Menü





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó








 
Update

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

Szász Béla: Nemzetiségpolitikánk válsága (1932) - Részletek

  2021.03.03. 08:20

A harmincasok. Az új magyar nemzetiségpolitika kialakulása

Az új nemzetpolitikai ideológiát az ún. harmincasok társasága termelte ki magából. Ne méltóztassék félreérteni, itt nem a húszas reakciós ifjúsági szervezeteket értem. A Turul és Hungária sovinizmusa tipikus továbbvivője a háború előtti mentalitásnak. Nem róluk van itt szó. Az új magyar ideológia megteremtői egészen más lelki hatások alatt nőttek fel, nem a nagyváros szuperintellektueljei, nem a tüntető lampionos és bankettes fiatalság ez. A kohó, melyből az új meglátások útbaindultak, a Bartha Miklós Társaság, az Új Magyar Föld fiataljai, és főként a felvidéki és erdélyi fiatalság.

Watchdog: Kirekesztő vagy összetartó erő-e a nacionalizmus a 21. században?

  2021.03.03. 07:58

A Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetője, Surjányi Fanni rövidre szabott írásában a nacionalizmust vizsgálja, amely a 19. század "liberális polgári köreiben" divatossá (Eötvös József szavaival élve: uralkodóvá) vált eszmeként tudott érvényesülni, mára azonban egyesek szerint atavisztikussá vált. Surjányi megállapítja, hogy "Míg a világháborúkig a (valóban leegyszerűsítő) primordalista és perennialista nézetek széles körű népszerűségnek örvendtek, utána [a] híveiket száműzték az akadémiai körökből, és a modern, posztmodern és konstruktivista olvasat vált az egyedül elfogadottá." De valóban a nacionalizmus okolható-e a 20. század két világégéséért, és szükség lehet-e arra a kohéziós erőre, amit ez az eszme legalábbis hosszú időn keresztül biztosítani tudott az egyes nemzetek polgárai számára? Az alábbi linkre kattintva megtudhatod!

Perneczky Béla: A korszerű demokrácia (1946)

  2021.03.02. 18:49

1. A demokrácia körül valósággal bábeli nyelvzavar kavarog. Nem csupán azok nem értik meg egymást, akik a demokráciát csak divatból, vagy csak jelszóként emlegetik, de igen gyakran más malomban őrölnek olyanok is, akiknek a demokrácia komoly elmélyedést követelő probléma vagy politika program, sőt mi több, világnézet és lelki élmény. Ez a nyelvzavar hovatovább elviselhetetlenné válik, mert kizárja a közélet legelemibb kérdéseiben való tájékozódást és eligazodást, és így megakadályozza egy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb politikai élet kialakulását.

Pongrácz Kálmán: Táj-, nemzedék- és osztályszempontok a magyar politikában (1936)

  2021.03.02. 09:27

A politika nem más, mint akaratszintézis. Az akaratkitermelő tényezők viszont - a kor szellemi, politikai és kormányzati formáinak megfelelően - lehetnek egyéniek és kollektívek, de lehetnek természettől rendeltek és mesterségesek is. A táj fekvése, gazdasági lehetőségei, a nép szellemi és lelki beállítottsága, a századot uraló közszellem, a kor igazságfogalma vagy érzéke az individuális vagy kollektív értékek és formák iránt - mindig elsődleges okként szerepelnek valamely politikai, gazdasági vagy társadalmi rendszer kialakításában és kifejlesztésében. Ennek tudható be tehát, hogy a történelmi fejlődés kanyargós útjain korszakonként feltűnő és egymást felváltó gondolatok révén majdnem mindig más vidékek, népek vagy osztályok ragadják kezükbe a politikai, gazdasági vagy szellemi irányítás feladatát aszerint, hogy mely emberi csoport vagy táj jellegéhez áll közelebb az a szellemi mozgalom, amelyet a század szempontjából jellegzetesnek lehet tartani.

Vladár Gábor: A jog elhajlása az élettől (1938)

  2021.03.01. 18:01

Szerzőnek a Nemzeti Klubban az 1938. évi február hó 23. napjának estéjén tartott előadása.

I. Előrebocsátom, hogy igénytelen fejtegetéseim során a jogon nem valami elvont eszmei jogot, észjogot vagy természetjogot értek, hanem a valóságos, a hatályban lévő jogot, az úgynevezett pozitív jogot.

Krisztics Sándor: A jog mint társadalmi irányeszme (1942)

  2021.03.01. 12:23

Az emberre nézve saját magának és fajának fennmaradása egyaránt csak akkor kívánatos, ha léte nem csupán természetes lét, tengődés, hanem értékes lét. Az ember nemcsak élni akar, hanem élete színvonalán emelni is kíván. Mindannak a követelése, ami az ember számára méltóbb, emberibb, magasabb létállapot elérésére szolgál, a társadalmi irányeszmékben talál kifejezésre. Az embert nem csupán ösztönei, érzelmei, ismeretei és képességei vezetik és irányítják az életben, hanem eszmék is. Az ember elsősorban jóra törekszik. Az ember eszméje a jó eszméjétől elválaszthatatlan.

Egyed István: A jogeszme alkonya? (1943)

  2021.02.28. 19:40

A mai válságos, vajúdó kor lázasan keresi a kibontakozás irányát, a jövő útjait. Az ember értelmességénéi fogva célokat akar látni, amelyek felé az emberiség fejlődik; a tömegeknek eszme kell, amely elkápráztatja őket és megnyugtatja atekintetben, hogy érdemes volt meghozni az áldozatokat, mert a régi világ romjain új, jobb világ születik. Az egymással háborúban álló államcsoportoknak a hatalmi érvényesülés mellett erkölcsi támasztékra is szükségük van, hogy küzdelmüket indokolttá, győzelmüket kívánatossá tegyék saját népeik, de a semleges és ellenséges külföld előtt is. Az ellentétes világnézetek hatalmas propagandával akarják megfogni az emberi lelket és kivívni nagyobb népszerűségüket.

Alföldy Ede: Új jogelvek az új életviszonyokhoz (1934)

  2021.02.28. 18:49

Céltudatos és rendszeres beavatkozás nélkül is kitermelődnek előbb-utóbb azok az irányelvek, amelyek a gyökeresen változott gazdasági és társadalmi állapotoknak megfelelően szükségésekké váltak, de a kibontakozás útjának a megvilágítása és az elhárítható akadályok eltakarítása mégsem fölösleges, mert elejét veheti némely hiábavaló emberi szenvedésnek.

Babits Mihály: Gondolatok az ólomgömb alatt (1938)

  2021.02.28. 08:14

Ahogy itt heverek, mozdulatlan és látszólag unatkozva, senki se hinné, hogy igazában ritka élményeket élek át. Már maga a helyiség is élmény. Ámbár sok-sok órát töltöttem el ilyesféle helyiségekben máskor is, s most sem először nyújtózom itt. De mindig újra hat rám, állandóan és percről percre hat. Valami titkos, atmoszférikus hatás ez, mert hiszen látni nem sokat látok, jóformán csak az ólomgömböt. Ennyi is elég azonban, hogy érezzem magam körül a különös gépeket, melyek ezt a kis szobát középkori kínzókamrákhoz vagy alkimista műhelyekhez teszik hasonlóvá. Már gyermekkoromban borzongva néztem a rajzokat, amik például Faust bűvészszobáját ábrázolták. Diákfővel olvastam egy regényt, Bródy Sándor írta, az volt a címe: Faust orvos. Ez egy modern orvostanárról szólt, pedig abban az időben még nem is dolgoztak olyan rejtelmes anyaggal mint a rádium.

Mártonffy Károly: Közigazgatási reformtörekvések (1939)

  2021.02.27. 17:27

Közigazgatási reform és államvezetés

Ha a ma reformmunkásai ősök után kutatnak, messze vissza kell menniök a letűnt évszázadokba, mert a közigazgatási reform gondolatát már megtaláljuk a XVII. évszázad utolsó évtizedeiben, a török háborúk vége felé, de különösen e háborúk befejezése után Joggal állíthatjuk, hogy ez idő óta a közigazgatásunk reformja utáni vágy a magyar élet állandó kísérőzenéje.

Barankovics István: Sorsdöntő elhatározások, sorsdöntő évek előtt (1959) - Részletek

  2021.02.26. 10:57

Custos, quid de nocte?
Bástyaőr, mennyi van még
hátra az éjszakából?

I.

Újra válaszút előtt

Mióta a Szovjetunió a berlini válságot kirobbantotta, egyre általánosabb lesz a meggyőződés, hogy sorsdöntő elhatározások, elhatározó évek előtt állunk. A helyzet olyan döntések meghozatalát követelheti, melyeknek a világ holnapi sorsát befolyásoló jelentőségét méltán hasonlítják a müncheni (1938) egyezményhez, a feltétel nélküli megadásról szóló casablancai (1943) nyilatkozathoz, a teheráni (1943) jegyzőkönyvhöz, a jaltai (1945) szerződésekhez.

Gondolatok a kommunizmus áldozatainak emléknapján

  2021.02.25. 09:52

Irodalmunk és a polgári átalakulást is ösztönző államtudományunk egyik európai színvonalú, emblematikus figurája, báró Eötvös József a magyar reformkorszak szempontjából periférikus, ám az európai hatókört tekintve mégis mind nyugtalanítóbbá váló radikális hangvétel terjedése okán a következőket vetette papírra A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra című munkájában.

Szekfű Gyula: Il Principe, Cap. XVIII. (1940)

  2021.02.24. 13:34

Ez a kis tanulmány már készen volt karácsonykor, és szerzőjének régen nem volt oly tiszta öröme, mint mikor újév után olvashatta a JeIenkor-ban Horváth Sándor és Almásy József cikkét, s azokban az ő problémájának, minden gondolkodó keresztény ember legkínzóbb politikai problémájának filozófiai és teológiai fejtegetését. A szerző már a Korunk Szava megjelenése idején, boldogult gróf Széchenyi György nagy érdemének tartotta a természetjog tanításainak ismertetését, és most örömmel üdvözli a Jelenkor szerkesztőjét, hogy Széchenyi György tiszta hagyományait követve tudós egyházi munkatársaival ismét visszanyúl a természetjog és az azt megnemesítő katolikus filozófia tanításához, mely egyedül vezetheti ki a népeket a század káoszából.

Kovrig Béla: Keresztény rendi állam - vágyálmok ködképe vagy a holnap ténye? (1936)

  2021.02.24. 12:39

Amikor keresztény rendiségről szólunk, nem a középkort hívogatjuk. Szóljon ez azoknak, akik ennek feltámasztásától tartanak, de azoknak is, akik azért tartják lehetetlenséggel határosnak a keresztény rendiség megvalósítását, mert szerves összefüggést vélnek a középkori társadalom és eme szociális életforma között. Ennek az összefüggésnek a vélelmezése kétségkívül onnan ered, hogy sokan nem látnak különbséget a középkori és a Quadragesimo Anno-ban körvonalazott ama keresztény rendi társadalmi szervezet között, amely teljes mértékben számol a mai társadalmak ismert adottságaival.

Raoul H. Francé: Búcsúszó az állatokhoz (1943)

  2021.02.23. 09:04

Raoul H. Francét, az élettan világhírű tudósát bátran nevezhetnők hazánk fiának is. Bécsben született, de munkás élete sok-sok évét töltötte Magyarországon. Első nagy tudományos munkáját magyar nyelven írta. Az állatok a történelemben a most elhunyt, s életműve által magyarrá vált nagy természettudós új s egyben utolsó könyve, amelyhez hasonló soha, sehol nem jelent meg. Ez az állatvilág kultúrtörténete - önálló, eredeti, s mindennél izgalmasabb kutatások alapján.

Kiss István: Az állam élete (1943)

  2021.02.22. 09:01

1. Találkozás az állammal

A társadalmi, helyesebben közösségi fejlődés egy bizonyos fokán lévő népek körében minden ember előbb, vagy utóbb, akarva, akaratlanul, észrevéve a jelenséget, vagy közömbösen elhaladva mellette, de egyszer találkozik az állammal.

Ereky István: A modern magyar közigazgatás kialakulása (1942) - Részletek

  2021.02.21. 11:38

Valamint az egyes emberek, ugyanúgy az államok is csak akkor képesek a maguk hivatását betölteni, ha nemcsak célokat tűznek ki maguk elé és akarják ezen célok megvalósítását, hanem ha e célok megvalósítása érdekében - cselekszenek is.

Hamvas Béla: Az oikumenikus ember (1946-1948)

  2021.02.18. 09:08

Már csaknem teljesen feledésbe ment, de most az idő elkövetkezett ahhoz, hogy az ember valódi helyéről szóló tudást fel lehessen idézni. Ez a hely nem a lent és nem a fent, hanem: a Közép. Az őskori hagyomány az ember valódi helyét, a tulajdonképpeni emberi világhelyet Seth nevével jelölte meg. Indiában ugyanez a lény: Nara. Ma e jelképes nevek megértésével általában nem lehet számolni, s ezért néhányan a modernebb elnevezést ajánlották: az oikumenikus embert.

Nagy Ferenc: Mit vár a demokrácia a protestantizmustól? (1946)

  2021.02.17. 12:44

Az Országos Bethlen Gábor Szövetség által szervezett VII. Országos Protestáns Napok (1946. november 2-3.) rendezvényén - amelyen Hamvas Béla Kereszténység és demokrácia címen tartott előadást - a demokrácia és a kereszténység relációit fürkészve Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök is felszólalt.

Mennyire fáj a földnek az ember? A természettel kapcsolatos etikai dilemmák konzervatív olvasata

  2021.02.16. 17:47

„Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltétlen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban.” (Goethe) [Idézi: Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford.: Barankovics István. Aurora Kiadás, Budapest, 1943, 47.]

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

 
Hozott Isten!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Filmplakátok

Kattints a plakátra!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

René Magritte: The Spirit of Geometry, 1937

 
Mennyi az annyi?
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters