Angyal Pál: Új ember-eszmény felé (1932) |
|
2022.03.20. 08:40 |
|
Régi problémája a tudománynak, közelebbről a bölcseletnek s a szociológiának: vajon mily eszmény-típushoz közelítve biztosíthat magának az ember oly helyzetet, melyben legkönnyebben s legbiztosabban érheti el egyéni s társadalmi boldogulását. A mai idők gazdasági válságában, politikai bizonytalanságában, a XX. század emberének gyötrődéseiben s keserveinek tengerében: nem csodálható, ha kivezető utat, megoldási módokat keres minden ember.
|
 |
Bikkal Dénes: Új gazdasági élet alapelvei (1943) |
|
2022.03.07. 18:59 |
|
A tudományok hatalmas csarnokában előkelő helyet foglal el a közgazdaságtan. Smith Ádám óta kiváló tudósok fürkészik a gazdasági élet kialakulását, a benne jelentkező törvényszerűségeket, s fejtik ki érdekesnél érdekesebb közgazdasági elméleteiket.
|
|
Imrédy Béla: Jobboldali életszemlélet (1937) |
|
2022.03.06. 20:39 |
|
A Jogászok Segítő és Tudományos Egyesületében tartott előadás 1937. január 26-án
Előadásom némi csalódást fog talán okozni azoknak, akik azt várják, hogy praktikus elhelyezkedési tanácsokat fogok adni annak az ifjúságnak, amely jogi tanulmányait végzi, tanácsokat, hogy miképpen helyezkedjék el a magyar társadalomban és főleg annak gazdasági szektorában. Célom nem az, hogy kiélezzem és felsoroljam azokat a nagyobb és kisebb jogi természetű feladatokat, amelyek a magyar gazdasági élet előtt állanak, és hogy megmutassam, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldásában hol, mennyi és milyen képzettségű jogászra van szükség, hogy tehát a jogi fakultás mai és jövendő hallgatói szempontjából milyen felvevőképessége van a magyar közgazdasági életnek.
|
|
Paál Árpád: A politikai aktivitás rendszere (1921) |
|
2022.02.23. 08:16 |
|
A szó megszokottsága folytán használom a címben az „aktivitás“ szót, de egész teljességében kifejezi az ebbe takart fogalmat a „cselekvőség“ szava is. A szövegben már csak a magyar szót igyekszem használni, s ezt a módszerbeli megjegyzést előre bocsátom, hogy a szóhasználatom szerinti cselekvőséget másképpen ne értsék, mint a történelmi és politikai patinájú aktivitást.
|
|
Rejőd Tiborc: Keresztényszocialista elvek a társadalomtan köréből (1919) |
|
2022.02.20. 09:53 |
|
Elöljáróba
csupán azt akarom megírni, hogy a következő oldalakon nem találja meg az olvasó a keresztényszocializmus teljes és szigorú rendszerbe öntött lényét.
|
|
Milotay István: Népi válság, népi Magyarország (1943) - II. rész |
|
2022.02.15. 21:48 |
|
V.
A népi azonosulás
Ahhoz a kérdéshez, hogy ki számítható, ki minősíthető népi írónak, szorosan kapcsolódik az a másik; csak a paraszti származású írói tehetségek, vagy a polgáriak is annak tekinthetők, ha a nép életét, sorsát, küzdelmeit, érzelmi és erkölcsi világát teszik megfigyeléseik, átélésük művészi anyagává, s ezt közvetítik olvasóikhoz? Eszerint viszont az az író, aki népi származású ugyan, de témáit a polgári élet élményeiből, hőseiből, problémáiból meríti, s ezeket úgynevezett polgári lélekkel éli át, ugyanilyen szemléleten át közvetíti, már nem számítható népi írónak.
|
|
Milotay István: Népi válság, népi Magyarország (1943) - I. rész |
|
2022.02.14. 21:06 |
|
I.
A magyar irodalomtörténet, de a magyar politikai történetírás is, mikor annak a nagy nemzeti ébredésnek, föleszmélésnek kezdeti hatótényezőit keresi, amely a negyvennyolcas reformkor s a szabadságharc nagy küzdelmeihez vezetett, végső fokon az irodalom életnyilvánulásaiban találja meg ezeket. Bessenyeyék [sic!], a testőrök fellépése, Kazinczyék nyelvújító mozgalma, Berzsenyiék, Kisfaludyék, Csokonaiék költői munkássága jelenti első útjelző állomásait annak a szellemnek, amely aztán irodalmi téren Arany és Petőfi költészetében diadalmaskodott.
|
|
Milotay István: Marxék falun (1932) |
|
2022.02.14. 18:13 |
|
I.
