Csekey István: Magyarország alkotmánya (1943) - Részlet |
|
2021.11.22. 10:28 |
|
„A magyarság független, nem szolga nép, emelt fejű, szabadságszerető, a maga ura.”
(Konstantinos Manasses bizánci történetíró, 1173)
Polner Ödönnek, a magyar közjogászok nesztorának
|
 |
Mihelics Vid: Az új Portugália (1938) - Részlet |
|
2021.11.18. 09:58 |
|
A nagy kísérlet
Társadalom- és államszervezéssel bajlódik napjainkban a művelt világ minden darabkája. A világháború megkínzott nemzedéke ugyancsak csalódott, amikor abban a hiszemben marcangolta egymást, hogy a szörnyű vihar minden szelét be tudja kötni Aeolus zsákjába. Ma már mindenki tisztában lehet azzal, hogy az emberiség egy olyan mélyreható átalakulás korszakába lépett, amelynél nagyobb szabásút aligha ismert története.
|
|
Csekey István: Alkotmányunk és a közösségi gondolat (1942) |
|
2021.11.17. 16:26 |
|
Részlet Csekey István egyetemi tanárnak az Erdélyi Pártban 1942. november 17-én tartott előadásából
A magyar alkotmány történelmének szálai messze a múlt legendás korszakába nyúlnak vissza. Igaz, hogy a XII-XIII. századból fennmaradt tudósítások, amelyek például az etelközi őshazában a hét törzs egyesüléséből keletkezett ősalkotmányról, a vérszerződésről beszélnek, jórészt saját koruk felfogását vetítik vissza; de a gesztákban és krónikákban megőrzött tudósítások mindenesetre azt mutatják, hogy a nemzet már a királyság első századaiban milyen nézetet vallott az ősi államszervezetről. Az alkotmányosság csíráját tehát már a régmúltban az a gondolat érzékelteti, hogy belőle a közösségi eszme sugárzott ki.
|
|
Egyed István: A közigazgatás demokráciája (1947) |
|
2021.11.16. 18:40 |
|
A közigazgatás demokráciája azt jelenti, hogy a közigazgatásban a nemzet akarata érvényesül. A nemzeti akarat érvényesülésének több biztosítéka van; nemcsak a nemzet alkotja a közigazgatás által végrehajtott szabályokat, de a nemzet a közigazgatásban maga is részt vesz; így a nép érdekeinek érvényesülése minden tekintetben biztosítottnak mondható.
|
|
Theiss Ede: Modern közgazdaságtudomány és totális háború (1942) |
|
2021.11.10. 11:41 |
|
1. A háború és a gazdasági élet között, mindig voltak kapcsolatok. Ezek azonban az elmúlt évszázadok folyamán, beleértve a XIX. századot is, nem voltak nagyon mélyrehatóak és bensőségesek. Ugyanis a régebbi háborúk csak kevésbé befolyásolták a gazdasági életet, mert a hadviselés technikája aránylag egyszerű volt, és a rendelkezésre álló termelőerőknek csak kis részét vette igénybe. Az egyetlen komolyabb gazdasági problémát a háború finanszírozása jelentette. Mindez érthetővé teszi, hogy a klasszikus gazdaságtudomány úgyszólván kizárólag a béke közgazdaságával foglalkozott. A háborút rendkívüli állapotnak tekintette, amelyre vonatkozó lényegesebb gazdasági megállapítások az állami pénzügyek egy szerény fejezetét alkották, mint ezt már Adam Smith alapvető munkájában is látjuk.
|
|
Lechnitzky Gyula: A nemzeti egység (1928) |
|
2021.11.09. 14:58 |
|
„Korunk uralkodó eszméje a nemzeti egység.” (Gróf Bethlen István.)
