Magyary Zoltán: Az új államformák és a közigazgatás (1935) |
|
2021.02.07. 17:39 |
|
Előadás a Katolikus Nyári Egyetem második heti (1935. június 30-a és július 6-a között megtartott) foglalkozásán, Esztergomban. (Magyary kézzel írott jegyzeteinek digitalizált változata.)
*
Az állam és a társadalom a 19. század közepén váltak szét a tudományban.
A természetjogi iskola korában a societas civilis jelentette a természeti állapot ellentétét, tehát ugyanazt, amit az állam. Az államtudomány is átfogó fogalom volt. Ez megfelelt a politikai tényeknek is.
|
 |
A magyar alkotmány és a világáramlatok (1935) |
|
2021.02.07. 16:54 |
|
Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1933-ban alapította meg a magyar Katolikus Nyári Egyetemet Esztergomban, s ugyanezen év nyarán kezdődtek meg ott az előadások. 1935 nyarán mások mellett Mihelics Vid, Egyed István, Magyary Zoltán, Ibrányi Ferenc és Genthon István tartottak előadást a nyári egyetemen.
|
|
Bárdossy László: Emlékbeszéd az országos Széchenyi emlékünnepen (1941) |
|
2021.02.04. 08:08 |
|
Főméltóságú Kormányzó Úr!
Magyar Testvéreim!
A nemzet igazi ereje saját véréből származott nagyjainak szellemében és munkájuk megvalósult eredményeiben él. Mentől sugárzóbb az a szellem, amely nagyjaink emlékéből felénk árad, mentől inkább válik szavuk és példaadásuk bennünk cselekvéssé és élő valósággá, annál egységesebb, annál erősebb és szilárdabb az a közösség, amit nemzetnek nevezünk.
|
|
Oliveira Salazar: Az örök dogmák (1936) |
|
2021.02.03. 07:21 |
|
A forradalom tizedik évfordulóján Braga-ban elmondott beszéd kötetünk záradékául szolgálhat: teljes szintézise azon férfiú gondolatainak, akinek sikerült véghezvinni egy békés forradalmat, amely ezeken az örökérvényű szavakon alapszik: Isten, Erény, Haza, Hagyomány, Tekintély, Család, Munka.
|
|
Baktay Ervin: India szabadságot akar (1942) - Részlet |
|
2021.02.02. 18:43 |
|
1918 óta óriási változás ment végbe az indiai gondolkozásban. Akkor még hittek a brit birodalom ígéreteiben és komolynak tartották a Wilson-féle pontokat s a sokat hangoztatott "eszményi" célt, hogy az egész nagy háborút csak a "népek önrendelkezési elvének" érvényesítésére vívták meg. Ha az Európában bekövetkezett állapotok és a hírhedt "békeszerződések" nem győzték volna meg Indiát az ellenkezőről, az indus nép a maga bőrén tapasztalhatta, hogyan festenek a kecsegtető jelszavak a valóságban. Erőfeszítéseiért, vér- és anyagáldozataiért, hűséges támogatásáért nem kapott semmit; amikor a baj elmúlt, a brit hatalomnak esze ágában sem volt beváltani a szorult helyzetben tett ígéreteket. Nagy kiábrándulás következett, és a brit politika elvesztett minden hitelét.
|
|
Indirekt hatalmak tündöklése és bukása |
|
2021.02.02. 13:13 |
|
Szédít a szörnyű világörvény-forgás,
A lázadt habból ferde szörnyek kelnek,
Világnyelő, roppant Leviathán...
Szigonyt rávetni ki volna titán?
(Tóth Árpád)
|
|
Vladár Gábor: Magyar szellem, magyar jog (1943) |
|
2021.01.27. 09:23 |
|
Pannonhalma főapátjának ajkáról Szent István királyságánál régibb intézmény szavaival hangzott el bizonyságtétel arról, hogy Istennek világot rendező bölcsessége és végtelen kegyelme azért rendelte ide és azért tartotta meg itt a magyart, hogy a krisztusi hit meggyökereztetője és oltalmazója legyen ezen a földön, amelyen eladdig, amíg magyar szótól nem lett hangos az irtatlan erdő és a vándorló népek pusztításaitól parlag mező, Krisztus igéjének hol Rómából, hol Bizáncból idesodródott magja termőtalajra találni, gyökeret verni és palántába hajtani nem tudott.
|
|
Arnold J. Toynbee: Hogyan válik az emberiség az általa létrehozott mesterséges környezet rabjává? (1969) |
|
2021.01.26. 13:59 |
|
Az emberiség létének első egymillió éve alatt elért eredmények legironikusabb akaratlan következménye az, hogy bár körülményeinek rabszolgájából ezek urává akart válni, és ezért vívta küzdelmét, csak urat cserélt. Őseink az emberré válás pillanatában elkezdték kívánalmaiknak megfelelővé alakítani azt a környezetet, melyet öntudatra ébredésükkor megismertek.
|
|
Márai Sándor: Opus 11.624/1928 (1929) |
|
2021.01.25. 12:54 |
|
1928 novemberében, ahogy felelőtlenül és indolensen éltem a világban, váratlanul abba a kellemetlen helyzetbe kerültem, hogy be kellett bizonyítanom létezésemet, be kellett bizonyítanom azt, hogy élek. Nem kell különösebben magyaráznom, hogy ez a legnehezebb filozófiai feladatok egyike, mely már a görög gondolkozóknak is komoly fejtörést és sok nehézséget okozott, s Anaximandros, Pherekydes, Herakleitos, Sokrates és Plató is jórészt hasztalanul iparkodtak és fáradoztak a megoldásán. Szóval egy okirat szükségessége merült fel, ami bizonyítja, hogy de facto élek és itt élek Pesten, de facto. (Ezt az ügyvéd mondta, akihez elmentem tanácsértm hogy "de facto"; mikor kimondta, büszkén nézett reám, magam is elégedetten néztem vissza, s többször elismételtük a tárgyalás folyamán, hogy de facto.)
|
|
Magyary Zoltán: A szociális vármegye (1941) |
|
2021.01.25. 07:10 |
|
I. A magyar közfelfogás a XIX. században, hasonlóan a többi kontinentális államokhoz, a közigazgatással szemben támasztható legmagasabbrendű követelménynek a közigazgatás jogszerűségét tekintette. Ebben a szellemben nevelték az egyetemen, ezt követelte a parlament, amelynek tagjai közt vezetőszerepet játszottak ebben az időben az ügyvédek, és ezt hangsúlyozta a közigazgatási bíróság felállítása is, amelyre nálunk 1896-ban került sor.
|
|
Magyary Zoltán: Az államtudomány új problémái (1935) |
|
2021.01.24. 22:23 |
|
Magyary Zoltán egyetemi tanár a Magyar Jogászegylet közgyűlésén, 1935. évi december hó 14-én a fent megjelölt címmel előadást tartott. A nagy érdeklődéssel kísért előadás gondolatmenetét a következőkben ismertetjük.
|
|
Teleki Pál: Előszó Salazar "Békés forradalmához" (1941) |
|
2021.01.24. 10:04 |
|
Oliveira Salazart én kértem, hogy engedje meg magyarra lefordítanunk ezt a könyvét. Fontosnak tartottam, hogy a magyarság is ismerje meg közelebbről ezt a nagy és komoly férfiút és következetes országépítő munkásságát. Fontosnak tartottam, hogy a világnak ebben a nagy átalakulásában, a magunk nagy feladatai előtt állva, minél több ország és nemzet párhuzamosan hasonló problémáit, törekvéseit és egyaránt vezérférfiait és irányító munkásságukat ismerje meg a magyarság.
|
|
Othmar Spann: Az univerzális állam (1932) |
|
2021.01.24. 00:04 |
|
Othmar Spann e tanulmánya nemrégiben jelent meg a német könyvpiacon, és az elgondolása szerinti rendi állam népszerű ismertetését tartalmazza. A magyar fordítás jogát a Korunk Szava kapta meg. Azzal bocsátjuk olvasóink elé az érdekes tanulmányt, hogy annak nem minden megállapításával értünk egyet. Különösen áll ez Spann-nak a demokráciáról vallott álláspontjára, mely Magyarországon még külön nem kívánt félreértésekre is adhat alkalmat.
