Márai Sándor: Opus 11.624/1928 (1929) |
|
2021.01.25. 12:54 |
|
1928 novemberében, ahogy felelőtlenül és indolensen éltem a világban, váratlanul abba a kellemetlen helyzetbe kerültem, hogy be kellett bizonyítanom létezésemet, be kellett bizonyítanom azt, hogy élek. Nem kell különösebben magyaráznom, hogy ez a legnehezebb filozófiai feladatok egyike, mely már a görög gondolkozóknak is komoly fejtörést és sok nehézséget okozott, s Anaximandros, Pherekydes, Herakleitos, Sokrates és Plató is jórészt hasztalanul iparkodtak és fáradoztak a megoldásán. Szóval egy okirat szükségessége merült fel, ami bizonyítja, hogy de facto élek és itt élek Pesten, de facto. (Ezt az ügyvéd mondta, akihez elmentem tanácsértm hogy "de facto"; mikor kimondta, büszkén nézett reám, magam is elégedetten néztem vissza, s többször elismételtük a tárgyalás folyamán, hogy de facto.)
|
 |
Magyary Zoltán: A szociális vármegye (1941) |
|
2021.01.25. 07:10 |
|
I. A magyar közfelfogás a XIX. században, hasonlóan a többi kontinentális államokhoz, a közigazgatással szemben támasztható legmagasabbrendű követelménynek a közigazgatás jogszerűségét tekintette. Ebben a szellemben nevelték az egyetemen, ezt követelte a parlament, amelynek tagjai közt vezetőszerepet játszottak ebben az időben az ügyvédek, és ezt hangsúlyozta a közigazgatási bíróság felállítása is, amelyre nálunk 1896-ban került sor.
|
|
Magyary Zoltán: Az államtudomány új problémái (1935) |
|
2021.01.24. 22:23 |
|
Magyary Zoltán egyetemi tanár a Magyar Jogászegylet közgyűlésén, 1935. évi december hó 14-én a fent megjelölt címmel előadást tartott. A nagy érdeklődéssel kísért előadás gondolatmenetét a következőkben ismertetjük.
|
|
Teleki Pál: Előszó Salazar "Békés forradalmához" (1941) |
|
2021.01.24. 10:04 |
|
Oliveira Salazart én kértem, hogy engedje meg magyarra lefordítanunk ezt a könyvét. Fontosnak tartottam, hogy a magyarság is ismerje meg közelebbről ezt a nagy és komoly férfiút és következetes országépítő munkásságát. Fontosnak tartottam, hogy a világnak ebben a nagy átalakulásában, a magunk nagy feladatai előtt állva, minél több ország és nemzet párhuzamosan hasonló problémáit, törekvéseit és egyaránt vezérférfiait és irányító munkásságukat ismerje meg a magyarság.
|
|
Othmar Spann: Az univerzális állam (1932) |
|
2021.01.24. 00:04 |
|
Othmar Spann e tanulmánya nemrégiben jelent meg a német könyvpiacon, és az elgondolása szerinti rendi állam népszerű ismertetését tartalmazza. A magyar fordítás jogát a Korunk Szava kapta meg. Azzal bocsátjuk olvasóink elé az érdekes tanulmányt, hogy annak nem minden megállapításával értünk egyet. Különösen áll ez Spann-nak a demokráciáról vallott álláspontjára, mely Magyarországon még külön nem kívánt félreértésekre is adhat alkalmat.
|
|
T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje (1939) - II. rész |
|
2021.01.23. 22:22 |
|
Második fejezet
Tételem úgy fogalmazhatnám meg egyszerűen, hogy a liberális, negatív beállítottságú társadalom vagy a fokozatos hanyatlás felé tart, amely megállíthatatlan, vagy pozitív reformokat hajt végre (valamilyen katasztrófa hatására vagy anélkül), s nagy valószínűséggel kifejezetten szekuláris jelleget ölt magára. Ezt a szekuláris társadalmat nem kell feltétlenül valamely múltbeli vagy jelenlegi rendszerrel összevetnünk ahhoz, hogy előre tartsunk tőle: az angolszászok, úgy tűnik, nagyobb hajlandóságot mutatnak vallásuk felhígítására, mint a többi faj. Ha azonban a fent vázolt kilátások egyike sem elégít ki bennünket, kizárólag egy pozitív keresztény társadalomban bízhatunk. E harmadik lehetőség csupán azok számára áll nyitva, akik egyetértenek a jelenlegi helyzet megítélésénben, vagyis kárhozatosnak tartják a mélyreható szekularizálódási folyamat következményeit, még akkor is, ha magának a kereszténységnek a továbbélését nem tekintik különösebben fontosnak.
