Raoul H. Francé: Búcsúszó az állatokhoz (1943) |
|
2021.02.23. 09:04 |
|
Raoul H. Francét, az élettan világhírű tudósát bátran nevezhetnők hazánk fiának is. Bécsben született, de munkás élete sok-sok évét töltötte Magyarországon. Első nagy tudományos munkáját magyar nyelven írta. Az állatok a történelemben a most elhunyt, s életműve által magyarrá vált nagy természettudós új s egyben utolsó könyve, amelyhez hasonló soha, sehol nem jelent meg. Ez az állatvilág kultúrtörténete - önálló, eredeti, s mindennél izgalmasabb kutatások alapján.
|
 |
Kiss István: Az állam élete (1943) |
|
2021.02.22. 09:01 |
|
1. Találkozás az állammal
A társadalmi, helyesebben közösségi fejlődés egy bizonyos fokán lévő népek körében minden ember előbb, vagy utóbb, akarva, akaratlanul, észrevéve a jelenséget, vagy közömbösen elhaladva mellette, de egyszer találkozik az állammal.
|
|
Ereky István: A modern magyar közigazgatás kialakulása (1942) - Részletek |
|
2021.02.21. 11:38 |
|
Valamint az egyes emberek, ugyanúgy az államok is csak akkor képesek a maguk hivatását betölteni, ha nemcsak célokat tűznek ki maguk elé és akarják ezen célok megvalósítását, hanem ha e célok megvalósítása érdekében - cselekszenek is.
|
|
Hamvas Béla: Az oikumenikus ember (1946-1948) |
|
2021.02.18. 09:08 |
|
Már csaknem teljesen feledésbe ment, de most az idő elkövetkezett ahhoz, hogy az ember valódi helyéről szóló tudást fel lehessen idézni. Ez a hely nem a lent és nem a fent, hanem: a Közép. Az őskori hagyomány az ember valódi helyét, a tulajdonképpeni emberi világhelyet Seth nevével jelölte meg. Indiában ugyanez a lény: Nara. Ma e jelképes nevek megértésével általában nem lehet számolni, s ezért néhányan a modernebb elnevezést ajánlották: az oikumenikus embert.
|
|
Nagy Ferenc: Mit vár a demokrácia a protestantizmustól? (1946) |
|
2021.02.17. 12:44 |
|
Az Országos Bethlen Gábor Szövetség által szervezett VII. Országos Protestáns Napok (1946. november 2-3.) rendezvényén - amelyen Hamvas Béla Kereszténység és demokrácia címen tartott előadást - a demokrácia és a kereszténység relációit fürkészve Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök is felszólalt.
|
|
Mennyire fáj a földnek az ember? A természettel kapcsolatos etikai dilemmák konzervatív olvasata |
|
2021.02.16. 17:47 |
|
„Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltétlen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban.” (Goethe) [Idézi: Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford.: Barankovics István. Aurora Kiadás, Budapest, 1943, 47.]
|
|
Hamvas Béla: Kultúrmorfológia (1935) |
|
2021.02.11. 09:54 |
|
1.
Ha az ember a kultúrmorfológiai szemléletet közvetlenül meg akarja érteni, nem kell messzire mennie, a szemlélet kialakulásából is meg lehet. A múlt század végén semmi sem lett volna idegenebb, mint egy határozottan antiracionális, vagy ami ugyanaz, organikus kultúra-felfogás, amelyik azt mondja, hogy: „...a kultúra szerves élet, és az ember csak többé vagy kevésbé méltó hordozója, de egyáltalában nem alkotója, - az emberfölötti kultúra-élet tárgya, nem pedig teremtője”.
|
|
Hermann Keyserling: Sötét korszak küszöbén (1928) |
|
2021.02.09. 23:01 |
|
Egy új sötét kor küszöbén állunk, hasonlóan ahhoz, amely a ragyogó római korszakot követte. Ez nem jelenti azt, hogy a hanyatlás kora váltja fel a fejlődés korszakát, hanem csak azt, hogy új korszak következik, amely más, mint az az időszak, amely a reneszánsz és a világháború között telt el.
