Jasztics Béla: A világgazdaság egysége és az európai nagytér (1942) |
|
2021.09.16. 15:30 |
|
A ma élő nemzedék, a két világháború nemzedéke, szinte páratlan történelmi átalakulások tanúja és résztvevője. Míg a múltban egy változás, a történelemnek egy-egy hatalmas fordulója, hosszú évtizedeken keresztül érett a kifejlődésig, de néha egy évszázadon át, két-három emberöltőn keresztül is vajúdott, a közelmúltban és a jelenben - úgy látszik - a technika rohamos fejlődésének hatására, mintha meggyorsulnának az események. Kétségtelen, hogy a gondolatközlés és a forgalmi eszközök gyorsasága összeszűkítette a föld felszínén a távolságokat.
|
 |
Kozma Miklós: A liberalizmus korszaka lejárt (1934) |
|
2021.09.14. 09:42 |
|
Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen T. Felsőház!
Az emberiség történelmi korok fordulópontjain saját helyzetét és jövőjének nagy irányvonalait a történelem tanúsága szerint rendesen csak későn és fokozatosan ismeri fel, s alig veszi észre, hogy a régi élet formáiból újba és másba tolódik át. Még ma is nagyon sokan vannak, akik nem látják vagy kevéssé látják a fától az erdőt, és nem veszik észre, hogy a világháború óta politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt átrendezkedés, illetve új berendezkedés korát éljük, s azok, akik azt hiszik, hogy a mindnyájunk által érzett bajok, nehézségek leküzdése után majd megint folytathatjuk ott, ahol a háború után abbahagytuk, alapos tévedésben élnek.
|
|
Koreszmék országútján – Quo vadis, Európa? |
|
2021.09.10. 10:05 |
|
„Minél idősebbé válok, annál inkább felismerem a korszellem erejét, s annál jobban megrémülök tőle.” (Ernst Jünger)
|
|
Ottlik László: Szent István birodalma az új Európában (1941) |
|
2021.09.09. 10:49 |
|
A szomszédságból fakadó sorsközösségnek alávetett népek között az észszerű, békés és művelődési értékeket teremtő együttélésnek legelső feltétele az, hogy a tér, amelyben élniök kell, észszerű és organikus módon osztassék el ama rendező és rendfenntartó hatalmak között, amelyek az egyes téregységek természetes központjaiban helyezkednek el. Az élettér maga, amelyben a népek élnek, természetes téregységekre, tájcsoportokra tagolódik, s az észszerű térbeosztásnak elsősorban ezekhez kell alkalmazkodnia. Ez másfelől azonban csak akkor lehetséges, hogyha a téregységek természetes központjaiban olyan politikai erőcentrumok élnek, amelyek képesek a maguk szervező gondolatait a természetes téregységek határain belül érvényre juttatni és életben tartani. .
|
|
Ferdinand Ossendowski: Lenin (1930) - Részlet |
|
2021.09.07. 14:55 |
|
XXXV.
Lenin figyelmesen hallgatta az Állatorvosi Intézet igazgatójának a jelentését.
A következtetéseire gondolt, és ezt suttogta magában:
- Iszonyú... Kihívás az egész civilizált világ ellen! Micsoda borzalmas szörnyetegeket hord a föld a hátán! ...
|
|
Lipták László: Duna-völgyi magyar távlatok (1936) |
|
2021.09.07. 10:29 |
|
Annyit, de annyit hallottuk, hogy kicsiny ország és kicsiny inemzet vagyunk, hogy ez a falmelléki megnyilatkozás szinte már mérgező szuggeszcióként hat. Mérgező ez a hatás, mert általa törpe szellemek a történelmi hivatásra rendelt magyar nemzetnek életerőit a maguk törpeségével inficiálják. Ezt az infekciót megakadályozni a népünket vezető értelmiség feladata; őbennük él tovább a történelmi géniusz, amelyet a magyar nemzet egykor ajándékul kapott a gondviseléstől. És olyan időkben, amikor az államalkotó képességekben gazdag nemzetet az alkotmányos szelekció hiánya fosztja meg sorsának jobbra és magasabbra kormányozhatásától, ily időkben is az értelmiségben híven megőrzött szellem kisugárzása teszi lehetetlenné, hogy a nemzet fölött állandósulhasson a tudatlanság és a tehetetlenség uralma.
