Gratz Gusztáv: Állami közösség és népközösség (1932) |
|
2022.01.06. 09:40 |
|
Két érdekes tanulmány, mely a Magyar Szemle múlt számában jelent meg, [1] reá irányította a figyelmet arra az újabban mind inkább terjedő elméletre, amely megkülönböztetést tesz egyfelől az állami közösség (Staatsgemeinschaft) és másfelől a népközösség (Volksgemeinschaft) fogalmai között. Ez elmélet szerint az állami közösségbe tartoznának valamely állam összes polgárai, akkor is, ha közöttük különböző leszármazású, fajú vagy anyanyelvű csoportok léteznek. Viszont a népközösségbe tartoznának mindazok, akik egy és ugyanazon fajhoz tartoznak, egy és ugyanazon nyelven beszélnek, és ennek révén egy és ugyanazon kultúra részesei, akkor is, ha azok különböző államokban elszórtan élnek.
|
 |
Pethő Sándor: A magyar állameszme sorsútja (1936) |
|
2021.12.24. 12:19 |
|
Ha arra a kérdésre akarunk felelni, [hogy] mi lesz a magyar állameszme tartalma, jelentősége, hivatása, létjogosultsága a jövő évtizedekben, akkor a leghelyesebb eljárás az, ha a választ a múlt tükrében vizsgáljuk. Az a kép, amelyet ebből a visszapillantó szemléletből kapunk - amennyiben megőriztük még a tegnapi énünkkel való személyazonosságunkat -, nyilván csak annyiban fog különbözni a holnap vásznára vetített képtől, amennyi különbséget az idő visz bele a dolgok formáiba és vonalaiba.
|
|
Egyed István: Dunavölgye és a magyarság (1940) |
|
2021.12.24. 08:43 |
|
Az Emericana Külügyi Szemináriumában 1940. május 3-án tartott előadás.
I. Dunavölgye alatt mi rendszerint azt a földterületet értjük, amely a világháború előtti Magyarország kiterjedésének megfelelt. Minthogy azonban a Duna folyamnak vannak az ország területén kívül eső szakaszai is, véleményem szerint a Dunavölgy elnevezés tulajdonképen többet is jelenthet a régi Magyarország területénél, azaz a Közép-Duna medencéjénél, és ebből a szempontból megfontolandónak tartom, hogy a közforgalomban különben már meggyökeresedett Dunavölgye (Donauraum) elnevezés helyett nem lenne-e helyesebb általánossá tenni a Kárpátok völgye kifejezésének használatát. [1]
|
|
Bellér Béla: Imperium Hungaricum (1943) |
|
2021.12.23. 19:39 |
|
A liberális individualizmus amint nem ismerte el az egyénnek az anyagi érdek fölé emelkedő külön hivatását, úgy nem érezte egy magasabb cél és tartalom meglétét a nemzeti közösségben sem - azt, melyet egy német tudós szellemes elnevezése szerint egy nép magával hoz a »honnan-mítosszal«, és maga előtt lobogtat a »hová-mítosszal«. Pedig Isten teremtő aktusa minden egyes embert egyéni jellegén túl egy meghatározott közösség tagjává avat azáltal, hogy nem egy elvont, minden nemzeti sajátságot nélkülöző embert teremt, hanem egy bizonyos magyar, német, francia stb. embert, akinek eme magyar, német, francia mivoltában is ki kell fejeznie Isten tervét. Másodsorban a faj, nép, nemzet nem egyszerű matematikai összeg az egyének halmazából, hanem valami többlet, új valóság a létezés rendjében, melynek tehát metafizikai síkon, a nemzeti hivatásban is meg kell lennie a maga folytatásának.
|
|
Kovács Máté: Magyar hivatástudat és magyar parasztság (1939) |
|
2021.12.23. 08:39 |
|
A közösségi élethivatás a nép sorsadottságainak és lehetőségeinek élményesítése és tudatosítása. Csak abban a népközösségben alakulhat ki, amely a történelem sodrában egységbe forr, amely közöségi sorscsapások és megújhodások nagy élményében testvériesült.
|
|
Balogh Arthur: A terület természeti viszonyai (1910) |
|
2021.12.22. 17:58 |
|
39. §. A terület természeti viszonyainak hatása általában.
I. A társadalom élete magasabb fejlődési fokon szükségké-ppen a földterület bizonyos részéhez van kötve, mint térbeli alapjához.
A terület, mint a nemzeti élet ily tényleges, térbeli alapja, s a társadalom, a nemzet közt kölcsönhatás van. A nemzet, bizonyos területen állandóan megtelepedve, a területet a maga céljaihoz képest alakítja át, viszont a területnek is befolyása van a nemzeti életre.
|
|
ifj. gróf Andrássy Gyula: Kinek [a] bűne a háború? (1915) - Részlet |
|
2021.12.22. 08:17 |
|
VIII. fejezet
Összefoglalás
Oroszországban az ázsiai ambíciókat a balkáni ambíció váltotta fel.
Egyik irányban elállta a cárok útját Japán, a másikban megnyitotta Anglia németellenes politikája, amely azt a váratlan alkalmat látszott nyújtani, hogy talán Anglia segítsége mellett fogja azt a célt elérhetni, amelyet eddig Anglia vérével és pénzével akadályozott meg.
|
|
Asbóth Gyula: A keresztyénség és a háború (1940) |
|
2021.12.20. 17:39 |
|
A soproni evang. teológiai fakultáson 1940. március 3-án tartott előadás.
A Jelenések könyvének halált vivő lova: a háború, újra végigvágtat a földön ; a béke galambját mind több és több helyről rebbenti fel, űzi el. Országunk - Isten kegyelméből - még a béke szigete. Az ezeréves magyar tölgyfába a láng még nem kapott bele, de a körülöttünk pattogva égő vilégerdő tüzének fényétől nálunk is piros az ég alja. Az újságok, a rádió hírei, a mozik „világhíradói“ a háború tényét nap nap után tudatosítják bennünk. A háború újra időszerű kérdés lett.
|
|
Csák István: A politikai tudományról (1943) |
|
2021.12.20. 09:19 |
|
Az újabb kor nélkülözi a politikai tudomány rendszeres, szisztematikus művelését; az irodalom is roppant szegényes lett ebben a vonatkozásban. A régi nagy európai irodalom mellett a magyar ilyen művekben pedig teljesen szegény. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbb, 1935-ben fejezte be Concha Győző kritikai műveinek összefoglaló kiadását; az első kötet még 1928-ban jelent meg, azonban ez a mű nem más, mint e nagy tudósnak összegyűjtött értekezései és bírálatai az államtan és a közigazgatás köréből.
|
|
Gratz Gusztáv: Az állami akarat (1900) |
|
2021.12.19. 18:09 |
|
Az előbbi fejezetben arra az eredményre jutottunk, hogy az állam akarata külsőleg nem korlátozható, és hogy az állam nem az emberek céljaihoz alkalmazkodik, hanem öncélú személyiség. Ily körülmények között elképzelhető volna, hogy az állam a maga nagy hatalmával zsarnokságba kényszeríthetné saját népét oly célok érdekében, amelyeknek ezzel a néppel semmi közösségük nincs. Mily összefüggés van tehát az állami akarat és az egyesek akarata között?
|
|
Brogli József: A közigazgatás érintkezése a néppel (1940) |
|
2021.12.19. 16:02 |
|
Brogli József v. országgyűlési képviselő, a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének főigazgatója
Minél tökéletesebb az egyes embernek a közigazgatással szemben kialakult hite, bizalma és tudatalatti jogbiztonsága, annál öntudatosabb, határozottabb és egyben hasznosabb is az államakarat érvényesülése. Megfordítva ez a tétel úgy hangzik, hogy mennél jobban férkőzik az államakarat, az államigazgatás az egyes ember lelkéhez, cselekvésében és végrehajtásában mennél inkább érzékelteti az államrend szükségességét, óvó, gondoskodó, gyámolító, segítő akaratát, annál inkább fokozhatjuk az egyes állampolgárok hitét és bizalmát azzal az államigazgatással szemben, mely őket születéstől halálig elkíséri.
|
|
Göllner Aladár: Magyarország - középhatalom (1943) |
|
2021.12.14. 14:09 |
|
A most folyó világháború kulminációs pontját - nem ide tartozik annak taglalása, hogyan fog az végződni - kétségtelenül e nyáron érte el. Ez a tény nemcsak az államvezetők, kormányok és vezérkarok, hanem a tudomány számára is különleges feladatokat ír elő. Az államtudományok széles területe és bő problematikája tág teret nyújt a világháborúval kapcsolatos legkülönbözőbb elmélkedésekre, amelyek között előkelő helyet foglal az a kérdés: vajon ha nem is sub specie aeternitatis, de mégis korunkban mi volt az oka a háború kitörésének?
|
|
Emil Faguet: A kontárság kultusza (1910/19) - Részlet |
|
2021.12.02. 08:57 |
|
A kormányformák alapelvei
Állandóan fennforgott az a kérdés, hogy mi a különböző kormányformák azon alapelve, amellyel mindegyiknek bírnia kell, vagyis az a kérdés, hogy mi az általános érvényű, lelket adó alapgondolata, minden politikai kormányformának?
