Mihelics Vid - Kovrig Emil: Mire való az állam? (1939) |
|
2021.10.15. 09:32 |
|
Dr. Mihelics Vid egyetemi magántanár vitája Kovrig Emillel. Magyar Rádió, 1939. május 29. (Kovrig Emil színművész, a Rádió munkatársa volt 1950-es menesztéséig).
|
 |
Boczán Béla: Schmitt Carl: Völkerrechtliche Grossraumordnung (1940) |
|
2021.10.14. 10:46 |
|
Schmitt Carl: Völkerrechtliche Grossraumordnung. Deutscher Rechtsvertrag, Berlin-Wien, 1939. - „A világnak nagyterek szerint való rendezése és az ehhez igazodó nemzetközi jog.“ Mint a címből is kitűnik, a szerző új államközi jogot kíván, minthogy az eddigi nem tudta biztosítani a népek nyugalmas együttműködését. A hiba Schmitt szerint abban rejlik, hogy az az államközi jog, amely a szuverén államokra támaszkodott, szükségszerűen figyelmen kívül hagyta a népeket és földrajzi teret.
|
|
Imaoka Dzsuicsiro: Új Nippon (1929) - Részlet |
|
2021.10.12. 14:18 |
|
X. A japáni alkotmány talpköve: az etika
A japáni „Szent Korona” elmélet: Szumera-Mikoto. Japán ezer és egy szempontból különbözik a többi államoktól. Szerintem, ha néprajzi és lélektani jelenségektől eltekintve Japán belső viszonyát a többi államokéval összehasonlítjuk, három meglepő felfedezésre jutunk.
|
|
Ottlik László: A politikai eszmék a történelemben (1935) |
|
2021.10.06. 12:17 |
|
A természet világát nem érintik az emberi történelem eseményei: az ma is ugyanaz, mint volt háromezer évvel ezelőtt. Ellenben a társadalmipolitikai valóság, állam és közélet egész tartalma ma merőben más, mint volt a régieknél, vagy a középkorban. Miért van mégis, hogy a régiek természettudománya ma már romokban hever, s legnagyobb részében csupán kuriózum gyanánt érdekli még azokat is, akik vallják a humánum egységét, és semmit sem éreznek maguktól idegennek, ami emberi - holott ókor és középkor politikai eszméi mindegyre megőrizni látszanak időszerűségüket, s Platón és Arisztotelész, Szent Ágoston és Szent Tamás politikai bölcsességéhez megvilágosodást, támaszt, ihletet keresni ma is újra meg újra visszajár a politikai és társadalomtudományi gondolat.
|
|
Szontagh Vilmos: Totális állam és jog (1940) |
|
2021.10.04. 20:36 |
|
A világháború és az azt követő idők a társadalmi ideológiákban lényeges változást idéztek elő, s alakították át az államok állami és társadalmi életét. A legradikálisabb változás abban állapítható meg, hogy egyes államokban megszüntette az életviszonyoknak államiakra és társadalmiakra oszló eddigi kettősségét, s minden életnyilvánulást az állam, az ún. totális állam keretébe vont, viszont azonban [sic!] a most már csupán állami életet a jog szempontjából nem úgy hatja át, mint a közvetlenül előző azon korszak, melyet a jogállam korának nevezünk, s amely ideológiában az államok nagyobb része továbbra is megmaradt.
|
|
Paikert Alajos: A turáni gondolat politikai vonatkozásai (1925) |
|
2021.10.03. 20:15 |
|
A Turáni Társaság 1925-1926. évi előadássorozatának megnyitó előadása
A turáni gondolat mint összefoglaló, kidolgozott terv és irány egészen új; mindössze tizenöt éve, hogy azt megszövegeztük és vele behatóan foglalkoztunk, bár maguk a turáni népek a legősibbek az összes nemzetek között és kultúrájuk a többiekének alapja.
