bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - II. rész |
|
2022.10.06. 08:40 |
|
Szintétizmus
Ha a kutató elme a jövőbe néz, és keresi, hogy az új világháború befejezése nyomán melyik világnézet lesz az, amely az új világot és kultúrát felépítheti, elfogulatlanul azt kell válaszolni: a mai formájában egyik sem! A liberalizmus nem, mert az már a múlté, és bebizonyította gyengeségét. A kommunizmus nem, mert legfőbb eszméje, a magántulajdon eltörlésének gondolata, kiegyenlíthetetlen ellentétben van az emberi természettel.
|
 |
bezerédi Bezerédj Zoltán: A Jövő Útja (Szintétizmus) (1942) - I. rész |
|
2022.10.01. 09:48 |
|
Most jelenik meg! A politikai irodalom szenzációja!
Sorsfordulón vagyunk. Vöröslő lángok fényénél, bombák záporában, népek és eszmék irtózatos haláltusájában recsegve, ropogva dől össze a régi világ, hogy a romokon diadalmas erővel támadjon fel az új világ. Ennek a nagy történelmi átalakulásnak a fordulóján, Múlt és a Jövő eme nagy találkozóján ez a könyv visszapillantást vet az omladozó régi világ, a múlt arculatára, és ugyanakkor bepillantást ad a Jövőbe.
|
|
Miként fosszuk meg a trónjától Harpagont? |
|
2022.09.30. 13:52 |
|
Gondolatok a közjó gazdaságáról
Az emberiség krónikájában a valóságos kopernikuszi fordulatot meglátásunk szerint Francis Bacon, illetve Bernard Mandeville gondolkodásmódja hozta el.
|
|
Bartos Dezső: A nemzetvédelmi gazdálkodásról (1942) |
|
2022.09.28. 08:59 |
|
A totális háborúhoz szükséges honvédelmi felkészültségben rendkívül fontos szerepet játszik az ún. nemzetvédelmi gazdálkodás (Wehrwirtschaft). [1] Hogy az állam biztonságáért milyen mértékben lehet bevetni a nemzetvédelmi gazdaságot, az elsősorban a nemzetvédelmi gazdaság erejétől, potenciájától függ. A nemzetvédelmi gazdasági erőnek a meghatározása azonban igen körülményes és nehéz és minden népnél más és más, mert térben és időben is sok immateriális és materiális tényezőből tevődik össze.
|
|
Orbán János: Új elvek a közgazdaságban (1942) |
|
2022.09.25. 07:54 |
|
A liberális gazdaságelmélet az egész világot nagy, mechanikus gazdasági egységnek tekintette, amelyben feloldódnak a népek és nemzetek, elmosódnak a határok, s helyettük csak gazdasági területek maradnak. Ezeket a gazdasági területeket a legszélsőségesebben keresztülvitt nemzetközi munkamegosztás összetartó ereje kovácsolja eggyé, s az egységet az egyéni önzés és a szabadverseny ösztönzése tartja fenn. Ez a mechanikus világkép eredendő hibái folytán nem bírta ki a világháború és az azt követő gazdasági válság okozta megrázkódtatásokat. Összeomlott, és sok apró szilánkra esett szét. Ezek az apró szilánkok az előző tétel antitéziseként önálló gazdasági életet akartak élni, s megteremtették a túlhajtott autarkiák egészségtelen rendszerét. Az antitézist a természetes fejlődés egy egészséges szintézisbe simította ki. Ennek a gazdasági világszemlélete még nem egészen tisztult ki, de alapelvei már a kristályosodás útján vannak, s látható már bennük az európai gazdaság új arculata.
