Dvihally Géza: Társadalmi rend, államforma és munka (1940) |
|
2024.10.04. 09:39 |
|
Manapság sokan összetévesztik a társadalmi rendet az államformával, s ebből sorozatos értelemzavar támad úgy az egyén, mint a köz rovására. Tisztázzuk hát világosan, [hogy] mi a különbség a társadalmi rend és az államforma között, s miként vonatkoznak a munka fogalmához.
|
 |
Kászonyi Ferenc: Magyar-szlovák vérközösség (1940) |
|
2024.09.20. 17:46 |
|
1. Ködkép és valóság
Felvidéki bevonulásunk idején, a Kassa melletti Széplakon, az egyik szlovák tanítónő elkeseredetten fakadt ki a széplaki asszonyok előtt:
- Széplak mindig szlovák volt, és az is fog maradni - mondotta.
Széplak. A legnagyobb jóindulattal sem lehet rá fogni, hogy szlovák név lenne. Ősrégi magyar falu. II. Géza magyar király itt kereken 800 évvel ezelőtt bencés kolostort alapított.
|
|
Ottlik László: Demokrácia és cezarizmus (1938) |
|
2024.08.13. 10:39 |
|
A demokráciának a diktatúrával való szembeállítása a jelenkor legdivatosabb politikai jelszava. E sorok írója más alkalommal [1] már elvi, kategoriális vizsgálódás keretében rámutatott arra, hogy ez a szembeállítás a komoly tanulmány világánál nem állhatja meg helyét, és hogy az állítólag kibékíthetetlen ellentétetek sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem zárják ki egymást.
|
|
Guoth Kálmán: Hatalmi állam és utópia (1937) |
|
2024.08.13. 10:10 |
|
Ritter, Gerhard: Machtstaat und Utopie. Vom Streit um die Dämonie der Macht seit Machiavelli und Morus. 2. Auflage, München und Berlin, 1941. R. Oldenbourg. 8°, 173 lap.
Minden kornak megvan a maga sajátos prizmája: ezen keresztül néz vissza letűnt nemzedékekre, egyéniségekre, ezek alkotásaira, s értékeli őket a szerint, hogy eszményeit, céljait, vágyait milyen mértékben találja meg bennük. A tudomány célja éppen az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzék megszabadulni ezektől a korbeli kötöttségektől, s az egykori életet a maga igazi mivoltában jelenítse meg. Az emberi képességek azonban e tekintetben is nagyon végeseknek bizonyultak a múltban – s még inkább a jelenben. Szinte úgy látszik: a célt talán soha el nem érhető eszménynek kell tekintenünk. Erre az örök célra törni, ezt a lehetőségek szerint megközelíteni mégis szent kötelessége mindazoknak, akik a pillanat horizontján felülemelkedtek, s a múltat nem példatárnak tekintik a mindenkori jelen különböző világnézeti álláspontjainak igazolására.
|
|
Hamvas Béla: Paradoxon az igazságtalanságról (1947) |
|
2024.08.12. 18:28 |
|
1.
Mivel úgyis csak arról érdemes beszélni, amiről nem szabad, miért ne kezdjem azon, ami a legveszélyesebb? Szerencsére abban a helyzetben vagyok, hogy erre a célra külön új műfajt tudok alapítani. Az új műfajt azokról az angol és amerikai falatozó- és ivóhelyiségekről, ahol az emberek néhány percre diskurálni leülnek, speak-easy-nek nevezem el. A speak-easy minden esetben fenntartja magának a jogot arra, hogy szubjektív legyen, sőt, hogy mások befolyásolásától kifejezetten tartózkodjék. Ez benne a tökéletesen új. Bizonyos tekintetben a superessay-nek felelne meg, legalábbis abból a szempontból, hogy az oktató hangnak még a látszatától is tudatosan óvakodik. A speak-easy senkit sem kíván meggyőzni, és bennem, azt mondhatnám, ellenállhatatlan kényszerűségre éppen a nagyszakállú tudományos és arrogáns világnézeti tanulmány pozitív ellenhatásaként keletkezett. A régi essay-t azért voltam kénytelen feladni, mert az bármilyen szerény lett légyen is, még mindig túlságosan oktrojált. Éppen ezért puerilis [éretlen] műfajnak tartottam, amely tele van hátsó gondolatokkal, problematikadialektikával és szillogizmussal. A speak-easy ezzel szemben a felnőtt ember műfaja. Irálya a másik ember szabad véleménye iránt való feltétlen respektusból fakad, s ezt a maga részére is természetesnek tartja. Eszébe se jut, hogy valakit érvekkel lerohanni megkíséreljen, hiszen feltételezi, a maga véleménye minden felnőtt embernek amúgyis megvan.
|
|
A magyar állam és önálló Erdély (1946) |
|
2024.08.12. 16:48 |
|
Miért szükséges egy önálló Erdély magyarságának megerősítése?
