Határ a csillagos ég |
|
2013.03.31. 10:13 |
|
A Hold első megfigyelőjét Galileo Galileinek hívták, de a Holdra történő utazás gondolata is régebb óta mozgatta meg az emberiség fantáziáját, mint azt elsőre gondolhatnánk. A XVII. században például John Wilkins, a Royal Society tudósa kívánt expedíciót tenni a Föld kísérőjének feltérképezésére. Madách Imre 1861-re már befejezte Az ember tragédiáját, amelynek XIII. színe az űrben játszódik. Később Jules Verne, aki számtalan szempontból számított úttörőnek és orákulumnak, könyvet jelentetett meg Utazás a Holdba (Le Voyage dans la Lune, 1865) címmel, ezzel a literatúra területén is meghonosította a holdutazást. Őt követte H. G. Wells (a Földről a Holdra című regénnyel), a filmvásznon pedig 1902-ben, a mozi hajnalán debütált ezen téma Georges Méliès jóvoltából. A korszakos jelentőségű rendező, a német Fritz Lang pedig 1929-ben álmodta vászonra planétánk állandó kísérőjének űrutazók általi "invázióját".
|
 |
Fekete özvegy |
|
2013.03.23. 23:27 |
|
A világirodalom egyik klasszikus regényében, az Alexandre Dumas alkotta Monte Cristo grófjában (1845-1846) a főhőst, Edmond Dantést félreismert barátai koholt vádak alapján ítéltetik el, így juttatván őt a külvilágtól hermetikusan elzárt If várának börtönébe. A terjengős történet során Dantés egy véletlen szerencse során végül meggazdagodik és Párizsba visszatérvén revansot vesz a renegátokon. François Truffaut, a francia újhullám rendezője hasonló motívumot dolgozott fel izgalmas thrillerében: a megözvegyült Julie Kohler (Jeanne Moreau) az őt ért sokk hatására bosszút esküszik férje gyilkosai ellen.
|
|
Nyugat alkonya, Kelet hajnala |
|
2013.03.22. 16:37 |
Elemzésünknek - amely nem titkoltan Oswald Spengler, a Weimari Köztársaság termékeny gondolkodója által írott nagy ívű munka továbbgondolására hajaz - a miniszterelnök Kelet felé nyitását preferáló gazdaságpolitikája, illetve az ennek kapcsán tett "turné" újabb állomásán elhangzott értékelés ad különös aktualitást. Orbán Viktor Jordániában kinyilatkoztatott tézisei szerint ugyanis "míg az arab világ a jövőben fel fog értékelődni, és növekedik a világgazdaságban játszott szerepe, addig Európát az a veszély fenyegeti, hogy csökkenni fog a súlya, ha nem változtat." Az arab világ szerinte a világgazdaság mutációja következtében előálló új status quo nyertes térfelén fog helyet foglalni, míg Európa - amennyiben nem változtat jelenlegi, neoliberális-monetarista gazdaságpolitikáján - könnyen a vesztesek táborát gyarapíthatja. Erre tekintettel talán nem haszontalan néhány, a Nyugat primátusának elvesztését taglaló gondolatmenetet felidéznünk.
|
|
Intim betét-sarc, avagy savanyú a ciprusi citrus |
|
2013.03.18. 23:13 |
"Europe is for its people and not for Germany." Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel reagáltak a banki megtakarítások rekvirálása ellen demonstráló tüntetők Cipruson. Az Európai Bizottság és az IMF duójától igazán nem meglepő, hogy az ezer sebből vérző és annyiszor csődöt is mondó neoliberális-monetáris gazdaságpolitikai ámokfutást várják el a hőn áhított hitelfolyósítás fejében (ami nélkül állítólag már májusban államcsődöt kellene jelentenie a ciprusi kormányzatnak). Az ár ismét drága: a ciprusi bankbetétek, a megtakarítások megsarcolása (illúziónk ne legyenek, ez feltételezhetően nem az off shore-lovagok számláit fogja érinteni) és 6,6%-os kamatadó bevezetése. Putyin tiltakozik, a ciprusi polgárok forronganak, de Lagarde és Merkel legalább elégedett.