|
|
Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi (1895) |
|
2022.09.24. 14:35 |
|
Bocsánatkérésnek kell lenni első szavamnak e teremben; bocsánatkérésnek, hogy a székfoglalást ennyire halasztottam. Méltóztassék elhinni, nem onnan van ez, mintha csekélyleném a kitüntetést, mely engem ért, még kevésbé a tisztelet és hála hiányából a magas testület iránt, mely abban részesített és arra méltatta az egyszerű publicistát, hogy legelső tudományos testületünkbe befogadta. Ellenkezőleg, tekintetes Akadémia! A köteles skrupulózus tisztelet okozta, ha újra s újra nem mertem ide lépni, midőn a közelebbi évek politikai izgalmai, ha nem a fizikai időtől, de mindenesetre megfosztottak a lelki nyugalomtól, hogysem azzal a készültséggel lépjek ide, melyről mindig tudtam, hogy csak csekély lehet, de melyről óhajtottam, hogy, ha az illusztris hallgatók magaslatán nem is állhat, álljon legalább saját szerény képességem színvonalán.
|
|
Weis István: A tisztviselőképzés reformja (1942) |
|
2022.09.23. 08:05 |
|
Legutóbbi cikkemben azt fejtegettem, hogy a hazánkban különösen fontos szerep betöltésére hivatott, mert hiányzó társadalmi erők pótlására is kényszerült vezető tisztviselői réteg jó kiképzésének első alapfeltétele az, hogy az egyetemi éveket a mai helyzetnél sokkal jobban, gazdaságosabban használjuk ki, a második feltétel pedig az, hogy az előadások hallgatása nélkül egyetemet végző, képzetlen és felületes úgynevezett mezei jogászokat akadályozzuk meg abban, hogy képesítő oklevelet szerezzenek. Megjelöltem az utóbbi célt biztosító eszközt is: az egyetemi végzettséghez kötött, vezető működést jelentő fogalmazói állások számát csökkentsük a tényleges szükséglet mérvéig, és a jelenleg fogalmazóktól ellátott, de magasabb szakműveltséget nem igénylő munkaköröket minősítsük át középiskolai és szaktanfolyami végzettséghez kötött állásokká.
|
|
Weis István: Művészet és mesterség a közigazgatásban (1939) |
|
2022.09.22. 08:11 |
|
Magyary Zoltán egyetemi tanár Fluck András könyvéről írt ismertetésében olyan mozzanatokat érint, amelyek megérdemlik a gondolat továbbfejlesztését.
|
|
Angyal Pál: Nemzetegység és jogfolytonosság (1926) |
|
2022.09.19. 15:17 |
|
Vannak elvek és gondolatok, eszmék és célkitűzések, melyeket nem lehet elégszer hangsúlyozni, melyeket meg kell menteni az elhalás veszélyétől, melyeket bele kell vinni az emberek vérébe és minden idegskálába. Minderre különösen akkor van szükség, amikor oly princípiumok vagy ideák forognak szóban, melyek a bennük rejlő abszolút jellegüknél, az örökérvényűség igényével aláfestett tulajdonságuknál fogva mint a létezés alapjai, vagy valamely konkrét valóság természetszerű fejlődésének feltételei érvényesülnek. Ily abszolútumok a szép, a jó és az igaz, tehát mindaz, ami az esztétikának, az etikának és a logikának síkján találja helyét. Az igaznak és tehát a logikának szemszögéből tekintve ily abszolútum: az egység és folytonosság elve.
|
|
Angyal Pál: Új világ küszöbén (1934) |
|
2022.09.19. 13:16 |
|
Az egyén és társadalom viszonyának évezredes problémája ismét homloktérbe került. Minden jel arra mutat, hogy a XIX. század individualisztikus világszemléletét az univerzalisztikus világfelfogás váltja fel. Ott az atomizmus, itt a totalizmus a lényeget megragadó vezérszó. Ott a szabadság, itt a tekintély elve ad az állásfoglalásnak erősséget. Ott az emberi személy kívánalmai, itt a közjó követelményei nyomulnak előtérbe. Ott áldozatul esik a társadalmi egyensúly az egyének szabadsághoz juttatása kedvéért, itt a törekvés oda irányul, hogy megteremtessék a társadalmi egyensúly a szabadság korlátozásával. [1] Ott kivirágzott a liberalizmus, s annak szellemi szülötte: a marxizmus, itt levélbe szökkenni látszik az a keresztény társadalomfilozófia ősi tanításával egyező életforma, mely legjobb meggyőződésem szerint egyedül alkalmas arra, hogy megszüntesse a mai erkölcsi és gazdasági válságot.
