ifj. gróf Andrássy Gyula: Kinek [a] bűne a háború? (1915) - Részlet |
|
2021.12.22. 08:17 |
|
VIII. fejezet
Összefoglalás
Oroszországban az ázsiai ambíciókat a balkáni ambíció váltotta fel.
Egyik irányban elállta a cárok útját Japán, a másikban megnyitotta Anglia németellenes politikája, amely azt a váratlan alkalmat látszott nyújtani, hogy talán Anglia segítsége mellett fogja azt a célt elérhetni, amelyet eddig Anglia vérével és pénzével akadályozott meg.
|
 |
Asbóth Gyula: A keresztyénség és a háború (1940) |
|
2021.12.20. 17:39 |
|
A soproni evang. teológiai fakultáson 1940. március 3-án tartott előadás.
A Jelenések könyvének halált vivő lova: a háború, újra végigvágtat a földön ; a béke galambját mind több és több helyről rebbenti fel, űzi el. Országunk - Isten kegyelméből - még a béke szigete. Az ezeréves magyar tölgyfába a láng még nem kapott bele, de a körülöttünk pattogva égő vilégerdő tüzének fényétől nálunk is piros az ég alja. Az újságok, a rádió hírei, a mozik „világhíradói“ a háború tényét nap nap után tudatosítják bennünk. A háború újra időszerű kérdés lett.
|
|
Csák István: A politikai tudományról (1943) |
|
2021.12.20. 09:19 |
|
Az újabb kor nélkülözi a politikai tudomány rendszeres, szisztematikus művelését; az irodalom is roppant szegényes lett ebben a vonatkozásban. A régi nagy európai irodalom mellett a magyar ilyen művekben pedig teljesen szegény. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbb, 1935-ben fejezte be Concha Győző kritikai műveinek összefoglaló kiadását; az első kötet még 1928-ban jelent meg, azonban ez a mű nem más, mint e nagy tudósnak összegyűjtött értekezései és bírálatai az államtan és a közigazgatás köréből.
|
|
Gratz Gusztáv: Az állami akarat (1900) |
|
2021.12.19. 18:09 |
|
Az előbbi fejezetben arra az eredményre jutottunk, hogy az állam akarata külsőleg nem korlátozható, és hogy az állam nem az emberek céljaihoz alkalmazkodik, hanem öncélú személyiség. Ily körülmények között elképzelhető volna, hogy az állam a maga nagy hatalmával zsarnokságba kényszeríthetné saját népét oly célok érdekében, amelyeknek ezzel a néppel semmi közösségük nincs. Mily összefüggés van tehát az állami akarat és az egyesek akarata között?
|
|
Brogli József: A közigazgatás érintkezése a néppel (1940) |
|
2021.12.19. 16:02 |
|
Brogli József v. országgyűlési képviselő, a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének főigazgatója
Minél tökéletesebb az egyes embernek a közigazgatással szemben kialakult hite, bizalma és tudatalatti jogbiztonsága, annál öntudatosabb, határozottabb és egyben hasznosabb is az államakarat érvényesülése. Megfordítva ez a tétel úgy hangzik, hogy mennél jobban férkőzik az államakarat, az államigazgatás az egyes ember lelkéhez, cselekvésében és végrehajtásában mennél inkább érzékelteti az államrend szükségességét, óvó, gondoskodó, gyámolító, segítő akaratát, annál inkább fokozhatjuk az egyes állampolgárok hitét és bizalmát azzal az államigazgatással szemben, mely őket születéstől halálig elkíséri.
|
|
Göllner Aladár: Magyarország - középhatalom (1943) |
|
2021.12.14. 14:09 |
|
A most folyó világháború kulminációs pontját - nem ide tartozik annak taglalása, hogyan fog az végződni - kétségtelenül e nyáron érte el. Ez a tény nemcsak az államvezetők, kormányok és vezérkarok, hanem a tudomány számára is különleges feladatokat ír elő. Az államtudományok széles területe és bő problematikája tág teret nyújt a világháborúval kapcsolatos legkülönbözőbb elmélkedésekre, amelyek között előkelő helyet foglal az a kérdés: vajon ha nem is sub specie aeternitatis, de mégis korunkban mi volt az oka a háború kitörésének?