|
|
A kígyóüldöző prédikátor napja |
|
2013.03.17. 19:52 |
Tekintve, hogy a Valentin-naphoz hasonlóan a fogyasztói társadalom kommercializálódási trendje az írek nemzeti ünnepét, a Szent Patrik-napot is utolérte, a különböző fesztiválokon zajló programok mellett talán nem haszontalan az ünnep szakrális vonatkozásait is feleleveníteni. Az írek védőszentjeként és apostolaként funkcionáló Szent Patrik francia, vagy walesi származású lehetett, ír banditák rabolták el és hurcolták a szigetre, ahol Heinrich Harrerrel ellentétben nem hét, hanem hat esztendőt töltött (v. ö. Hét év Tibetben).
|
|
Az HÖKös áfium ellen való orvosság |
|
2013.03.16. 20:50 |
Néhány hónappal ezelőtt még a 8942. számú project boldogságtól kicsattanó kedvezményezettjeiként ismerkedhettünk meg az ifjú szerelmespárral, akik büszkeségtől dagadó kebellel újságolták a honos, koros, katolikos, becsületes nemeseknek, hogy újonnan megnyitott kávézójukban már süteménnyel is szolgálnak. Mára pedig a fülkeforradalmat kétségbe vonó és negligáló, sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmárnak csaptak fel, akikről egy Győrött kihelyezett hirdetőoszlopról voltunk kénytelenek megtudni a szívbe markoló igazságot: "együtt tették tönkre az országot!" Figyelem, humoros bejegyzés következik!
|
|
Felelős közigazgatást Buda-Pesten! |
|
2013.03.10. 22:47 |
|
Egy generációnyi idő telt el azóta, hogy az emberközpontú közigazgatás hazai történetének "alapító atyja" és emblematikus figurája, Magyary Zoltán (1888-1945) megfogalmazta a nemzeti közösség tagjaival "kooperáló" közigazgatásról szóló téziseit, amelyet alapvető paradigmaváltásnak tekinthetünk a hazai közigazgatás-tudomány történetében. Magyary elmélete a két világégés közötti Magyarországon egy olyan iskola létrejöttéhez vezetett, amely kombinálta a hagyományos jogi szemléletet a közmenedzsment modern, az USA-ban érvényesülő megállapításaival. A professzor szerint a közigazgatásnak az emberekért, a névtelen magyarokért, a "man at the street-ért" kell tevékenykednie, kiemelt feladata az állampolgári szükségletek kielégítése, ezért szükségesnek tartotta vizsgálni, hogy a széles körű publikum mit is gondol a közigazgatástól. Bereményi Géza filmje neki állít emléket.
|
|
MSZP: Feltették az i-re a Pontát |
|
2013.03.09. 21:00 |
Alig negyed esztendő telt el azóta, hogy az MSZP regnáló elnöke, Mesterházy Attila Kolozsvárott szentimentális coming out keretein belül járt Canossát a baloldali párt nemzetpolitikájában realizált korábbi negligens magatartás miatt. A pártelnök (többek között) azért kényszerült megkövetni a Kárpát-medencei magyarságot, mert a szocialisták és egykori koalíciós partnerük, az SZDSZ a 2004. évi népszavazás alkalmával arra buzdították a választópolgárokat, hogy a határon túli magyarság kettős állampolgárságával kapcsolatos kérdésre nemmel voksoljanak. Szűk három hónap múltán aztán ugyanezen pártelnök meghívására az MSZP évértékelőjén az első sorban foglalt helyet az erdélyi magyarsággal többször konfrontálódó román kormányfő, Victor Ponta, aki beszédében barátjának, sőt Magyarország vezetésére alkalmas politikusnak titulálta Mesterházyt.
|
|
Mehr Licht, avagy fejvesztő helyett fejlesztő államot! |
|
2013.03.06. 20:39 |
A washingtoni konszenzus tudományos álarca mögé bújtatott neoliberális érdekkomplexum és az erre épülő gazdasági világrend (a globális kapitalizmus) pozícióját a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi-és gazdasági válság alapjaiban tépázta meg. Egyre többen helyezkedtek azon álláspontra - köztük a korábbi ortodox monetarizmus egyes képviselői is -, hogy a hagyományos közgazdaságtan felfogása erkölcsi, illetve szellemi hanyatlásnak indult (Róna Péter), mert képtelen volt a társadalmi, hatalmi, intézményi és kulturális tényezőkkel kalkulálni. Bár a Romániával kötött IMF-megállapodás továbbra is azt példázza, hogy Christine Lagarde és csapata, valamint a körülöttük ólálkodó neoliberális holdudvar képtelen engedni a privatizáció-dereguláció-liberalizáció "szentháromságából", az idő eljárt ezen konstrukciók felett, így nem haszontalan, ha megismerkedünk Robert Hunter Wade elemzésével, amely a délkelet-ázsiai térség fejlesztő államainak gyakorlatát mutatta be a Governing the Markets címet viselő munkájában.