|
|
Moravek Endre: Születés és halál az állam-világban (1936) |
|
2021.02.09. 18:51 |
|
Közismert mondás, hogy minden hasonlat sántít. Ha ennek ellenére az a hasonlat, melyet így fogalmazhatunk meg: az államok olyanok, mint az élőlények - nem sántit, annak oka nem az, hogy hasonlatunk nem jó, hanem inkább az, hogy a politikatudomány legújabb iskolája - a geopolitika - szerint már nem is hasonlat. A fenti mondatnak e felfogás szerint így kellene hangzania: az államok élőlények. Nem elvont jogi konstrukciók, nem is csak alkotmányos rendszerek, igazságszolgáltató és polgárvédő berendezkedések, hanem élő, érző, erkölcsi-eszes lények, melyek éppúgy születnek, élnek, növekednek, szaporodnak és meghalnak, mint a többi szerves lény: ember, állat, vagy növény.
|
|
Varga László S. J.: Menekülés az államba (1937) |
|
2021.02.09. 17:47 |
|
Bármennyire kárhoztatjuk is a jelszavak szertelen zsarnokságát és rombolását a közéletben, annyit meg kell engednünk, hogy igen sokszor mélyebb értelem rejlik bennük, mint az átlagember gondolja. Bennük csírázik a holnap minden pusztító vagy építő fordulata, bennük törnek felszínre a néplélek ösztönös, ellenállást nem tűrő vágyai, és talál megfelelő kifejezést egy nemzedék minden hite, értéke és hitványsága. A demokratikus társadalmak mindenható császárja, a közvélemény, egy-egy jelszóban fogalmazza meg akaratát és a kormány gyakran nem tehet egyebet, mint hogy készségesen meghajol előtte.
|
|
Geszti Lajos: Mi a geopolitika? (1935) |
|
2021.02.09. 13:13 |
|
Bármily furcsán hangzik, mégis igaz: a tudományoknak is van születési, virágzási, sőt öregségi korszakuk is. Akár az élőlényeknek. Az egyes tudományokat egy-egy kor teremti meg, s éppen ezért a tudomány a történelem folyamának szellemi arculatát tükrözi vissza. Egy bizonyos korszak értékelése és megértése csakis a szóban forgó korszak kulturális viszonyain át lehetséges.
|
|
Apponyi Albert: A keresztény világnézet politikai vonatkozásai (1941) |
|
2021.02.08. 08:38 |
|
1. Az immanens világnézet a világfolyamatnak nem tud értelmet adni. - 2. Transzcendencia és földi boldogság. - 3. A kereszténység és a szociális problémák. - 4. A világnézet, mint az állam támasza. Világnézet és államforma. - 5. A kereszténység az állam legszilárdabb alapja.
|
|
Magyary Zoltán: Az új államformák és a közigazgatás (1935) |
|
2021.02.07. 17:39 |
|
Előadás a Katolikus Nyári Egyetem második heti (1935. június 30-a és július 6-a között megtartott) foglalkozásán, Esztergomban. (Magyary kézzel írott jegyzeteinek digitalizált változata.)
*
Az állam és a társadalom a 19. század közepén váltak szét a tudományban.
A természetjogi iskola korában a societas civilis jelentette a természeti állapot ellentétét, tehát ugyanazt, amit az állam. Az államtudomány is átfogó fogalom volt. Ez megfelelt a politikai tényeknek is.
|
|
A magyar alkotmány és a világáramlatok (1935) |
|
2021.02.07. 16:54 |
|
Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1933-ban alapította meg a magyar Katolikus Nyári Egyetemet Esztergomban, s ugyanezen év nyarán kezdődtek meg ott az előadások. 1935 nyarán mások mellett Mihelics Vid, Egyed István, Magyary Zoltán, Ibrányi Ferenc és Genthon István tartottak előadást a nyári egyetemen.
|
|
Bárdossy László: Emlékbeszéd az országos Széchenyi emlékünnepen (1941) |
|
2021.02.04. 08:08 |
|
Főméltóságú Kormányzó Úr!