|
|
T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje (1939) - I. rész |
|
2021.01.23. 19:02 |
|
Előszó
A három előadást, amelyeket itt – némi javítás és átdolgozás után – nyomtatott formában is közreadok, 1939 márciusában a cambridge-i „Master and Fellows of Corpus Christi” kollégium meghívására tartottam a Boutwood Alapítvány jóvoltából. Szeretném kifejezni hálámat a „Master and Fellows”-nak ezért a megtiszteltetésért és kiváltságért. Jegyzetekkel akkor egészítettem ki a szöveget, amikor előkészítettem őket a kiadásra.
|
|
Teleki Pál: Az igazi tisztviselő (1941) |
|
2021.01.22. 17:57 |
|
A VII. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepélyes megnyitása 1941. évi március hó 3-án
A Belügyminiszter Úr felkért arra, hogy nyissam meg a VII. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamot, s ezt ezennel megnyitom. Arra is felkért a Belügyminiszter Úr, hogy bevezető előadást tartsak, s hogy bevezető előadásként a „vezetésről“ szóljak. Tehát erről a témáról fogok néhány szót mondani: a vezetésről - ami természetesen nem tévesztendő össze a vezérkedéssel.
|
|
"Ezen a földön mindig egy darab Európa élt" |
|
2021.01.19. 08:47 |
|
Az Egyesült Keresztény Liga 1943. március 6-án a Pesti Vigadó nagytermében Virraszt a magyar lélek jelszó alatt rendezett "nemzetpolitikai előadóestet". A szervezők az előadóest teljes bevételét a világháborúban harcoló családfőket nélkülözni kénytelen "honvéd-családok felsegítésére" indított akció javára ajánlották fel. A rendezvény történéseit korabeli sajtóorgánumok segítségével rekonstruáljuk.
|
|
Vladár Gábor: Történelmi idők (1943) |
|
2021.01.18. 19:59 |
|
Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek az 1943. évi szeptember hó 19. napján Nagyváradon tartott közgyűlésén elmondott elnöki megnyitó beszéd.
Azóta, hogy első szent királyunk emlékezetének ünneplésére Székesfehérvárt tartott közgyűlésünkről az 1938. évi szeptember havának utolsó napjaiban a vihar előtti nyomasztó hangulatban szerteoszlottunk, az eltelt öt év alatt szinte naponta halljuk és olvassuk, hogy történelmi időket élünk. Alkalmasint azt a gondolatot kívánják ezzel kifejezni, hogy a történéseknek abba a végtelen sorozatába, amelyből a történelem fonala sodródik, korunk eseményei feltűnő szálként fognak belefonódni.
|
|
Balás Károly: Rend és szabadság (1939) |
|
2021.01.18. 18:28 |
|
1. Nagy történelmi fordulatok, válságos idők gyakran ingatják meg nemcsak egyesek, hanem a közvélemény ítéletét is. A mások sikereinek a példái gyakran váltanak ki utánzási vágyat a mások életformái és intézményei iránt, és lekicsinylést, meg nem becsülést a magunk talaján termett, a mi természetünknek és szükségleteinknek megfelelő intézményekkel szemben.
|
|
Kornis Gyula: Az örök Széchenyi (1941) |
|
2021.01.18. 08:07 |
|
Kossuth Lajos 1840-ben Pest vármegye gyűlésén Széchenyit «a legnagyobb magyarnak« nevezi, s két év múltán a Kelet Népének heves támadásaira írt Feleletéhen ugyanezt a legmagasabbra értékelő jelzőt megismétli. Széchenyi történeti jelentősége és nagysága már akkor bármilyen hevületű személyes vita fölött áll. A sok fényes és gyászos fordulatú letűnt század óta Széchenyi mindmáig - s talán mindörökre - a legnagyobb magyar.
|
|
Oswald Spengler: A gépkultúra emelkedése és vége (1931) |
|
2021.01.15. 09:16 |
|
1.
