Update : Háborús bűn és bűnhődés |
Háborús bűn és bűnhődés
2013.01.30. 21:34
Mottó: "Kövess el egy bűnt és a föld üveggolyó lesz. Kövess el egy bűnt és mintha friss hó borítaná a földet és így feltárul az erdőben minden fácán, róka, mókus, hiúz és vakond nyoma. Nem hallgathatja el a kimondott szót, nem tüntethet el egy sárfoltot, nem húzhat fel egy létrát, hogy ne maradjon utána semmi." (Ralph Waldo Emerson)
A második világégést követően széles körben derült fény a nemzetiszocialista rezsim regnálása idején elkövetett "törvényes jogtalanságokra" (© by Radbruch), a holocaust borzalmaira. Bár a főbűnösök közül sokan önkezükkel vetettek véget az életüknek annak érdekében, hogy kibújjanak a szövetségesek biztosra vehető felelősségre vonási mechanizmusa alól, így Hitler, Göbbels, Himmler, majd később Göring és több vezető funkcionárius szuicid hajlamai is manifesztálódtak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék által lefolytatott nürnbergi per a béke elleni, háborús, illetve emberiesség elleni bűncselemények fő felelőseinek tekintett nemzetiszocialista döntéshozók jogi keretek között zajló felelősségre vonását célozta, sokan azonban a menekülést és a kényszerű dél-amerikai tartózkodást választották, el kívánván kerülni a bűnösítő ítélet, illetve az ezt követő büntetés-végrehajtás ódiumát. Ekként tett például Adolf Eichmann vagy Josef Mengele is, de sokan Martin Bormannt, Hitler személyi titkárát is e körbe sorolják.
A háborút követően a zsidóság körében nem keletkeztek vendetta (vérbosszú) iránti igények, de számos "nácivadász" jelentette be igényét a szökésben lévő háborús bűnösök minden eszközzel történő felkutatására, ezzel biztosítva velük szemben a jövőbeni bűnvádi eljárás lefolytatásának lehetőségét. Ezt a szituációt dolgozta fel a maga sajátos, film noir elemekkel kombinált filmjében Orson Welles, akinek "The Stranger" (Az óra körbejár) című filmje a rendező egyetlen valódi kasszasikere lett. (A tisztelt publikum a filmjei debütálását követően valahogy nem tudta kellő súllyal interpretálni a rendező zseniális munkáit.)
A történet szerint szövetséges hatalmak háborús bűnösöket vizsgáló bizottsága szabadon enged egy nemzetiszocialista tömeggyilkost, bizonyos Conrad Meineckét (Konstantin Shayne), vélelmezvén, hogy "forró nyomon" vezeti el őket bűntársához, Franz Kindlerhez (Orson Welles). A trükk beválik, így Mr. Wilson (Edward G. Robinson) vizsgálóbíró útja egy békés amerikai városba, Harperbe vezet. Kindler itt középiskolai tanárként tengeti mindennapjait és látszólag sikerrel integrálódott a kisváros tipikus amerikai középosztály-mentalitást képviselő atmoszférájába. Olyannyira, hogy feleségül is veszi egy legfelsőbb bírósági bíró lányát (Loretta Young). Meinecke megjelenése azonban felszínre hozza Kindler igazi énjét.
Két német típus csap össze kettejük párbajában: Meinecke Kant kategorikus imperatívuszát, illetve Kierkegaard kereszténységet hangsúlyozó érveit hangoztatja, míg Kindler sokkal inkább a nietzschei Wille zur Macht és a Carl Schmitt-i barát-ellenség reláció hatályossága mellett teszi le a voksot. A kettejük között feszülő antagonisztikus ellentét végül emberölésbe torkollik. Lassan, de biztosan bontakozik ki előttünk Kindler igazi énje, aki a tabula rasával történő indulás terén teljes csődöt mondott. Egy vacsorai összejövetel alkalmával hevesen érvel a "szabadság-egyenlőség-testvériség" francia forradalom érlelte triászának haszontalanságáról, a teuton törzs hősiességéről, Marx zsidó származásáról, illetve az Endlösung szükségességéről. Ez a rabulisztikus érvelés, valamint az órák iránt érzett olthatatlan vonzalma vezeti el végül a vizsgálóbírát a teljes történeti tényállás felgöngyölítéséhez, de vajon meg lehet-e még akadályozni a további gyilkosságokat?
Welles filmje véleményem szerint nem csak a totalitárius rezsimek által elkövetett bűntettek morális elítélése, de egyben minden népirtás, vagy kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód teljes értékű kritikája, legyen szó akár a dél-amerikai civilizációk konkvisztádorok által elkövetett likvidálásáról, az indiánok rezervátumba vagy a búrok koncentrációs táborokba zárásáról, a vendée-i mészárlásról, avagy a Gulagok embertelen világáról.
Értékelés: 10/10
Az óra körbejár (Az idegen)
(The Stranger)
fekete-fehér, amerikai filmdráma, 95 perc, 1946
rendező: Orson Welles
író: Victor Trivas
forgatókönyvíró: Anthony Veiller
zeneszerző: Bronislau Kaper
operatőr: Russell Metty
jelmeztervező: Michael Woulfe
producer: Sam Spiegel
vágó: Ernest J. Nims
adaptáció: Victor Trivas, Decla Dunning
szereplő(k):
Edward G. Robinson (Mr. Wilson)
Loretta Young (Mary Longstreet)
Orson Welles (Charles Rankin professzor)
Philip Merivale (Adam Longstreet bíró)
Richard Long (Noah Longstreet)
Konstantin Shayne (Conrad Meinecke)
Byron Keith (Dr. Jeffrey Lawrence)
|