Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update
Update : Teghze Gyula: A társadalom, az állam és a jog elmélete (1924) - Részlet

Teghze Gyula: A társadalom, az állam és a jog elmélete (1924) - Részlet

  2021.03.19. 09:38

Az állam ismerettana

Az állam jellegének megállapításánál nem arra, mint közösségre, hanem annak uralkodó minőségére fektettetik a súly. Annak, mint uralkodó közönségnek, lényege jellemeztetik itt.

98. § Az állam jellege

Az állam különböző felfogása. 1. Az állam a közönség egy faja. Épp úgy, mint amaz: pszichikai alakulat.

Az államot szellemi egésznek tartva, azt különbözőképp fogják fel. Majd puszta viszonynak tekintik, majd bizonyos célra szolgáló intézménynek tartják, végül egyéniséggel bíró lénynek vélik.


A) Az államviszony: a) uralmi viszony.  2. Az első felfogás, mely puszta viszonynak tekinti az államot, az uralmi teória.

Hatalmi viszonyok megtestesülése lenne ez: alá- és fölérendeltség viszonyát mutatná.

Ezen felfogás szerint úgy a terület, mint az állam polgárai uralom tárgyai lennének: a felségjogok az uralomban foglalt jogosítványoknak felelnének meg; a kormányzat és közigazgatás pedig a hatalom gyakorlása lenne.

Szociálpszichológiai szempontból az akaratok pszichológiáját eredményezné e tan; azt, hogy bizonyos, különös tulajdonságokkal bíró, vagy kiváltságos helyzetben lévő egyének akarata a többiek akaratát dominálná, s ez alapon bizonyos, az egyének akaratán alapuló összeműködés létesülne.

3. A másik tan, mely szintén e felfogás körébe tartozik, az, mely az államot kötelmi viszony eredményének tekinti. A természetjogi, szerződéstani felfogás tartozik ide.

b) Kötelmi viszony. E tan szerint az egyesek egymással szerződést kötnek: államalapítási szerződés ez. Majd szintén szerződés útján egy főhatalmat létesítenek, s egy harmadik szerződés: alávetési szerződés által magukat ezen főhatalomnak alárendelik.

c) Családi viszony. 4. Szintén viszonynak, de családi viszonynak tekinti az államot a patriarchális teória, mely az államot a család kibővítésének tartja, s így benne ugyanazon jelenségeket látja, melyek a családban előfordulnak.  - Az államfő itt a családfő utódja; az állam kormányzása megegyezik a család igazgatásával.

5. Egy másik csoportja a felfogásoknak az államot állapotnak, berendezésnek, intézménynek tartja.

B) Az állam: intézmény. Ez álláspontra utal az állam elnevezése: "il stato", "l' état", "der Staat" is.

6. Még inkább előtérbe lép ezen felfogás azoknál az íróknál, akik az államot az uralom, a kizsákmányolás szervezetének tartják, mint Hallernél, akinél az állam a természeti állapotban mutatkozó egyenlőtlenségnek megtestesítése, avagy Gumplovicznál, kinél az a fajok harcainak eredménye, s a győző törzs uralomkifejtésének eszköze, végül a szocialistáknál, akiknél az állam az elnyomott és kizsákmányolt osztály fékentartására szolgáló szervezet az uralkodó osztály kezében. [1]

C) Az állam: személy. 7. A harmadik csoportba azok a tanok tartoznak, amelyek az államot egyéniséggel, tudattal és akarattal bíró lénynek tekintik.

Az állam jellemző vonása e felfogás szerint az, hogy tagjaitól különálló léttel, s ennek megfelelőleg reájuk, az egyesekre vissza nem vezethető tudattal és akarattal bír. Ha mármost a tudattal és akarattal bíró lényeket személyeknek [2] nevezzük, akkor az állam szintén személy, mégpedig tekintettel arra, hogy alkatelemeiként tudattal és akarattal bíró lények, azaz személyek jelentkeznek, az állam mint összszemélyiség lép fel.

8. Az állam e különböző felfogása annak társadalomtudományi jellemzését mutatja. Az állam ezen kívül jogi szempontból is különbözőképp fogható fel. Az állam különböző jogi megítélése azonban - mint láttuk - már a jogászat, a jogtudomány körébe tartozik.

99. § Az állam rendeltetése

Az államcél eltérő felfogásai. 1. Az állam rendeltetése, objektív célja tekintetében különböző felfogásokkal találkozunk.

a) Az első tan szerint az állam hivatása, úgy maga az állam, mint tagjai célján kívül esik;

b) a másik felfogás szerint az állam egy részének, egy osztálynak szolgálatában áll;

c) a harmadik tan szerint az állam tagjainak érdekeit szolgálja, míg

d) a negyedik felfogás azt hirdeti, hogy az állam célja az egésznek, mint önálló lénynek jóléte.

Míg az első három felfogás az államot eszköznek tekinti, önálló célt annak nem tulajdonít, az utóbbi tan az államot külön lénynek véli, melynek magának van akarata, s így önálló sajátos célja. 

a) Az állam külső erő teremtménye. 2. Az első tant, mely szerint az állam külső erők teremtménye, melyen az ember legfeljebb módosítást eszközölhet, de amelyet meg nem változtathat, a teológiai írók vallják, amennyiben az államot Isten alkotásának tekintik, s amely azután az ő szándékát is szolgálja.

A zsidó állam megtestesítője e felfogásnak, de e tant hirdeti a középkorban az egyház is, mint ahogy ez a nézete a XVIII. század elején fellépő, a restaurációt hirdető íróknak. (Haller, Adam Müller stb.)

E felfogást látjuk fellépni a patrimoniális elméletben is, mihelyt az uralkodót a társadalom felett állónak képzeljük.

b) Az állam egy osztály eszköze. 3. A második felfogás Arisztotelész szerint a romlott államok uralkodó elve. De újabban is többször találkozunk e tannal. Így Gumplovicz a kisebbség uralmát látja az államban, mint ahogy a szocialisták is a tőke uralmának érdekében létesített intézménynek tartják az államot. (Tényleg vannak korszakok az állam életében, melyben az uralkodó közönség a saját önző érdekében fejti ki uralmát. Az állami közönség uralomra jutásának, és uralomról való lehanyatlásának pillanata ez.)

c) Az állam az egyesek boldogulásának eszköze. 4. A harmadik felfogás az államot oly szervezetnek, oly alakulatnak tartja, mely az egyesek boldogulásának, jólétének előmozdítására szolgál. Erre az álláspontra helyezkedik az individualizmus, mely végső célnak az egyént tekinti, de ezt a tant hirdeti a szerződési elmélet is, amely szerint az emberek az államot a közjó érdekében létesítették.

d) Az állam öncélú lény. 5. A negyedik tan szerint az állam törekvése létének fenntartására, saját fennmaradására irányul. Az ókori népek, különösen a görögök és a rómaiak nézete ez, s e népeknél az egyesek a közért magukat fel is áldozták.

Az egyes felfogások bírálata. 6. Teljességében és kizárólagosan a fenti felfogások egyikét sem fogadhatjuk el.

Az állam mindenekelőtt nem külső erők teremtménye, s így nem idegen célok érdekében áll fenn; de azt a tant sem fogadhatjuk el, hogy az állam egy külön részének, egy osztálynak avagy tagjainak, mint egyedeknek érdekében létezne, ezeknek puszta eszköze lenne.

Az állam tulajdonképpeni célja.  7. Az állam - mint láttuk - öncélú; de ezen öncélúsága nem abban áll, hogy csak a saját létét akarja, mert a puszta lét azonos a nemléttel, hanem midőn létezni akar, bizonyos módon kell léteznie, létének meghatározott tartalommal kell bírnia.

E tartalmát pedig az állam tagjainak céljaiból veszi.

Az állam rendeltetésének, tehát objektív céljának meghatározásánál a két utolsó felfogás egyesítendő.

Az állam célja ennek megfelelőleg saját léte fenntartására irányul, de emellett feladata, hogy tagjainak céljait is - amennyiben azok össze nem ütköznek - szintén megvalósítsa.

Míg az első cél feltétlen, s minden államnál, többé-kevésbé azonos jellegű, addig [a] második feladata az államnak változik, s módosul azon közönség életelve szerint, melynek uralkodó alkata a mindenkori állam.

Az első, alakinak mondható célt az állam mindenekelőtt joga, jogrendje által éri el, addig a második vagy anyagi célját közigazgatása által valósítja meg.

*

[1] Friedrich Engels: Der Unsprung der Familie. 1884, 183. lap.  

[2] E kifejezést itt mi nem jogi értelemben vesszük, nem jogok és kötelességek alanyával azonosítjuk.

*

Gárdos József Könyvesboltja kiadása, Debrecen 1924, 258-262.

Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters