Papp László: Magyarabb jog felé (1942) |
|
2024.12.28. 12:08 |
|
A Bartha Miklós Társaság 1941. március hó 12-i ülésén tartott előadás
*
Szeretjük emlegetni, hogy jogásznemzet vagyunk, és szívesen beszélünk a magyar jogalkotó géniuszról. Az előbbi szállóigének a nemesebb értelme az, hogy hazánkat, nemzetünket évszázadokon át a kard mellett a jog, a változó időkhöz alkalmazkodó, az üdvös idegen hatásoktól el nem zárkózó, de elsősorban is a magyar lélekből, a magyar szellemiségből fakadó és táplálkozó, a különleges magyar életviszonyokhoz illeszkedő, anyagi és szellemi értékeinket őrző, védelmező jogrendszerünk tartotta fenn.
|
 |
Pisztóry Mór: Az éghajlat befolyása az állam alkatelemeire (1871) |
|
2024.12.17. 15:22 |
|
Az újkori bölcsészet, mely Rousseau óta az államtanba is átment, szerette az egyént úgy föltüntetni, mint a függetlenség teljes ideálját, s így ma már csaknem szokássá vált az embert a természet független urának tekinteni, ki a természetet teljesen hatalmába hajtotta; de a természetbúvárok és physiologusok [fiziológusok] újabb nagyszerű kutatásai kétségtelenné tették, hogy az emberek egész fejlődése, sőt nem csekély részben azok társadalmi élete is a természetnek változhatlan [változatlan] törvénye alatt áll, és ezen körülmény nagymértékben az emberek államéletére is szabályozó befolyást gyakorol. Mindezen fontos körülményeket, szóval a természet befolyását az államtanban figyelmen kívül hagyni nem lehet.
|
|
Fábián Dániel - József Attila: Ki a faluba! (1930) |
|
2024.12.17. 08:56 |
|
Magyar Ifjúság!
Lángtarajú kakas ugrott a gyepre. Szellemi lustaság csattogtatja szárnyát, iskola-udvari szajkók rebbennek föl, idegenből hozott papagájok riadoznak, mint a megdobott madárfalka. Ki dobta el a követ? Honnan e rettenet? A Bartha Miklós Társaság merészkedett föllépni azzal, hogy ifjúságunk figyelmét fölhívja a magyarság életadó rétegjére, a parasztságra.
|
|
Pósta Péter: Az új közigazgatástudomány (1942) |
|
2024.12.16. 19:05 |
|
A Bartha Miklós Társaság 1941. április 2-i ülésén elhangzott előadás
*
A közigazgatás jelentősége napjainkban állandóan fokozódik. Az új államformák és az új feladatok a régi közigazgatási szerkezetre roppant terheket róttak. A megsokasodott feladatok elvégzéséhez nem elég azonban a személyzet számának egyszerű szaporítása. Nem elégséges néhány új hivatal kreálása, sőt még bizonyos technikai újítások sem oldják meg a felmerülő problémákat. A technikai civilizáció és a tömegek kultúrfokának emelkedése átalakította a társadalmakat, valamint a társadalmi együttélés feltételeit.
|
|
Kiss Sándor: Közép-európai sorsközösség (1935) |
|
2024.12.11. 08:43 |
|
Érzelmi belpolitikától független külpolitikát • Önellátás helyett őszinteséget • Múlton rágódás és hangulatmagyarázkodás helyett új magyar öntudatot a Duna-medencében.
|
|
Gallus Sándor: Táj és ember (1942) |
|
2024.12.09. 18:31 |
|
A környezet szerepének tanulmányozása az ember életére gyakorolt hatásában ma már határozottan megfogalmazott felismerésekhez vezetett. A kezdeti tapogatódzások fontos eredményeket hoztak. Taine közismert kis munkája (A görög művészet bölcselete) még számos tévedést tartalmaz. Taine megérezte, hogy az ember és az általa lakott táj között, e két tényező között kell, hogy kölcsönösség, behatás és ráhatás, a befolyásolás kölcsönössége álljon fenn.
