Teleki Pál: Az európai szellem jelene és jövője (1934) |
|
2021.04.21. 08:13 |
|
Ez a szöveg megjelent franciául, némileg más szerkezettel a "L'avenir de l'esprit européen" című kötetben (Paris, 1934, Institut International de Coopération Intellectuelle), 90-100. és 263-267. oldal.
|
 |
Kállay Miklós: Magyar célok és feladatok a világháború negyedik évében (1943) |
|
2021.04.20. 08:00 |
|
Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök beszéde 1943. május 29-én a székesfővárosi és Pest vármegyei MÉP-szervezetek választmányi gyűlésén.
|
|
Lovász János: A közigazgatás és az államcél viszonya (1944) |
|
2021.04.19. 15:27 |
|
A közigazgatás tartalmi átalakulása
I. Ha a közigazgatás és az államcél közti összefüggést akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt a két alapfogalmat kell tisztázni. Mivel egy teljesen részletes fogalommeghatározás már maga is kritikai kiindulópontul szolgálhat, és az összes további következtetések értékét leronthatja, olyan meghatározást kell adni, amelyet általában mindenki elfogad, csak bővít, vagy szűkít, de azért a differencia specifica-t is magában foglalja.
|
|
Kovrig Béla: Új rendiség felé (1934) |
|
2021.04.19. 12:27 |
|
Új medret, új ágyat váj magának a közületi élet a társadalmi fejlődés végzetszerű folyamatában. Megváltozott a társadalomnak szerkezete, szelleme, összetétele, politikai életformájáról alkotott felfogása. Egyetlen társadalmi tény maradt örök változatlanként egy és ugyanaz: az ember a maga sajátos természetével.
|
|
Albrecht Ferenc: Nemzet és állam (1935) |
|
2021.04.14. 07:52 |
|
Új eszmék új világot teremtenek a régi helyén, és lassan - de már felismerhetően - kezd kibontakozni a XX. század világképe, amely elütő lesz mindattól, amit a XIX. század boldog optimizmusa a társadalmi együttélés törvényei gyanánt felismert, de semmiben sem fog különbözni a politikai tudomány megismerésében a világtörténelem gyorsan lepergő századaiból leszűrődött államismeretektől.
|
|
Somló Bódog: Machiavelli (1921) - II. rész |
|
2021.04.13. 10:17 |
|
Machiavelli műveinek legértékesebb részeit azok teszik, amelyekben a régi Róma nagyságának okait fürkészve, a történelem e leghatalmasabb példájából von le tanulságokat a politika számára. Nem győzi csodálni azokat a nagy időket, amelyek annak az uralmát mutatják, amit ő virtu-nak nevez. (Elmélkedések 2. könyv, bevezetés.) Persze tudnunk kell, hogy Machiavellinél a virtu szó «teljesen elvesztette az erény szó keresztény értelmét, a római virtus-éból pedig csak azt tartotta meg, ami bátorságra, szellemi képességre és annak személyes kitűnőségére alkalmazható, ki célját elérheti, bárminő is legyen az». (Symonds: Renaissance Olaszországban, I., 84.)
|
|
Somló Bódog: Machiavelli (1921) - I. rész |
|
2021.04.13. 08:41 |
|
Machiavelli neve - egyike azoknak, amelyeket az emberiség nem felejt el többé - napjainkban megint egyszer különösen aktuálissá vált. Concha Győző már a világháború elején megállapította a machiavellizmus újraéledését. (Budapesti Szemle, 1914. november) S csakugyan, a világháború Flórenc titkárának eszmevilágában mozgott, legfeljebb gigászi arányaival haladva meg a Principe méreteit. A háború utáni események is csak megerősítik Concha diagnózisát. S főleg a mi külön magyar tragédiánk nagyon is a Machiavelli recipéi szerint folyt le és folytatódik. Így nekünk, akiknek politikájában minden más inkább volt, csak machiavellizmus nem, van okunk rá Machiavelli iránt érdeklődni.