|
|
Huzella Tivadar: Bolsevizmus-antibolsevizmus, belháború-külháború társadalombiológiai nézőpontból (1940) |
|
2021.10.01. 08:39 |
|
Előadás a Magyar Külügyi Társaságban 1940. április hó 12-én
Az európai civilizációt és kultúrát létalapjában fenyegető, az emberiség egész közösségére sorsdöntő világválság megdöbbentő arányaiban bontakozik ki előttünk. A népek emberpusztító háborúságába egymás után sodródnak bele az országok. Külháborúik bonyodalmaiban határaik, a belsejükben lappangó forradalmi törekvések szította osztály- és pártharcokban, a társadalmi keretek, a jogrend korlátái bomladoznak. A világzűrza var forgatagából, a súlyos társadalmi és politikai problémák kusza szövevényükben merülnek fel. Rejtélyeik az ember értelmét, a szfinx enigmáihoz hasonló könyörtelenséggel, végső erőfeszítésre sarkallják.
|
|
Dékány István: A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság” (1940) - II. rész |
|
2021.09.30. 12:30 |
|
4. Jegyzet a „területi testületek” jellegéről
Felmerülhet a szempont, hogy hova helyezhessük azokat a „területi testületeket” („Gebietskörperschaften”), amelyekről G. Schmoller [27] közölt igen figyelemre méltó összehsaonlításokat. Ugyancsak a Nyugatot veszi tekintetbe Schmoller, ahol a partikularizmus mintegy tobzódik. Összehasonlítja a sok kis, sőt apró államokat, arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebb területi (territoriális) államok külön kategóriát érdemelnek meg, és külön vizsgálatot.
|
|
Dékány István: A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság” (1940) - I. rész |
|
2021.09.30. 08:47 |
|
Már régen van forgalomban az a gondolat, hogy a világgazdaság korában vagyunk, és gazdasági szervezetünket úgy kell beállítani, hogy a „világpiacon” tudjunk érvényesülni. „Ma mindenki öt világrészből él.” Az ilynemű gondolatok észrevétlenül belesodornak bennünket egy gazdasági fejlődéselméletbe, mert ennek utolsó, jelenlegi fokáról van tulajdonképen szó, tehát a jelent magyarázzuk, mikor világgazdaságról beszélünk. Ez a „világgazdasági” érvényesülés, mint eszme, jelen cselekvéseinknek, számításainknak ad irányítást, gazdaságpolitikai perspektívánkat alapozza meg.
|
|
Nagy Loránd: Európai térgazdasági törekvések és Magyarország (1944) - Részletek |
|
2021.09.28. 14:57 |
|
Közép-dunai gazdasági törekvések a Harmadik Birodalom megalakulásáig
A két világháború között történt események már közismertek, hisz olvasóim javarésze benne élt, szenvedett, és tapasztalhatta, hogy ami csupán gazdasági szempontból sikerült Bismarcknak és utódjainak, az mennyire sikerült az ellenséges nagyhatalmaknak.
|
|
Magyary Zoltán: A miniszterelnök szerepe a közigazgatásban (1936) |
|
2021.09.27. 11:10 |
|
Szerző főelőadói jelentése a Varsóban tartott VI. Nemzetközi Közigazgatási Kongresszuson. Előadta: 1936. évi július hó 10-én. Hasonló gondolatmenete volt a szerző által a Magyar Jogászegylet közgyűlésén 1935. évi december hó 14-én, „Az államtudomány új problémái” címen tartott előadásnak.
|
|
Csekey István: A szovjet államszemlélete (1932) |
|
2021.09.27. 09:20 |
|
A politika tudománya korunk nagy világnézeti és erkölcsi válságánál fogva egészen új, és szinte rendkívüli problémakörök és elgondolások boncolgatását kívánja meg. Épen ettől a szemponttól vezéreltetve választottam rövid székfoglaló előadásom tárgyául korunk eszmeharcának egyik centrális problémáját, a szovjet állam szemléletét, amelyet újságánál fogva elődeim nem is tehettek vizsgálódásuk tárgyává. Mielőtt azonban e szűkre szabott keretek között tárgyamba hatolnék, néhány előzetes kijelentéssel tartozom.
