Mártonffy Károly: Közigazgatási reformtörekvések (1939) |
|
2021.02.27. 17:27 |
|
Közigazgatási reform és államvezetés
Ha a ma reformmunkásai ősök után kutatnak, messze vissza kell menniök a letűnt évszázadokba, mert a közigazgatási reform gondolatát már megtaláljuk a XVII. évszázad utolsó évtizedeiben, a török háborúk vége felé, de különösen e háborúk befejezése után Joggal állíthatjuk, hogy ez idő óta a közigazgatásunk reformja utáni vágy a magyar élet állandó kísérőzenéje.
|
 |
Barankovics István: Sorsdöntő elhatározások, sorsdöntő évek előtt (1959) - Részletek |
|
2021.02.26. 10:57 |
|
Custos, quid de nocte?
Bástyaőr, mennyi van még
hátra az éjszakából?
I.
Újra válaszút előtt
Mióta a Szovjetunió a berlini válságot kirobbantotta, egyre általánosabb lesz a meggyőződés, hogy sorsdöntő elhatározások, elhatározó évek előtt állunk. A helyzet olyan döntések meghozatalát követelheti, melyeknek a világ holnapi sorsát befolyásoló jelentőségét méltán hasonlítják a müncheni (1938) egyezményhez, a feltétel nélküli megadásról szóló casablancai (1943) nyilatkozathoz, a teheráni (1943) jegyzőkönyvhöz, a jaltai (1945) szerződésekhez.
|
|
Gondolatok a kommunizmus áldozatainak emléknapján |
|
2021.02.25. 09:52 |
|
Irodalmunk és a polgári átalakulást is ösztönző államtudományunk egyik európai színvonalú, emblematikus figurája, báró Eötvös József a magyar reformkorszak szempontjából periférikus, ám az európai hatókört tekintve mégis mind nyugtalanítóbbá váló radikális hangvétel terjedése okán a következőket vetette papírra A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra című munkájában.
|
|
Szekfű Gyula: Il Principe, Cap. XVIII. (1940) |
|
2021.02.24. 13:34 |
|
Ez a kis tanulmány már készen volt karácsonykor, és szerzőjének régen nem volt oly tiszta öröme, mint mikor újév után olvashatta a JeIenkor-ban Horváth Sándor és Almásy József cikkét, s azokban az ő problémájának, minden gondolkodó keresztény ember legkínzóbb politikai problémájának filozófiai és teológiai fejtegetését. A szerző már a Korunk Szava megjelenése idején, boldogult gróf Széchenyi György nagy érdemének tartotta a természetjog tanításainak ismertetését, és most örömmel üdvözli a Jelenkor szerkesztőjét, hogy Széchenyi György tiszta hagyományait követve tudós egyházi munkatársaival ismét visszanyúl a természetjog és az azt megnemesítő katolikus filozófia tanításához, mely egyedül vezetheti ki a népeket a század káoszából.
|
|
Kovrig Béla: Keresztény rendi állam - vágyálmok ködképe vagy a holnap ténye? (1936) |
|
2021.02.24. 12:39 |
|
Amikor keresztény rendiségről szólunk, nem a középkort hívogatjuk. Szóljon ez azoknak, akik ennek feltámasztásától tartanak, de azoknak is, akik azért tartják lehetetlenséggel határosnak a keresztény rendiség megvalósítását, mert szerves összefüggést vélnek a középkori társadalom és eme szociális életforma között. Ennek az összefüggésnek a vélelmezése kétségkívül onnan ered, hogy sokan nem látnak különbséget a középkori és a Quadragesimo Anno-ban körvonalazott ama keresztény rendi társadalmi szervezet között, amely teljes mértékben számol a mai társadalmak ismert adottságaival.
|
|
Raoul H. Francé: Búcsúszó az állatokhoz (1943) |
|
2021.02.23. 09:04 |
|
Raoul H. Francét, az élettan világhírű tudósát bátran nevezhetnők hazánk fiának is. Bécsben született, de munkás élete sok-sok évét töltötte Magyarországon. Első nagy tudományos munkáját magyar nyelven írta. Az állatok a történelemben a most elhunyt, s életműve által magyarrá vált nagy természettudós új s egyben utolsó könyve, amelyhez hasonló soha, sehol nem jelent meg. Ez az állatvilág kultúrtörténete - önálló, eredeti, s mindennél izgalmasabb kutatások alapján.
