király birodalma a Kárpátok medencéjében élő népeknek módot ad arra, hogy saját nyelvük és szokásaik mellett boldogulhassanak federalisztikus összefogás mellett, összefogván a népeket közös védelemre a hatalmas szomszédok ellen, valamint közös európai kultúrmunkára, tiszteletben tartva mindegyik nemzeti birtokállományát. Nem nyelvi, hanem lelki asszimilációt jelent Sztent István birodalma. Íme Ausztria és Magyarország milyen hasonló eszmei tartalomból táplálkozik.

De van mindkét ország történelmi tudatának szélesebb iránya is. Úgy Ausztria, mint Magyarország érzi, hogy saját területén és közvetlen szomszédságán túl megvan a maguk Gondviselés adta küldetésük. Ez a tágabb értelemben vett küldetéstudat, mindkét népnél rendkívül nemes elgondolásból fakad. Az Úr Istennek minden néppel megvan a maga célja, kell, hogy küldetést töltsenek be egész Európa, az egész emberiség életében a Teremtő örök tervei szerint. A tágabb értelemben vett osztrák hivatástudatot a szentbirodalmi gondolat újjáéledésében jelölhetjük meg. Miklas szövetségi elnök a linzi katolikus napon kifejtette, hogy hazája hivatásának tekinti érdemben hozzájárulni Európa kulturális és lelki egységének újraépítéséhez. Muckermann Frigyes, a jeles német író a germánság történelmi érdemének mondja, hogy a szentbirodalmi gondolatnak letéteményese lett, Róma-Aachen és Bécs vonal mutatják a történelmi irányt. Dietrich von Hildebrandt értekezéseiben és előadásaiban kifejti, hogy a római Szentbirodalom supernationális volt. Cél a kereszténység, a béke és a kultúra védelme. Ausztria főhivatása a nemzetekfeletti birodalmi gondolat továbbvitele. A létesítendő Sacrum Imperium nem lehet imperialisztikus. Benne federalisztikus gondolatok érvényesüljenek. A közelebbi forma a modernizált monarchia, a távolabbi a keresztény kultúrájú népek európai összefogása etikai alapon a bolsevista, hitlerista stb. veszélyekkel szemben. Schuschnigg Párizsban tartott beszédében azt mondja: Ausztria az univerzalizmus nagy princípiumának örököse lett, amelyen egykor a Szent Birodalom nyugodott. Egyik cikkében pedig olvassuk: Az osztrákok megőrizték az európai népek a kereszténységre alapított egységes társaságának alapgondolatát. Ugyancsak Schuschnigg szokott beszélni Ausztria európai szelleméről. Ausztriában az európai lelki közösségbe vetett hit legalább is rejtve mindenkor megmaradt. Coudenhove-Calergi gróf, Wladimir d'Ormesson, néhai Dr. H. Mataja szükségesnek tartják egy nyugat-európai államszövetség létrehozását, a nyugati kultúrával átitatott népek összefogását, és ebben jelentékeny szerepet szánnak Ausztriának. Hanz Eibel: Vom Sinn der Gegenwart, Robert John: Europa als Reich-Gottes Frage című műveikben hangsúlyozzák a szentbirodalmi gondolat szükségességét. Ezen gondolat nem lehet a múlté, hanem sokkal inkább a jövő gondolata kell, hogy legyen. Hugo Rahner S. J. innsbrucki egyetemi tanár az 1935. évi salzburgi nyári egyetemen részletesen kifejtette Ausztria Reichsmissióját. Ez az újjáalakítandó Szent Birodalom sokak felfogása szerint a nyugati, illetőleg közép-európai keresztény népeknek mindenekelőtt kulturális és etikai közössége legyen. Ezen közösség azután mindinkább gazdasági és politikai érdekközösséggé is fejlődhetne ki. Baron Kettenburg: Österreichs geschichtliche Sendung című értekezésében (Christlicher Ständesstaat) megállapítja, hogy Ausztria marad a régi nemzetekfeletti gondolatoknak tulajdonképeni hordozója. A Szt. Birodalom felbomlása után is megőrizte a supernacionális birodalmi egységnek alapgondolatát. Mindezekből az adatokból látni lehet, hogy Ausztriában újra támad a Nagy Károly-i, a Dante-i birodalmi gondolat: szükség van nagy középeurópai és keresztény nyugati összefogásra, szükség van [a] Nyugat szellemi és lelki egységének létrehozására, kulturális és politikai együttműködésre a keresztény európai művelődés diadalra juttatása érdekében. Ausztria feladatának tekinti ennek az eszmének fennen hirdetését, és kiindulópontja akar lenni Európa kulturális és szellemi újjászületésének, hirdetni akarja a szentbirodalmi gondolat nagy jelentőségét.

S ha most a szentistváni hivatástudatot annak szélesebb formájában tekintjük, akkor hasonlói gondolattal találkozunk. A magyarság missziós gondolata szintén egyetemes jellegű, bár nem annyira nyugati, hanem inkább keleti irányú. Gondoljunk csak az Anjou-k déli és keleti politikájára, vagy arra, hogy a szentlászlói hódítások egyúttal a kereszténységnek és a nyugati, kultúrának voltak missziós területei. Magyarország mindenkor [a] Nyugat védőbástyája volt. Aeneas Silvius Magyarországot propugnaculum ac antemurale cristianitatis-nak: [a] Nyugat védőpajzsának nevezi. A szentistváni államszemléletnek lényegéhez, missziójához tartozik, hogy a keresztény monarchikus gondolatot a Kárpátok medencéjén túl is terjesszük. Európai missziónk [a] Nyugat kultúrájának védelme. Ezt a szentistváni missziós tudatot az utóbbi időben mind örvendetesebben értik meg már idegenek is. Megértik, hogy Szent István gondolata - kulturális és közép-európai jellegénél fogva - az egész nyugat-európai kereszténységé. Az európai egyensúly megteremtése nem lehet közömbös más államok számára sem. A lengyel Halecky, a spanyol Herrera, a francia Delos és Claudel, az olasz Dalia Torre, az osztrák Zessner és Heilig, a Christlicher Ständdesstaat gárdájának szellemi vezére, Dietrich von Hildebrandt egyaránt kifejezést adtak azon nézetüknek, hogy a szentistváni gondolatnak ezer éven keresztül teljesített nagy közép- és kelet-európai missziója nem szűnt meg napjainkban sem. Ez az eszme egész Nyugat-Európának jelent erkölcsi erőt.

Miként az osztrák, úgy a magyar missziós tudat is tágkörű, az előbbi inkább Nyugat felőli összekötő, birodalmat újjáélesztő, az utóbbi Kelet felé védő, missziós és harmonizáló. Céljuk [a] közös keresztény kultúr-Európa szolgálata. A politikai eszmék hasonlósága a célok közössége az osztrák és magyar együttmunkálkodásnak és a közös szebb jövőnek nagyjelentőségű biztosítékai.

In Duna Népe, 3. évfolyam, 10. szám (1937), 3-5.

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters