Kokas Lajos: Korszerű rendiség (1934) |
|
2022.02.02. 09:22 |
|
A rendi alapokon felépülő államnak, melynek ígéretes kialakítása napjaink egyik leghatalmasabb állampolitikai élménye, lényege: a hivatások és foglalkozások kusza, tülekedő egymás mellettisége helyébe olyan izmos, életteljes organizmust telepíteni, melybe a dolgozók minden fajtája a népi állam célkitűzéseinek legmegfelelőbb módon sorozható be. Ennek az államalkotó jelentőségében sokáig félreismert feladatnak megoldása a XX. század legjelentősebb állampolitikai eseménye.
|
 |
ifj. Boér Elek: Nagy tér-gazdaság (1942) |
|
2022.02.01. 15:02 |
|
A két véglet, a szabadkereskedelem és az autarchia között a nagy tér-gazdaság egy szerves közbenső megoldás, amely a Párizs-környéki békeparancsok nyomában széthullott világgazdaság romjain újjáépíti az államközi gazdasági kapcsolatokat.
|
|
Kereszturi Géza: Politikai eszmék és a falu (1935) |
|
2022.02.01. 09:32 |
|
A politika síkján irányok és csoportok állanak egymással szemben, melyek tömegeket képviselnek, vagy tömegeket akarnak megnyerni. A politikai gondolkozás történetét vizsgálva mindjárt felmerül a kérdés, hogy a politikai nézetek mily erővel hatottak, vagy hatottak-e egyáltalán a társadalom minden rétegében? Hogyan érkeznek az értelmiségen át a kevéssé tudatosult rétegekhez? A falu, a magyar társadalomnak ez a már történeti sorsa által elszigetelt egysége, milyen viszonyban áll a politikai eszmékkel?
|
|
Habsburg-Lotharingiai Ottó: A holnap társadalmi rendje - Állam és társadalom az atomkorban (1956) - Részletek |
|
2022.01.27. 09:04 |
|
Bevezetés
E tanulmány alapja az az előadássorozat, melyet 1956. novemberében, a XIII. Leó Szociálpolitikai Kutatóintézet megbízásából tartottam. Igyekeztem lehetőleg szűkre szorítani a jelenkor elemzését és bírálatát, amiben manapság úgyis bővelkedünk. Mégsem lehetett tőle egészen eltekinteni, mert az eljövendők helyes megítéléséhez elkerülhetetlenül szükséges.
|
|
Gogolák Lajos: A német gondolat és Oroszország (1943) |
|
2022.01.25. 20:39 |
|
Moeller van den Bruck, a porosz szellem nagy ideológusa, az új népi szocializmus előfutára, a Kelet felé tekintő német külpolitika alapvetője azt tartja, hogy a német gondolat értelme forradalmi, de egyben konzervatív: átveszi a történelemtől a birodalmi és a porosz hagyományt, megőrzi a múlt örökségét, ugyanekkor azonban forradalmi hévvel fordul egyszerre Kelet és Nyugat ellen, hogy érvényre juttassa Németország, a „közép birodalma“ fontosságát. Ez a gigantikus uralmi gondolat hadat üzen a 19. századnak, küzdelmet vív minden racionalizmus ellen, jogaiba iktatja az érzelmet, az ösztönt, az intuíciót, megveti a Nyugat elavult szellemi termékeit, s azt tartja, hogy Európa lényege a német nép életének határaival azonos. Mindezeket az 1920-as évek elején gondolta végig Moeller van den Bruck, a ragyogó stiliszta, aki a weimari köztársaság esküdt ellensége volt, s utóbb a Young-terv feletti elkeseredésében, önmaga végzetét azonosítván Németország versaillesi tragédiájával, revolverrel vetett véget lobogó életének.
|
|
Szandtner Pál: Az alattvalói engedelmesség problémája (1914) - Részlet |
|
2022.01.25. 09:40 |
|
Bevezetés
Az állam-, illetőleg az őt megszemélyesítő felsőbbség iránt való engedelmességre kötelezettségnek, az „állami alávetettségnek” kérdése, az állami életet élő, s magatartásában a különböző állami parancsok s tilalmak által állandóan érintett emberre nézve sohasem volt érdektelen, s vizsgálható vonatkozásainak úgyszólván mindegyikében, több okból is, többféle vélekedés kialakulásához vezetett. Parancsol-e az állam, s ha parancsol, szükséges-e az embernek e rendelkezéseket követnie, s ha igen, kivétel nélkül minden állami parancsnak engedelmeskednie kell-e vagy sem - mindezek az alattvalói engedelmesség problémájának oly részletkérdései, melyekre nemcsak az egyén állami engedelmességét az emberi cselekvés nem-állami normáihoz viszonyítva tárgyaló etikában, hanem sajátosan az emberek állami életével foglalkozó politika tudományában is, egymástól eltérő feleletekkel találkozhatni.