1. Az egység megteremtésének feladata
Nemzetről csak akkor beszélhetünk, ha a nemzet tagjai között megvan az összetartás, az egyetértés, ha az élet legfőbb dolgaiban megvan az egységes életfelfogás, szóval az egység. A jelenlegi viszonyok között azonban nagyon súlyos feladat az igazi egység megteremtése.
|
|
Szögyéni Gyula: Az államcél tantörténete (1927) |
|
2021.11.05. 08:41 |
|
Mit tud az államcél tantörténetéről? Platón azt mondván, hogy az embert csak az igazságosság képes valóban boldog életre nevelni, az állam céljául ezen igazságosság megvalósítását tűzi ki. Az igazságosság nagyobb mértékben van meg, inkább valósítható meg az államban, mint az egyes emberben. Arisztotelész szerint az állam célja azon tökéletlenségek megszüntetése, melyet az egyes ember magába véve mutat, és az egyesre az állam nélkülözhetetlen.
|
|
Kovrig Béla: Hogy életünk emberibb legyen (1940) - Részletek |
|
2021.11.03. 16:48 |
|
Az állam az idők sodrában
Az élet vájja a maga útját, és türelmetlenül sürgeti azoknak a korszerű életformáknak a kialakulását, amelyek egyaránt megfelelnek a társadalmi lét huszadik századbéli adottságainak és az egymásra utalt népek különböző természetének, szellemi alkatának, hagyományának. Franciaországban Tardieu minisztériuma óta majd minden kormány az országvezetés új rendjének elgondolásával jött, és talán a múlhatatlanul szükséges megoldások csökönyös elodázása miatt bukott el a harmadik köztársaság.
|
|
Orkonyi Lajos: Európa újjászervezése a páneszmék keretében (1941) |
|
2021.11.01. 14:39 |
|
A következő sorokban azt akarjuk világossá tenni, hogy Európa újjászervezése és egységesítése szervesen illeszkedik bele a már hosszabb idő óta tapasztalható hasonló áramlatokba, és egyúttal biztosítéka földrészünk jövendő jólétének is. Azt is lehetne mondani, hogy ez az egység sokkal inkább felel meg az európai életformának, mint bármely más világrész adottságainak. Charles Maurras írja, hogy Franciaország nem természetes, hanem mesterséges képződmény: az emberek akarata hozta létre. Ha ezt az állítást nem is vonjuk kétségbe, akkor sem lehet Európáról mást állítani, mint azt, hogy természetes alakulat.
|
|
Sassi Nagy Lajos: A turánizmus (1942) - Részlet |
|
2021.10.29. 08:59 |
|
Turánológia
Azt a keletkezőben levő tudományt, amely a finn-ugor, török-tatár, mongol-mandsu népek összes szellemi és fizikai megnyilvánulásával s a többi népekhez való kapcsolatával foglalkozik, turánológiának nevezhetjük.
|
|
Mihelics Vid: Szemtől szemben Salazarral (1937) |
|
2021.10.26. 12:22 |
|
A portugál kormányfő nyilatkozik a Nemzeti Újságnak a diktatúráról, a totális és rendi államról és a kisnépek hivatásáról. Másfél óra a São Bento-palotában, Lisszabon, 1937. június 25.
|
|
Stuckart Vilmos: Az új közigazgatástudomány felépítése és célkitűzése (1942) |
|
2021.10.26. 08:34 |
|
Dr. Stuckart Vilmos államtitkárnak, a Nemzetközi Állam- és Közigazgatástudományi Akadémia alapítása alkalmával 1942. május 8-án Berlinben tartott előadása.
|
|
Mihelics Vid: Hivatásrendi társadalom (1940) |
|
2021.10.25. 09:27 |
|
A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége társadalompolitikai előadás-sorozatában 1940. október 11-én előadta Mihelics Vid dr. egyetemi m. tanár.
|
|
Kisléghi Nagy Dénes: Az univerzalizmus államelmélete (1931) |
|
2021.10.21. 17:26 |
|
Immár harmadik kiadásában fekszik előttünk Spann Othmárnak „az igazi államról” szóló könyve, [1] amely a kitűnő társadalombölcselőnek egyik legéletteljesebb, az olvasót a valóság tüneményeibe és problémáiba szuggesztív erővel magával ragadó műve. Alapját azok az előadások alkotják, amelyeket a tudós szerző 1920 nyári félévében a bécsi egyetemen tartott volt: e forrongó, politikai és gazdasági átalakulásokkal terhes idők élő erővel jelezték a nagy társadalmi problémák eldöntésének különböző lehetőségeit, s hajlamosakká tették lelkünket a bennünk merevekké vált dogmák bírálata iránt.
|
|
Berend Béla: A modern diktatúrák elmélete (1936) |
|
2021.10.19. 18:20 |
|
Előadás a Bűnügyi Védők Egyesületében 1935. november 27-én.
Az elmúlt években tudományos életünk hivatalos fórumain, a Jogászegyletben és egyetemeinken több előadás hangzott el, melyek a fasizmus és a nemzetiszocializmus jogi és társadalomgazdasági elméletét, mint új államjogi tudományos rendszert ismertették. [1]
|
|
Mihelics Vid - Kovrig Emil: Mire való az állam? (1939) |
|
2021.10.15. 09:32 |
|
Dr. Mihelics Vid egyetemi magántanár vitája Kovrig Emillel. Magyar Rádió, 1939. május 29. (Kovrig Emil színművész, a Rádió munkatársa volt 1950-es menesztéséig).
|
|
Boczán Béla: Schmitt Carl: Völkerrechtliche Grossraumordnung (1940) |
|
2021.10.14. 10:46 |
|
Schmitt Carl: Völkerrechtliche Grossraumordnung. Deutscher Rechtsvertrag, Berlin-Wien, 1939. - „A világnak nagyterek szerint való rendezése és az ehhez igazodó nemzetközi jog.“ Mint a címből is kitűnik, a szerző új államközi jogot kíván, minthogy az eddigi nem tudta biztosítani a népek nyugalmas együttműködését. A hiba Schmitt szerint abban rejlik, hogy az az államközi jog, amely a szuverén államokra támaszkodott, szükségszerűen figyelmen kívül hagyta a népeket és földrajzi teret.
|
|
Imaoka Dzsuicsiro: Új Nippon (1929) - Részlet |
|
2021.10.12. 14:18 |
|
X. A japáni alkotmány talpköve: az etika
A japáni „Szent Korona” elmélet: Szumera-Mikoto. Japán ezer és egy szempontból különbözik a többi államoktól. Szerintem, ha néprajzi és lélektani jelenségektől eltekintve Japán belső viszonyát a többi államokéval összehasonlítjuk, három meglepő felfedezésre jutunk.
|
|
Ottlik László: A politikai eszmék a történelemben (1935) |
|
2021.10.06. 12:17 |
|
A természet világát nem érintik az emberi történelem eseményei: az ma is ugyanaz, mint volt háromezer évvel ezelőtt. Ellenben a társadalmipolitikai valóság, állam és közélet egész tartalma ma merőben más, mint volt a régieknél, vagy a középkorban. Miért van mégis, hogy a régiek természettudománya ma már romokban hever, s legnagyobb részében csupán kuriózum gyanánt érdekli még azokat is, akik vallják a humánum egységét, és semmit sem éreznek maguktól idegennek, ami emberi - holott ókor és középkor politikai eszméi mindegyre megőrizni látszanak időszerűségüket, s Platón és Arisztotelész, Szent Ágoston és Szent Tamás politikai bölcsességéhez megvilágosodást, támaszt, ihletet keresni ma is újra meg újra visszajár a politikai és társadalomtudományi gondolat.
|
|
Szontagh Vilmos: Totális állam és jog (1940) |
|
2021.10.04. 20:36 |
|
A világháború és az azt követő idők a társadalmi ideológiákban lényeges változást idéztek elő, s alakították át az államok állami és társadalmi életét. A legradikálisabb változás abban állapítható meg, hogy egyes államokban megszüntette az életviszonyoknak államiakra és társadalmiakra oszló eddigi kettősségét, s minden életnyilvánulást az állam, az ún. totális állam keretébe vont, viszont azonban [sic!] a most már csupán állami életet a jog szempontjából nem úgy hatja át, mint a közvetlenül előző azon korszak, melyet a jogállam korának nevezünk, s amely ideológiában az államok nagyobb része továbbra is megmaradt.
|
|
|
Tovább…