|
|
KépMás |
|
2013.02.27. 21:37 |
|
"Belevetette magát egy székbe és gondolkozni kezdett. Egyszerre átvillant az agyán, mit mondott Basil Hallward műtermében azon a napon, mikor arcképe elkészült. Igen, világosan emlékezett. Azt az őrült kívánságát közölte, hogy ő maga maradjon fiatal, és a kép vénüljön meg, hogy tulajdon szépségét ne érje semmi szeplő, és a festmény arca viselje szenvedélyeinek és bűneinek terhét, hogy az írott képébe égjenek belé a szenvedés és gondolat barázdái, ő pedig őrizze meg gyengéd és kedves virágát annak a fiatalságnak, melyre éppen akkor ocsúdott. Csak nem teljesült a kívánsága? Ilyesmi lehetetlen. Elgondolni is szörnyűségesnek látszik. És mégis előtte van a kép, és száján valami kegyetlenség látszik." (Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe - Fordította: Kosztolányi Dezső)
|
|
Lélek oratórium |
|
2013.02.26. 00:11 |
|
Bizonyára nem sokan tudják elképzelni, hogyan lehetne kombináltan megjeleníteni Martin Heidegger lét/nem-lét téziseit, az 1960-as években már tapasztalható nyárspolgári immoralitás-kezdeményeket, Edgar Allan Poe gótikus motívumokkal tarkított történeteinek atmoszféráját és a szürrealizmus képviselőire jellemző abszurd komponenseket. Feltétlenül ezen kevesek körébe sorolandó azonban Herk Harvey filmrendező, aki a Lelkek karneváljában mindezen összetevők szintézisét teremtette meg, megspékelve mindezt némi Hitchcock-hatással.
|
|
Titok-okozat |
|
2013.02.22. 20:18 |
|
Mottó: Egy hatalmas és gazdag király egyszer megkérdezte egy költőtől: «Mi az, amit maximálisan megoszthatok Veled?« Mire a költő bölcsen így felelt: «Bármit, felség, kivéve a titkaidat.«
|
|
Kegyetlen játékok |
|
2013.02.18. 20:44 |
|
A Szabó István rendezésében készült magyar-osztrák-német koprodukció révén első ízben sikerült magyar vonatkozású filmnek bekasszíroznia a hírneves Oscar-díjat: 1982-ben a Mephisto a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában nyerte el a szobrot. A film az egyéni autonómia és a karrier érdekében történő önfeladás relációit boncolgatja, ezzel emelkedvén olyan magaslatokba, amelyre egyszer már felkapaszkodott az Aranypolgár vagy a Fellini-féle La Dolce Vita.
|
|
Alfred Hitchcockot bemutatják |
|
2013.02.16. 22:09 |
|
Talán nem véletlen, hogy a napjainkra Hollywoodban kontroll nélkül érvényesülő, brutális erőszakot, nívótlan love storykat és pornográf jeleneteket propagáló filmipar szárnyalását látva Sacha Gervasi gondolt egy "merészet" és nosztalgikus utazást tett az "aranykorba", azaz Alfred Hitchcockot, a rendezőt, a horrorfilmek, thrillerek és krimik koronázatlan királyát, illetve az e mögött rejlő magánembert próbálta meg - több-kevesebb sikerrel - bemutatni filmjében.
|
|
Rudolph Valentin, ó! |
|
2013.02.14. 20:45 |
Ha már amerikai az állampolgárok nem ülik meg a busójárást, mi több, "detronizálták" a Szent Bálintra utaló minden nemű szakrális vonatkozást, február 14-én stílszerűen nézzetek Rudolph Valentino-filmeket. Igaz, nem dolby-surround és nem is technicolor, de azért talán ér annyit, mint a kereskedelmi médiumok konkurens műsorkínálatában szereplő "műremekek". (A képen Rudolph Valentino és Vilma Banky látható.)