Miközben a képviselőház mentelmi ügyeket tárgyal, népjóléti botrányaktákon rágódik, miközben az egész közélet látszatra tetszhalott-életet él, miközben a központi motor, a kormányzat politikai irányítása szellemileg és lelkileg kiszáradt, fogékonytalan bürokraták, garasos sparmeisterek, nagyképű és könyörtelen adókapacitások kezén van, miközben egy hűdéses folyamat bénulása nehezedik a telkekre, a cselekvőképességre, sőt ma-holnap a gondolkozásra is, az élet meg nem áll, sőt a viszonyok nyomása alatt feszültsége egyre nagyobb lesz, egyre türelmetlenebb.
|
|
Horváth Béla: Beleavatkozhatik-e az államhatalom a művészet irányításába? (1940) |
|
2022.02.14. 08:54 |
|
Művészeti Justizmord-e a nürnbergi ítélet?
I.
Valamennyien érezzük, hogy korunk lényeges változásokon megy keresztül. Ezt az érzésünket igazolja mindennapi életünk bizonytalanabb módja, kihagyásokkal lüktető üteme, s ez a mód és életütem nem alakulhat másképpen, mint ahogy azt napjaink bizonytalan világpolitikai mozgása diktálja.
|
|
Tomcsányi Móric: Az állam jogi felelőssége (1905) |
|
2022.02.09. 08:26 |
|
Szabad nemzetek fő jellemvonása, hogy tagjai nemcsak magán, hanem politikai életük terén is jogi önállóságukat megtartják, s egyéni jogkörük épsége intézményes biztosítékot nyer.
Ma már elavult az a felfogás, mintha az állam léte és fennmaradása az egyes ember önállóságának a politikai viszonyokban való megsemmisítését követelné.
|
|
Mihelics Vid: Az új rendiség eszméje (1934) |
|
2022.02.07. 12:55 |
|
A rendiség gondolata, amely bámulatos gyorsasággal hódít nemcsak a tudományos, hanem a politikai világban is, nem új, sőt paradoxonszerűen azt is mondhatjuk, hogy a mai «új» rendiség sem az. Már a múlt század első felében felvetették azok a romantikus bölcselők, akik rohamot kezdtek a liberalizmus ellen. Bár később rajongásukat, amely miatt meglehetősen kritikálatlanul szemlélték a középkort, felváltotta a szociálpolitikai irány, az az alapvető gondolatuk, hogy a természetellenes oszlálytagozódást meg kell szüntetni, s helyébe megint a hivatásrendi tagozódást kell ültetni, továbbra is megmaradt, mint szociális reformkövetelés.
|
|
Ernst H. Kantorowicz: II. Frigyes mítosza (1927/1931) |
|
2022.02.05. 10:55 |
|
II. Frigyes volt az utolsó császár, akit nem örökké jelenlévő képként és oltárként örökítettek meg és istenítettek, hanem mint az örökkévalóságban várt hatalmat, mint a Messiást, a Végzet Urát, a Szibillák által jövendölt apollóniai napkirályság uralkodóját. Már életében „Napkirályként“ tisztelegtek előtte. Antiochiai Frigyes, a magister és jegyző azt írja [róla], hogy „megszületett az új Nap: béke és dicsőség, ösvény és kikötő“. A nagy összeesküvés alkalmával egy másik magister azt írta, hogy „meg akarták fosztani a világot a Napjától“, és hogy „a Sátán szívesen állította volna ellentrónusát a Napisten (deitas solis) mellé“.
|
|
Keltz Sándor: Konzervatív világrend (1923) - Részletek |
|
2022.02.04. 09:17 |
|
I. KÖNYV - KONZERVATÍV VILÁGNÉZET
Bevezetés
A demokrácia jelszavainak korában élünk. A konzervatív eszmék hivatott képviselői lemondóan visszahúzódnak, némelyek árulókká válnak, az ellenfélhez szöktek át. Elvesztettük a konzervatív eszmékbe vetett hitünket, kételkedünk vezető szerepünk fenntartásának lehetőségében, sőt jogosultságában.
|
|
Angyal Pál: A jogfolytonosság és a diktatúra (1935) |
|
2022.02.03. 13:49 |
|
„A diktatúra nem lehet az egyéni vagy pártérdek érvényesülésének ugródeszkája“ - Angyal Pál előadása a jogfolytonosságról és a diktatúráról.
A Katolikus Szemle előadássorozatában pénteken este dr. Angyal Pál professzor, a Pázmány Péter Tudományegyetem prorektora A jogfolytonosság és a diktatúra címmel mélyen szántó előadást tartott a Szent István Társulat nagytermében egybegyűlt nagyszámú és előkelő hallgatóság előtt.
|
|
Kokas Lajos: Korszerű rendiség (1934) |
|
2022.02.02. 09:22 |
|
A rendi alapokon felépülő államnak, melynek ígéretes kialakítása napjaink egyik leghatalmasabb állampolitikai élménye, lényege: a hivatások és foglalkozások kusza, tülekedő egymás mellettisége helyébe olyan izmos, életteljes organizmust telepíteni, melybe a dolgozók minden fajtája a népi állam célkitűzéseinek legmegfelelőbb módon sorozható be. Ennek az államalkotó jelentőségében sokáig félreismert feladatnak megoldása a XX. század legjelentősebb állampolitikai eseménye.
|
|
ifj. Boér Elek: Nagy tér-gazdaság (1942) |
|
2022.02.01. 15:02 |
|
A két véglet, a szabadkereskedelem és az autarchia között a nagy tér-gazdaság egy szerves közbenső megoldás, amely a Párizs-környéki békeparancsok nyomában széthullott világgazdaság romjain újjáépíti az államközi gazdasági kapcsolatokat.
|
|
Kereszturi Géza: Politikai eszmék és a falu (1935) |
|
2022.02.01. 09:32 |
|
A politika síkján irányok és csoportok állanak egymással szemben, melyek tömegeket képviselnek, vagy tömegeket akarnak megnyerni. A politikai gondolkozás történetét vizsgálva mindjárt felmerül a kérdés, hogy a politikai nézetek mily erővel hatottak, vagy hatottak-e egyáltalán a társadalom minden rétegében? Hogyan érkeznek az értelmiségen át a kevéssé tudatosult rétegekhez? A falu, a magyar társadalomnak ez a már történeti sorsa által elszigetelt egysége, milyen viszonyban áll a politikai eszmékkel?
|
|
Habsburg-Lotharingiai Ottó: A holnap társadalmi rendje - Állam és társadalom az atomkorban (1956) - Részletek |
|
2022.01.27. 09:04 |
|
Bevezetés
E tanulmány alapja az az előadássorozat, melyet 1956. novemberében, a XIII. Leó Szociálpolitikai Kutatóintézet megbízásából tartottam. Igyekeztem lehetőleg szűkre szorítani a jelenkor elemzését és bírálatát, amiben manapság úgyis bővelkedünk. Mégsem lehetett tőle egészen eltekinteni, mert az eljövendők helyes megítéléséhez elkerülhetetlenül szükséges.
|
|
Gogolák Lajos: A német gondolat és Oroszország (1943) |
|
2022.01.25. 20:39 |
|
Moeller van den Bruck, a porosz szellem nagy ideológusa, az új népi szocializmus előfutára, a Kelet felé tekintő német külpolitika alapvetője azt tartja, hogy a német gondolat értelme forradalmi, de egyben konzervatív: átveszi a történelemtől a birodalmi és a porosz hagyományt, megőrzi a múlt örökségét, ugyanekkor azonban forradalmi hévvel fordul egyszerre Kelet és Nyugat ellen, hogy érvényre juttassa Németország, a „közép birodalma“ fontosságát. Ez a gigantikus uralmi gondolat hadat üzen a 19. századnak, küzdelmet vív minden racionalizmus ellen, jogaiba iktatja az érzelmet, az ösztönt, az intuíciót, megveti a Nyugat elavult szellemi termékeit, s azt tartja, hogy Európa lényege a német nép életének határaival azonos. Mindezeket az 1920-as évek elején gondolta végig Moeller van den Bruck, a ragyogó stiliszta, aki a weimari köztársaság esküdt ellensége volt, s utóbb a Young-terv feletti elkeseredésében, önmaga végzetét azonosítván Németország versaillesi tragédiájával, revolverrel vetett véget lobogó életének.
|
|
Szandtner Pál: Az alattvalói engedelmesség problémája (1914) - Részlet |
|
2022.01.25. 09:40 |
|
Bevezetés
Az állam-, illetőleg az őt megszemélyesítő felsőbbség iránt való engedelmességre kötelezettségnek, az „állami alávetettségnek” kérdése, az állami életet élő, s magatartásában a különböző állami parancsok s tilalmak által állandóan érintett emberre nézve sohasem volt érdektelen, s vizsgálható vonatkozásainak úgyszólván mindegyikében, több okból is, többféle vélekedés kialakulásához vezetett. Parancsol-e az állam, s ha parancsol, szükséges-e az embernek e rendelkezéseket követnie, s ha igen, kivétel nélkül minden állami parancsnak engedelmeskednie kell-e vagy sem - mindezek az alattvalói engedelmesség problémájának oly részletkérdései, melyekre nemcsak az egyén állami engedelmességét az emberi cselekvés nem-állami normáihoz viszonyítva tárgyaló etikában, hanem sajátosan az emberek állami életével foglalkozó politika tudományában is, egymástól eltérő feleletekkel találkozhatni.
|
|
|
Tovább…
