Paikert Alajos: A turáni gondolat politikai vonatkozásai (1925) |
|
2021.10.03. 20:15 |
|
A Turáni Társaság 1925-1926. évi előadássorozatának megnyitó előadása
A turáni gondolat mint összefoglaló, kidolgozott terv és irány egészen új; mindössze tizenöt éve, hogy azt megszövegeztük és vele behatóan foglalkoztunk, bár maguk a turáni népek a legősibbek az összes nemzetek között és kultúrájuk a többiekének alapja.
|
 |
Huzella Tivadar: Bolsevizmus-antibolsevizmus, belháború-külháború társadalombiológiai nézőpontból (1940) |
|
2021.10.01. 08:39 |
|
Előadás a Magyar Külügyi Társaságban 1940. április hó 12-én
Az európai civilizációt és kultúrát létalapjában fenyegető, az emberiség egész közösségére sorsdöntő világválság megdöbbentő arányaiban bontakozik ki előttünk. A népek emberpusztító háborúságába egymás után sodródnak bele az országok. Külháborúik bonyodalmaiban határaik, a belsejükben lappangó forradalmi törekvések szította osztály- és pártharcokban, a társadalmi keretek, a jogrend korlátái bomladoznak. A világzűrza var forgatagából, a súlyos társadalmi és politikai problémák kusza szövevényükben merülnek fel. Rejtélyeik az ember értelmét, a szfinx enigmáihoz hasonló könyörtelenséggel, végső erőfeszítésre sarkallják.
|
|
Dékány István: A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság” (1940) - II. rész |
|
2021.09.30. 12:30 |
|
4. Jegyzet a „területi testületek” jellegéről
Felmerülhet a szempont, hogy hova helyezhessük azokat a „területi testületeket” („Gebietskörperschaften”), amelyekről G. Schmoller [27] közölt igen figyelemre méltó összehsaonlításokat. Ugyancsak a Nyugatot veszi tekintetbe Schmoller, ahol a partikularizmus mintegy tobzódik. Összehasonlítja a sok kis, sőt apró államokat, arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebb területi (territoriális) államok külön kategóriát érdemelnek meg, és külön vizsgálatot.
|
|
Dékány István: A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság” (1940) - I. rész |
|
2021.09.30. 08:47 |
|
Már régen van forgalomban az a gondolat, hogy a világgazdaság korában vagyunk, és gazdasági szervezetünket úgy kell beállítani, hogy a „világpiacon” tudjunk érvényesülni. „Ma mindenki öt világrészből él.” Az ilynemű gondolatok észrevétlenül belesodornak bennünket egy gazdasági fejlődéselméletbe, mert ennek utolsó, jelenlegi fokáról van tulajdonképen szó, tehát a jelent magyarázzuk, mikor világgazdaságról beszélünk. Ez a „világgazdasági” érvényesülés, mint eszme, jelen cselekvéseinknek, számításainknak ad irányítást, gazdaságpolitikai perspektívánkat alapozza meg.
|
|
Nagy Loránd: Európai térgazdasági törekvések és Magyarország (1944) - Részletek |
|
2021.09.28. 14:57 |
|
Közép-dunai gazdasági törekvések a Harmadik Birodalom megalakulásáig
A két világháború között történt események már közismertek, hisz olvasóim javarésze benne élt, szenvedett, és tapasztalhatta, hogy ami csupán gazdasági szempontból sikerült Bismarcknak és utódjainak, az mennyire sikerült az ellenséges nagyhatalmaknak.
|
|
Magyary Zoltán: A miniszterelnök szerepe a közigazgatásban (1936) |
|
2021.09.27. 11:10 |
|
Szerző főelőadói jelentése a Varsóban tartott VI. Nemzetközi Közigazgatási Kongresszuson. Előadta: 1936. évi július hó 10-én. Hasonló gondolatmenete volt a szerző által a Magyar Jogászegylet közgyűlésén 1935. évi december hó 14-én, „Az államtudomány új problémái” címen tartott előadásnak.
|
|
Csekey István: A szovjet államszemlélete (1932) |
|
2021.09.27. 09:20 |
|
A politika tudománya korunk nagy világnézeti és erkölcsi válságánál fogva egészen új, és szinte rendkívüli problémakörök és elgondolások boncolgatását kívánja meg. Épen ettől a szemponttól vezéreltetve választottam rövid székfoglaló előadásom tárgyául korunk eszmeharcának egyik centrális problémáját, a szovjet állam szemléletét, amelyet újságánál fogva elődeim nem is tehettek vizsgálódásuk tárgyává. Mielőtt azonban e szűkre szabott keretek között tárgyamba hatolnék, néhány előzetes kijelentéssel tartozom.
|
|
Heller Farkas et al.: Jelentés a Chorin Ferenc alapítvány 1942. évi kamatainak odaítéléséről (1943) |
|
2021.09.25. 10:49 |
|
A Chorin Ferenc alapítvány 1942. évi kamatainak odaítélésére kiküldött vegyes bizottság az alapítványi ügyrend III. szakasza értelmében megalakult és szemlét tartott a jutalom szempontjából tekintetbe jövő irodalmi művek fölött. Mielőtt ezeknek méltatására rátérnénk, előre bocsátjuk, hogy a bizottság az alapítványi ügyrend II. szakasza értelmében ezúttal is kikapcsolta mérlegeléseinek köréből azoknak a szerzőknek műveit, akik a Chorin Ferenc-díjat már egyízben megkapták.
|
|
Féja Géza: Mérgező zöldség (1942) |
|
2021.09.25. 09:55 |
|
Az Esti Magyarország „Mérgező zöldség” címen Féja Géza tollából rendkívül érdekes és figyelemreméltó cikket közöl. A cikk bevezetőben megírja, hogy Málnási Ödön nyilas író [a] „Feladatok” című zöld füzetet elküldte a szerkesztőségbe.
|
|
Richard von Coudenhove-Kalergi: Nyugat újjászületése (1938) |
|
2021.09.24. 10:27 |
|
A Páneurópai Unió egyik budapesti ülésén tartott előadás. - Bár a szerző történetszemléletével és következtetéseivel nem mindenben értünk egyet, mégis örömmel közöljük ezt az előadást, mert részleteltéréseknél fontosabbnak tartjuk azt a jó szándékot, amely Coudenhove-Kalergi egész munkásságát vezérli. (A szerk.)
|
|
Pongrácz Kálmán: A népi elv valódi hivatása Közép-Európában (1939) |
|
2021.09.24. 08:50 |
|
Európa szellemi egységét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden újabb mozgalom vagy áramlat végigvonul a kontinens minden országán; így volt ez a demokráciával és liberalizmussal éppen úgy, mint a szocializmussal, tehát nem lehet rajta csodálkozni, hogy a német szellemi hatásoknak amúgy is erősen kitett Közép-Európában a „völkisch” gondolat is hódító útjára indult.
|
|
Török Árpád: Mit adhatunk az új Európának? (1940) |
|
2021.09.23. 16:59 |
|
Ki tudná ma megmondani, hogy mi lesz a jövőben Európával? Megmaradunk-e egyáltalán Európának a régi kulturális értelemben, civilizációnkat át tudjuk-e menteni, és a sebek, amiket az kapni fog, egyhamar begyógyíthatok lesznek-e? Az utolsó években nem voltak kevesen, akik azt jósolták, hogy a legközelebbi komolyabb európai háború tönkre fogja tenni az európai civilizációt. Ha a jósoknak azonban nem lenne igazuk, amit mindenki forrón óhajt, akkor feltétlenül adva lesz a jövő Európának problémája. Nem csak erők, nem csak érdekek, de eszmék is ütköztek ebben a húsz évben, amely végül is háborúhoz vezetett.
|
|
Hantos Elemér: A dunai tengely (1937) |
|
2021.09.23. 09:13 |
|
A háború utáni korszak történetírója bő szókinccsel fog rendelkezni azoknak a, törekvéseknek a megjelölésére, amelyek külön-külön megakadályozták, hogy Európa vezető hatalmasságai a közös felelősség tudatában egymásra találjanak.