Magyar Testvéreim!
A nemzet igazi ereje saját véréből származott nagyjainak szellemében és munkájuk megvalósult eredményeiben él. Mentől sugárzóbb az a szellem, amely nagyjaink emlékéből felénk árad, mentől inkább válik szavuk és példaadásuk bennünk cselekvéssé és élő valósággá, annál egységesebb, annál erősebb és szilárdabb az a közösség, amit nemzetnek nevezünk.
|
|
Oliveira Salazar: Az örök dogmák (1936) |
|
2021.02.03. 07:21 |
|
A forradalom tizedik évfordulóján Braga-ban elmondott beszéd kötetünk záradékául szolgálhat: teljes szintézise azon férfiú gondolatainak, akinek sikerült véghezvinni egy békés forradalmat, amely ezeken az örökérvényű szavakon alapszik: Isten, Erény, Haza, Hagyomány, Tekintély, Család, Munka.
|
|
Baktay Ervin: India szabadságot akar (1942) - Részlet |
|
2021.02.02. 18:43 |
|
1918 óta óriási változás ment végbe az indiai gondolkozásban. Akkor még hittek a brit birodalom ígéreteiben és komolynak tartották a Wilson-féle pontokat s a sokat hangoztatott "eszményi" célt, hogy az egész nagy háborút csak a "népek önrendelkezési elvének" érvényesítésére vívták meg. Ha az Európában bekövetkezett állapotok és a hírhedt "békeszerződések" nem győzték volna meg Indiát az ellenkezőről, az indus nép a maga bőrén tapasztalhatta, hogyan festenek a kecsegtető jelszavak a valóságban. Erőfeszítéseiért, vér- és anyagáldozataiért, hűséges támogatásáért nem kapott semmit; amikor a baj elmúlt, a brit hatalomnak esze ágában sem volt beváltani a szorult helyzetben tett ígéreteket. Nagy kiábrándulás következett, és a brit politika elvesztett minden hitelét.
|
|
Indirekt hatalmak tündöklése és bukása |
|
2021.02.02. 13:13 |
|
Szédít a szörnyű világörvény-forgás,
A lázadt habból ferde szörnyek kelnek,
Világnyelő, roppant Leviathán...
Szigonyt rávetni ki volna titán?
(Tóth Árpád)
|
|
Vladár Gábor: Magyar szellem, magyar jog (1943) |
|
2021.01.27. 09:23 |
|
Pannonhalma főapátjának ajkáról Szent István királyságánál régibb intézmény szavaival hangzott el bizonyságtétel arról, hogy Istennek világot rendező bölcsessége és végtelen kegyelme azért rendelte ide és azért tartotta meg itt a magyart, hogy a krisztusi hit meggyökereztetője és oltalmazója legyen ezen a földön, amelyen eladdig, amíg magyar szótól nem lett hangos az irtatlan erdő és a vándorló népek pusztításaitól parlag mező, Krisztus igéjének hol Rómából, hol Bizáncból idesodródott magja termőtalajra találni, gyökeret verni és palántába hajtani nem tudott.
|
|
Arnold J. Toynbee: Hogyan válik az emberiség az általa létrehozott mesterséges környezet rabjává? (1969) |
|
2021.01.26. 13:59 |
|
Az emberiség létének első egymillió éve alatt elért eredmények legironikusabb akaratlan következménye az, hogy bár körülményeinek rabszolgájából ezek urává akart válni, és ezért vívta küzdelmét, csak urat cserélt. Őseink az emberré válás pillanatában elkezdték kívánalmaiknak megfelelővé alakítani azt a környezetet, melyet öntudatra ébredésükkor megismertek.
|
|
|
Tovább…