|
|
Makkai János: Korunk és jövendőnk (1943) |
|
2022.01.20. 12:29 |
|
I. A hiedelemkorszakok a civilizáció életében
Ha az elmondottakat összefoglaljuk, világosan láthatjuk a hiedelemkorszakok szerepét és hivatását az emberiség életében. Az ősember nyilvánvalóan az Isten-élmény elhatalmasodásával, tehát az első vallásos hiedelmek kifejlődésével vált ki az állati sorból. Hogy benne mikor, milyen korszakban fejlődött ki a hivés ösztöne, azt nem tudhatjuk, ám az bizonyos, hogy csak e korszak óta lehet őt embernek nevezni.
|
|
Kühnelt-Leddihn Erik: Trofim Trofimovics Bjezdusnov polgár pokolra szállása (1933) |
|
2022.01.18. 13:08 |
|
Trofim Trofimovics Bjezdusnov, a moszkvai GPU, volt «Em-cse-ka», [sic!] hatodik rangosztályba sorolt hivatalnoka a Mojkán lévő szobájában az asztalra könyökölve fáradtan és unottan pislogott ravasz, vérrel aláfutott apró disznószemeivel. Odakinn aprószemű, őszi eső permetezett a töredezett kövezeten, lenézett, szürke proletártömegek sárgára vált arccal meregették szemüket a Kuznyeckij Moszt félig kivilágított kirakatai felé, a Kreml kerítésfalai előtti szerény parkban hullott az elszáradt lomb, és Trofim Trofimovics szívében ásító üresség terjengett.
|
|
Carl Schmitt: Hamlet vagy Hekuba - A kor betörése a játékba (1956) - Részletek |
|
2022.01.16. 16:32 |
|
Előjáték
A Hamlet, dán királyfi című dráma számtalan értelmezése ismert. A feketébe öltözött, melankolikus herceg végül az emberi problémák archetípusává vált. E karakter szimbolikus ereje valódi mítoszt teremtett, amelyet a kimeríthetetlen alakváltozások bizonyítanak. A 18. század német költői, a Sturm und Drang mozgalom, Lessing, Herder, Goethe voltak az elsők, akik Hamletből saját mítoszt kreáltak.
|
|
Sidney Webb - Beatrice Webb: A kapitalizmus hanyatlása (1925) - Részletek |
|
2022.01.15. 11:10 |
|
A Világegyetem felügyelőjének jelentése
Képzeljük el a Tudományos Fogyasztás Szakértő Szellemének jelentését, akit a Legfőbb Jó kormánya azzal a céllal küldött ki, hogy megvizsgálja, vajon bolygónknak, ez őrültek házának lakóin mutatkozik-e valami haladás abban az irányban, hogy ép eszüket visszanyerjék.
|
|
Pongrácz Kálmán: Európa és a XX. század (1934) |
|
2022.01.14. 14:51 |
|
I.
A XIX. század problémaköre felszámolás alá került. A múlt század eszmei célkitűzéseit helyrehozhatatlanul kompromittálta azok gyakorlata, s e nagy ellentmondásban össze kellett omlaniuk a korszakot teremtő és a korszakot irányító gondolatoknak, eszméknek és célkitűzéseknek is. A XIX. század önérdekű és materialista szemléletével atomizálta az egyén és emberiség közös tevékenységre utalt erőit, és az individualitás szempontjának túlhajtásával megbontotta azt a harmóniát, mely egyéni és kollektív szempontból is nélkülözhetetlen feltétele a haladásnak. Az egyén és egyéni érdek túlnőtt saját határán és kapacitásán, elhanyagolta a különböző értékű és erejű részek törvényszerű együtthatását és együttműködését.
|
|
Lányi Ede S. J.: Krisztus királysága és a keresztény államelmélet (1926) |
|
2022.01.14. 09:27 |
|
Jézus Krisztus királyságának ünnepe a mi ünnepünk: szociális korunk szociális ünnepe. Ez év októberének utolsó vasárnapján ültük meg először a szertartásaink keretében ezt a napot. Keresztény szociológusok, keresztény politikusok, keresztény kormányférfiak, keresztény államfők - az oltár előtt, a rex regum trónja zsámolyánál - hiú ábrándozás ez talán? Fájdalom, talán, sőt bizonyosan úgy is volt, hogy politikusaink - nagy átlagukban - semmiféle lelki megmozdulást sem éreztek ezen az első Krisztus-király-ünnepen. De ebből nem következik, hogy a hódolatnak különleges megnyilvánulása, megszervezése nem volna épen az ő legdíszesebb kötelességük; csak az következik, hogy sok keresztényben még csekély a mélyrelátás, csekély a lelkes, tiszta, önzetlen akarat...
|
|
Dvorzsák Dezső: A szociálpolitika szerepe az állam életében (1930) |
|
2022.01.13. 11:53 |
„A tudománynak gazdag ágai
Egy organizmus sok külön vonása,
Együtt igéző csak.”
