Kardeván Károly: Eötvös és Madách társadalomszemlélete (1947) |
|
2021.04.12. 15:35 |
|
Nagyon régi szálakhoz fűzök újakat: Eötvös és Madách című dolgozatomhoz az alábbit. [1] Akkor, régen nagy élmény volt számomra, mennyire lelki rokonok Eötvös és Madách. Igaz, tettem hozzá, hogy világnézetük sok egyezését már magában véve az is érthetővé teszi, hogy kortársak - Eötvös tíz évvel idősebb Madáchnál -, s Eötvösnek Madáchra való hatását valószínűvé teszi az a körülmény, hogy Eötvös már befutotta költői pályáját, s mint gondolkodó is delelőpontján állott, mikor Madách hosszas tapogatózás után megtalálta azt a formát, melybe úgyszólván lelke egész gazdagságát beleöntötte.
|
 |
Varga László S. J.: Közigazgatástudomány és államreform (1938) |
|
2021.04.12. 11:46 |
|
Marx volt az első, aki meglátta az újkori gazdasági fejlődés és a jogrend szoros összefüggését és kölcsönös egymásra hatását. Ebben vélte felfedezni az okát minden forradalomnak is, amely szerinte akkor lesz elkerülhetetlen, amikor az uralkodó társadalmi rendszer és joggyakorlat nem tart lépést a a termelési módszer fejlődésével, s annak kihasználását akadályozza. Bármennyire át is kell értékelni Marxnak e tételét, annyi feltétlenül igaz marad belőle, amennyit a tények igazolnak. A katolikus társadalombölcselet a maga sajátos metafizikai nézőpontjából vizsgálva a kapitalista gazdaság és liberális államszervezet kapcsolatait, bizonyos mértékben hasonló megállapításra jutott, amint Brauer, Nell-Breuning és Gundlach idevágó tanulmányaiból kitűnik.
|
|
Palotás Zoltán: A geopolitika és az államtudományok felfrissítése (1943) |
|
2021.04.12. 10:42 |
|
A „német geopolitikának“ nagy gyakorlati jelentősége van. A geopolitika nem száraz és meddő, „elvont tudomány“, hanem végtelen fontos és nálunk hiányzó, gyakorlati ága a modern államtudománynak, melynek meghonosítására, oktatásának bevezetésére nekünk, magyaroknak, kétszeresen szükségünk van.
|
|
Egyed István: Reformra szorul-e a magyar alkotmány? (1935) |
|
2021.04.07. 18:37 |
|
Az alkotmányok sorsa is ki van téve a világáramlatoknak. A művelt emberiség mozgalmai: új szellemi irányzatok előtörése, világháborúk, forradalmak és megújhodások vagy teljesen elsöprik a meglevő alkotmányokat, vagy legalább reá nyomják bélyegüket azokra. Az alkotmányok születnek, élnek és virágzanak, hanyatlanak és pusztulnak.
|
|
Szvatkó Pál: Érsekújvári utópia (1937) |
|
2021.04.06. 17:49 |
|
Melegítő tavaszi nap fürdette a síkságot, amikor úgy tíz-húsz év múlva kiszálltam az új érsekújvári pályaudvaron. A szép előcsarnokban barátaim fogadtak, magyar fiúk, akiket a prágai egyetemről ismertem, vagy a szolvenszkói Magyar Végrehajtóbizottság üléseiről, s most itt telepedtek le, a gazdagodó városban.
|
|
Krisztics Sándor: A magyar nemzeti öntudat (1942) |
|
2021.03.30. 09:03 |
|
1942. március 24-én tartott „Ad astra” előadás a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen.
„A nemzeti öntudat ad létjogot az államoknak. Ez a raison d'être minden állam számára. A nemzeti öntudat minden állam fennállásának leghatalmasabb emeltyűje” — állapította meg Beöthy Ákos „A magyar államiság fejlődése és küzdelmei” című nagyszabású munkájának előszavában (I. rész, L kötet, XIX. lap), mintha művét e tételének igazolása végett írta volna meg.
|
|
Magyary Zoltán: Társadalmi kérdések (1920) |
|
2021.03.29. 08:19 |
|
I. Mindkét forradalmunkat évekkel, sőt évtizedekkel megelőzte egy tervszerű sajtóhadjárat - értve alatta nemcsak a napisajtót, hanem a tudományos és szépirodalmat is -, amely céltudatosan támadott minden intézményt és minden addigi tekintélyt, és tudományosság látszatával bíró igazolására törekedett támadásainak.
