Babits Mihály: Gondolatok az ólomgömb alatt (1938) |
|
2021.02.28. 08:14 |
|
Ahogy itt heverek, mozdulatlan és látszólag unatkozva, senki se hinné, hogy igazában ritka élményeket élek át. Már maga a helyiség is élmény. Ámbár sok-sok órát töltöttem el ilyesféle helyiségekben máskor is, s most sem először nyújtózom itt. De mindig újra hat rám, állandóan és percről percre hat. Valami titkos, atmoszférikus hatás ez, mert hiszen látni nem sokat látok, jóformán csak az ólomgömböt. Ennyi is elég azonban, hogy érezzem magam körül a különös gépeket, melyek ezt a kis szobát középkori kínzókamrákhoz vagy alkimista műhelyekhez teszik hasonlóvá. Már gyermekkoromban borzongva néztem a rajzokat, amik például Faust bűvészszobáját ábrázolták. Diákfővel olvastam egy regényt, Bródy Sándor írta, az volt a címe: Faust orvos. Ez egy modern orvostanárról szólt, pedig abban az időben még nem is dolgoztak olyan rejtelmes anyaggal mint a rádium.
|
 |
Mártonffy Károly: Közigazgatási reformtörekvések (1939) |
|
2021.02.27. 17:27 |
|
Közigazgatási reform és államvezetés
Ha a ma reformmunkásai ősök után kutatnak, messze vissza kell menniök a letűnt évszázadokba, mert a közigazgatási reform gondolatát már megtaláljuk a XVII. évszázad utolsó évtizedeiben, a török háborúk vége felé, de különösen e háborúk befejezése után Joggal állíthatjuk, hogy ez idő óta a közigazgatásunk reformja utáni vágy a magyar élet állandó kísérőzenéje.
|
|
Barankovics István: Sorsdöntő elhatározások, sorsdöntő évek előtt (1959) - Részletek |
|
2021.02.26. 10:57 |
|
Custos, quid de nocte?
Bástyaőr, mennyi van még
hátra az éjszakából?
I.
Újra válaszút előtt
Mióta a Szovjetunió a berlini válságot kirobbantotta, egyre általánosabb lesz a meggyőződés, hogy sorsdöntő elhatározások, elhatározó évek előtt állunk. A helyzet olyan döntések meghozatalát követelheti, melyeknek a világ holnapi sorsát befolyásoló jelentőségét méltán hasonlítják a müncheni (1938) egyezményhez, a feltétel nélküli megadásról szóló casablancai (1943) nyilatkozathoz, a teheráni (1943) jegyzőkönyvhöz, a jaltai (1945) szerződésekhez.
|
|
Gondolatok a kommunizmus áldozatainak emléknapján |
|
2021.02.25. 09:52 |
|
Irodalmunk és a polgári átalakulást is ösztönző államtudományunk egyik európai színvonalú, emblematikus figurája, báró Eötvös József a magyar reformkorszak szempontjából periférikus, ám az európai hatókört tekintve mégis mind nyugtalanítóbbá váló radikális hangvétel terjedése okán a következőket vetette papírra A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra című munkájában.
|
|
Szekfű Gyula: Il Principe, Cap. XVIII. (1940) |
|
2021.02.24. 13:34 |
|
Ez a kis tanulmány már készen volt karácsonykor, és szerzőjének régen nem volt oly tiszta öröme, mint mikor újév után olvashatta a JeIenkor-ban Horváth Sándor és Almásy József cikkét, s azokban az ő problémájának, minden gondolkodó keresztény ember legkínzóbb politikai problémájának filozófiai és teológiai fejtegetését. A szerző már a Korunk Szava megjelenése idején, boldogult gróf Széchenyi György nagy érdemének tartotta a természetjog tanításainak ismertetését, és most örömmel üdvözli a Jelenkor szerkesztőjét, hogy Széchenyi György tiszta hagyományait követve tudós egyházi munkatársaival ismét visszanyúl a természetjog és az azt megnemesítő katolikus filozófia tanításához, mely egyedül vezetheti ki a népeket a század káoszából.
