Magyary Zoltán: Nem az a kérdés: tekintélyuralom vagy demokrácia (1939) |
|
2022.05.02. 22:18 |
|
Magyary Zoltán érdekes előadása a 20. század új berendezkedéseiről, amelyeknek nem kell lemondani a jogállam vívmányairól.
Magyary Zoltán, a Pázmány Egyetem jogi karának közigazgatási professzora, aki, mint emlékezetes, egyik vezetője volt a bezárt Táj- és Népkutató kiállításnak, tegnap este a Nemzetpolitikai Társaságban rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott »Táj- és Népkutatás« címmel.
|
 |
Hóman Bálint: Kelet vagy Nyugat? (1940) |
|
2022.05.02. 08:24 |
|
A keleti és északi tájakról a római világbirodalom területére és annak északi szomszédságába telepedett népek szükségképpen kerültek szembe az ellenséges erők közt való biztonságos elhelyezkedés sorsdöntő kérdésével.
|
|
Tiry László: Az európai eszmény hanyatlása (1942) |
|
2022.04.28. 10:31 |
|
Európa az átélt eszmények ösztönös bölcsességében és a kereszténység apostoli értelmének vállalásában megteremtette a korszaktalan és fölrajzfölötti európai eszményt. Európa mai távolsága a saját eszményeitől úgy mutatja -, hogy ezt az eszményt az európai élet ma magára hagyta. Átadta a világot oktató jogát a világnak, úgy érezvén, hogy mindent elmondott és megcselekedett, amit küldetése kiszabott elé. Lelket lehelt az eszménybe, s azt hitte, járni fog.
|
|
José Ortega y Gasset: Don Quijote nyomában (1914) - Részletek |
|
2022.04.20. 08:05 |
|
Előszó
Ebben az elmélkedésemben a quijotizmust akarom tanulmányozni. Ez a szó azonban kétértelmű. Az én quijotizmusomnak semmi köze az ugyanezen név alatt piacra hozott árucikkhez. Don Quijote két merőben különböző valamit jelent: Don Quijote könyv, és Don Quijote ennek a könyvnek egyik hőse. Ahogyan általában értelmezik a quijotizmust jó vagy rossz értelemben, a regényalak quijotizmusáról van szó. Viszont ezek a tanulmányok a könyv quijotizmusát veszik vizsgálóra.
|
|
Migray József: Egy keresztényszociális állam története. A jezsuiták köztársasága Paraguayban (1923) - Részletek |
|
2022.04.18. 19:14 |
|
V. Az ideális keresztény köztársaság berendezkedése
A XVII. és XVIII. évszázadban a jezsuiták voltak az egyetlen európaiak, akik észszerű és intelligens gyarmatpolitikát űztek. Amint fejtegetéseink folyamán láttuk, az egyes államok gyarmatpolitikája nem volt egyéb közönséges rablóhadjáratnál. A bennszülötteket kifosztották, kirabolták s elűzték vagy legyilkolták őket. Az újonnan felfedezett világrészek őslakóinak kultúráját lehetőleg megsemmisítették, és annak helyére minden átmenet nélkül az európai intézményeket hurcolták be. Hazai módon akarták a kizsákmányolást meghonosítani, mégpedig a legdurvább eszközök és módszerek alkalmazásával.
|
|
Carl Schmitt: Leviatán, Behemót és griff - Az uralmi formák változásáról (1943) |
|
2022.04.10. 18:04 |
|
Anglia egy sziget. De csak azáltal, hogy a szilárd szárazföldről a nyílt tengerre vezető elemi fordulat hordozójává és központjává vált, és csak az akkoriban felszabaduló tengeri energiák örököseként alakult azzá a szigetté, amelyre az ember akkor gondol, amikor ismételten kiemeli, hogy Anglia egy sziget. S csak azáltal, hogy egy új és addig ismeretlen értelemben vett szigetté vált, tette teljessé a világ óceánjainak britek általi foglalását [Seenahme], és nyerte meg a planetáris térforradalom akkoriban zajló, első szakaszát.
|
|
Carl Schmitt: Megnyitó beszéd a kieli Hobbes Társaság ülésén (1938) |
|
2022.04.10. 16:34 |
|
Kiel, 1938. április 5.
Csak most, befolyásának negyedik évszázadában bontakozik ki tiszta vonalakban e nagy politikai gondolkodó [Thomas Hobbes] képe, és válik hallhatóvá hangjának valódi csengése. Saját századával összefüggésben keserűen konstatálta önmagával kapcsolatban: „Doceo, sed frustra“. [„Tanítok, de hiába.“] A következő évszázadban ő vált az államról való politikai gondolkodás névtelen elindítójává. Ezt követően a fogalmai uralkodóvá váltak, de „Leviatánjának“ képe [továbbra is] a rémület mítosza maradt, és legélénkebb alkotásai közmondásossá süllyedtek.
|
|
Varga István: Gazdasági internacionalizmus és nacionalizmus (1926/28) |
|
2022.04.03. 10:48 |
|
Egy Pittsburghban, az International Clubban 1926. év november havában tartott előadás szövege. - A cikkben kifejtett nézet részletes filozófiai alátámasztása tekintetében lásd Surányi-Unger Tivadar: „A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései“ (Budapest, 1927.) című, nemrég megjelent könyvét, melyben nagy erővel képvisel hasonló álláspontot; a védvám kérdését, illetőleg, v. ö. i. m. 216. l.