|
|
Heller Farkas et al.: Jelentés a Chorin Ferenc alapítvány 1942. évi kamatainak odaítéléséről (1943) |
|
2021.09.25. 10:49 |
|
A Chorin Ferenc alapítvány 1942. évi kamatainak odaítélésére kiküldött vegyes bizottság az alapítványi ügyrend III. szakasza értelmében megalakult és szemlét tartott a jutalom szempontjából tekintetbe jövő irodalmi művek fölött. Mielőtt ezeknek méltatására rátérnénk, előre bocsátjuk, hogy a bizottság az alapítványi ügyrend II. szakasza értelmében ezúttal is kikapcsolta mérlegeléseinek köréből azoknak a szerzőknek műveit, akik a Chorin Ferenc-díjat már egyízben megkapták.
|
|
Féja Géza: Mérgező zöldség (1942) |
|
2021.09.25. 09:55 |
|
Az Esti Magyarország „Mérgező zöldség” címen Féja Géza tollából rendkívül érdekes és figyelemreméltó cikket közöl. A cikk bevezetőben megírja, hogy Málnási Ödön nyilas író [a] „Feladatok” című zöld füzetet elküldte a szerkesztőségbe.
|
|
Richard von Coudenhove-Kalergi: Nyugat újjászületése (1938) |
|
2021.09.24. 10:27 |
|
A Páneurópai Unió egyik budapesti ülésén tartott előadás. - Bár a szerző történetszemléletével és következtetéseivel nem mindenben értünk egyet, mégis örömmel közöljük ezt az előadást, mert részleteltéréseknél fontosabbnak tartjuk azt a jó szándékot, amely Coudenhove-Kalergi egész munkásságát vezérli. (A szerk.)
|
|
Pongrácz Kálmán: A népi elv valódi hivatása Közép-Európában (1939) |
|
2021.09.24. 08:50 |
|
Európa szellemi egységét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden újabb mozgalom vagy áramlat végigvonul a kontinens minden országán; így volt ez a demokráciával és liberalizmussal éppen úgy, mint a szocializmussal, tehát nem lehet rajta csodálkozni, hogy a német szellemi hatásoknak amúgy is erősen kitett Közép-Európában a „völkisch” gondolat is hódító útjára indult.
|
|
Török Árpád: Mit adhatunk az új Európának? (1940) |
|
2021.09.23. 16:59 |
|
Ki tudná ma megmondani, hogy mi lesz a jövőben Európával? Megmaradunk-e egyáltalán Európának a régi kulturális értelemben, civilizációnkat át tudjuk-e menteni, és a sebek, amiket az kapni fog, egyhamar begyógyíthatok lesznek-e? Az utolsó években nem voltak kevesen, akik azt jósolták, hogy a legközelebbi komolyabb európai háború tönkre fogja tenni az európai civilizációt. Ha a jósoknak azonban nem lenne igazuk, amit mindenki forrón óhajt, akkor feltétlenül adva lesz a jövő Európának problémája. Nem csak erők, nem csak érdekek, de eszmék is ütköztek ebben a húsz évben, amely végül is háborúhoz vezetett.
|
|
Hantos Elemér: A dunai tengely (1937) |
|
2021.09.23. 09:13 |
|
A háború utáni korszak történetírója bő szókinccsel fog rendelkezni azoknak a, törekvéseknek a megjelölésére, amelyek külön-külön megakadályozták, hogy Európa vezető hatalmasságai a közös felelősség tudatában egymásra találjanak.
|
|
Szentirmay Ödön: Az államfilozófia tárgyköre (1926) |
|
2021.09.21. 15:12 |
|
Az egyes szaktudományok rendszerei, perspektíváik határtalansága folytán az egyetemes szempontok végső előfeltevéseivel a maguk elvontságában, avagy ezeknek az állam és az ennek alapjául szolgáló nemzetegység fogalmával való vonatkozásaival, mint céllal, nem foglalkozhatnak.
|
|
Huszár Aladár: Koreszmék forgatagában (1940) |
|
2021.09.21. 08:39 |
|
"Annak okáért olyanná lésznek, mint a reggeli köd, mint a reggel felkelő harmat és mint a polyva, melyet a szél elhajt a szérűről és mint a füst, mely a kürtőről kimegyen és eloszol."
Hóseás könyve
|
|
|
Tovább…