|
|
Kardeván Károly: Eötvös és Madách társadalomszemlélete (1947) |
|
2021.04.12. 15:35 |
|
Nagyon régi szálakhoz fűzök újakat: Eötvös és Madách című dolgozatomhoz az alábbit. [1] Akkor, régen nagy élmény volt számomra, mennyire lelki rokonok Eötvös és Madách. Igaz, tettem hozzá, hogy világnézetük sok egyezését már magában véve az is érthetővé teszi, hogy kortársak - Eötvös tíz évvel idősebb Madáchnál -, s Eötvösnek Madáchra való hatását valószínűvé teszi az a körülmény, hogy Eötvös már befutotta költői pályáját, s mint gondolkodó is delelőpontján állott, mikor Madách hosszas tapogatózás után megtalálta azt a formát, melybe úgyszólván lelke egész gazdagságát beleöntötte.
|
|
Varga László S. J.: Közigazgatástudomány és államreform (1938) |
|
2021.04.12. 11:46 |
|
Marx volt az első, aki meglátta az újkori gazdasági fejlődés és a jogrend szoros összefüggését és kölcsönös egymásra hatását. Ebben vélte felfedezni az okát minden forradalomnak is, amely szerinte akkor lesz elkerülhetetlen, amikor az uralkodó társadalmi rendszer és joggyakorlat nem tart lépést a a termelési módszer fejlődésével, s annak kihasználását akadályozza. Bármennyire át is kell értékelni Marxnak e tételét, annyi feltétlenül igaz marad belőle, amennyit a tények igazolnak. A katolikus társadalombölcselet a maga sajátos metafizikai nézőpontjából vizsgálva a kapitalista gazdaság és liberális államszervezet kapcsolatait, bizonyos mértékben hasonló megállapításra jutott, amint Brauer, Nell-Breuning és Gundlach idevágó tanulmányaiból kitűnik.
|
|
Palotás Zoltán: A geopolitika és az államtudományok felfrissítése (1943) |
|
2021.04.12. 10:42 |
|
A „német geopolitikának“ nagy gyakorlati jelentősége van. A geopolitika nem száraz és meddő, „elvont tudomány“, hanem végtelen fontos és nálunk hiányzó, gyakorlati ága a modern államtudománynak, melynek meghonosítására, oktatásának bevezetésére nekünk, magyaroknak, kétszeresen szükségünk van.
|
|
Egyed István: Reformra szorul-e a magyar alkotmány? (1935) |
|
2021.04.07. 18:37 |
|
Az alkotmányok sorsa is ki van téve a világáramlatoknak. A művelt emberiség mozgalmai: új szellemi irányzatok előtörése, világháborúk, forradalmak és megújhodások vagy teljesen elsöprik a meglevő alkotmányokat, vagy legalább reá nyomják bélyegüket azokra. Az alkotmányok születnek, élnek és virágzanak, hanyatlanak és pusztulnak.
|
|
Szvatkó Pál: Érsekújvári utópia (1937) |
|
2021.04.06. 17:49 |
|
Melegítő tavaszi nap fürdette a síkságot, amikor úgy tíz-húsz év múlva kiszálltam az új érsekújvári pályaudvaron. A szép előcsarnokban barátaim fogadtak, magyar fiúk, akiket a prágai egyetemről ismertem, vagy a szolvenszkói Magyar Végrehajtóbizottság üléseiről, s most itt telepedtek le, a gazdagodó városban.
|
|
Krisztics Sándor: A magyar nemzeti öntudat (1942) |
|
2021.03.30. 09:03 |
|
1942. március 24-én tartott „Ad astra” előadás a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen.