|
|
Kiss István: Az állam élete (1943) |
|
2021.02.22. 09:01 |
|
1. Találkozás az állammal
A társadalmi, helyesebben közösségi fejlődés egy bizonyos fokán lévő népek körében minden ember előbb, vagy utóbb, akarva, akaratlanul, észrevéve a jelenséget, vagy közömbösen elhaladva mellette, de egyszer találkozik az állammal.
|
|
Ereky István: A modern magyar közigazgatás kialakulása (1942) - Részletek |
|
2021.02.21. 11:38 |
|
Valamint az egyes emberek, ugyanúgy az államok is csak akkor képesek a maguk hivatását betölteni, ha nemcsak célokat tűznek ki maguk elé és akarják ezen célok megvalósítását, hanem ha e célok megvalósítása érdekében - cselekszenek is.
|
|
Hamvas Béla: Az oikumenikus ember (1946-1948) |
|
2021.02.18. 09:08 |
|
Már csaknem teljesen feledésbe ment, de most az idő elkövetkezett ahhoz, hogy az ember valódi helyéről szóló tudást fel lehessen idézni. Ez a hely nem a lent és nem a fent, hanem: a Közép. Az őskori hagyomány az ember valódi helyét, a tulajdonképpeni emberi világhelyet Seth nevével jelölte meg. Indiában ugyanez a lény: Nara. Ma e jelképes nevek megértésével általában nem lehet számolni, s ezért néhányan a modernebb elnevezést ajánlották: az oikumenikus embert.
|
|
Nagy Ferenc: Mit vár a demokrácia a protestantizmustól? (1946) |
|
2021.02.17. 12:44 |
|
Az Országos Bethlen Gábor Szövetség által szervezett VII. Országos Protestáns Napok (1946. november 2-3.) rendezvényén - amelyen Hamvas Béla Kereszténység és demokrácia címen tartott előadást - a demokrácia és a kereszténység relációit fürkészve Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök is felszólalt.
|
|
Mennyire fáj a földnek az ember? A természettel kapcsolatos etikai dilemmák konzervatív olvasata |
|
2021.02.16. 17:47 |
|
„Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltétlen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban.” (Goethe) [Idézi: Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford.: Barankovics István. Aurora Kiadás, Budapest, 1943, 47.]
|
|
Hamvas Béla: Kultúrmorfológia (1935) |
|
2021.02.11. 09:54 |
|
1.
Ha az ember a kultúrmorfológiai szemléletet közvetlenül meg akarja érteni, nem kell messzire mennie, a szemlélet kialakulásából is meg lehet. A múlt század végén semmi sem lett volna idegenebb, mint egy határozottan antiracionális, vagy ami ugyanaz, organikus kultúra-felfogás, amelyik azt mondja, hogy: „...a kultúra szerves élet, és az ember csak többé vagy kevésbé méltó hordozója, de egyáltalában nem alkotója, - az emberfölötti kultúra-élet tárgya, nem pedig teremtője”.
|
|
Hermann Keyserling: Sötét korszak küszöbén (1928) |
|
2021.02.09. 23:01 |
|
Egy új sötét kor küszöbén állunk, hasonlóan ahhoz, amely a ragyogó római korszakot követte. Ez nem jelenti azt, hogy a hanyatlás kora váltja fel a fejlődés korszakát, hanem csak azt, hogy új korszak következik, amely más, mint az az időszak, amely a reneszánsz és a világháború között telt el.
|
|
Moravek Endre: Születés és halál az állam-világban (1936) |
|
2021.02.09. 18:51 |
|
Közismert mondás, hogy minden hasonlat sántít. Ha ennek ellenére az a hasonlat, melyet így fogalmazhatunk meg: az államok olyanok, mint az élőlények - nem sántit, annak oka nem az, hogy hasonlatunk nem jó, hanem inkább az, hogy a politikatudomány legújabb iskolája - a geopolitika - szerint már nem is hasonlat. A fenti mondatnak e felfogás szerint így kellene hangzania: az államok élőlények. Nem elvont jogi konstrukciók, nem is csak alkotmányos rendszerek, igazságszolgáltató és polgárvédő berendezkedések, hanem élő, érző, erkölcsi-eszes lények, melyek éppúgy születnek, élnek, növekednek, szaporodnak és meghalnak, mint a többi szerves lény: ember, állat, vagy növény.
|
|
Varga László S. J.: Menekülés az államba (1937) |
|
2021.02.09. 17:47 |
|
Bármennyire kárhoztatjuk is a jelszavak szertelen zsarnokságát és rombolását a közéletben, annyit meg kell engednünk, hogy igen sokszor mélyebb értelem rejlik bennük, mint az átlagember gondolja. Bennük csírázik a holnap minden pusztító vagy építő fordulata, bennük törnek felszínre a néplélek ösztönös, ellenállást nem tűrő vágyai, és talál megfelelő kifejezést egy nemzedék minden hite, értéke és hitványsága. A demokratikus társadalmak mindenható császárja, a közvélemény, egy-egy jelszóban fogalmazza meg akaratát és a kormány gyakran nem tehet egyebet, mint hogy készségesen meghajol előtte.
|
|
Geszti Lajos: Mi a geopolitika? (1935) |
|
2021.02.09. 13:13 |
|
Bármily furcsán hangzik, mégis igaz: a tudományoknak is van születési, virágzási, sőt öregségi korszakuk is. Akár az élőlényeknek. Az egyes tudományokat egy-egy kor teremti meg, s éppen ezért a tudomány a történelem folyamának szellemi arculatát tükrözi vissza. Egy bizonyos korszak értékelése és megértése csakis a szóban forgó korszak kulturális viszonyain át lehetséges.
|
|
Apponyi Albert: A keresztény világnézet politikai vonatkozásai (1941) |
|
2021.02.08. 08:38 |
|
1. Az immanens világnézet a világfolyamatnak nem tud értelmet adni. - 2. Transzcendencia és földi boldogság. - 3. A kereszténység és a szociális problémák. - 4. A világnézet, mint az állam támasza. Világnézet és államforma. - 5. A kereszténység az állam legszilárdabb alapja.
|
|
Magyary Zoltán: Az új államformák és a közigazgatás (1935) |
|
2021.02.07. 17:39 |
|
Előadás a Katolikus Nyári Egyetem második heti (1935. június 30-a és július 6-a között megtartott) foglalkozásán, Esztergomban. (Magyary kézzel írott jegyzeteinek digitalizált változata.)
*
Az állam és a társadalom a 19. század közepén váltak szét a tudományban.
A természetjogi iskola korában a societas civilis jelentette a természeti állapot ellentétét, tehát ugyanazt, amit az állam. Az államtudomány is átfogó fogalom volt. Ez megfelelt a politikai tényeknek is.
|
|
A magyar alkotmány és a világáramlatok (1935) |
|
2021.02.07. 16:54 |
|
Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1933-ban alapította meg a magyar Katolikus Nyári Egyetemet Esztergomban, s ugyanezen év nyarán kezdődtek meg ott az előadások. 1935 nyarán mások mellett Mihelics Vid, Egyed István, Magyary Zoltán, Ibrányi Ferenc és Genthon István tartottak előadást a nyári egyetemen.
|
|
Bárdossy László: Emlékbeszéd az országos Széchenyi emlékünnepen (1941) |
|
2021.02.04. 08:08 |
|
Főméltóságú Kormányzó Úr!
Magyar Testvéreim!
A nemzet igazi ereje saját véréből származott nagyjainak szellemében és munkájuk megvalósult eredményeiben él. Mentől sugárzóbb az a szellem, amely nagyjaink emlékéből felénk árad, mentől inkább válik szavuk és példaadásuk bennünk cselekvéssé és élő valósággá, annál egységesebb, annál erősebb és szilárdabb az a közösség, amit nemzetnek nevezünk.
|
|
|
Tovább…