|
|
Dsida Elemér: Közép-európai tervek (1936) |
|
2021.09.07. 08:50 |
|
Közép-Európának, de különösen a Duna-völgyének a háború utáni rendezetlensége nemcsak nálunk, hanem az új rendtől szenvedő többi országban is általános vágyat keltett valamilyen más, jobb, igazságosabb rend iránt, mely a ma ellenségesen elzárkózó nemzetek megértését, együttműködését és békéjét tartósabban tudja biztosítani.
|
|
Pongrácz Kálmán: Liberalizmus és etatizmus (1934) |
|
2021.09.06. 15:05 |
|
A Magyar Társadalomtudományi Társaság vezetősége 1934-ben elhatározta, hogy a liberalizmus kérdésében ankétet tart. Azokhoz, akik tudomása szerint foglalkoztak a kérdéssel, a következő levelet kérdéseket intézte:
1. miben látják a liberalizmus hibáit és hiányait? 2. Megfelelő orvosszert látnak-e e bajok ellen az etatizmus növelésében? 3. Minő más utakat tartanának aktuálisan célravezetőbbeknek?
Az alábbiakban Pongrácz Kálmán válasza olvasható.
|
|
Kovrig Béla: Korfordulón (1940) |
|
2021.09.05. 17:06 |
|
Egyetlen magyar nemzedék szemei előtt pergett le a mennyei birodalom császárságának és az ottomán szultanátus összeroppanása, a Habsburgok, a Hohenzollerek s a Romanovok uralmi rendszerének összeomlása. A példátlan arányú történelmi változásokat elmélyítette a népek életformáinak átalakulása, az európai élet amerikanizálódása, Európa társadalmi kérdéseinek és feszültségeinek az Új Világ életében új arányokban való felbukkanása. Mindehhez járult a második ipari forradalom, amely a közlekedés forradalmosulása, az önműködő gépek fokozottabb használata, a gépkocsi, a repülőgép, a rádió, a film jegyében játszódik le.
|
|
Mihelics Vid: Katolikus magatartás a koreszmék sodrában (1935) |
|
2021.09.03. 13:44 |
|
Az Egyház sohasem azonosította magát valamely államformával, vagy társadalmi rendszerrel. Mindegyiket elfogadja, ha a közjót szolgálja, és eleget tesz a természetjog parancsainak. Éppen ezért minden államformával és társadalmi rendszerrel összefér, de mindegyikkel nehézségei is támadhatnak. Nem annyira a formákon és a rendszereken fordul meg a dolog, mint a személyeken, akik az irányítást gyakorolják, és a szellemen, amely az egészet áthatja. Minden forma és rendszer idővel elveszítheti értelmét, s az öregedés jeleit öltheti fel. Éppen ezért a túlélt formákat fel lehet újakkal váltani, csak keresztény szellem töltse be az intézményeket. Ez az igazság ad erőt a katolikusoknak világszerte ahhoz, hogy az új áramlatokat nyugodtan ítéljék meg, amihez hozzájárul az a biztos tudat, hogy az Egyház létét semmi földi tényező nem döntheti meg.
|
|
Varga László S. J.: Az első államérdek (1942) |
|
2021.09.03. 09:07 |
|
A Magyar Kultúra október 5-i számában kifejtettük, hogy az államtudomány és keresztény erkölcstan nem azonos tudományok. Jóllehet már cikkor hangsúlyoztuk, hogy a vallás és erkölcs a közjónak legfőbb eleme, egyesek éppen a mi oldalunkról tökéletesen félreértették a jelzett írásban kifejtett tételt, sőt azt is sejteni vélték, mintha az egészet egy, a sorok mögött bujkáló gyakorlati törekvés sugalmazta volna. A gondok könyörtelen satuja túlságosan is szorítja ma a lelkeket, semhogy szabad lenne az ilyen félelmeken csodálkoznunk. Aki azonban ilyen kérdésekben kemény ítéletet mond, annak tudnia kellene, hogy a megkülönböztetés még nem teljes szétválasztás, és még kevésbé tagadása annak, hogy a két tudomány között szoros és lényegből fakadó kapcsolat áll fönn. Mi több, ez a közösségi lét mélyében gyökerező összefüggés akkora, hogy a közjó tartalmát is csak ennek alapján tudjuk helyesen meghatározni.
|
|
Faragó Ede: Öntudatos magyarság (1939) - Részletek |
|
2021.09.01. 07:26 |
|
Magyar öntudat
Van-e ilyen egyáltalán, és mit kell érteni egy nemzet öntudata alatt? Egyéni öntudatot ismerünk, és találkozunk is vele gyakran az életben. Sok ember van tudatában annak, hogy melyek az egyéni értékei, s ha nem elfogult önmagával szemben, akkor jól tudja felhasználni adott esetekben egyéni tulajdonságait, és boldogul az életben. Vannak emberek, akik többre becsülik önmagukat, mint amennyit a valóságban érnek. Lehet, hogy ez a túlértékelés, öntudat-túltengés erőt meghaladó feladatokra ragadtat egy-egy ilyen embert. s ha kedvez neki a szerencse, nagy sikereket érhet el. De gyakrabban kudarc a meggondolatlan próbálkozás eredménye.
|
|
Hóman Bálint: Hősök nyomdokán (1928) |
|
2021.08.31. 13:56 |
|
Hős barátok emlékének szentelt lakománkon régen múlt idők magyar élete, régi magyarok tisztes szokása elevenedik meg képzeletemben. Eszembe ötlik a pogány magyarok halottkultusza, a nyitott sírnál lezajlott halotti tor, s a nagyok, kiválók, hősök tiszteletére évről évre megült emléktorok szokása. A torlás egykor szent áldozat volt. Elhalt ősök és hősök varázshatalmú szellemét igyekeztek vele kiengesztelni, s a jövőre támogatásukat, pártfogásukat megszerezni.
|
|
Germanus Gyula: A föld és a faj hatása a történelemben (1919) - II. rész |
|
2021.08.31. 08:39 |
|
Ha a metafizikát módszerünkből kikapcsoljuk, akkor a történelem nem alapulhat ilyen tervszerű célon. A történelemben a cél csak mint emberi akarat szerepelhet. Az egyes embernek vannak életcéljai, eszméi, amelyeknek megvalósítására törekszik, és a rendelkezésére álló eszközöket, módokat felhasználja, hogy vagy csupán maga vagy mások segítségével azokat elérje. Így egyesek akaratából szociális mozgalmak indulhatnak ki, amelyek történelmi eredményekkel járhatnak. Szociális tömegérzések, vágyak is megvalósulásra törekszenek, ezek is mind célok, melyek a történelmi irányt meghatározzák, de valamennyien emberiek, és megvalósulásuk a természettől és az embertől és társadalmaktól függ.
|
|
Lázár Andor: Államvezetés és etika (1936) |
|
2021.08.30. 21:18 |
|
A Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepi záróülésén - 1936. március 31-én - elmondta: dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter.
Államvezetés és etika kissé sokat mondó cél: egyik szavában hatalmat, a másikban annak korlátját, annak mintegy kormányosát jelenti.
|
|
Hóman Bálint: Közigazgatás és szelekció (1936) |
|
2021.08.30. 18:55 |
|
A Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepélyes megnyitásakor elmondta: dr. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.