A felfegyverzett kéz "kultúrája" hosszú lélegzetű volt, és kiterjedt az egész emberi fajra. Azonban a beszéd és a vállalkozás kultúrái (több ilyen, egymástól tisztán megkülönböztethető kultúrát ismerünk), - az egyén és a tömeg között kezdődő lelki ellentét kultúrái - az uralomvágyóvá kifejlődött "lélek" és a lélektől legyűrt világ kultúrái az emberi világnak csak kis részére terjedtek ki, és ma, néhány évezred után, réges-régen mind elmúltak és elporladtak. Akik ma "vad népeknek", "primitíveknek" nevezünk, maradékai az egykor élő anyagnak, romjai az egykor lélekkel telített formáknak; salak, melyből a jövendőnek és az elmúlásnak minden parazsa kiégett.
|
|
Vámbéry Rusztem: Szent Johanna és a kuvasz (1936) |
|
2021.01.15. 08:56 |
|
Ha a „nemzeti" fogalma minden vitát kizáró szabatossággal meg lenne határozható, sokkal könnyebben útját állhatnók a nacionalizmus és sovinizmus néha komikus, de mindig veszedelmes féktelenségének. Noha nemzet alatt mindenütt az állam polgárainak összességét szokták érteni, a nemzeti fogalmához ezzel nem mindig jutunk közelebb. Angol jog szerint minden brit területen született ember brit állampolgár, tekintet nélkül származására, anyanyelvére, nevelésére, amiből természetesen még nem következik, hogy a londoni East-End- ben, orosz zsidó szülőktől származó gyermek szükségképpen az angol nemzeti eszmének képviselője. Viszont Dante Gabriele Rossetti, ámbátor buja miszticizmusát Dante inspirálta, még akkor is angol festőnek és költőnek számítana, ha atyja véletlenül néhány évvel később költözött volna Londonba, és joggal, mert szonettjeit az angol nyelv ereje és formatökéletessége emelte Shakespeare és Wordsworth versenytársaivá. Hogy azonban sem a származás, sem a születési hely nem döntő, annak éppúgy bizonyítéka Napóleon, mint a francia, vagy Disraeli, mint az angol imperializmusnak és egyszersmind az angol nemzeti szellemnek egyik legjellegzetesebb kifejezője.
|
|
Vámbéry Rusztem: Justitia gázmaszkban (1937) |
|
2021.01.14. 18:26 |
|
Valóban csak szóhasználat kérdése, hogy egy pápua törzsfőnök parancsait jognak nevezzük-e? Majdnem félszázada, hogy Albert Hermann Post és Josef Kohler idejében, divatban volt az „etnológiai" jogtudomány, amely kezdetleges társadalmak szokásaiból, spenceri módszerrel, messze- és mélyreható következtetéseket vont le. Közelebb jutottunk-e ilyképp a jog fogalmának szfinxjéhez, azt nehéz eldönteni, de hogy a jog akár mint elvont fogalom, akár mint élő szabály, etikai természetű, az iránt alig lehet kétség. Föltehető, hogy azok a géniuszok, akik a jogbölcsészet mennyországában (Jhering: Scherz und Ernst. 310.) álmodozzák örök életüket, értetlenül fogadják, ha jognak keresztelik, ami ennek ellentéte. Ebből az elysiumból jelenti tudósítónk a következő beszélgetést.
|
|
Pongrácz Kálmán: A népi és európai gondolat küzdelme a magyarságban (1936) |
|
2021.01.13. 12:50 |
|
A nemzetek élete, fejlődése és fennmaradása térbeli elhelyezkedésüktől, lelki és szellemi hajlamaiktól és végül az idő, vagy más szóval a történelem előre teljes mértékben soha ki nem számítható esélyeitől függ. A térbeli, lelki és időbeli élmény, ha huzamosabb időn keresztül - zárt népi és földrajzi kereteken belül - érvényesül, megfelelő jellemet fejleszt ki az illető népben. S a nép földrajzi elhelyezkedése, kulturális beállítottsága és időbeli jelentősége döntő befolyást gyakorol politikai életének kialakulására is. Nagy Frigyes ama tétele, hogy „mindenki a maga módján üdvözül” - elsősorban a politikában érvényes. Ha a nemzetek és államok élete - szomszédaikhoz való viszonyukban - nem lenne annyira kuszált és összetett, mint manapság az apró nemzeti államokra szabdalt Európában, úgy a fejlődésüket biztosító politika irányát biztos kézzel mindig ki lehetne jelölni. Mivel azonban a népek élete egy időben több oldalról is veszélyeztetve szokott lenni, s a politika művészete eszerint nem más, mint sorrend-készítés e veszélyeket elhárítani hivatott módszerek között -, érthető, hogy az egyes nemzeteken belül is megoszlik a vélemény a politika vagy az elsajátításra érdemesített kultúra követése tekintetében.
|
|
Eric Voegelin: A modernitás vége (1952) |
|
2021.01.12. 12:17 |
|
I.
Hobbes a theologia civilis hiányában látta a válság forrását a puritán krízis idején. A polgárháborúban részt vevő különböző csoportok olyannyira igyekeztek azon, hogy a közrend a megfelelő transzcendens igazságot tükrözze, hogy mindeközben a társadalom egzisztenciális rendje csaknem a harc áldozata lett. Mindez alkalmat adott arra, hogy újra felismerjék azt, amit Platón már egyszer megfogalmazott: a társadalomnak egy rendezett kozmionként, a kozmikus rend mintájára kell működnie, mielőtt megengedhetné magának azt a luxust, hogy a lélek igazságát is reprezentálhassa.
|
|
Széchenyi-staféta |
|
2021.01.11. 19:33 |
|
Bár a reformkor szimbolikus kezdetének 200. évfordulójára még várnunk kell egy keveset (egészen pontosan négy évet), ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legnagyobb magyar 230 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Annak 150. évfordulóján, az 1941-ben celebrált Széchenyi Emlékévben is zajlottak említésre méltó események. Példának okáért az alábbi is.
|
|
Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata (1922) - Részlet |
|
2021.01.11. 15:18 |
|
Tagányi Károlynak, a hazai gazdaságtörténet alapítójának és mesterének hálás ragaszkodással ajánlja a szerző.
Előszó
Nem szándékom sem a szőlőművelésnek és bortermelésnek, sem a borkereskedésnek történetét adni. Célom inkább teoretikus: bemutatni azon hatást, melyet lelki tényezők, faji, öröklött sajátságok gyakorolnak a gazdasági életre, holott a mi közönségünk, főként annak egyoldalúan, materiálisan orientált része hajlandó a gazdasági élet jelenségeit tisztán anyagi processzusokra, nem pedig lelki tényezőkre vezetni vissza. Ez utóbbi felfogás elavult volta nem ismeretlen azok előtt, kik figyelemmel kísérték a német gazdaságtörténet újabb kutatásait, melyek például a kapitalizmus anyagi jelenségét itt vallástörténeti tényekből (puritanizmus szelleméből), ott faji összefüggésekből (a zsidóság hatásából) magyarázzák. Mivel azonban joggal feltehettem, hogy ez újabb szakkutatások ismeretlenek közönségünk előtt, ezért látszott szükségesnek jelen munka első fejezetében a teoretikus vonatkozású problémát és a megértéshez szolgáló fogalmakat közérthető módon tisztázni.
|
|
Mustra óév végén megjelent tanulmányokból |
|
2021.01.11. 07:52 |
|
A mögöttünk hagyott, a legnagyobb jóindulattal is eklektikusnak nevezhető esztendő végén számos érdekfeszítő írás jelent meg az állam- és jogtudományok terrénumában.
|
|
|
Tovább…
