Veres Péter: Mi a jobboldaliság és mi a baloldaliság? (1937) |
|
2026.02.03. 10:26 |
|
A Cobden ankétja
Bejelentettük, hogy folyóiratunk ankétot indít a politikában és a szociális küzdelemben leggyakrabban használt két kategória meghatározására, a jobb- és baloldal jelszavak mögött keresve a konkrét történelmi és szociológiai tartalmat. Olvasóinkhoz, valamint a magyar gazdasági, politikai, művészeti, tudományos, publicisztikai és társadalmi élet különböző ágainak és árnyalatainak képviselőihez a következő kérdéseket intéztük.
|
 |
Rados K. Béla: Ady és kora Spengler Oswald világképében (1928) |
|
2026.01.19. 13:43 |
|
Nálunk a társadalomtudományok művelői egyébként tiszteletreméltó koturnuszokon állva elmulasztják a magyar irodalom filozófiai kritikájának területén gyümölcsöztetni módszereiket. Holott a magyar művészek erős társadalmi, sőt politikai tényezők voltak minden időben. A külföldön már akadtak, akik merőben esztétikai és szubjektív megállapításokon messze túlmenve biztosan megalapozott tudományos világnézettel siettek a forrongó művészeti problémák megvilágítására (pl. Guyeau, Dilthey, Tönnies, Simmel, II. St. Chamberlain, Spengler, stb.).
|
|
Adolf Grabowsky: A tér és a történelem különleges problémái (1960) |
|
2026.01.15. 09:42 |
|
43. § Természetvédelmi területek és parkok
Nyilvánvaló, hogy a térbeli végzet [Raumschicksal] vagy a tér leküzdése [Raumüberwindung] közötti választás szorosan összefügg a kulturális kérdésekkel, és hogy a geopolitika, mint a politika és a történelem megértésének eszköze, figyelemre méltó kultúrfilozófiai aspektussal is rendelkezik. Ismételten emlékeztetünk a tér féktelen leküzdésével szembeni reakcióra, amelyet a manapság már világszerte elterjedt természetvédelmi területek és természetvédelmi [nemzeti] parkok egyaránt dokumentálnak. E ponton ki kell emelni egy jelenséget, amely közvetlenül Rousseau tematikájából fakad, és amely ma is heves vitákat vált ki: a kertrendezés mikénti megítélésének változását. A kérdés akként merül fel, hogy a kertet, mint a ház mellékszárnyát, integrálni kell-e a ház architektúrájába, vagy inkább a természetes tájhoz kell-e a lehető legjobban igazodnia.
|
|
Jónás Kornél: Korkép és világ (1942) - II. rész |
|
2026.01.08. 10:36 |
|
IV. Új humanizmus
Az ember sokszor elfeledkezik magáról, elveszti önmagát, elveszti annak tudatát, hogy ő ember, s mint a játszó gyermek, azonosítja magát azzal, amit játék közben magára vett, mint a gyermek, aki tollakat fűzött a hajába, esernyődrótból íjat hajlított magának, mert indián törzsfőnököt akart játszani, s nem hallgat oda, ha nevén szólítják, mert ő Nagy Főnöknek öltözött. És az ember is épp úgy bele tud merülni játékába, mint a gyermek, elrejtőzik, elvész szerepe, álarca mögött, s nem lehet többé meglátni azt, aki álarc és szerep, jelmez alatt is mégis csak ember. Az ember elszokott attól, hogy magát embernek értékelje, s ha a szűk és nem ráillő jelmez alól elő is villan valami emberi szín, valami emberi fény, gyorsan befedi, elleplezi azt jelmezével, mert következetesnek kell lenni. És az ember abban, hogy álcázza magát, valóban következetes is, de idővel kinő az egykori ruhákból, játékokból és szerepekből, és akkor újakat kell felvenni. Es ebben az egyes ember élete nagyon hasonlít az emberiségéhez, s ebben az nemcsak ismétlődik, hanem folytatódik is.
|
|
Jónás Kornél: Korkép és világ (1942) - I. rész |
|
2026.01.08. 08:59 |
|
I. A szintézis felé
Ma már a második világháborút éljük, s ez nagyobb szabású, általánosabb és kiterjedtebb, mint az előző volt, és így még jobban rá is illik a világháború elnevezés, mint amarra. A két háború között erős gazdasági megingás zajlott le, amelyet az egész világ gazdasági élete megérzett. A koreszmék eleve mint világeszmék jelennek meg, melyek érvényesülési területükül az egész világot igénylik. A társadalmi élet jelenségei nem maradnak meg politikai vagy vámhatárok között, osztályokon belül, egy bizonyos földrajzi területen; hanem egyetemesen szétáradnak az egész emberiségben, és ennek a szétáramlásnak ereje és mértéke mindenütt körülbelül egyenlő. A világjelenségek korszakát éljük, és ebben nincs semmi csodálatos, semmi véletlen. A történetben és a kiterjedésben minden összefügg egymással, mindennek köze van egymáshoz: az erre utaló tények mind határozottabban jelennek meg, és ezt nem lehet tudomásul nem venni.
|
|
Fónyad Dezső: A vidék ereje és hivatása (1939) |
|
2026.01.06. 09:21 |
|
Szívesen megyek be a nagy Bábelbe, ahol forr a katlan, és ezer meg ezer fejben gőzölög a világ millió eseménye. Szívesen csodálkozom a rohanásukon, és mosolygok országos jelentőségűnek feltálalt pletykáikon. Külön élvezet számomra a nagyvárosi ember szenzációéhsége, amely villámgyorsan meszeli be a kék eget feketére, hogy ugyanilyen gyorsan átfesse rózsaszínűre. Mindez érdekes, s aki ennél többet nem keres benne: jól érezheti magát. Aki azonban többre vágyik, s akiben a magyarság sorsa sokkal mélyebbre ásta magát, annak ez a világ nem elég, mert nincs távlata és ereje. A mai fiatalság egyre szélesedő tábora pedig ma már ezt is keresi.
|
|
Karl Haushofer: A páneszmék geopolitikájáról (1931) |
|
2025.12.10. 10:04 |
|
A földrajz és a történelem lenyűgöző tapasztalatai azt mutatják, hogy minden univerzális, mindent átfogó célokkal rendelkező eszme (páneszme) megtestesülésre, majd térbeli növekedésre törekszik; így leírható és kézzelfogható jelenségekké válnak a Föld felszínén, olyan formákban, amelyek világpolitikai szempontból magyarázhatók – még akkor is, ha támogatóik teljes bizonyossággal állítják, hogy „az ő birodalmuk [országuk] nem e világból való”, mint a kereszténység hívei, vagy a Nirvánára törekszenek, mint a buddhisták.
|
|
Veres Péter: A parasztság örök hivatása (1941) |
|
2025.12.02. 09:07 |
|
Jobbról, balról, középről, mindenfelől hirdetik ma már, hogy pusztulóban a parasztság. „Bomlik a paraszti életforma“, mondja az egyik, „vége a parasztságnak“, mondja a másik, „legyen is vége“, szól a harmadik.
|
|
Bácskay B. Béla: Az organikus világkép és a magyar életterv (1941) |
|
2025.11.27. 13:08 |
|
Szándékosan kezdjük az új esztendőt ezzel az elvont, súlyos, tudományos nyelvezettel megírt filozófiai tanulmánnyal. Bácskay B. Béla, Spengler, Othmar Spann, Huizinga fiatal tanítványa, először próbálja teljes rendszerbe összefoglalni itt az új európai világnézet filozófiai alapeszméit, mindjárt egy magyar élettervet is fűzve hozzája.
|
|
Flachbarth Ernő: Individualista és kollektivista irányzatok a nemzetközi kisebbségi jogban (1937) - II. rész |
|
2025.11.27. 13:00 |
|
V.
Miként az általános anyagi, úgy a kisebbségi szerződések általános alaki rendelkezései sem ismerik el a kisebbségeket kollektívumok gyanánt. A lengyel szerződés 12. cikkének (2) bekezdése értemében ugyanis a Nemzetek Szövetségének Tanácsa a kisebbségi szerződések megsértésével, vagy megsértésük veszélyével csak akkor foglalkozhat, ha valamely tagja hívja fel rá a figyelmet.
|
|
Flachbarth Ernő: Individualista és kollektivista irányzatok a nemzetközi kisebbségi jogban (1937) - I. rész |
|
2025.11.18. 08:13 |
|
I.