|
|
Öreg János: Állameszmények (1897) |
|
2021.03.26. 09:40 |
|
Az állameszmények az államcél elméletekkel függenek össze, mégpedig úgy, hogy a jelennél jobb azon állapotot, melyet a célelmélet csak általánosságban fejez ki, az eszmények részletesen kidolgozott képben tükröztetik vissza. Ilyen állameszményekkel az ókortól kezdve egészen napjainkig találkozunk, de közülük csak a nevezetesebbekkel foglalkozhatunk.
|
|
Veres Péter: A nemzet mint közösség (1939) |
|
2021.03.25. 08:08 |
|
Az összemberiség kisebb közösségekre oszlik. Függőleges irányban osztályokra s ezen belül rétegekre, vízszintes irányban fajokra s ezen belül nemzetekre. Mindez rég elintézett, rég megismert tény, csak sorrendi zűrzavar volt körülötte.
|
|
Magyary Zoltán: A fasiszta állam kifejlődése (1942) |
|
2021.03.24. 07:56 |
|
Az olasz fasizmust éppúgy, mint a német nemzetiszocializmust, csodáljuk [sic!], de eléggé nem ismerjük. Látjuk az eddigi fogalmakat messze felülmúló teljesítményeiket, de nem vagyunk tisztában azoknak a nyitjával.
A fasiszta Olaszország forradalom útján jött létre, de ez a forradalom vér nélkül vette át a hatalmat, és ugyanígy folyik már több mint 18 éve. Tehát mint forradalom is más, mint amit forradalmon korábban értettünk.
|
|
Angyal Pál: Szabadság és tekintély (1943) |
|
2021.03.23. 07:50 |
|
Írta és a Magyar Rádióban 1943. december 10-én elmondotta Angyal Pál ny. r. egyetemi tanár.
Előadásom célja annak a tételnek bizonyítása, hogy a gazdasági, szellemerkölcsi, kulturális és politikai haladásnak az ember nyugodt, boldog és kiegyensúlyozott életének számos: részint adott és tehát létező, részint szunnyadó és tehát életre keltést váró feltételei között a legjelentősebbek a szabadság és a tekintély. A szabadság, amely megnyitja a gondolkodás, akarás és cselekvés beláthatatlan lehetőségeihez vezető út kapuját. A tekintély, mely fékez, tilt és parancsol s egyben irányít.
|
|
Csekey István: Magyar hősiesség (1942) |
|
2021.03.21. 19:25 |
|
Első ízben mondott vidéki egyetemi tanár emlékbeszédet a Magyar Nemzeti Diákszövetség szokásos október 6-i ünnepélyén a pesti Vigadóban, amelyen a miniszterelnök is buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz. Dr. Csekey István kolozsvári egyetemi tanárnak, a magyar közjog professzorának beszédét az alábbiakban közöljük.
|
|
Teghze Gyula: A társadalom, az állam és a jog elmélete (1924) - Részlet |
|
2021.03.19. 09:38 |
|
Az állam ismerettana
Az állam jellegének megállapításánál nem arra, mint közösségre, hanem annak uralkodó minőségére fektettetik a súly. Annak, mint uralkodó közönségnek, lényege jellemeztetik itt.
98. § Az állam jellege
Az állam különböző felfogása. 1. Az állam a közönség egy faja. Épp úgy, mint amaz: pszichikai alakulat.
Az államot szellemi egésznek tartva, azt különbözőképp fogják fel. Majd puszta viszonynak tekintik, majd bizonyos célra szolgáló intézménynek tartják, végül egyéniséggel bíró lénynek vélik.
|
|
Krisztics Sándor: Nép, nemzet, állam viszonya korunkban (1941) - 2. rész |
|
2021.03.17. 07:52 |
|
X. Állam a nemzet felett
Az állambölcseletben mindig voltak hívei annak a nézetnek is, amely az államot előbbre valónak tartja, mint a nemzetet. Kant szerint az állam a legmagasabb társadalmi jó, és nem a nemzet. Hegel szerint is az állam az élő Isten a földön, és nem a nemzet. Max Scheler ezek alapján állította, hogy az állam a legmagasabb akaró és cselekvő tényező a történelemben, és nem a nemzet. [1]
|
|
Krisztics Sándor: Nép, nemzet, állam viszonya korunkban (1941) - 1. rész |
|
2021.03.16. 09:21 |
|
Az emberiséggel adott igazságok ellenállhatatlan erővel újból és újból érvényesülésre törnek. Újra, meg újra fellángolnak a hazáért a lelkek mélyén kiolthatatlanul égő tüzek. Mintha a gondviselés az embert egy gondolat szolgálatába állította volna, mely gondolat az emberre nézve egy meghatározott és semmi mással nem azonosítható, meg nem tagadható embercsoport kialakulásában, fennmaradásában és tökéletesítésében teljesül be, a független állami lét állapotának elérésével és továbbfejlődésének szolgálatával. Államokat elkésettségükből ez az igazság emeli fel az állami lét rendezésének egy új módját jelentő ideál feltűnése és küzdelmes valóra váltása útján.
