Toporczi Emil: Haza és élettér (1943) |
|
2024.07.02. 09:19 |
|
Még 1939 márciusában történt, bogy a Cseh-Morva Protektorátus felállítása alkalmából Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter fogadta a közismert angol lapnak igazgatóját, Ward Price-t, aki előtt a következő nyilatkozatot tette: »A nagy nemzetek expanziója elkerülhetetlen és szükséges. Lám, az angolok elfoglalták a földkerekség majd egynegyed részét. Mi, németek sokkal mérsékeltebbek vagyunk, mert mi megelégszünk szükséges életterünk biztosításával. Ez azt jelenti, hogy a közelünkben lévő kisebb és középállamoknak [sic!] szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatba kell kerülniük a Német birodalommal. Akár akarják Önök, angolok, akár nem, a birodalom ezen terjeszkedését nem fogják megakadályozhatni. Mi nem avatkozunk be az Angol birodalom belső ügyeibe, éppen ezért hagyják, hogy mi is szabadon járhassunk utunkat«.
|
 |
Toporczi Emil: A Duna-völgyi kérdés új megvilágítása (1938) |
|
2024.06.19. 16:35 |
|
1919. március 27-én bizalmas értekezletre jöttek össze Párizsban az Egyesült Államoknak a béketárgyalásra kiküldött teljhatalmú képviselői, Lansing külügyi államtitkár vezetésével Mr. White, Mr. Herter és General Bliss. Az értekezlet célja többek között az volt, hogy meghallgassák két közép-európai megfigyelőjüknek, Captain Rooseveltnek és Prof. Coolidge-nak a magyarországi eseményekről szóló helyzetjelentését, azután, hogy megtárgyalják, miképpen volna lehetséges a kommunista forradalom által felborított jogrendet ismét helyreállítani. A megindult vitában kétféle javaslat került szóba.
|
|
Toporczi Emil: Örök eszmék - Új Európa (1941) |
|
2024.06.18. 06:33 |
|
„Örök eszmék – új Európa” címmel tartott csütörtökön a Magyar Külügyi Társaságnak dr. Eöttevényi Olivér elnöklésével lefolyt ülésén, a Parlamenti Múzeum nagytermében dr. Toporczi Emil előadást, aki érdekesen fejtegette, hogy most, amikor az új Európába lépünk, annak mezsgyéjén számot kell vetnünk önmagunkkal, le kell mérnünk azokat a történelmi erőket, amelyek helyzetünket az új életegységben megszabják, világosan fel kell ismernünk azt, hogy az új Európában mi csak valamely különleges szerv lehetünk, mint az emberi szervezetben az agy, agygerinc, vagy a szív. Szerepünk tehát lehet pótolhatatlan, de már nem független, az új organizáció kifelé; más világrészek felé megnyilvánuló életjelenségeitől.
|
|
Török Árpád: Jobboldal - baloldal (1938) |
|
2024.06.01. 11:30 |
|
Politikai életünk ma teljesen a jobboldaliság jegyében áll. Pártok és politikusok büszkén vallják magukat jobboldalinak, és többen megkísérelték kifejteni a jobboldaliság, illetőleg a jobboldali politika elméletét. Ezekkel az elméletekkel rendszerint egy kis baj van, mert mindenki azokban a szempontokban jelöli meg a jobboldaliság jellegzetességét, melyek vagy az ő politikai világképében bírnak különös fontossággal, vagy pedig a pillanatnyi politikai helyzetben van bizonyos jelentőségük. Ez a bizonytalanság a jobboldaliság elmélete tekintetében nem is meglepő, hiszen jobboldali politikai elméletről abban az értelemben, mint ahogy konzervatív, liberális, demokratikus, stb. politikai elméletekről beszélhetünk, alig lehet szó.
|
|
Trócsányi György: A magyar nemzeti lélek vívódásai (1934) |
|
2024.05.05. 13:11 |
|
«Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.»
Ady
Minden öntudatra ébredt nép a maga sajátos különlétét, mély élményként értéknek tudja, igyekszik azt a maga tisztaságában megőrizni, s másokkal, az idegennel, az ellenséggel szemben megvédeni. E célból számba veszi saját erejét, mérlegeli a fenyegető veszélyeket, kikérdezi a múltat, s fürkészi a jövőt. Keresi létének célját és értelmét. Ezen gondolatok, törekvések, s a kísérő érzelmek egymással való kapcsolódásának, tudatos és tudatalatti küzdelemnek eredője a nemzeti lélek.
|
|
Kemenczy Gábor: Vissza az ősi alkotmányhoz (1936) - Részletek |
|
2024.05.05. 09:34 |
|
»Akik néked hízelegnek, én nemzetem,
azok csalnak meg és veszítenek el tégedet.«
(Zrínyi)
Elöljáróban
A nemzet lázas és beteg. Ez a láz és betegség nem új, nem a közelmúlt, de hosszú évtizedek kísérő tünete. Hol erősebben, hol gyengébben, de állandóan rázza és emészti a nemzetet. A magyar nép, amelyben tagadhatatlanul annyi őserő, alkotóképesség rejlik, tétovázva, döcögve halad; nem egyszer megakad, céltalanul ingadozik, s mindezek mellett más népek versenyében lemarad.
|
|
Egyed István: Mit üzen Szent István a magyarságnak? (1938) |
|
2024.05.04. 14:58 |
|
Amikor a Szent István jubileumi év elénk állítja Magyarország első nagy királyának gigantikus művét, úgy érzem, hogy a reá való visszaemlékezés egyúttal programot jelent a jövő számára.
|
|
Balás Károly: Gazdasági önállóságunk (1943) |
|
2024.04.07. 10:55 |
|
Írta és a Magyar Racionalizálási Bizottság 1943. május 12-én tartott ülésén előadta: sipeki Balás Károly dr. országgyűlési képviselő, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára.
|
|
Fábián Dániel: Európa jövője és a magyar paraszt (1929) |
|
2024.03.15. 08:38 |
|
A „turáni-szláv parasztállam” ideájáról szóló előadás
*
A Bartha Miklós Társaság novemberi „Magyar Falu” vitaciklusában tartott előadás kissé lerövidített kiadása. Annál is inkább szükség volt ennek a kiadására, mert a tudományos sajtóban már „elintézést” nyert ez a koncepció, melyet távolról sem tekintek ezzel a rövid cikkel lezártnak. Bírálatok megjelentek róla a Magyar Szemle januári számában és a 100% című folyóirat áprilisi számában.
|
|
Blazovich Jákó: A gép tragikuma (1933) |
|
2024.02.27. 18:41 |
|
Komoly szaktényezők a világ mechanikai energiáinak mennyiségét mintegy 2 milliárd lóerőre becsülik. Így az 1930-iki, Berlinben tartott energia-kongresszus 2,3 milliárd lóerőben állapítja meg a mechanikai energiák világ-integrálját. Egy amerikai szakfolyóirat kiadója, Low szerint Angol-, Francia-, Németország, s az Egyesült Államok együttesen 1,124 millió lóerőnyi energia fölött rendelkeznek. Hogy e számadatok mögött mi rejlik, az világosabbá lesz, ha a 2 milliárd lóerőt emberi izomenergiára váltjuk át. Ha a felnőtt, erőteljes ember munkaképességét fölszorítjuk egyötöd lóerőre - a valóságban az egyen-értéket jelentő tört sokkal kisebb -, a 2 milliárd lóerő akkor is 10 milliárd ember izomenergiáját jelenti. 10 milliárddal több emberre volna szükség, ha a világ mechanikai energiáinak munkateljesítményét emberi izomerőre akarnánk átruházni. (Az emberiség lélszáma a Népszövetség 1932-es kimutatása szerint 2013 millió.)
|
|
Krisztinkovich Antal: Világnézet és büntetőjog (1938) |
|
2024.02.25. 13:48 |
|
Két hónap óta folyik Angyal Pál egyetemi tanár vezetése alatt a büntetőjogi továbbképző tanfolyam, amelyen hétről-hétre kiváló jogászok tartanak érdekes és értékes előadásokat. A legutóbbi előadáson Krisztinkovich Antal rendőrtanácsos olvasta fel nagy tudományos felkészültségről tanúskodó értekezését, amelynek címe: Világnézet és büntetőjog volt.