|
|
T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje (1939) - II. rész |
|
2021.01.23. 22:22 |
|
Második fejezet
Tételem úgy fogalmazhatnám meg egyszerűen, hogy a liberális, negatív beállítottságú társadalom vagy a fokozatos hanyatlás felé tart, amely megállíthatatlan, vagy pozitív reformokat hajt végre (valamilyen katasztrófa hatására vagy anélkül), s nagy valószínűséggel kifejezetten szekuláris jelleget ölt magára. Ezt a szekuláris társadalmat nem kell feltétlenül valamely múltbeli vagy jelenlegi rendszerrel összevetnünk ahhoz, hogy előre tartsunk tőle: az angolszászok, úgy tűnik, nagyobb hajlandóságot mutatnak vallásuk felhígítására, mint a többi faj. Ha azonban a fent vázolt kilátások egyike sem elégít ki bennünket, kizárólag egy pozitív keresztény társadalomban bízhatunk. E harmadik lehetőség csupán azok számára áll nyitva, akik egyetértenek a jelenlegi helyzet megítélésénben, vagyis kárhozatosnak tartják a mélyreható szekularizálódási folyamat következményeit, még akkor is, ha magának a kereszténységnek a továbbélését nem tekintik különösebben fontosnak.
|
|
T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje (1939) - I. rész |
|
2021.01.23. 19:02 |
|
Előszó
A három előadást, amelyeket itt – némi javítás és átdolgozás után – nyomtatott formában is közreadok, 1939 márciusában a cambridge-i „Master and Fellows of Corpus Christi” kollégium meghívására tartottam a Boutwood Alapítvány jóvoltából. Szeretném kifejezni hálámat a „Master and Fellows”-nak ezért a megtiszteltetésért és kiváltságért. Jegyzetekkel akkor egészítettem ki a szöveget, amikor előkészítettem őket a kiadásra.
|
|
Teleki Pál: Az igazi tisztviselő (1941) |
|
2021.01.22. 17:57 |
|
A VII. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepélyes megnyitása 1941. évi március hó 3-án
A Belügyminiszter Úr felkért arra, hogy nyissam meg a VII. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamot, s ezt ezennel megnyitom. Arra is felkért a Belügyminiszter Úr, hogy bevezető előadást tartsak, s hogy bevezető előadásként a „vezetésről“ szóljak. Tehát erről a témáról fogok néhány szót mondani: a vezetésről - ami természetesen nem tévesztendő össze a vezérkedéssel.
|
|
"Ezen a földön mindig egy darab Európa élt" |
|
2021.01.19. 08:47 |
|
Az Egyesült Keresztény Liga 1943. március 6-án a Pesti Vigadó nagytermében Virraszt a magyar lélek jelszó alatt rendezett "nemzetpolitikai előadóestet". A szervezők az előadóest teljes bevételét a világháborúban harcoló családfőket nélkülözni kénytelen "honvéd-családok felsegítésére" indított akció javára ajánlották fel. A rendezvény történéseit korabeli sajtóorgánumok segítségével rekonstruáljuk.
|
|
Vladár Gábor: Történelmi idők (1943) |
|
2021.01.18. 19:59 |
|
Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek az 1943. évi szeptember hó 19. napján Nagyváradon tartott közgyűlésén elmondott elnöki megnyitó beszéd.
Azóta, hogy első szent királyunk emlékezetének ünneplésére Székesfehérvárt tartott közgyűlésünkről az 1938. évi szeptember havának utolsó napjaiban a vihar előtti nyomasztó hangulatban szerteoszlottunk, az eltelt öt év alatt szinte naponta halljuk és olvassuk, hogy történelmi időket élünk. Alkalmasint azt a gondolatot kívánják ezzel kifejezni, hogy a történéseknek abba a végtelen sorozatába, amelyből a történelem fonala sodródik, korunk eseményei feltűnő szálként fognak belefonódni.
|
|
Balás Károly: Rend és szabadság (1939) |
|
2021.01.18. 18:28 |
|
1. Nagy történelmi fordulatok, válságos idők gyakran ingatják meg nemcsak egyesek, hanem a közvélemény ítéletét is. A mások sikereinek a példái gyakran váltanak ki utánzási vágyat a mások életformái és intézményei iránt, és lekicsinylést, meg nem becsülést a magunk talaján termett, a mi természetünknek és szükségleteinknek megfelelő intézményekkel szemben.
|
|
Kornis Gyula: Az örök Széchenyi (1941) |
|
2021.01.18. 08:07 |
|
Kossuth Lajos 1840-ben Pest vármegye gyűlésén Széchenyit «a legnagyobb magyarnak« nevezi, s két év múltán a Kelet Népének heves támadásaira írt Feleletéhen ugyanezt a legmagasabbra értékelő jelzőt megismétli. Széchenyi történeti jelentősége és nagysága már akkor bármilyen hevületű személyes vita fölött áll. A sok fényes és gyászos fordulatú letűnt század óta Széchenyi mindmáig - s talán mindörökre - a legnagyobb magyar.
|
|
|
Tovább…