„A nemzeti öntudat ad létjogot az államoknak. Ez a raison d'être minden állam számára. A nemzeti öntudat minden állam fennállásának leghatalmasabb emeltyűje” — állapította meg Beöthy Ákos „A magyar államiság fejlődése és küzdelmei” című nagyszabású munkájának előszavában (I. rész, L kötet, XIX. lap), mintha művét e tételének igazolása végett írta volna meg.
|
|
Magyary Zoltán: Társadalmi kérdések (1920) |
|
2021.03.29. 08:19 |
|
I. Mindkét forradalmunkat évekkel, sőt évtizedekkel megelőzte egy tervszerű sajtóhadjárat - értve alatta nemcsak a napisajtót, hanem a tudományos és szépirodalmat is -, amely céltudatosan támadott minden intézményt és minden addigi tekintélyt, és tudományosság látszatával bíró igazolására törekedett támadásainak.
|
|
Öreg János: Állameszmények (1897) |
|
2021.03.26. 09:40 |
|
Az állameszmények az államcél elméletekkel függenek össze, mégpedig úgy, hogy a jelennél jobb azon állapotot, melyet a célelmélet csak általánosságban fejez ki, az eszmények részletesen kidolgozott képben tükröztetik vissza. Ilyen állameszményekkel az ókortól kezdve egészen napjainkig találkozunk, de közülük csak a nevezetesebbekkel foglalkozhatunk.
|
|
Veres Péter: A nemzet mint közösség (1939) |
|
2021.03.25. 08:08 |
|
Az összemberiség kisebb közösségekre oszlik. Függőleges irányban osztályokra s ezen belül rétegekre, vízszintes irányban fajokra s ezen belül nemzetekre. Mindez rég elintézett, rég megismert tény, csak sorrendi zűrzavar volt körülötte.
|
|
Magyary Zoltán: A fasiszta állam kifejlődése (1942) |
|
2021.03.24. 07:56 |
|
Az olasz fasizmust éppúgy, mint a német nemzetiszocializmust, csodáljuk [sic!], de eléggé nem ismerjük. Látjuk az eddigi fogalmakat messze felülmúló teljesítményeiket, de nem vagyunk tisztában azoknak a nyitjával.
A fasiszta Olaszország forradalom útján jött létre, de ez a forradalom vér nélkül vette át a hatalmat, és ugyanígy folyik már több mint 18 éve. Tehát mint forradalom is más, mint amit forradalmon korábban értettünk.
|
|
Angyal Pál: Szabadság és tekintély (1943) |
|
2021.03.23. 07:50 |
|
Írta és a Magyar Rádióban 1943. december 10-én elmondotta Angyal Pál ny. r. egyetemi tanár.
Előadásom célja annak a tételnek bizonyítása, hogy a gazdasági, szellemerkölcsi, kulturális és politikai haladásnak az ember nyugodt, boldog és kiegyensúlyozott életének számos: részint adott és tehát létező, részint szunnyadó és tehát életre keltést váró feltételei között a legjelentősebbek a szabadság és a tekintély. A szabadság, amely megnyitja a gondolkodás, akarás és cselekvés beláthatatlan lehetőségeihez vezető út kapuját. A tekintély, mely fékez, tilt és parancsol s egyben irányít.
|
|
Csekey István: Magyar hősiesség (1942) |
|
2021.03.21. 19:25 |
|
Első ízben mondott vidéki egyetemi tanár emlékbeszédet a Magyar Nemzeti Diákszövetség szokásos október 6-i ünnepélyén a pesti Vigadóban, amelyen a miniszterelnök is buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz. Dr. Csekey István kolozsvári egyetemi tanárnak, a magyar közjog professzorának beszédét az alábbiakban közöljük.
|
|
Teghze Gyula: A társadalom, az állam és a jog elmélete (1924) - Részlet |
|
2021.03.19. 09:38 |
|
Az állam ismerettana
Az állam jellegének megállapításánál nem arra, mint közösségre, hanem annak uralkodó minőségére fektettetik a súly. Annak, mint uralkodó közönségnek, lényege jellemeztetik itt.
98. § Az állam jellege
Az állam különböző felfogása. 1. Az állam a közönség egy faja. Épp úgy, mint amaz: pszichikai alakulat.
Az államot szellemi egésznek tartva, azt különbözőképp fogják fel. Majd puszta viszonynak tekintik, majd bizonyos célra szolgáló intézménynek tartják, végül egyéniséggel bíró lénynek vélik.
|
|
|
Tovább…