|
|
Kovrig Béla: Keresztény rendi állam - vágyálmok ködképe vagy a holnap ténye? (1936) |
|
2021.02.24. 12:39 |
|
Amikor keresztény rendiségről szólunk, nem a középkort hívogatjuk. Szóljon ez azoknak, akik ennek feltámasztásától tartanak, de azoknak is, akik azért tartják lehetetlenséggel határosnak a keresztény rendiség megvalósítását, mert szerves összefüggést vélnek a középkori társadalom és eme szociális életforma között. Ennek az összefüggésnek a vélelmezése kétségkívül onnan ered, hogy sokan nem látnak különbséget a középkori és a Quadragesimo Anno-ban körvonalazott ama keresztény rendi társadalmi szervezet között, amely teljes mértékben számol a mai társadalmak ismert adottságaival.
|
|
Raoul H. Francé: Búcsúszó az állatokhoz (1943) |
|
2021.02.23. 09:04 |
|
Raoul H. Francét, az élettan világhírű tudósát bátran nevezhetnők hazánk fiának is. Bécsben született, de munkás élete sok-sok évét töltötte Magyarországon. Első nagy tudományos munkáját magyar nyelven írta. Az állatok a történelemben a most elhunyt, s életműve által magyarrá vált nagy természettudós új s egyben utolsó könyve, amelyhez hasonló soha, sehol nem jelent meg. Ez az állatvilág kultúrtörténete - önálló, eredeti, s mindennél izgalmasabb kutatások alapján.
|
|
Kiss István: Az állam élete (1943) |
|
2021.02.22. 09:01 |
|
1. Találkozás az állammal
A társadalmi, helyesebben közösségi fejlődés egy bizonyos fokán lévő népek körében minden ember előbb, vagy utóbb, akarva, akaratlanul, észrevéve a jelenséget, vagy közömbösen elhaladva mellette, de egyszer találkozik az állammal.
|
|
Ereky István: A modern magyar közigazgatás kialakulása (1942) - Részletek |
|
2021.02.21. 11:38 |
|
Valamint az egyes emberek, ugyanúgy az államok is csak akkor képesek a maguk hivatását betölteni, ha nemcsak célokat tűznek ki maguk elé és akarják ezen célok megvalósítását, hanem ha e célok megvalósítása érdekében - cselekszenek is.
|
|
Hamvas Béla: Az oikumenikus ember (1946-1948) |
|
2021.02.18. 09:08 |
|
Már csaknem teljesen feledésbe ment, de most az idő elkövetkezett ahhoz, hogy az ember valódi helyéről szóló tudást fel lehessen idézni. Ez a hely nem a lent és nem a fent, hanem: a Közép. Az őskori hagyomány az ember valódi helyét, a tulajdonképpeni emberi világhelyet Seth nevével jelölte meg. Indiában ugyanez a lény: Nara. Ma e jelképes nevek megértésével általában nem lehet számolni, s ezért néhányan a modernebb elnevezést ajánlották: az oikumenikus embert.
|
|
Nagy Ferenc: Mit vár a demokrácia a protestantizmustól? (1946) |
|
2021.02.17. 12:44 |
|
Az Országos Bethlen Gábor Szövetség által szervezett VII. Országos Protestáns Napok (1946. november 2-3.) rendezvényén - amelyen Hamvas Béla Kereszténység és demokrácia címen tartott előadást - a demokrácia és a kereszténység relációit fürkészve Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök is felszólalt.
|
|
Mennyire fáj a földnek az ember? A természettel kapcsolatos etikai dilemmák konzervatív olvasata |
|
2021.02.16. 17:47 |
|
„Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltétlen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban.” (Goethe) [Idézi: Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford.: Barankovics István. Aurora Kiadás, Budapest, 1943, 47.]
|
|
Hamvas Béla: Kultúrmorfológia (1935) |
|
2021.02.11. 09:54 |
|
1.
Ha az ember a kultúrmorfológiai szemléletet közvetlenül meg akarja érteni, nem kell messzire mennie, a szemlélet kialakulásából is meg lehet. A múlt század végén semmi sem lett volna idegenebb, mint egy határozottan antiracionális, vagy ami ugyanaz, organikus kultúra-felfogás, amelyik azt mondja, hogy: „...a kultúra szerves élet, és az ember csak többé vagy kevésbé méltó hordozója, de egyáltalában nem alkotója, - az emberfölötti kultúra-élet tárgya, nem pedig teremtője”.
|
|
Hermann Keyserling: Sötét korszak küszöbén (1928) |
|
2021.02.09. 23:01 |
|
Egy új sötét kor küszöbén állunk, hasonlóan ahhoz, amely a ragyogó római korszakot követte. Ez nem jelenti azt, hogy a hanyatlás kora váltja fel a fejlődés korszakát, hanem csak azt, hogy új korszak következik, amely más, mint az az időszak, amely a reneszánsz és a világháború között telt el.
|
|
Moravek Endre: Születés és halál az állam-világban (1936) |
|
2021.02.09. 18:51 |
|
Közismert mondás, hogy minden hasonlat sántít. Ha ennek ellenére az a hasonlat, melyet így fogalmazhatunk meg: az államok olyanok, mint az élőlények - nem sántit, annak oka nem az, hogy hasonlatunk nem jó, hanem inkább az, hogy a politikatudomány legújabb iskolája - a geopolitika - szerint már nem is hasonlat. A fenti mondatnak e felfogás szerint így kellene hangzania: az államok élőlények. Nem elvont jogi konstrukciók, nem is csak alkotmányos rendszerek, igazságszolgáltató és polgárvédő berendezkedések, hanem élő, érző, erkölcsi-eszes lények, melyek éppúgy születnek, élnek, növekednek, szaporodnak és meghalnak, mint a többi szerves lény: ember, állat, vagy növény.
|
|
Varga László S. J.: Menekülés az államba (1937) |
|
2021.02.09. 17:47 |
|
Bármennyire kárhoztatjuk is a jelszavak szertelen zsarnokságát és rombolását a közéletben, annyit meg kell engednünk, hogy igen sokszor mélyebb értelem rejlik bennük, mint az átlagember gondolja. Bennük csírázik a holnap minden pusztító vagy építő fordulata, bennük törnek felszínre a néplélek ösztönös, ellenállást nem tűrő vágyai, és talál megfelelő kifejezést egy nemzedék minden hite, értéke és hitványsága. A demokratikus társadalmak mindenható császárja, a közvélemény, egy-egy jelszóban fogalmazza meg akaratát és a kormány gyakran nem tehet egyebet, mint hogy készségesen meghajol előtte.
|
|
Geszti Lajos: Mi a geopolitika? (1935) |
|
2021.02.09. 13:13 |
|
Bármily furcsán hangzik, mégis igaz: a tudományoknak is van születési, virágzási, sőt öregségi korszakuk is. Akár az élőlényeknek. Az egyes tudományokat egy-egy kor teremti meg, s éppen ezért a tudomány a történelem folyamának szellemi arculatát tükrözi vissza. Egy bizonyos korszak értékelése és megértése csakis a szóban forgó korszak kulturális viszonyain át lehetséges.
|
|
Apponyi Albert: A keresztény világnézet politikai vonatkozásai (1941) |
|
2021.02.08. 08:38 |
|
1. Az immanens világnézet a világfolyamatnak nem tud értelmet adni. - 2. Transzcendencia és földi boldogság. - 3. A kereszténység és a szociális problémák. - 4. A világnézet, mint az állam támasza. Világnézet és államforma. - 5. A kereszténység az állam legszilárdabb alapja.
|
|
Magyary Zoltán: Az új államformák és a közigazgatás (1935) |
|
2021.02.07. 17:39 |
|
Előadás a Katolikus Nyári Egyetem második heti (1935. június 30-a és július 6-a között megtartott) foglalkozásán, Esztergomban. (Magyary kézzel írott jegyzeteinek digitalizált változata.)
*
Az állam és a társadalom a 19. század közepén váltak szét a tudományban.
A természetjogi iskola korában a societas civilis jelentette a természeti állapot ellentétét, tehát ugyanazt, amit az állam. Az államtudomány is átfogó fogalom volt. Ez megfelelt a politikai tényeknek is.
|
|
A magyar alkotmány és a világáramlatok (1935) |
|
2021.02.07. 16:54 |
|
Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1933-ban alapította meg a magyar Katolikus Nyári Egyetemet Esztergomban, s ugyanezen év nyarán kezdődtek meg ott az előadások. 1935 nyarán mások mellett Mihelics Vid, Egyed István, Magyary Zoltán, Ibrányi Ferenc és Genthon István tartottak előadást a nyári egyetemen.
|
|
|
Tovább…
