Ruber József könyvismertetése Carl Schmitt Hobbes-tanulmányáról (1941) |
|
2020.12.15. 22:34 |
|
A mai német jog- és állambölcseleti irodalom ismert kiválósága, akit általában az ott uralkodó irányzat elméleti vezérharcosának tartanak, s akinek annak idején nagy feltűnést keltő Großraumordnung-elmélete a Német Birodalom külpolitikájának is egyik alapja lett, a nagy háború előestéjén a politikai és jogi gondolkodás történetében annyira jelentős angol gondolkodó főművének szentelt figyelemreméltó tanulmányt, amelyet a nála megszokott színvonalon és írásművészeten kívül a hazájában hatás nélkül maradt angol gondolkodó iránti rokonszenv és szinte fenntartás nélküli elismerés jellemez.
|
Friedrich Ratzel: Politikai földrajz, avagy az államok, az összeköttetések és a háborúk földrajza (1903) |
|
2020.12.15. 22:08 |
|
V. RÉSZ – A TÉR
XII. fejezet: A politikai terek [1]
A Föld és az egyes országok tere
Csak a földfelszín negyedét, amely – leszámítva a sarki területeket – a tenger levonulása után megmaradt, lehet belakni és államterületekre felosztani; de az egész Föld tárgya a politikai földrajznak, mert minden egyes politikai terület arányaiban úgy viszonylik a Föld felszínéhez, mint a rész az egészhez. Mint ahogy a népek részei az egységes emberiségnek, úgy részei az országok ennek az egyetlen legnagyobb politikai térségnek, nevezetesen a Föld felszínének.
|
Németh László: Faji hibáinkról (1942) |
|
2020.12.15. 21:42 |
|
A tábor vezetősége jó témát tűzött a horogra. Miről beszélhet nagyobb és szívet könnyítőbb szakértelemmel a magyar író, mint faji hibáinkról? Ahogy egy magyar tábornok a faji erényekkel: úgy ismerkedik a magyar író, aki hivatása szerint faji erényeket gondoz, csinál, sőt kohol, egész életen át faji hibáival. Hiszen még egymáshoz, írótársainkhoz is a faji hibáinkkal súrlódunk.
|
Németh László: Életcél (1940) |
|
2020.12.15. 21:38 |
|
A történelemben, mondja a marxista, a gazdasági átalakulás mindig megelőzi a szellemit. Az anyag forradalom teríti le az új talajt, s az új kultúra ennek az új talajnak a virága. Amíg nincs új föld, nincs új szirom sem. Egyáltalán nem így van, felesel rá a „szellemi” hajlandóságú ifjú, akár szellem-történésznek, akár új katolikusnak vagy új humanistának nevezi magát. Előbb jönnek a nagy szellemi lökések: az emberek hite, értékek és vágyak hierarchiája alakul át; aztán mozdul meg a társadalom és a gazdaság. Az ember lelkét nem a föld javai hajtják ide-oda, hanem a léleknek van vándorútján más és más anyagi javakra szüksége.
|
Móra Ferenc: A trianoni talicska és a csillagos ég (1927) |
|
2020.12.15. 21:28 |
|
A trianoni talicskát nem szimbólumnak faragta a talicskacsináló. Egészen közönséges kubikos-talicska ez, egy keréken járó otromba láda, ősi formájú és ősi hivatású. Arra való, hogy inas, erős magyarok hajnalhasadástól napszállatig tologassák benne a rézsutosan támasztott ingó deszkaszálon a nehéz, nedves, lucskos szürke, vagy sárga agyagot, amelyet más inas és erős magyarok bányásztak ki a földből és ismét más inas és erős magyarok taposnak, gyúrnak és vetnek vályoggá a szalmatörekes szérűkön. Ez úgynevezett ősfoglalkozás, amivel kizárólag olyan magyar állampolgárok foglalkoznak, akik legföljebb az öregapjukig tudják fölvinni a családfát, az azon felül való őseiknek soha hírét se hallották.
|
Molnár Kálmán: Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban (1932) |
|
2020.12.15. 21:12 |
|
I. Két egymással szemben álló államelmélet befolyásolja jelentősen, és ragadja ellentétes irányba korunk közjogi gondolkodását.
[Az] egyik a Rousseau-féle társadalmi szerződésen és a népszuverenitáson nyugvó atomisztikus államelmélet; [a] másik a nemzetállam elmélete, amelyik az államot az ember társas természetéből folyó szükségképiségek folyományaképpen előállott történelmi adottságnak tekinti.
|
Keresztury Dezső: Kelet és Nyugat között. A magyar lét kettős szemlélete (1934) |
|
2020.12.15. 20:55 |
|
Minden nemzet felett ott lebeg létének szimbóluma. Az élet terének korlátai, s a nép teremtő ösztöne, lázadó akarat s a sors kényszere, megálmodott szépségideálok, s az önismeret szigorúbb képei, múlt és jelen, valóság, vágy és öntudat erői fonódnak össze e bonyolult képletben, melyet a nép a mulandóság mindent elmosó sodrából úgy emel önmaga fölé, mint életének, küldetésének célját és értelmét. Szimbólumok tartalmát szavakkal kimeríteni lehetetlen, de mi sem könnyebb, mint hétköznapi meghatározásokat készíteni róluk. Mondatainkkal legfeljebb magvukra utalhatunk, azokra a központokra, melyben összefutnak az őket tápláló erők, s amelyekből szétsugárzik jelentésük. Rendkívül egyszerű azonban az összetett valóságot ezekkel az utalásokkal helyettesíteni. Ez történik akkor, ha e szent szimbólumok az utcára kerülnek, „irányok” és „áramlatok” kezére, a politikai harc fegyvertárába vagy még lejjebb: népszerű írók s alkalmi szónokok kellékei közé. Az életből tan lesz, az élményből jelszó, melynek birtokában bárki is a nemzeti lélek és sors bölcselőjének érezheti magát.
|
Juhász Vilmos: Machiavelli és Nagy Frigyes A Fejedelemről (1942) |
|
2020.12.15. 20:24 |
|
Egy sokoldalú reneissance ember, aki hányatott, változatos életet élt, és a történetírás terén éppúgy mint a szépirodalomban jelentőset alkotott, megírta fejedelmek, vagy uralomra törők számára a hatalom megszerzésének és megtartásának tankönyvét. A tankönyvek élete általában nagyon rövid. Alig néhány év, vagy évtized múltán elavulnak, és ezután már csak kuriózus érdeklődésre tarthatnak számot. Machiavelli tankönyve, a hatalom tudományának alig száz oldalas kézikönyve azonban túlélte korát, sőt elhomályosította az utókor szemében a szerző alakját is.
|
Jászi Oszkár: A Monarchia jövője. A dualizmus bukása és a dunai egyesült államok (1918) - Részlet |
|
2020.12.15. 20:03 |
|
Törekvések és alapelvek a Monarchia problémájának megoldására
De milyen volna ez az új alkotmány, mely a dualizmust kiküszöbölve, alkalmas volna mindama feladatok megoldására, melyekről az imént beszéltünk?
|
Wass Albert: Nyílt levél az amerikai magyarság vezető személyiségeihez (Magyar pólus) (1948) |
|
2020.12.15. 18:54 |
|
Vasárnap délután a New York-i Árpád Hall-ban irodalmi délutánt tart egy mostanában alakult kör, a nyugati zónában élő magyar írók javára, amikor is ezeknek az íróknak a műveiből olvasnak fel. Ez az irodalmi délután külön aktualitást ad Wass Albert erdélyi költő és regényíró levelének. Wass Albert is a nyugati zónában sínylődő magyar írók közé tartozik.
|
|
Tovább…