|
|
Szentirmay Ödön: Az államfilozófia tárgyköre (1926) |
|
2021.09.21. 15:12 |
|
Az egyes szaktudományok rendszerei, perspektíváik határtalansága folytán az egyetemes szempontok végső előfeltevéseivel a maguk elvontságában, avagy ezeknek az állam és az ennek alapjául szolgáló nemzetegység fogalmával való vonatkozásaival, mint céllal, nem foglalkozhatnak.
|
|
Huszár Aladár: Koreszmék forgatagában (1940) |
|
2021.09.21. 08:39 |
|
"Annak okáért olyanná lésznek, mint a reggeli köd, mint a reggel felkelő harmat és mint a polyva, melyet a szél elhajt a szérűről és mint a füst, mely a kürtőről kimegyen és eloszol."
Hóseás könyve
|
|
Jasztics Béla: A világgazdaság egysége és az európai nagytér (1942) |
|
2021.09.16. 15:30 |
|
A ma élő nemzedék, a két világháború nemzedéke, szinte páratlan történelmi átalakulások tanúja és résztvevője. Míg a múltban egy változás, a történelemnek egy-egy hatalmas fordulója, hosszú évtizedeken keresztül érett a kifejlődésig, de néha egy évszázadon át, két-három emberöltőn keresztül is vajúdott, a közelmúltban és a jelenben - úgy látszik - a technika rohamos fejlődésének hatására, mintha meggyorsulnának az események. Kétségtelen, hogy a gondolatközlés és a forgalmi eszközök gyorsasága összeszűkítette a föld felszínén a távolságokat.
|
|
Kozma Miklós: A liberalizmus korszaka lejárt (1934) |
|
2021.09.14. 09:42 |
|
Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen T. Felsőház!
Az emberiség történelmi korok fordulópontjain saját helyzetét és jövőjének nagy irányvonalait a történelem tanúsága szerint rendesen csak későn és fokozatosan ismeri fel, s alig veszi észre, hogy a régi élet formáiból újba és másba tolódik át. Még ma is nagyon sokan vannak, akik nem látják vagy kevéssé látják a fától az erdőt, és nem veszik észre, hogy a világháború óta politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt átrendezkedés, illetve új berendezkedés korát éljük, s azok, akik azt hiszik, hogy a mindnyájunk által érzett bajok, nehézségek leküzdése után majd megint folytathatjuk ott, ahol a háború után abbahagytuk, alapos tévedésben élnek.
|
|
Koreszmék országútján – Quo vadis, Európa? |
|
2021.09.10. 10:05 |
|
„Minél idősebbé válok, annál inkább felismerem a korszellem erejét, s annál jobban megrémülök tőle.” (Ernst Jünger)
|
|
Ottlik László: Szent István birodalma az új Európában (1941) |
|
2021.09.09. 10:49 |
|
A szomszédságból fakadó sorsközösségnek alávetett népek között az észszerű, békés és művelődési értékeket teremtő együttélésnek legelső feltétele az, hogy a tér, amelyben élniök kell, észszerű és organikus módon osztassék el ama rendező és rendfenntartó hatalmak között, amelyek az egyes téregységek természetes központjaiban helyezkednek el. Az élettér maga, amelyben a népek élnek, természetes téregységekre, tájcsoportokra tagolódik, s az észszerű térbeosztásnak elsősorban ezekhez kell alkalmazkodnia. Ez másfelől azonban csak akkor lehetséges, hogyha a téregységek természetes központjaiban olyan politikai erőcentrumok élnek, amelyek képesek a maguk szervező gondolatait a természetes téregységek határain belül érvényre juttatni és életben tartani. .
|
|
Ferdinand Ossendowski: Lenin (1930) - Részlet |
|
2021.09.07. 14:55 |
|
XXXV.
Lenin figyelmesen hallgatta az Állatorvosi Intézet igazgatójának a jelentését.
A következtetéseire gondolt, és ezt suttogta magában:
- Iszonyú... Kihívás az egész civilizált világ ellen! Micsoda borzalmas szörnyetegeket hord a föld a hátán! ...
|
|
|
Tovább…