Csak egy magyarság van, és ez a tétel különösen vonatkozik a Kárpát-medence magyarságára. Ez annyit jelent, hogy a magyar államnak - amennyiben a nemzetet meg akarja menteni -, erről a magyarságról gondoskodnia kell.
|
|
Teleki Pál: A tájfogalom jelentőségéről (1937) |
|
2024.08.12. 10:36 |
|
Rektori tanév-megnyitó beszéd a Műszaki és Gazdasági Egyetemen
Az egyetemi életnek ily kimagasló ünnepén egy geográfus, úgy gondoltam, leghelyesebben arról beszélhet, azt nyújthatja közönségének, kartársainak, az ifjúságnak és az egyetem barátainak, amivel a földrajz bölcseleti világképünk és józan életrendünk kialakulásához hozzájárulhat.
|
|
Belitzky János: Magyar barokk államszemlélet (1935) |
|
2024.07.29. 17:38 |
|
A barokk gondolat az elmúlt XVII. század nyugati műveltségű nagy férfijainak, Pázmány Péternek, Zrínyi Miklósnak életfelfogása, az érzelmek és szavak könnyed játékában tobzódó Gyöngyösi Istvánnak költői vénája - de elsősorban a szerzetesi iskolák és a Mária-kongregációk nevelő hatása alól kikerült nemzedékek jellemzője, a XVIII. századi rendi, katolikus Magyarország élet- és államfilozófiája.
|
|
Toporczi Emil: Haza és élettér (1943) |
|
2024.07.02. 09:19 |
|
Még 1939 márciusában történt, bogy a Cseh-Morva Protektorátus felállítása alkalmából Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter fogadta a közismert angol lapnak igazgatóját, Ward Price-t, aki előtt a következő nyilatkozatot tette: »A nagy nemzetek expanziója elkerülhetetlen és szükséges. Lám, az angolok elfoglalták a földkerekség majd egynegyed részét. Mi, németek sokkal mérsékeltebbek vagyunk, mert mi megelégszünk szükséges életterünk biztosításával. Ez azt jelenti, hogy a közelünkben lévő kisebb és középállamoknak [sic!] szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatba kell kerülniük a Német birodalommal. Akár akarják Önök, angolok, akár nem, a birodalom ezen terjeszkedését nem fogják megakadályozhatni. Mi nem avatkozunk be az Angol birodalom belső ügyeibe, éppen ezért hagyják, hogy mi is szabadon járhassunk utunkat«.
|
|
Toporczi Emil: A Duna-völgyi kérdés új megvilágítása (1938) |
|
2024.06.19. 16:35 |
|
1919. március 27-én bizalmas értekezletre jöttek össze Párizsban az Egyesült Államoknak a béketárgyalásra kiküldött teljhatalmú képviselői, Lansing külügyi államtitkár vezetésével Mr. White, Mr. Herter és General Bliss. Az értekezlet célja többek között az volt, hogy meghallgassák két közép-európai megfigyelőjüknek, Captain Rooseveltnek és Prof. Coolidge-nak a magyarországi eseményekről szóló helyzetjelentését, azután, hogy megtárgyalják, miképpen volna lehetséges a kommunista forradalom által felborított jogrendet ismét helyreállítani. A megindult vitában kétféle javaslat került szóba.
|
|
Toporczi Emil: Örök eszmék - Új Európa (1941) |
|
2024.06.18. 06:33 |
|
„Örök eszmék – új Európa” címmel tartott csütörtökön a Magyar Külügyi Társaságnak dr. Eöttevényi Olivér elnöklésével lefolyt ülésén, a Parlamenti Múzeum nagytermében dr. Toporczi Emil előadást, aki érdekesen fejtegette, hogy most, amikor az új Európába lépünk, annak mezsgyéjén számot kell vetnünk önmagunkkal, le kell mérnünk azokat a történelmi erőket, amelyek helyzetünket az új életegységben megszabják, világosan fel kell ismernünk azt, hogy az új Európában mi csak valamely különleges szerv lehetünk, mint az emberi szervezetben az agy, agygerinc, vagy a szív. Szerepünk tehát lehet pótolhatatlan, de már nem független, az új organizáció kifelé; más világrészek felé megnyilvánuló életjelenségeitől.
|
|
Török Árpád: Jobboldal - baloldal (1938) |
|
2024.06.01. 11:30 |
|
Politikai életünk ma teljesen a jobboldaliság jegyében áll. Pártok és politikusok büszkén vallják magukat jobboldalinak, és többen megkísérelték kifejteni a jobboldaliság, illetőleg a jobboldali politika elméletét. Ezekkel az elméletekkel rendszerint egy kis baj van, mert mindenki azokban a szempontokban jelöli meg a jobboldaliság jellegzetességét, melyek vagy az ő politikai világképében bírnak különös fontossággal, vagy pedig a pillanatnyi politikai helyzetben van bizonyos jelentőségük. Ez a bizonytalanság a jobboldaliság elmélete tekintetében nem is meglepő, hiszen jobboldali politikai elméletről abban az értelemben, mint ahogy konzervatív, liberális, demokratikus, stb. politikai elméletekről beszélhetünk, alig lehet szó.
|
|
Trócsányi György: A magyar nemzeti lélek vívódásai (1934) |
|
2024.05.05. 13:11 |
|
«Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.»
Ady
Minden öntudatra ébredt nép a maga sajátos különlétét, mély élményként értéknek tudja, igyekszik azt a maga tisztaságában megőrizni, s másokkal, az idegennel, az ellenséggel szemben megvédeni. E célból számba veszi saját erejét, mérlegeli a fenyegető veszélyeket, kikérdezi a múltat, s fürkészi a jövőt. Keresi létének célját és értelmét. Ezen gondolatok, törekvések, s a kísérő érzelmek egymással való kapcsolódásának, tudatos és tudatalatti küzdelemnek eredője a nemzeti lélek.
|
|
Kemenczy Gábor: Vissza az ősi alkotmányhoz (1936) - Részletek |
|
2024.05.05. 09:34 |
|
»Akik néked hízelegnek, én nemzetem,
azok csalnak meg és veszítenek el tégedet.«
(Zrínyi)
Elöljáróban
A nemzet lázas és beteg. Ez a láz és betegség nem új, nem a közelmúlt, de hosszú évtizedek kísérő tünete. Hol erősebben, hol gyengébben, de állandóan rázza és emészti a nemzetet. A magyar nép, amelyben tagadhatatlanul annyi őserő, alkotóképesség rejlik, tétovázva, döcögve halad; nem egyszer megakad, céltalanul ingadozik, s mindezek mellett más népek versenyében lemarad.
|
|
Egyed István: Mit üzen Szent István a magyarságnak? (1938) |
|
2024.05.04. 14:58 |
|
Amikor a Szent István jubileumi év elénk állítja Magyarország első nagy királyának gigantikus művét, úgy érzem, hogy a reá való visszaemlékezés egyúttal programot jelent a jövő számára.
|
|
Balás Károly: Gazdasági önállóságunk (1943) |
|
2024.04.07. 10:55 |
|
Írta és a Magyar Racionalizálási Bizottság 1943. május 12-én tartott ülésén előadta: sipeki Balás Károly dr. országgyűlési képviselő, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára.
|
|
Fábián Dániel: Európa jövője és a magyar paraszt (1929) |
|
2024.03.15. 08:38 |
|
A „turáni-szláv parasztállam” ideájáról szóló előadás
*
A Bartha Miklós Társaság novemberi „Magyar Falu” vitaciklusában tartott előadás kissé lerövidített kiadása. Annál is inkább szükség volt ennek a kiadására, mert a tudományos sajtóban már „elintézést” nyert ez a koncepció, melyet távolról sem tekintek ezzel a rövid cikkel lezártnak. Bírálatok megjelentek róla a Magyar Szemle januári számában és a 100% című folyóirat áprilisi számában.
|
|
Blazovich Jákó: A gép tragikuma (1933) |
|
2024.02.27. 18:41 |
|
Komoly szaktényezők a világ mechanikai energiáinak mennyiségét mintegy 2 milliárd lóerőre becsülik. Így az 1930-iki, Berlinben tartott energia-kongresszus 2,3 milliárd lóerőben állapítja meg a mechanikai energiák világ-integrálját. Egy amerikai szakfolyóirat kiadója, Low szerint Angol-, Francia-, Németország, s az Egyesült Államok együttesen 1,124 millió lóerőnyi energia fölött rendelkeznek. Hogy e számadatok mögött mi rejlik, az világosabbá lesz, ha a 2 milliárd lóerőt emberi izomenergiára váltjuk át. Ha a felnőtt, erőteljes ember munkaképességét fölszorítjuk egyötöd lóerőre - a valóságban az egyen-értéket jelentő tört sokkal kisebb -, a 2 milliárd lóerő akkor is 10 milliárd ember izomenergiáját jelenti. 10 milliárddal több emberre volna szükség, ha a világ mechanikai energiáinak munkateljesítményét emberi izomerőre akarnánk átruházni. (Az emberiség lélszáma a Népszövetség 1932-es kimutatása szerint 2013 millió.)
|
|
Krisztinkovich Antal: Világnézet és büntetőjog (1938) |
|
2024.02.25. 13:48 |
|
Két hónap óta folyik Angyal Pál egyetemi tanár vezetése alatt a büntetőjogi továbbképző tanfolyam, amelyen hétről-hétre kiváló jogászok tartanak érdekes és értékes előadásokat. A legutóbbi előadáson Krisztinkovich Antal rendőrtanácsos olvasta fel nagy tudományos felkészültségről tanúskodó értekezését, amelynek címe: Világnézet és büntetőjog volt.
|
|
Vladár Gábor: Vigyük közelebb a jogot a nagyközönséghez! (1938) |
|
2024.02.25. 09:32 |
|
Első hallásra talán paradoxonnak látszik, hogy a jog és az élet között szakadék támadhat. Helyes felfogás szerint ugyanis a jogot alig lehet elképzelni másképpen, mint a legszorosabb összeforrottságban az élettel, hiszen a jog az életviszonyokat szabályozza, és az életviszonyokhoz hozzátartozik az, hogy azok, legalábbis a mi állami és társadalmi berendezkedésünkben, a jog uralma alatt állanak. És mégis, ha paradoxonnak látszik is, a szakadék a valóságban megvan.
|
|
|
Tovább…