|
|
Balogh Arthur: Az állam tudománya és a háború (1943) |
|
2021.12.01. 17:08 |
|
Nemzeteknek a világtörténelemben páratlanul álló élethalálharcáról, annak fordulatairól veszünk tudomást naponta. E gigászi méretű tusával kapcsolatban felmerülnek egyes jelenségek, eszmék, amelyek kihívják az állam tudományának állásfoglalását, miután ennek megvannak a maga alapigazságai, és ezek ilyenek maradnak akkor is, ha az emberek nemi veszik őket figyelembe. Meg kell állapítanunk, hogy éppen a most folyó igazi világháború során a tudomány állandó alapigazságainak sok semmibevételével találkozunk.
|
|
Saád Ferenc: Nevelőállam (1942) |
|
2021.12.01. 08:47 |
|
Négy kiemelkedő és rendkívüli eredményeket felmutató nép [német, olasz, japán, finn] nevelési rendszerét ismertettük. Ezeknek a népeknek vezérei abban voltak legnagyobbak, hogy minden erőt, a nemzet naggyá tételének minden lehetőségét össze tudták gyűjteni, és becsületes úton, a közösség javára, éni tudtak azzal a lehetőséggel, amit a sors a kezükbe adott.
|
|
Finkey Ferenc: Jog és igazság a háborúban (1915) - Részlet |
|
2021.11.30. 19:19 |
|
A körülöttünk dúló világháború véres eseményeinek hatása alatt bizonyára sokunknak lelkében, kik távol a személyes veszedelmektől, a háború okai és belátható következményei felől elmélkedünk, felvetődött az a gondolat, [hogy] van-e valóban jog és igazság a háborúban, nem megtagadása és megsemmisítése-e a háború, a jog és az igazság eszméinek vagy ezek uralmának? Nem szenvedett-e különösen a nemzetközi jog, s ezzel a jog általános eszméje, annak erejébe, egyetemes uralmába vetett hit és bizalom helyrehozhatatlan, kipótolhatatlan csorbát?
|
|
Magyary Zoltán: Ludendorff és Rathenau szellemi műhelyéről (1924) - II. rész |
|
2021.11.30. 10:49 |
|
III.
Walter Rathenau működése ugyanabba a korba esik, mint Ludendorffé.
1867. szeptember 29-én született Berlinben. [1] Második fia volt Rathenau Emilnek, a világhírű Allgemeine Elektrizitätsgesellschaft (AEG) alapítójának. Önmagát zsidó származású németnek vallja. 17 éves korában már elvégezte a középiskolákat. 22 éves korában filozófiai doktor, majd Münchenben egy évig a politechnikumon kémiát és gépépítést tanul. Azután mint technikus belép a neuhauseni alumíniumipar részvénytársaságba.
|
|
Magyary Zoltán: Ludendorff és Rathenau szellemi műhelyéről (1924) - I. rész |
|
2021.11.30. 08:49 |
|
I.
A világháborúban és az azt követő nehéz időkben két ember emelkedett ki német szövetségesünk vezetői sorából annyira, hogy egyéniségük méretei mellett összes kortársaik külföldi távlatból is eltörpülnek. Ezek: Ludendorff és Rathenau. Amíg Rathenau neve a háború előtt is ismeretes volt már apjának nagyvállalataiból és saját magának írásaiból, Ludendorff hazája határain túl alig, és otthon is valószínűleg inkább csak szakköröknek tűnt fel.
|
|
Varga László: Szociális reform és hivatásrendiség (1941) - Részlet |
|
2021.11.29. 13:02 |
|
Állam és társadalom
E kettő között ma már alig látják a különbséget, sőt egyes mozgalmak hangosan kürtölik a világba, hogy a rend csak akkor áll majd helyre, ha a társadalom teljesen fölszívódik az államba. Amint föntebb már megmutattuk, az állam ezzel újabb válságba sodorja magát, és a szociális kérdést oldatlanul hagyja. Az államot is közvetlenül érinti ugyan, de lényegében a társadalom ügye, mert annak felbomlásából fakad.
|
|
Weis István: Az állam fogalma és lényege (1939) |
|
2021.11.29. 08:27 |
|
Az emberiség ismét olyan történelmi korszakot él, amelyben a megszokott keretek bomlóban vannak, mert az élet új tartalmának befogadására többé-kevésbé alkalmatlanokká válnak. Ezeket a változásokat üdvözölhetjük örömmel vagy tekinthetjük bizalmatlansággal, elősegíthetjük, vagy megkísérelhetjük késleltetésüket, mindez a tényen: a változások bekövetkezésén édeskeveset változtat.
|
|
|
Tovább…