|
|
Vladár Gábor: Vigyük közelebb a jogot a nagyközönséghez! (1938) |
|
2024.02.25. 09:32 |
|
Első hallásra talán paradoxonnak látszik, hogy a jog és az élet között szakadék támadhat. Helyes felfogás szerint ugyanis a jogot alig lehet elképzelni másképpen, mint a legszorosabb összeforrottságban az élettel, hiszen a jog az életviszonyokat szabályozza, és az életviszonyokhoz hozzátartozik az, hogy azok, legalábbis a mi állami és társadalmi berendezkedésünkben, a jog uralma alatt állanak. És mégis, ha paradoxonnak látszik is, a szakadék a valóságban megvan.
|
|
Szentirmay Ödön: A magyar nemzetegységtan (1920) - Részlet |
|
2024.02.24. 08:34 |
«Hogy kevesebb vagy több baj szakad-e ránk, az egyrészt ismeretlen hatalmaktól, különösen azonban azok belátásától és jóakaratától függ, akiknek alája vagyunk vetve. De hogy még valamikor jól menjen dolgunk, az teljesen és csakis önmagunktól függ. S egész bizonyos, hogy jólétünk soha el nem jön, ha mi magunknak azt meg nem teremtjük, és különösen pedig, ha közülünk minden egyes most a maga módján úgy nem dolgozik és munkál, mintha csak ő maga volna, s mintha csakis tőle függne a jövendő nemzedékek üdve és boldogsága.«
Fichte: Reden an die deutsche Nation, XIV.
|
|
A jogi gondolkodás útjai Carl Schmitt felfogásában |
|
2024.02.09. 17:54 |
|
Az 1930-as évekre az uralkodó eszmék frontján, valamint az államszervezési struktúrák terrénumában Európa több országában is nagymértékű átalakulások és reformok bontakoztak ki. Amint az ismeretes, az 1789-es fordulattal győzelemre jutott, a középkori rendeszmét „tekintélyelvűnek”, sötétnek és ódivatúnak bélyegző, a polgári társadalom szükségleteire modellezett, a parlamentarizmus és a demokrácia értékei, valamint a jogállami paradigma iránt elkötelezett, ugyanakkor a liberalizmus individualista felfogását trónusra emelő állam- és társadalomeszme sokáig virulens tudott maradni, azonban idővel számos-számtalan társadalmi, gazdasági és politikai természetű problémát eredményezett. Ugyancsak problematikusnak bizonyult, hogy e modell fenntartásához annak működtetői és haszonélvezői még akkor is foggal-körömmel ragaszkodtak, amikor az már „nem volt egyéb, mint villanydróton fennakadt, összeszakadt papírsárkány”, [1] s a levegő a cselekvő állam irányába ható reformok szükségességével telítetté vált. [2]
|
|
Nemény Vilmos Béla: A nagytérgazdaság elméletéről (1942) |
|
2024.02.09. 17:12 |
|
Az alábbi tanulmány célja a mai német tudomány fejtegetései alapján áttekintést nyújtani a nagytérgazdálkodás elgondolásáról. Nem célja értekezésemnek a kérdésre vonatkozó nézetek bírálata, mert véleményem szerint, amelyet az alább említett szerzők is alátámasztanak, az egész kérdés nem tisztán gazdasági vonatkozású és ezért tisztán gazdasági szempontból nem is bírálható el. Az első részben igyekszem a nagytérgazdaság képét adni: kezdeni a meghatározással, folytatom a változott világgazdasági viszonyok történeti leírásával, kitérek a nagytérgazdálkodás elképzelésének okaira és szükségszerűségére, végül leírom a gazdasági nagytér tervezetét. A második részben fejtem ki azután azt a véleményemet, hogy a nagytérgazdaság elmélete lényegében nem tisztán gazdasági elgondolás, éppen ezért nem is ítélhetjük meg pusztán a közgazdaságtan módszerei alapján.
|
|
Dékány István: Kjellén államelmélete (1923) |
|
2024.01.19. 08:48 |
|
Nem tagadható, hogy az államtan rendszeres vizsgálata terén a XIX. század utolsó évtizedeinek stagnálása után újabb lendület jelentkezik. Mint minden modern tudomány, az állam tudománya is nemcsak új problémákat vet fel, hanem öntudatosabb módszerrel is óhajt kutató útjára indulni. Erre a fordulatra mutat a legújabb kísérlet is, az ismert upsalai professzor, Kjellén munkája (Grundriss zu einem System der Politik. Leipzig, 1920), amely a rendszeres gondolkodásnak csaknem minden műhelytitkát napfényre igyekszik hozni. Krízisre mutat ez a mű is, amihez hasonlókat a szomszédos tudományok már átéltek, a történelem, a közigazgatástan stb., aminek fő mozgatója a tudományelméleti alapkiindulás keresésében van kétségtelenül.
|
|
Bárdossy László: Magyarország hivatása a Duna-medencében (1941) |
|
2024.01.13. 21:37 |
|
A most megindult Donaueuropa című folyóirat augusztusi száma közli Bárdossy László miniszterelnök „Magyarország hivatása a Duna-medencében” című cikkét. A külügyminisztérium sajtóosztálya kéri a magyar lapok t. Szerkesztőségeit, hogy a cikket ne külön fordításban közöljék, hanem az alábbi magyar szöveget használják fel.
|
|
Tasnádi Nagy András: Az ezeréves alkotmány (1939) |
|
2024.01.13. 12:38 |
|
Az Országos Nemzeti Klub szerdán este tartotta az újesztendőben első vitaestjét; amely a klub vitaestjeinek sorában a kétszázötvenedik jubiláris előadás volta Ez alkalommal Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter tartott előadást „Az ezeréves alkotmány” címmel. Az előadást igen nagy érdeklődés előzte meg, a több mint kétszáz főnyi hallgatóság sorában jelen volt a magyar közélet sok kitűnősége. A kormány tagjai közül ott volt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, jelen volt Darányi Kálmán, Kánya Kálmán, Juhász Andor, Radvánszky Albert báró, Vargha Imre, Vladár Gábor, Berczelly Jenő, Pataky Tibor, Terstyánszky Ákos, Ambrózy Gyula, Koós Zoltán, Lázár Ferenc, Kelemen Kornél, Láng Boldizsár báró, Nagy Emil, Erődy-Harrach Tihamér, Rapaich Richard, Feilitzsch Berchtold báró, Darányi Gyula, Laky Dezső, Tormay Béla, Zsembery István, Feigler Károly és még sokan mások.
|
|
Concha Győző: Machiavelli föltámadása (1914) |
|
2024.01.13. 09:06 |
|
Midőn a világtörténetnek eddig soha, senkitől nem hallott szárnycsattogásai között az elmélkedés, az ismeretszerzés, a lelki tájékozódás és magába szállás szükséglete bennünk ébredez, bármit ragadjon is meg a gondolat, lelkünk akaratlanul a gigászi esemény, a folyó háború felé fordul, s mindenekelőtt a háború nagy kérdőjelével áll szemben, melyre a közelmúlt elsatnyult, élvvágyó érzékenysége, megtévedett gondolkodása, gyermekes hiszékenysége oly apodiktikus, szerinte föllebbezhetetlen feleletet adott.
|
|
Dsida Elemér: A szovjet világállam és a nemzeti szuverenitás (1938) |
|
2024.01.02. 18:48 |
|
A mai Oroszország hódító törekvései közismertek. Eszméit mindenütt meg akarja valósítani. Végcélként az országhatárok ledöntésével nagy bolsevista világállamot akar teremteni. Dalia Torre az «Osservatore Romano»-ban legutóbb is élesen mutatott rá a Szovjet nemzetközi imperialista törekvéseinek veszedelmes voltára, és megállapította: «a szovjet imperializmus éppen olyan régi, mint maga a bolsevizmus, mert a bolsevizmusban benne van az expanzió veszélye».
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
