A Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetője, Surjányi Fanni rövidre szabott írásában a nacionalizmust vizsgálja, amely a 19. század "liberális polgári köreiben" divatossá (Eötvös József szavaival élve: uralkodóvá) vált eszmeként tudott érvényesülni, mára azonban egyesek szerint atavisztikussá vált. Surjányi megállapítja, hogy "Míg a világháborúkig a (valóban leegyszerűsítő) primordalista és perennialista nézetek széles körű népszerűségnek örvendtek, utána [a] híveiket száműzték az akadémiai körökből, és a modern, posztmodern és konstruktivista olvasat vált az egyedül elfogadottá." De valóban a nacionalizmus okolható-e a 20. század két világégéséért, és szükség lehet-e arra a kohéziós erőre, amit ez az eszme legalábbis hosszú időn keresztül biztosítani tudott az egyes nemzetek polgárai számára? Az alábbi linkre kattintva megtudhatod!