|
|
Gajzágó László: A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései... (1942) - Részlet |
|
2024.11.29. 10:17 |
|
A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola
Befejezés
Amint az előadottakból látható volt, az életet tudományukkal figyelő, sőt az életben, s annak legmagasabb fokú gyakorlati megnyilvánulásaiban ama időkben maguk is a legközvetlenebbül résztvevő, s azoknak irányítására is messzemenően befolyó egyházatyák és skolasztikus szerzetes tudósok képezték ki és hozták ki először tudatos formákban a modern «ius gentium»-nak, az igazi «népek jogának», első tételeit
|
|
Kalmár Gusztáv: A tengerek a világpolitikában (1942) |
|
2024.11.18. 13:46 |
|
A tengerek már évezredek óta éppen úgy céljai a hatalmi törekvéseknek, mint a szárazföldek. Azonban jóval később lettek egymással összeütköző hatalmi törekvések, azaz ellentétes geopolitikai erővonalak találkozó, összeütközés-helyévé. Elő-Ázsia területén Asszíria, Babilónia és a Nílus völgyében Egyiptom jellegzetes hatalmi, imperialista politikát folytatott a szárazföldön, de a tengerrel alig, vagy egyáltalán nem törődött. Nem volt jelentősége a tengernek a perzsa hódító politikában, a kínai nagyhatalmi törekvésekben, sőt még Nagy Sándor, Dzsingisz kán, Timur Lenk világhatalmi céljaiban sem. Ezek az ókori és középkori nagyállamok ugyanis éppen olyan szárazföldi hatalmak voltak, mint a középkorban a Német-Római birodalom. Az ókori és középkori gazdasági viszonyok és a mainál lényegesen kisebb igények mellett érthető, hogy nagyhatalmak alakulhattak ki a tengerek teljes mellőzésével.
|
|
Szász Béla: Új magyarság és az új Európa - Bevezetőül (1942) |
|
2024.11.07. 21:15 |
|
Mélyreható, forradalmi átalakulások korát éljük.
Számolnunk kell azzal, hogy a régi Európa olyan gyökeres átalakuláson esik át, [a]milyenre a népvándorlás kora óta nem volt példa.
Érthető tehát, hogy mindenkit érdekel az a kérdés, hogy mit hoz a holnap.
|
|
Günther Neeße: Szimbólum és utópia az alkotmányban (1960) |
|
2024.10.27. 19:03 |
|
I.
Az utóbbi évtizedekben az európai filozófia egyre inkább túllépett a tisztán intellektuális megismerés birodalmán, és figyelmét az élet, az emberi lét teljessége felé fordította. E fordulat nem maradt hatás nélkül az alkotmányelméletre sem. Oswald Spengler világossá tette a különbséget aközött, hogy egy népnek alkotmánya van, vagy a nép az alkotmányban van [tételezve]; Carl Schmitt az alkotmányt „a politikai egység természetéről és formájáról szóló átfogó döntésként” fogalmazta meg. A modern közjog közelmúlt-béli, nem elhanyagolható vitái arra szolgálnak, hogy különbséget tegyenek az állam kartális és egzisztenciális alkotmánya között. A két alkotmányos jelenség közötti viszony problematikus, akárcsak a formálás és a történés közötti viszony – vagy mint a birtoklás és a cselekvés viszonya a létezéshez. A különbség különösen akkor válik szembetűnővé, amikor egy közösségben a pozitív alkotmányjogon alapuló, hagyományos állam mellett a még nem rögzült társadalmi viszonyok és politikai események alapján ellenállam alakul ki. Ez volt a helyzet a Németországban, a Weimari Köztársaság idején, 1933 előtt, ahol a szélsőjobboldalon, és bizonyos mértékig a szélsőbaloldalon, a KPD-ben is ellenállamok alakultak. Az NSDAP vezette egyes igazgatási központok már 1931/1932-ben a minisztériumokból rekrutálódó birodalmi kabinet ellenpólusának bizonyultak.
|
|
Molnár Tamás: Az amerikai világbirodalom (1968) |
|
2024.10.12. 16:21 |
|
– Amerika, Rómához hasonlóan és ugyanolyan vonakodva, világbirodalom lett. Van köztük hasonlatosság? –
A magyar származású Thomas Molnár, egyetemi tanár az utóbbi évek legsikeresebb politikai előadója Amerika-szerte. A televízió politikai vitáin és előkelő folyóiratok hasábjain éles elméjű és eredeti tézisekkel, európai felkészültséggel és az amerikai mentalitás tökéletes ismeretével lépett fel. Lapunknak adott mostani tanulmánya rendkívül érdekes analógiára mutat rá a római világbirodalom és egy „amerikai világbirodalom” lehetősége – vagy lehetetlensége? – között.
|
|
Hamvas Béla: Magyarország kulturális szférái (1938/1942) |
|
2024.10.11. 15:12 |
|
I. Magyarországnak a sorsa nem engedte meg, hogy sokat foglalkozzon önmagával. Századokon át az ellenségre kellett fordítania szemét, s nem ismerhette meg önmagát úgy, ahogy a nyugati népek közül még a legkisebbek is megtehették. Aki harcol, nem ér rá önismerettel foglalkozni.
|
|
Dvihally Géza: Társadalmi rend, államforma és munka (1940) |
|
2024.10.04. 09:39 |
|
Manapság sokan összetévesztik a társadalmi rendet az államformával, s ebből sorozatos értelemzavar támad úgy az egyén, mint a köz rovására. Tisztázzuk hát világosan, [hogy] mi a különbség a társadalmi rend és az államforma között, s miként vonatkoznak a munka fogalmához.
|
|
Kászonyi Ferenc: Magyar-szlovák vérközösség (1940) |
|
2024.09.20. 17:46 |
|
1. Ködkép és valóság
Felvidéki bevonulásunk idején, a Kassa melletti Széplakon, az egyik szlovák tanítónő elkeseredetten fakadt ki a széplaki asszonyok előtt:
- Széplak mindig szlovák volt, és az is fog maradni - mondotta.
Széplak. A legnagyobb jóindulattal sem lehet rá fogni, hogy szlovák név lenne. Ősrégi magyar falu. II. Géza magyar király itt kereken 800 évvel ezelőtt bencés kolostort alapított.
|
|
Ottlik László: Demokrácia és cezarizmus (1938) |
|
2024.08.13. 10:39 |
|
A demokráciának a diktatúrával való szembeállítása a jelenkor legdivatosabb politikai jelszava. E sorok írója más alkalommal [1] már elvi, kategoriális vizsgálódás keretében rámutatott arra, hogy ez a szembeállítás a komoly tanulmány világánál nem állhatja meg helyét, és hogy az állítólag kibékíthetetlen ellentétetek sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem zárják ki egymást.
|
|
Guoth Kálmán: Hatalmi állam és utópia (1937) |
|
2024.08.13. 10:10 |
|
Ritter, Gerhard: Machtstaat und Utopie. Vom Streit um die Dämonie der Macht seit Machiavelli und Morus. 2. Auflage, München und Berlin, 1941. R. Oldenbourg. 8°, 173 lap.
Minden kornak megvan a maga sajátos prizmája: ezen keresztül néz vissza letűnt nemzedékekre, egyéniségekre, ezek alkotásaira, s értékeli őket a szerint, hogy eszményeit, céljait, vágyait milyen mértékben találja meg bennük. A tudomány célja éppen az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzék megszabadulni ezektől a korbeli kötöttségektől, s az egykori életet a maga igazi mivoltában jelenítse meg. Az emberi képességek azonban e tekintetben is nagyon végeseknek bizonyultak a múltban – s még inkább a jelenben. Szinte úgy látszik: a célt talán soha el nem érhető eszménynek kell tekintenünk. Erre az örök célra törni, ezt a lehetőségek szerint megközelíteni mégis szent kötelessége mindazoknak, akik a pillanat horizontján felülemelkedtek, s a múltat nem példatárnak tekintik a mindenkori jelen különböző világnézeti álláspontjainak igazolására.
|
|
Hamvas Béla: Paradoxon az igazságtalanságról (1947) |
|
2024.08.12. 18:28 |
|
1.
Mivel úgyis csak arról érdemes beszélni, amiről nem szabad, miért ne kezdjem azon, ami a legveszélyesebb? Szerencsére abban a helyzetben vagyok, hogy erre a célra külön új műfajt tudok alapítani. Az új műfajt azokról az angol és amerikai falatozó- és ivóhelyiségekről, ahol az emberek néhány percre diskurálni leülnek, speak-easy-nek nevezem el. A speak-easy minden esetben fenntartja magának a jogot arra, hogy szubjektív legyen, sőt, hogy mások befolyásolásától kifejezetten tartózkodjék. Ez benne a tökéletesen új. Bizonyos tekintetben a superessay-nek felelne meg, legalábbis abból a szempontból, hogy az oktató hangnak még a látszatától is tudatosan óvakodik. A speak-easy senkit sem kíván meggyőzni, és bennem, azt mondhatnám, ellenállhatatlan kényszerűségre éppen a nagyszakállú tudományos és arrogáns világnézeti tanulmány pozitív ellenhatásaként keletkezett. A régi essay-t azért voltam kénytelen feladni, mert az bármilyen szerény lett légyen is, még mindig túlságosan oktrojált. Éppen ezért puerilis [éretlen] műfajnak tartottam, amely tele van hátsó gondolatokkal, problematikadialektikával és szillogizmussal. A speak-easy ezzel szemben a felnőtt ember műfaja. Irálya a másik ember szabad véleménye iránt való feltétlen respektusból fakad, s ezt a maga részére is természetesnek tartja. Eszébe se jut, hogy valakit érvekkel lerohanni megkíséreljen, hiszen feltételezi, a maga véleménye minden felnőtt embernek amúgyis megvan.
|
|
A magyar állam és önálló Erdély (1946) |
|
2024.08.12. 16:48 |
|
Miért szükséges egy önálló Erdély magyarságának megerősítése?
Csak egy magyarság van, és ez a tétel különösen vonatkozik a Kárpát-medence magyarságára. Ez annyit jelent, hogy a magyar államnak - amennyiben a nemzetet meg akarja menteni -, erről a magyarságról gondoskodnia kell.
|
|
Teleki Pál: A tájfogalom jelentőségéről (1937) |
|
2024.08.12. 10:36 |
|
Rektori tanév-megnyitó beszéd a Műszaki és Gazdasági Egyetemen
Az egyetemi életnek ily kimagasló ünnepén egy geográfus, úgy gondoltam, leghelyesebben arról beszélhet, azt nyújthatja közönségének, kartársainak, az ifjúságnak és az egyetem barátainak, amivel a földrajz bölcseleti világképünk és józan életrendünk kialakulásához hozzájárulhat.
|
|
Belitzky János: Magyar barokk államszemlélet (1935) |
|
2024.07.29. 17:38 |
|
A barokk gondolat az elmúlt XVII. század nyugati műveltségű nagy férfijainak, Pázmány Péternek, Zrínyi Miklósnak életfelfogása, az érzelmek és szavak könnyed játékában tobzódó Gyöngyösi Istvánnak költői vénája - de elsősorban a szerzetesi iskolák és a Mária-kongregációk nevelő hatása alól kikerült nemzedékek jellemzője, a XVIII. századi rendi, katolikus Magyarország élet- és államfilozófiája.
|
|
|
Tovább…