Amidőn George Clemenceau, a párizsi békekonferencia elnöke 1919. június 24-én Paderewskinek aláírás végett megküldte a lengyel kisebbségi szerződés végleges tervezetét, híres kísérőlevelében, melyben dióhéjban megtaláljuk a világháború után létrejött nemzetközi kisebbségi jog indokolását, találóan mutatott rá arra, hogy ez a szerződés nem újítás. Az európai közjogban régóta követett eljárás ugyanis az, hogy valahányszor új állam alakul, vagy egy már létező állam területe jelentősen megnövekszik, a nagyhatalmak által való kollektív és formai elismertetését annak a biztosítéknak kell kísérnie, hogy az illető állam nemzetközi szerződés formájában kötelezettséget vállaljon bizonyos kormányzati elveknek tiszteletben tartására. Példaként a jegyzék több XIX. századbeli nemzetközi szerződésre hivatkozott, nevezetesen a Németalföld által 1814-ben, Görögország által 1830-ban és 1881-ben aláírt szerződésekre, valamint az 1878. évi berlini kongresszus határozataira.
|
|
Milotay István: Koreszmék, idegen eszmék (1937) |
|
2025.10.29. 14:30 |
|
I.
A magyar közéletben, sajtóban, politikában, mindenféle nyilvános eszmecserékben nagy harc folyik az idegen eszmék ellen, amelyeket bizonyos oldalról be akarnak hozzánk csempészni. Ez a harc, ez a védekező és támadó agitáció elsősorban a hitlerizmus ellen fordul. Ugyanerről az oldalról a fasizmust kevésbé tartják veszélyesnek, legalábbis kevesebbet emlegetik. A bolsevizmus veszélyét inkább úgy mellékesen idézik, külön alig-alig foglalkoznak vele, legfeljebb mint a barna veszedelem hasonmásával. A szociáldemokráciáról viszont szinte szó se esik, az mintha nem is lenne, vagy mintha már annyira megszoktuk volna, hogy nem is érdemes többé figyelni reá.
|
|
Fleissig Endre: Pláneurópa (1931) |
|
2025.10.28. 13:07 |
|
Előadás a Magyar Cobden Szövetség szemináriumában 1931. évi május hó 8-án.
*
Európa mai egész kulturális és szociális berendezettsége épp úgy, mint gazdasági élete a kapitalista társadalmi rendszerben gyökerezik. Kontinensünk jövő fejlődésének kérdését ennek folytán a kapitalizmus jövőjétől széjjelválasztani nem lehet. Ha mi tehát a következőkben a ma kétségtelenül igen súlyos bajokkal és nehézségekkel küzdő kapitalizmus nehézségeinek forrásait, a bajokon való segítség módozatait és az egész kapitalista rendszer intézményes tovább-fennállásának és fejlődésének lehetőségeit taglaljuk, úgy önkéntelenül eljutunk a nagy, Európa sorsának mikénti alakulását átfogó kérdésekhez.
|
|
Kalmár Gusztáv: Az Egyesült Államok geopolitikai törekvései (1940) |
|
2025.10.23. 12:46 |
|
Washington György, az amerikai Unió függetlenségi harcának vezére és első elnöke politikai végrendeletében azt hagyta meg népének, hogy a más népekkel való érintkezésben főleg kereskedelmi összeköttetésre törekedjenek, a politikai kapcsolat ellenben olyan csekély legyen, amiyen csak lehet. Egy ideig az Unió kormányai tartották is magukat Washington meghagyásához, de Monroe elnök 1823 végén, tehát alig egy negyedszázaddal Washington halála után, kiadta a híressé és egyúttal hírhedtté lett nyilatkozatot, amelyet róla Monroe-elvnek neveznek. Ez a nyilatkozat tiltakozás az ellen, hogy európai hatalmak újabb területeket szerezhessenek Amerika földjén, és egyúttal az ellen is, hogy beleavatkozzanak az amerikai államok ügyeibe.