|
|
Emil Faguet: A kontárság kultusza (1910/19) - Részlet |
|
2021.12.02. 08:57 |
|
A kormányformák alapelvei
Állandóan fennforgott az a kérdés, hogy mi a különböző kormányformák azon alapelve, amellyel mindegyiknek bírnia kell, vagyis az a kérdés, hogy mi az általános érvényű, lelket adó alapgondolata, minden politikai kormányformának?
|
|
Balogh Arthur: Az állam tudománya és a háború (1943) |
|
2021.12.01. 17:08 |
|
Nemzeteknek a világtörténelemben páratlanul álló élethalálharcáról, annak fordulatairól veszünk tudomást naponta. E gigászi méretű tusával kapcsolatban felmerülnek egyes jelenségek, eszmék, amelyek kihívják az állam tudományának állásfoglalását, miután ennek megvannak a maga alapigazságai, és ezek ilyenek maradnak akkor is, ha az emberek nemi veszik őket figyelembe. Meg kell állapítanunk, hogy éppen a most folyó igazi világháború során a tudomány állandó alapigazságainak sok semmibevételével találkozunk.
|
|
Saád Ferenc: Nevelőállam (1942) |
|
2021.12.01. 08:47 |
|
Négy kiemelkedő és rendkívüli eredményeket felmutató nép [német, olasz, japán, finn] nevelési rendszerét ismertettük. Ezeknek a népeknek vezérei abban voltak legnagyobbak, hogy minden erőt, a nemzet naggyá tételének minden lehetőségét össze tudták gyűjteni, és becsületes úton, a közösség javára, éni tudtak azzal a lehetőséggel, amit a sors a kezükbe adott.
|
|
Finkey Ferenc: Jog és igazság a háborúban (1915) - Részlet |
|
2021.11.30. 19:19 |
|
A körülöttünk dúló világháború véres eseményeinek hatása alatt bizonyára sokunknak lelkében, kik távol a személyes veszedelmektől, a háború okai és belátható következményei felől elmélkedünk, felvetődött az a gondolat, [hogy] van-e valóban jog és igazság a háborúban, nem megtagadása és megsemmisítése-e a háború, a jog és az igazság eszméinek vagy ezek uralmának? Nem szenvedett-e különösen a nemzetközi jog, s ezzel a jog általános eszméje, annak erejébe, egyetemes uralmába vetett hit és bizalom helyrehozhatatlan, kipótolhatatlan csorbát?
|
|
Magyary Zoltán: Ludendorff és Rathenau szellemi műhelyéről (1924) - II. rész |
|
2021.11.30. 10:49 |
|
III.
Walter Rathenau működése ugyanabba a korba esik, mint Ludendorffé.
1867. szeptember 29-én született Berlinben. [1] Második fia volt Rathenau Emilnek, a világhírű Allgemeine Elektrizitätsgesellschaft (AEG) alapítójának. Önmagát zsidó származású németnek vallja. 17 éves korában már elvégezte a középiskolákat. 22 éves korában filozófiai doktor, majd Münchenben egy évig a politechnikumon kémiát és gépépítést tanul. Azután mint technikus belép a neuhauseni alumíniumipar részvénytársaságba.
|
|
Magyary Zoltán: Ludendorff és Rathenau szellemi műhelyéről (1924) - I. rész |
|
2021.11.30. 08:49 |
|
I.
A világháborúban és az azt követő nehéz időkben két ember emelkedett ki német szövetségesünk vezetői sorából annyira, hogy egyéniségük méretei mellett összes kortársaik külföldi távlatból is eltörpülnek. Ezek: Ludendorff és Rathenau. Amíg Rathenau neve a háború előtt is ismeretes volt már apjának nagyvállalataiból és saját magának írásaiból, Ludendorff hazája határain túl alig, és otthon is valószínűleg inkább csak szakköröknek tűnt fel.
|
|
Varga László: Szociális reform és hivatásrendiség (1941) - Részlet |
|
2021.11.29. 13:02 |
|
Állam és társadalom
E kettő között ma már alig látják a különbséget, sőt egyes mozgalmak hangosan kürtölik a világba, hogy a rend csak akkor áll majd helyre, ha a társadalom teljesen fölszívódik az államba. Amint föntebb már megmutattuk, az állam ezzel újabb válságba sodorja magát, és a szociális kérdést oldatlanul hagyja. Az államot is közvetlenül érinti ugyan, de lényegében a társadalom ügye, mert annak felbomlásából fakad.
|
|
Weis István: Az állam fogalma és lényege (1939) |
|
2021.11.29. 08:27 |
|
Az emberiség ismét olyan történelmi korszakot él, amelyben a megszokott keretek bomlóban vannak, mert az élet új tartalmának befogadására többé-kevésbé alkalmatlanokká válnak. Ezeket a változásokat üdvözölhetjük örömmel vagy tekinthetjük bizalmatlansággal, elősegíthetjük, vagy megkísérelhetjük késleltetésüket, mindez a tényen: a változások bekövetkezésén édeskeveset változtat.
|
|
Varga László S. J.: Az állam értéke (1943) |
|
2021.11.28. 16:44 |
|
Üdvösségi szempontból egyáltalán nem fontos, [hogy] van-e villanyvilágítás egy községben vagy nincs. Közvetlenül az sem érinti a lelki érdeket, van-e jó bekötőútjuk a faluknak, bár az ilyen merőben világi, műszaki ügyeknek is majdnem mindig van érintkezésük az erkölcsi törvénnyel és a lelkiismerettel. Ha ugyanis például egy vidék nyomorát csak bekötőút építésével lehet megszüntetni, a megye és állam vezetőire ebből súlyos felelősség háramlik. Azonban mélyebb, sőt egészen lényeges kapcsolat áll fönn a vallás és államrendszer között, de ennek jelentőségét a keresztény társadalom nagy része még mindig nem látja, s azért sodródik ma annyi hívő lélekkeserves válságba, míg a névleges keresztények ellenállás nélkül merülnek el benne.
|
|
Prinz Gyula: A földrajz az államigazgatás szolgálatában (1933) |
|
2021.11.27. 14:46 |
|
A földrajz az államtudományok sodrában. Kétmilliárd ember a földszínen változó, de mindig meghatározott területű politikai szervezetekbe beosztva él. Ez a tény a földrajztudomány rendszerében két hatást váltott ki. A leíró részében kiváltotta az egész anyagnak politikai szervezetek területei szerinti tárgyalását, oknyomozó részében pedig a földfelszín és a politikai szervezetek hatásbeli kapcsolatának kutatását.
|
|
Bessenyei György: A törvénynek útja (1778) - Részlet |
|
2021.11.27. 12:26 |
|
III. SZAKASZ
A törvénynek hatalmárul [hatalmáról]
Az embernek romlottsága. - Vakság. - Az embereknek valóságos közjavok [közjavuk] valóságos igazság. - A király a közjónak és igazságnak rabja. - Minden ember hiszi, hogy Istenét igazán isméri. - Aki hazájáról jót tud, szóljék, s eleget tett kötelességének. - Okok a fejedelmeknek, hogy despótok [despoták] lenni nem kívánnak. - A valóságos dicsőség csak igazságbul [igazságból] származhatik.
|
|
Liptay Lajos: Magyar szellem, magyar közgazdaság (1943) |
|
2021.11.26. 10:51 |
|
Magyar Testvéreim!
Magyar szellemet, magyar életet, magyar hitet hirdetünk, és hirdettek az előttem szóló illusztris szónokok, magyar szellemet és magyar hitet akarok hirdetni én is olyan téren, amelyről sokszor és sokan szeretik azt mondani, hogy annak lényegével semmiféle külön nacionalizmus, semmiféle külön szellem nem fér össze. Magyar szellem a magyar közgazdaságban, a magyar közgazdaság életében. Annyiszor és annyiféle formában hallottuk azt a megnyilatkozást, hogy a gazdasági életnek egyik főtényezője: a tőke nem ismer külön szellemet, nem ismer nacionalizmust, nem ismer magyarságot.
|
|
Haendel Vilmos: Korszerű belhírverés (1942) |
|
2021.11.23. 13:02 |
|
A mai emberiség életében a legtitokzatosabb és a legmeglepőbb eredményeket létrehozó fegyver a hírverés.
|
|
Csekey István: Magyarország alkotmánya (1943) - Részlet |
|
2021.11.22. 10:28 |
|
„A magyarság független, nem szolga nép, emelt fejű, szabadságszerető, a maga ura.”
(Konstantinos Manasses bizánci történetíró, 1173)
Polner Ödönnek, a magyar közjogászok nesztorának
|
|
|
Tovább…