|
|
Sporttörténeti szekcióval bővült plakátkiállításunk |
|
2013.02.13. 20:37 |
A trianoni döntést követően a "magyar nemzet testi kultúrájaként" aposztrofált sportot a propaganda a saját "szolgálólányának" kezdte tekinteni, ekként a magyar "virtus, becsület és lovagiasság" triászát hirdetve kapcsolta be a magyar feltámadást propagáló tematikába a testedzést. A világháború évei alatt a sportot, illetve a különböző sportágakat a honvédelemmel azonosították, majd a polgári demokratikus kísérlet kudarcát követő "népi demokratikus" berendezkedés formálta saját képére a sportról alkotott felfogást: a "munkára és harcra kész" sportmozgalom az "erős, egészséges és bátor" dolgozók képzésének szimbóluma lett. Kiállításunk ezen időszakok sportplakátjait vonultatja fel, ezzel gyarapítva a korábban meghirdetett, XX. századot bemutató virtuális "múzeumunkat".
|
|
Perverzjog |
|
2013.02.11. 21:06 |
|
Orson Welles a Kafka által írott "Per" adaptációjáról úgy tartotta, hogy a legjobb film volt, amit valaha rendezett. ("The Trial is the best film I ever made.") Nos, a filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjével nem szívesen szállnék vitába, főként, ha olyan grandiózus opusról van szó, mint a "The Trial". A filmben gátlástalan és mammont hajhászó ügyvédet alakító Welles néhány szegmens tekintetében alapjaiban strukturálta át Kafka alkotását. Saját elmondása szerint a film egy rejtélyes történetről szól. "Hogy mit jelent? Nincs benne semmi titok, rejtély. Logikája az álomé, a lázálomé."
|
|
A tömegek lázítása |
|
2013.02.09. 22:58 |
|
Fritz Lang mesterremeke, a Metropolis a modern ipari társadalom által indukált társadalmi egyenlőtlenségeket (© by Bourdieu) páratlan módon ábrázolta a filmvásznon és ezzel a klasszikus kapitalizmus olyan elemzőinek analízisét egészítette ki, mint Durkheim (az anómia fogalmának meghatározása), Marx (az embertől elidegenedett dologi erők hatalma alól való felszabadulás sürgetése), vagy Max Weber (a nyugati racionális és bürokratikus szisztéma minden értelmet és egyéni szabadságot felszámoló vasketreccé fajulása). Ezen felül a globalizált kapitalizmus olyan kritikusainak archetípusát is felfedezhetjük a monumentális expresszionista alkotásban, mint Hardt és Negri (a Birodalom kihasználja a társadalmi különbségeket és az ellene forduló energiákat is a maga javára fordítja). Lang nagy ívű alkotása emellett a sci-fi filmek műfajteremtő opusa is: a későbbi science fiction alkotások - állítsanak bármit is rendezőik - mind a Metropolis köpönyegéből bújtak elő.
|
|
Ön jön, Mr. Cameron! |
|
2013.02.09. 14:54 |
Cikkünk címe nem titkoltan az Anthony Giddens könyvének (Ön jön, Mr. Brown!) gerincén olvasható szöveg analógiájára született. A harmadik út híres teoretikusa a szociáldemokrácia modern körülményekkel konform újradefiniálását sürgette, illetve ennek elméleti fundamentumait kísérelte meg lerakni. A New Labour illusztris gondolkodójaként a brit Munkáspárt újrafazonírozására tett kísérletet és Gordon Brown későbbi brit miniszterelnöknek címzett munkájában a balközép pólus jövőorientált politikájának kialakítására szuggerálta a politikust. Giddens centrális kérdésként kezelte, hogy miként nyerhet negyedszer is a Munkáspárt: Ezzel szemben mi sokkal inkább David Cameron hivatalban lévő brit miniszterelnök új Európa-politikáját találjuk érdemesnek az elemzésre, annál is inkább, mivel véleményünk szerint ezen ars poetica következetes alkalmazásával az EU a föderatív állam szükségtelen életre galvanizálásával szemben sokkal inkább a Nemzetek Európájának laza integrációja felé mozdulhat el.
|
|
Kémek, mint ti |
|
2013.02.06. 00:26 |
|
Cary Grant egy Alfred Hitchcock rendezésében készült hidegháborús spionfilmben próbálja elkerülni a Rushmore-hegy Theodore Roosevelt arcmását formáló reliefjén a szabadesés empirikus megtapasztalását. Már önmagában ezért a jelenetért is érdemes megtekinteni az Észak-északnyugat című alkotást, de a szövevényes kémhistória többi kockája is igazai delikáteszként szolgálhat a nézők számára.
|
|
|
Tovább…