|
|
Szerényi Nándor: Nemzetek vesznek, nemzetek lesznek (1918) - Részlet |
|
2025.10.13. 10:22 |
|
Bevezető
„Nemzetek vesznek, nemzetek lesznek.” Deák Ferencnek ez az idézete klasszikus sírfeliratává lett a lengyel nemzetnek. És ma, amikor ennek a sírfeliratnak másik fele is valóra válik, mikor az emberiség életének olyan szokatlan jelenségével állunk szemben, hogy egy halálra ítélt nép a történelem lapjain feltámad, ma megkap a kérdésnek az érdekessége, hogy miféle törvényszerűségek okozzák a népek, nemzetek keletkezését, felvirágzását és pusztulását
|
|
Mihelics Vid: Állam és társadalom. Az állam és az államcél (1948) |
|
2025.09.30. 08:09 |
|
Állam és társadalom
A kisegítés elvének legutóbbi taglalása már felhívta a figyelmet a mi perszonalista ideológiánknak arra az alapvető tételére is, hogy a társadalmat és az államot élesen meg kell különböztetni egymástól. A társadalom, mint tudjuk, az emberek egymás közti viszonyainak összessége, amely viszonyok a nagyszámú társulások sokféle alakzataiban jelennek meg előttünk.
|
|
Nicolás Gómez Dávila: De iure (1988) |
|
2025.09.26. 09:41 |
|
A Jogelméleti Szemle 2025. évi 2. lapszámának hasábjain Vajda Péter jóvoltából magyar nyelven is hozzáférhetővé vált Nicolás Gómez Dávila kolumbiai filozófus De iure című esszéje. A magyar viszonylatban az elmúlt évek folyamán egyre népszerűbbé váló filozófus műve - a fordító szavaival élve - „nem tartozik az elsősorban aforisztikus stílusú széljegyzeteiről, az ún. escoliókról ismert szerző ismertebb munkái közé, ezért egészen a közelmúltig nem került a tudományos érdeklődés homlokterébe”. A fordítás közzétételével – Gómez Dávila jogi gondolatvilágának megismertetésén túl – Vajda célja volt az is, hogy hozzájáruljon a további jogelméleti kutatásokhoz.
|
|
Dvorzsák Dezső: A parlamentarizmus válságához (1932) |
|
2025.09.14. 10:24 |
|
Előszó
Korunk a súlyos problémák kora. A szellem-erkölcsi, gazdasági és politikai téren a megoldandó kérdések egész sorával találkozunk. E kérdések sokaságát csak [azok] bonyolultsága múlja felül. Ez a magyarázata annak, hogy ily problémák máról-holnapra meg sem oldhatók.
|
|
Kelemen Kornél: Az új Európa és Magyarország (1942) |
|
2025.09.08. 07:52 |
|
Kelemen Kornél dr. előadása az Országos Nemzeti Klubban, 1942. január 21-én
*
Tisztelt Uraim!
I. Mialatt a harctereken a fegyverek dörögnek, azalatt idehaza az új esztendő egy új, jobb, boldogabb és igazságosabb világ ígéretével köszöntött reánk. A rádió, a sajtó, politikusaink és kormányférfijaink mind-mind az új világnak, közelebbi meghatározásban az új Európának gondolatával foglalkoznak.
|
|
Wilhelm Röpke: A tábornok védelmében - Hogyan lesz antigaulleizmusból antigallizmus (1966) |
|
2025.08.29. 08:24 |
|
Február 7-én érkezett meg az „Új Európá“-hoz Wilhelm Röpke professzor levele és cikke, s február 12-én érkezett a megrendítő hír: Svájcban, szívroham következtében elhunyt Wilhelm Röpke.
Lapunknak küldött írása tehát egyik utolsó alkotása. Ezúttal mintegy védőbeszédet mond de Gaulle tábornok politikája mellett. Az „Új Európa“ a múltban számos de Gaulle-t bíráló megnyilatkozásnakadott helyet, s lapunk meghirdetett elvéhez híven - „üdvözöljük az ellentéteket“ - készségesen közöljük most Röpke professzor érvelését.
|
|
|
Tovább…