|
|
Krisztics Sándor: Gyakorlati katolikus politika (1935) |
|
2022.09.19. 12:00 |
|
A világháború óta vált nyilvánvalóvá, hogy a szociális kérdés hatása kiterjed alkotmányok újjáalakításáig, sőt államformaváltozásig. Éppen a szociális kérdés megoldásának összefüggése az állami szervezet mikénti formálásával okozta a szociális programmal bíró pártok keletkezését. Mivel pedig nem közömbös, hogy miképpen történjék a szociális kérdés megoldása, alakultak «denominális» pártok. Ezek között a katolikus pártok működése nem jelent egyebet, mint a katolikus híveknek az Egyházzal egyetértésben kifejtett munkáját a XIII. Leó és IX. Pius pápák szociális enciklikáiban körvonalazott társadalmi jólét elérése körül. Ezeknek az enciklikáknak autoritatív jellege nyomán fejlődött ki a gyakorlati katolikus politika, vagy politikai katolicizmus, amely - határozott államfelfogás és kormányzati rendszer alapján - a jelenlegi szabadkereseti társadalmi szerkezet hibáit korrigáló keresztényszociális társadalmi szerkezet megvalósítására irányuló, alkotó, teremtő működést jelent, nem csupán katolikusok, hanem minden felekezetbeliek, a nemzet egyetemének a javára.
|
|
Öreg János: Az éghajlat és talaj befolyása az emberi műveltségre és társadalomra (1876) |
|
2022.09.18. 20:00 |
|
Senki sem csodálkozik azon, midőn hallja, hogy a csecsemő annyira összefügg édesanyjával, miként ennek nemcsak arcvonása, hanem mindennemű élettüneménye, öröme, bánata, egészsége, betegsége, amannak arcvonásaiban s életében visszatükröződik. De még azt is rendes dolognak tartjuk, hogy az édesanyai befolyás nem szűnik meg azzal, ha a csecsemő leszakad a tápláló eledelt nyújtó anyai kebelről, mert hiszen nagy embereink életében oly előszeretettel keressük ki azon hatásokat, melyeket a fogékony elmére az édes anyai példa, intés vagy talentum gyakorlott, hanem már arra sokan hitetlenül rázzák fejüket, midőn hallják, hogy az emberiség nagy egésze, szintén ily viszonyban van a földdel, a mi édesanyánkkal, melynek vége szolgáltatta azt az anyagot, amiből szervezetünk felépült, s melynek anyai kebléről vesszük naponként magunkhoz azon táplálékot, ami személyünk fenntartására, vagy szervezetünk elhasznált alkatrészeinek kipótlására megkívántatik.
|
|
Angyal Pál antibolsevista cikkei (1924/1925) |
|
2022.09.18. 16:35 |
|
A kommunizmus tévedései
Vannak kérdések, amelyekkel sohasem lehet elégszer foglalkozni. Ilyen az a probléma, mely a létező társadalmi állapot tökéletlenségének megállapításával a szociális bajok kiküszöbölésére, és ezúton az egyéni és közösségi élet megjavítására, tökéletesbítésére és boldogabbá tételére törekszik. A különböző radikális, s enyhébb irányú reformmozgalmak közül a történelem folyamán többször került homloktérbe a kommunizmus, mely a maga ideológiáját legutóbb hazánkban akarta kipróbálni.
|
|
Krisztics Sándor: A nemzetcsalád (1940) |
|
2022.09.18. 11:13 |
|
A nemzetcsalád fogalma értékfogalom. Mert egybekapcsolódva, egymásra hatásukat jelentőn, egyformán emelik értéküket e fogalomban a család és a nemzet, egymást szolgálva mindkettő nemesedik. A harmadik közület, melybe az embernek a családon és nemzeten kívül tartoznia kell: az állam, értékesség, jól szervezettség, azaz tökéletesség szempontjából, ugyancsak az alapjául szolgáló nemzetcsalád kialakulásával van szoros összefüggésben.