A nemzeti élet biztonságának és az államgépezet zavartalan működésének legelső előfeltétele a nemzet eszményi céljainak és gyakorlati igényeinek szolgálatában kifogástalanul működő közigazgatás. Ehhez képest az államkormányzat legfontosabb feladatai közé tartozik az olcsó és jó, gyors és eredményes, jogszerű és igazságos, méltányos és szociális közigazgatás megalapozása és kifogástalan működésének biztosítása. Ezt a célt szolgálják korunknak a közigazgatás egyszerűsítésére, avagy újabb szóhasználattal: a közigazgatás észszerűsítésére, racionalizálására irányuló, immár évtizedek óta aktuális törekvések.
|
|
Germanus Gyula: A föld és a faj hatása a történelemben (1919) - I. rész |
|
2021.08.30. 16:00 |
|
I. A történetbölcselet és a földrajzi tényezők
A világháborúnak szemünk előtt lejátszódó eseményei ellenállhatatlan erővel fordították figyelmünket a történelemfilozófia néhány fontosabb eredményére, és arra késztettek, hogy régibb és újabb írók és gondolkodók rendszerét a ma tapasztalatain épülve átvizsgáljuk.
|
|
Drozdy Győző: Az államgépezet mechanizmusa (1946) |
|
2021.08.29. 13:10 |
|
Az államgépezet testből és lélekből áll, mint maga az ember
A kormányzás kérdése a demokrácia szervezett csoportjainak mindig fejtörést okozott, azonban a mi időnkben sokkal szembeötlőbb problémává szélesedett ki. Minden kor gondolkodóinak megvoltak a maguk tervei és elméletei, de a kormányzás sokrétű kérdése körüli vita nyugvópontra sohasem jutott.
|
|
Béldi Béla: Nemzetszervezés (1935) |
|
2021.08.28. 20:56 |
|
I. A "nemzetszervezés" fogalma
Az élő "nemzet" fogalmának alkotóelemei
Talán könnyebben és érthetőbben lehetne megvilágítani a "nemzetszervezés" lényegét egy jól sikerült meghatározás előrebocsátásával, amely a "nemzet" ezernyi motívumból összeszőtt képét vetítené elénk. Ám a "nemzet" fogalma annyira összetett, annyira zsúfolt képlet, hogy annak teljességre törő meghatározása elveszítené a definíciók legfontosabb két követelményét: a rövidséget és az ezzel járó világosságot. De ilyen tankönyvszagú, nehézkes, vagy csak meghatározott szempontból érdekes definíciókra nincs is szükség. A nemzet élete annyira előttünk áll, olyan közelről ismerjük forrásait, eszközeit és célját, hogy ezt a hatalmas élő szintézist meghatározásokba kényszeríteni felesleges nagyképűség volna.
|
|
Egyed István: Az új államrendszerek és a magyar alkotmány (1935) |
|
2021.08.28. 09:42 |
|
I.
A folyó évben jelent meg Conrad Bornhak berlini egyetemi tanár tollából egy tanulmány: Genealogie der Verfassungen címen. A tanulmány a XIX. századot az alkotmányosság korszakának minősíti, és az ebben a században keletkezett alkotmányokat elemezve, azokat több rokonsági körben csoportosítja, mintegy megállapítja a családfájukat. Az alkotmányoknak főleg öt csoportját különbözteti meg: az amerikai alkotmány (1787) rendszerét, az 1791. évi francia alkotmány iskoláját, az 1814. és 1830. évi francia alkotmányok rendszerét, az 1831. évi belga alkotmány iskoláját és az újabb szövetségi rendszerű alkotmányok csoportját. Bornhak vizsgálja, hogy az említett alkotmányok mely államokban, mikor és hogyan találtak utánzásra.
|
|
|
Tovább…