|
|
Ravasz László: Az időfeletti Széchenyi (1937) |
|
2021.03.15. 18:44 |
|
Szerző a Nemzeti Casino 1937. február 7-én tartott lakomáján mondotta el alábbi beszédét. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy közlésre a Hitelnek küldötte meg.
|
|
Moór Gyula: Morus (1943) - II. rész |
|
2021.03.12. 09:10 |
|
6. Morusnak az az alaptétele, hogy a fejedelmek meddő háborúskodás helyett tegyék inkább mentül virágzóbbá saját országukat (100. lap), elárulja, hogy szeme előtt elsősorban az állam belső életének gyökeres reformja lebeg. Ennek a belső reformnak - a kommunista s demokratikus kultúrállamnak - megtervezésénél szabadjára bocsáthatja képzeletét; nem kell nagyobb akadályokat legyőznie, mert hiszen ahhoz, hogy ennek az állami szervezetnek hibátlan működése biztosítva legyen, elegendő, hogy a tőle helyesnek tartott természeti és erkölcsi tulajdonságokkal, erkölcsi és vallási nézetekkel ruházza fel az utópia-belieket.
|
|
Moór Gyula: Morus (1943) - I. rész |
|
2021.03.11. 10:09 |
«Az emberi élettel a jószerencse összes javai sem érnek fel.» (Utópia, I.rész, 91. lap)
E tanulmány célja, hogy bevezessen Morus Utópiájába. Kevés olyan írója van a társas lét nagy kérdéseivel foglalkozó világirodalomnak, akinek élete olyan szorosan összefonódnék irodalmi alkotásával, mint Morus élete az Utópiával. Amikor Morus az Utópiát írta, legigazibb belső életét élte, a «maga ügyét» szolgálta; e műben vallott életfelfogását pedig külső élete példájával pecsételte meg. Az Utópia magyarázza meg a leghívebben Morus életének problémáit; s Morus élete világosítja meg legjobban az Utópia vitás kérdéseit. Folytonosan szembesítenünk kell tehát egyiket a másikkal, hogy mindkettőt igazán megérthessük.
|
|
Meszlény Artúr: Mese a helyes jogról (1923) |
|
2021.03.11. 08:19 |
|
Messzi Meseországban, ahol nem viselnek háborút, nem viselnek a gomblyukban jelvényt és a kézben gumibotot, s ahol talán ezért, talán másért, Steinach-féle operáció nélkül is mindenki száz évig marad fiatal és úgy szunnyad át az. örökkévalóságba, Meseországban, mondom, felkerekedett nemrégiben egy fiatal jogtudós, jegyet váltott a légijáratra, és meg sem állt Budapestig. Jól ismerte a világháború történetét, s nem kerülte el figyelmét a magyar nemzet hősies küzdelme szabadságáért és területi épségéért. Mélyen meghatotta az az értesülése is, hogy míg Európa legnagyobb nemzetei internálótáborokkal, elkobzásokkal és kiutasításokkal gyötörték az ellenséges alattvalókat, addig Magyarországon franciák, belgák, angolok nyugodtan éltek és jártak rendes foglalkozásuk után.
|
|
Rusznák Rezső: A modern állameszme (1927) |
|
2021.03.10. 09:18 |
|
Európa és a világ válságban él.
Népek és nemzetek keresik a nékik megfelelő állameszmét. Végletek és középutak küzdelme, feszültsége a mai kiforrást folyamat. S ez a folyamat kettős: a népek és nemzetek mindegyike keresi a maga formáját és feladataszabta célját, s ebben a keresésben a másikra is figyel és azt is nézi. Kialakítás és kialakulás más befolyásra és önakarásra az állameszmét illetően: ez a mai átmeneti kor.
|
|
|
Tovább…
