Makkai János: Korunk és jövendőnk (1943) |
|
2022.01.20. 12:29 |
|
I. A hiedelemkorszakok a civilizáció életében
Ha az elmondottakat összefoglaljuk, világosan láthatjuk a hiedelemkorszakok szerepét és hivatását az emberiség életében. Az ősember nyilvánvalóan az Isten-élmény elhatalmasodásával, tehát az első vallásos hiedelmek kifejlődésével vált ki az állati sorból. Hogy benne mikor, milyen korszakban fejlődött ki a hivés ösztöne, azt nem tudhatjuk, ám az bizonyos, hogy csak e korszak óta lehet őt embernek nevezni.
|
 |
Kühnelt-Leddihn Erik: Trofim Trofimovics Bjezdusnov polgár pokolra szállása (1933) |
|
2022.01.18. 13:08 |
|
Trofim Trofimovics Bjezdusnov, a moszkvai GPU, volt «Em-cse-ka», [sic!] hatodik rangosztályba sorolt hivatalnoka a Mojkán lévő szobájában az asztalra könyökölve fáradtan és unottan pislogott ravasz, vérrel aláfutott apró disznószemeivel. Odakinn aprószemű, őszi eső permetezett a töredezett kövezeten, lenézett, szürke proletártömegek sárgára vált arccal meregették szemüket a Kuznyeckij Moszt félig kivilágított kirakatai felé, a Kreml kerítésfalai előtti szerény parkban hullott az elszáradt lomb, és Trofim Trofimovics szívében ásító üresség terjengett.
|
|
Carl Schmitt: Hamlet vagy Hekuba - A kor betörése a játékba (1956) - Részletek |
|
2022.01.16. 16:32 |
|
Előjáték
A Hamlet, dán királyfi című dráma számtalan értelmezése ismert. A feketébe öltözött, melankolikus herceg végül az emberi problémák archetípusává vált. E karakter szimbolikus ereje valódi mítoszt teremtett, amelyet a kimeríthetetlen alakváltozások bizonyítanak. A 18. század német költői, a Sturm und Drang mozgalom, Lessing, Herder, Goethe voltak az elsők, akik Hamletből saját mítoszt kreáltak.
|
|
Sidney Webb - Beatrice Webb: A kapitalizmus hanyatlása (1925) - Részletek |
|
2022.01.15. 11:10 |
|
A Világegyetem felügyelőjének jelentése
Képzeljük el a Tudományos Fogyasztás Szakértő Szellemének jelentését, akit a Legfőbb Jó kormánya azzal a céllal küldött ki, hogy megvizsgálja, vajon bolygónknak, ez őrültek házának lakóin mutatkozik-e valami haladás abban az irányban, hogy ép eszüket visszanyerjék.
|
|
Pongrácz Kálmán: Európa és a XX. század (1934) |
|
2022.01.14. 14:51 |
|
I.
A XIX. század problémaköre felszámolás alá került. A múlt század eszmei célkitűzéseit helyrehozhatatlanul kompromittálta azok gyakorlata, s e nagy ellentmondásban össze kellett omlaniuk a korszakot teremtő és a korszakot irányító gondolatoknak, eszméknek és célkitűzéseknek is. A XIX. század önérdekű és materialista szemléletével atomizálta az egyén és emberiség közös tevékenységre utalt erőit, és az individualitás szempontjának túlhajtásával megbontotta azt a harmóniát, mely egyéni és kollektív szempontból is nélkülözhetetlen feltétele a haladásnak. Az egyén és egyéni érdek túlnőtt saját határán és kapacitásán, elhanyagolta a különböző értékű és erejű részek törvényszerű együtthatását és együttműködését.
|
|
Lányi Ede S. J.: Krisztus királysága és a keresztény államelmélet (1926) |
|
2022.01.14. 09:27 |
|
Jézus Krisztus királyságának ünnepe a mi ünnepünk: szociális korunk szociális ünnepe. Ez év októberének utolsó vasárnapján ültük meg először a szertartásaink keretében ezt a napot. Keresztény szociológusok, keresztény politikusok, keresztény kormányférfiak, keresztény államfők - az oltár előtt, a rex regum trónja zsámolyánál - hiú ábrándozás ez talán? Fájdalom, talán, sőt bizonyosan úgy is volt, hogy politikusaink - nagy átlagukban - semmiféle lelki megmozdulást sem éreztek ezen az első Krisztus-király-ünnepen. De ebből nem következik, hogy a hódolatnak különleges megnyilvánulása, megszervezése nem volna épen az ő legdíszesebb kötelességük; csak az következik, hogy sok keresztényben még csekély a mélyrelátás, csekély a lelkes, tiszta, önzetlen akarat...
|
|
Dvorzsák Dezső: A szociálpolitika szerepe az állam életében (1930) |
|
2022.01.13. 11:53 |
„A tudománynak gazdag ágai
Egy organizmus sok külön vonása,
Együtt igéző csak.”
(Madách: Az ember tragédiája)
|
|
Carl Schmitt: Machiavelli - 1927. június 22-én (1927) |
|
2022.01.12. 14:00 |
|
Min alapul e név hírneve? Mert ostobaság lenne őt pusztán hírhedtnek nevezni, és megtagadni tőle az igazi hírnevet. A Machiavelli halála óta eltelt négy évszázad a „machiavellizmus” körüli heves és folyamatosan megújuló viták jegyében telt el. Amikor az államrezonról, állametikáról vagy a jog és a hatalom viszonyáról esik szó, [általában] az ő neve hangzik el.
|
|
Kerényi László: Világnézeti kérdések a parlamentarizmus válsága körül (1934) |
|
2022.01.12. 09:26 |
|
A régi rendi alapon szervezett alkotmányok megszűnése óta úgyszólván kezdettől fogva mindenütt, ahol a népképviseleti rendszer alapján állítják össze a parlamenteket, állandó közjogi vitaanyaggá vált a választójog reformja. Ez a vita ma sem ért véget, sőt újabban a parlamentarizmus válságának diagnózisaként jelentkezik. A vitatkozók eljárásjogi reformokban látják a válság megoldását, de látni fogjuk, hogy a népképviseleti törvényhozó testületek körül sokkal mélyebbre nyúlnak a válság gyökerei, mintsem azokat az első pillanatban meg lehetne találni.
|
|
Kalmár Gusztáv: A peremállamok előnyei és veszedelmei (1940) |
|
2022.01.11. 13:21 |
|
Peremállamoknak nevezi a politikai földrajz azokat az országokat, amelyek a kontinensek partvidékén feküsznek, és helyzetükkel más, rendesen nagyobb és népesebb államokat vagy azoknak egyes részeit a tengertől elzárják. Többnyire kis területű és kis népességű országok. Lakosaik rendesen gazdagok vagy legalábbis gazdagabbak, mint a mögöttük elterülő országok népei. Világszerte közismert Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia és Svédország lakosságának anyagi jóléte. Bátran ide sorolhatjuk még északi rokonainkat, a finneket is. Ellenben a három kis balti peremállam, Észtország, Lettország és Litvánia lakosságáról ezt ilyen általánosan nem mondhatjuk, mert helyzetük és történelmi sorsuk egészen más volt, sokkal mostohább, mint a nyugati peremállamoké.
|
|
Carl Schmitt: A demokrácia és a pénzügyek (1927) |
|
2022.01.11. 08:43 |
|
A pénzügyek terrénumában válik legnyilvánvalóbbá a liberalizmus és a demokrácia közötti jelentős dichotómia. Ez a koncepció már a modern demokrácia irodalmi atyját, Rousseau-t is rendkívül aggasztotta. A Társadalmi szerződésben a közvetlen demokrácia minden dicsőítése ellenére világosan érzékeljük annak természetes korlátjait. A szuverenitás letéteményeseként a nép a törvényhozásra korlátozódik, mégpedig a materiális értelemben vett törvényhozásra, amely szigorúan elkülönül a kormányzástól és a közigazgatástól, és mindenekelőtt nem ismer semmiféle objet individuel-t (II. könyv, 6. fejezet). A pénzügyi kérdések különösen nem tartoznak a demokráciához. A pénzügyek veszélyesek a demokráciára nézve: „A pénzügy a rabszolgák szava, s az igazi közösségben ismeretlen.” [1]
|
|
Rusznák Rezső: Az állam kormányzása (1928) |
|
2022.01.10. 09:15 |
|
I. Az államkormányzás mibenléte
A kitűzött cél és feladat elérése, a feltett kérdésre a pozitív válasz keresése és megadása mindenekelőtt az alapfogalmak megállapítását feltételezi, illetve oly megformulázását azoknak, hogy általuk a probléma egészének a tárgyalása alapot nyerjen a kiindulásra. A fenomenologikus módszer is sürgeti ezt; de különösen az, hogy a kormányzat tartalmának és formájának nagy komplexumára nézve a típusokat megállapíthassuk, mégpedig az alapvető és tipikus jelenségek tényleges felismerése és absztrakciója, s ily módú típuskonstrukció által.
|
|
Kalmár Gusztáv: A vallás és a nyelv a geopolitikában (1943) |
|
2022.01.09. 09:16 |
|
A népeket és államokat nem mindig a szoros értelemben vett földrajzi tényezők irányítják geopolitikai törekvéseikben. Az emberi természet kettőssége: az anyag és a lélek, ezen a téren is megmutatkozik. Teljesen helytelen az a determinista felfogás, hogy a népek és államok törekvései egyedül a földi viszonyoktól: a tértől, a felszíntől, a helyzettől, a gazdasági adottságoktól függnek. A világtörténelem számtalan eseménye bizonyítja ugyanis, hogy a geopolitikai törekvések mögött gyakran olyan erők állanak, amelyek függetlenek a földrajzi viszonyoktól.
|
|
Kászonyi Ferenc: A magyarság az új koreszmék tükrében (1943) |
|
2022.01.07. 12:57 |
|
Trianonban a békeparancsot azzal a megjegyzéssel adták át a magyar küldöttségnek, hogy még ezeréves jogtalanságnál sem lehet elévülésre hivatkozni.
|
|
Gratz Gusztáv: Állami közösség és népközösség (1932) |
|
2022.01.06. 09:40 |
|
Két érdekes tanulmány, mely a Magyar Szemle múlt számában jelent meg, [1] reá irányította a figyelmet arra az újabban mind inkább terjedő elméletre, amely megkülönböztetést tesz egyfelől az állami közösség (Staatsgemeinschaft) és másfelől a népközösség (Volksgemeinschaft) fogalmai között. Ez elmélet szerint az állami közösségbe tartoznának valamely állam összes polgárai, akkor is, ha közöttük különböző leszármazású, fajú vagy anyanyelvű csoportok léteznek. Viszont a népközösségbe tartoznának mindazok, akik egy és ugyanazon fajhoz tartoznak, egy és ugyanazon nyelven beszélnek, és ennek révén egy és ugyanazon kultúra részesei, akkor is, ha azok különböző államokban elszórtan élnek.
|
|
Pethő Sándor: A magyar állameszme sorsútja (1936) |
|
2021.12.24. 12:19 |
|
Ha arra a kérdésre akarunk felelni, [hogy] mi lesz a magyar állameszme tartalma, jelentősége, hivatása, létjogosultsága a jövő évtizedekben, akkor a leghelyesebb eljárás az, ha a választ a múlt tükrében vizsgáljuk. Az a kép, amelyet ebből a visszapillantó szemléletből kapunk - amennyiben megőriztük még a tegnapi énünkkel való személyazonosságunkat -, nyilván csak annyiban fog különbözni a holnap vásznára vetített képtől, amennyi különbséget az idő visz bele a dolgok formáiba és vonalaiba.
|
|
Egyed István: Dunavölgye és a magyarság (1940) |
|
2021.12.24. 08:43 |
|
Az Emericana Külügyi Szemináriumában 1940. május 3-án tartott előadás.
I. Dunavölgye alatt mi rendszerint azt a földterületet értjük, amely a világháború előtti Magyarország kiterjedésének megfelelt. Minthogy azonban a Duna folyamnak vannak az ország területén kívül eső szakaszai is, véleményem szerint a Dunavölgy elnevezés tulajdonképen többet is jelenthet a régi Magyarország területénél, azaz a Közép-Duna medencéjénél, és ebből a szempontból megfontolandónak tartom, hogy a közforgalomban különben már meggyökeresedett Dunavölgye (Donauraum) elnevezés helyett nem lenne-e helyesebb általánossá tenni a Kárpátok völgye kifejezésének használatát. [1]
|
|
Bellér Béla: Imperium Hungaricum (1943) |
|
2021.12.23. 19:39 |
|
A liberális individualizmus amint nem ismerte el az egyénnek az anyagi érdek fölé emelkedő külön hivatását, úgy nem érezte egy magasabb cél és tartalom meglétét a nemzeti közösségben sem - azt, melyet egy német tudós szellemes elnevezése szerint egy nép magával hoz a »honnan-mítosszal«, és maga előtt lobogtat a »hová-mítosszal«. Pedig Isten teremtő aktusa minden egyes embert egyéni jellegén túl egy meghatározott közösség tagjává avat azáltal, hogy nem egy elvont, minden nemzeti sajátságot nélkülöző embert teremt, hanem egy bizonyos magyar, német, francia stb. embert, akinek eme magyar, német, francia mivoltában is ki kell fejeznie Isten tervét. Másodsorban a faj, nép, nemzet nem egyszerű matematikai összeg az egyének halmazából, hanem valami többlet, új valóság a létezés rendjében, melynek tehát metafizikai síkon, a nemzeti hivatásban is meg kell lennie a maga folytatásának.
|
|
Kovács Máté: Magyar hivatástudat és magyar parasztság (1939) |
|
2021.12.23. 08:39 |
|
A közösségi élethivatás a nép sorsadottságainak és lehetőségeinek élményesítése és tudatosítása. Csak abban a népközösségben alakulhat ki, amely a történelem sodrában egységbe forr, amely közöségi sorscsapások és megújhodások nagy élményében testvériesült.
|
|
Balogh Arthur: A terület természeti viszonyai (1910) |
|
2021.12.22. 17:58 |
|
39. §. A terület természeti viszonyainak hatása általában.
I. A társadalom élete magasabb fejlődési fokon szükségké-ppen a földterület bizonyos részéhez van kötve, mint térbeli alapjához.
A terület, mint a nemzeti élet ily tényleges, térbeli alapja, s a társadalom, a nemzet közt kölcsönhatás van. A nemzet, bizonyos területen állandóan megtelepedve, a területet a maga céljaihoz képest alakítja át, viszont a területnek is befolyása van a nemzeti életre.
|
|
|
Tovább…