|
|
Angyal Pál: Mélyítsük ki állami életünket! (1923) |
|
2022.09.18. 09:52 |
|
A nemzetek életében rendkívül nagy fontosságú követelmény, hogy az erőtényezők megfelelő személyesítésen keresztül, minél nagyobb összhangban, s minél kevesebb energia elfecsérelése mellett töltsék be hivatásukat. Anélkül, hogy az államot merő gépezetnek minősítő mechanisztikus felfogáshoz akarnánk csatlakozni, a Hobbes-tól eredő, s főleg Rousseau által továbbfejlesztett elméletből a fent említett tételeket, mint tanulságokat mindenesetre értékesíthetjük. Nem fér ugyanis kétség ahhoz, hogy bármely gép annál jobban felel meg feladatának, minél megfelelőbb anyagból készülnek annak egyes alkotórészei, minél harmonikusabb ezeknek egymásba kapcsolódása, minél csekélyebb mennyiségű az az erő, mely akár az energiafelvételnél, akár annak továbbításánál, akár végül a célzott munkaeredménybe történő átmenetelénél veszendőbe megy.
|
|
Magyary Zoltán vs. Egyed István: Országgyűlés és kormányzat a magyar alkotmányban (1938) |
|
2022.09.18. 08:31 |
|
A felhatalmazási törvényjavaslat a politika előterébe helyezte a végrehajtói hatalom és a törvényhozói hatalom egymáshoz való viszonyának kérdését. A magyar alkotmányos élet szempontjából döntő fontosságú, hogy ezt a kérdést közvéleményünk minél világosabban lássa, és minél tárgyilagosabb alapokon ismerje meg. A magyar közönség tájékoztatására a Nemzeti Újság érdekesnek tartja, hogy a probléma tudományos és gyakorlati megvitatására megnyissa hasábjait, mert vannak kérdések, amelyeket csak akkor lehet tisztázni, ha nyíltan beszélnek és írnak róluk, s nem kerülgetik vagy hallgatják el mesterségesen a probléma különböző vonatkozásait.
|
|
Krisztics Sándor: Az antikrisztus egykor és ma (1933) |
|
2022.09.17. 18:57 |
|
Az antikrisztus elnevezés a Szentírásban kétféleképpen használatos. Jelent egy személyt, aki a világvége előtt, azaz az emberi nem elpusztulása előtt meg fog jelenni és megtámad mindent, ami Krisztus dicsőítésére, a keresztény hit érvényesülésére vonatkozik. Jelent azután általánosságban mindenkit, aki Krisztus tanításával elentétben van, aki nem hisz, bár hihetne. Ezek, mint követők teszik hatalmassá az antikrisztust, illetve, mert követőiül szegődnek, lehet az antikrisztus valóságos személy.
|
|
Krisztics Sándor: Miért kell célkitűzés a politikában? (1929) |
|
2022.09.17. 18:00 |
|
Nemzetek tragikuma, hanyatlása, pusztulása vagy felemelkedése és fejlődése, a polgárok boldogulása vagy nyomorba süllyedése a politikai célkitűzésnél kezdődik.
|
|
Jákob Konrád: Az életszerű közigazgatás felé (1942) |
|
2022.09.15. 07:33 |
|
A közigazgatási reform ügye a több évtizedes előmunkálatok ellenére is oldatlan gordiusi csomóként áll előttünk, sőt - úgy tetszik - bonyolultabb, mint valaha.
|
|
Mikos Ferenc: Az állam és a gazdasági élet (1939) |
|
2022.09.13. 06:06 |
|
Ha majd valaki kellő történelmi távlatból megírja annak az eszmei, politikai és gazdasági harcnak történetét, amely most szemünk előtt az állam, az alkotmány reformja érdekében folyik, alighanem a 18. század második felének történetéből indul ki. A 18. században a gazdasági életet a legtöbb államban elöntötte a törvények és más szabályok áradata, amelynek sodrási irányát természetesen a hatalmon lévők érdekei határozták meg.
|
|
|
Tovább…