(Madách: Az ember tragédiája)
|
|
Carl Schmitt: Machiavelli - 1927. június 22-én (1927) |
|
2022.01.12. 14:00 |
|
Min alapul e név hírneve? Mert ostobaság lenne őt pusztán hírhedtnek nevezni, és megtagadni tőle az igazi hírnevet. A Machiavelli halála óta eltelt négy évszázad a „machiavellizmus” körüli heves és folyamatosan megújuló viták jegyében telt el. Amikor az államrezonról, állametikáról vagy a jog és a hatalom viszonyáról esik szó, [általában] az ő neve hangzik el.
|
|
Kerényi László: Világnézeti kérdések a parlamentarizmus válsága körül (1934) |
|
2022.01.12. 09:26 |
|
A régi rendi alapon szervezett alkotmányok megszűnése óta úgyszólván kezdettől fogva mindenütt, ahol a népképviseleti rendszer alapján állítják össze a parlamenteket, állandó közjogi vitaanyaggá vált a választójog reformja. Ez a vita ma sem ért véget, sőt újabban a parlamentarizmus válságának diagnózisaként jelentkezik. A vitatkozók eljárásjogi reformokban látják a válság megoldását, de látni fogjuk, hogy a népképviseleti törvényhozó testületek körül sokkal mélyebbre nyúlnak a válság gyökerei, mintsem azokat az első pillanatban meg lehetne találni.
|
|
Kalmár Gusztáv: A peremállamok előnyei és veszedelmei (1940) |
|
2022.01.11. 13:21 |
|
Peremállamoknak nevezi a politikai földrajz azokat az országokat, amelyek a kontinensek partvidékén feküsznek, és helyzetükkel más, rendesen nagyobb és népesebb államokat vagy azoknak egyes részeit a tengertől elzárják. Többnyire kis területű és kis népességű országok. Lakosaik rendesen gazdagok vagy legalábbis gazdagabbak, mint a mögöttük elterülő országok népei. Világszerte közismert Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia és Svédország lakosságának anyagi jóléte. Bátran ide sorolhatjuk még északi rokonainkat, a finneket is. Ellenben a három kis balti peremállam, Észtország, Lettország és Litvánia lakosságáról ezt ilyen általánosan nem mondhatjuk, mert helyzetük és történelmi sorsuk egészen más volt, sokkal mostohább, mint a nyugati peremállamoké.
|
|
Carl Schmitt: A demokrácia és a pénzügyek (1927) |
|
2022.01.11. 08:43 |
|
A pénzügyek terrénumában válik legnyilvánvalóbbá a liberalizmus és a demokrácia közötti jelentős dichotómia. Ez a koncepció már a modern demokrácia irodalmi atyját, Rousseau-t is rendkívül aggasztotta. A Társadalmi szerződésben a közvetlen demokrácia minden dicsőítése ellenére világosan érzékeljük annak természetes korlátjait. A szuverenitás letéteményeseként a nép a törvényhozásra korlátozódik, mégpedig a materiális értelemben vett törvényhozásra, amely szigorúan elkülönül a kormányzástól és a közigazgatástól, és mindenekelőtt nem ismer semmiféle objet individuel-t (II. könyv, 6. fejezet). A pénzügyi kérdések különösen nem tartoznak a demokráciához. A pénzügyek veszélyesek a demokráciára nézve: „A pénzügy a rabszolgák szava, s az igazi közösségben ismeretlen.” [1]
|
|
Rusznák Rezső: Az állam kormányzása (1928) |
|
2022.01.10. 09:15 |
|
I. Az államkormányzás mibenléte
A kitűzött cél és feladat elérése, a feltett kérdésre a pozitív válasz keresése és megadása mindenekelőtt az alapfogalmak megállapítását feltételezi, illetve oly megformulázását azoknak, hogy általuk a probléma egészének a tárgyalása alapot nyerjen a kiindulásra. A fenomenologikus módszer is sürgeti ezt; de különösen az, hogy a kormányzat tartalmának és formájának nagy komplexumára nézve a típusokat megállapíthassuk, mégpedig az alapvető és tipikus jelenségek tényleges felismerése és absztrakciója, s ily módú típuskonstrukció által.
|
|
Kalmár Gusztáv: A vallás és a nyelv a geopolitikában (1943) |
|
2022.01.09. 09:16 |
|
A népeket és államokat nem mindig a szoros értelemben vett földrajzi tényezők irányítják geopolitikai törekvéseikben. Az emberi természet kettőssége: az anyag és a lélek, ezen a téren is megmutatkozik. Teljesen helytelen az a determinista felfogás, hogy a népek és államok törekvései egyedül a földi viszonyoktól: a tértől, a felszíntől, a helyzettől, a gazdasági adottságoktól függnek. A világtörténelem számtalan eseménye bizonyítja ugyanis, hogy a geopolitikai törekvések mögött gyakran olyan erők állanak, amelyek függetlenek a földrajzi viszonyoktól.
|
|
Kászonyi Ferenc: A magyarság az új koreszmék tükrében (1943) |
|
2022.01.07. 12:57 |
|
Trianonban a békeparancsot azzal a megjegyzéssel adták át a magyar küldöttségnek, hogy még ezeréves jogtalanságnál sem lehet elévülésre hivatkozni.
|
|
|
Tovább…