|
|
Carl Schmitt: A tenger a szárazfölddel szemben (1941) |
|
2022.04.02. 09:18 |
|
Az emberi történelemértelmezés legrégebbi eszköztárához tartozik, hogy a tengeri és szárazföldi hatalmak szembenállásában látja a világtörténelem mozgatórugóját és fő tartalmát. Az Athén és Spárta, Karthágó és Róma közötti háborúk a klasszikus történelem híres példái. A késő középkorban a Velencei Köztársaság játszott nagy szerepet a kor trónjai és hatalmai között. A hadtudomány leghíresebb francia tanítója, Castex admirális egész doktrínáját a következő képletre alapozta: la mer contre la terre [a tenger a szárazfölddel szemben]. A népszerű hasonlatok a bálna és a medve harcáról szólnak, a mitikus képek a nagy halról, a Leviatánról, amely a nagy szárazföldi állattal, a Behemóttal, egy bikával vagy elefánttal harcol. A középkori zsidó kabbalisták - köztük a világlátott Abravanel - fontos kiegészítést tettek e leírásokhoz annak a kiemelésével, hogy a két nagy állat megöli egymást, de a zsidók végignézik a harcot, és elfogyasztják a leölt állatok húsát.
|
|
Angyal Pál: Új ember-eszmény felé (1932) |
|
2022.03.20. 08:40 |
|
Régi problémája a tudománynak, közelebbről a bölcseletnek s a szociológiának: vajon mily eszmény-típushoz közelítve biztosíthat magának az ember oly helyzetet, melyben legkönnyebben s legbiztosabban érheti el egyéni s társadalmi boldogulását. A mai idők gazdasági válságában, politikai bizonytalanságában, a XX. század emberének gyötrődéseiben s keserveinek tengerében: nem csodálható, ha kivezető utat, megoldási módokat keres minden ember.
|
|
Bikkal Dénes: Új gazdasági élet alapelvei (1943) |
|
2022.03.07. 18:59 |
|
A tudományok hatalmas csarnokában előkelő helyet foglal el a közgazdaságtan. Smith Ádám óta kiváló tudósok fürkészik a gazdasági élet kialakulását, a benne jelentkező törvényszerűségeket, s fejtik ki érdekesnél érdekesebb közgazdasági elméleteiket.
|
|
Imrédy Béla: Jobboldali életszemlélet (1937) |
|
2022.03.06. 20:39 |
|
A Jogászok Segítő és Tudományos Egyesületében tartott előadás 1937. január 26-án
Előadásom némi csalódást fog talán okozni azoknak, akik azt várják, hogy praktikus elhelyezkedési tanácsokat fogok adni annak az ifjúságnak, amely jogi tanulmányait végzi, tanácsokat, hogy miképpen helyezkedjék el a magyar társadalomban és főleg annak gazdasági szektorában. Célom nem az, hogy kiélezzem és felsoroljam azokat a nagyobb és kisebb jogi természetű feladatokat, amelyek a magyar gazdasági élet előtt állanak, és hogy megmutassam, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldásában hol, mennyi és milyen képzettségű jogászra van szükség, hogy tehát a jogi fakultás mai és jövendő hallgatói szempontjából milyen felvevőképessége van a magyar közgazdasági életnek.
|
|
Paál Árpád: A politikai aktivitás rendszere (1921) |
|
2022.02.23. 08:16 |
|
A szó megszokottsága folytán használom a címben az „aktivitás“ szót, de egész teljességében kifejezi az ebbe takart fogalmat a „cselekvőség“ szava is. A szövegben már csak a magyar szót igyekszem használni, s ezt a módszerbeli megjegyzést előre bocsátom, hogy a szóhasználatom szerinti cselekvőséget másképpen ne értsék, mint a történelmi és politikai patinájú aktivitást.
|
|
Rejőd Tiborc: Keresztényszocialista elvek a társadalomtan köréből (1919) |
|
2022.02.20. 09:53 |
|
Elöljáróba
csupán azt akarom megírni, hogy a következő oldalakon nem találja meg az olvasó a keresztényszocializmus teljes és szigorú rendszerbe öntött lényét.
|
|
Milotay István: Népi válság, népi Magyarország (1943) - II. rész |
|
2022.02.15. 21:48 |
|
V.
A népi azonosulás
Ahhoz a kérdéshez, hogy ki számítható, ki minősíthető népi írónak, szorosan kapcsolódik az a másik; csak a paraszti származású írói tehetségek, vagy a polgáriak is annak tekinthetők, ha a nép életét, sorsát, küzdelmeit, érzelmi és erkölcsi világát teszik megfigyeléseik, átélésük művészi anyagává, s ezt közvetítik olvasóikhoz? Eszerint viszont az az író, aki népi származású ugyan, de témáit a polgári élet élményeiből, hőseiből, problémáiból meríti, s ezeket úgynevezett polgári lélekkel éli át, ugyanilyen szemléleten át közvetíti, már nem számítható népi írónak.
|
|
Milotay István: Népi válság, népi Magyarország (1943) - I. rész |
|
2022.02.14. 21:06 |
|
I.
A magyar irodalomtörténet, de a magyar politikai történetírás is, mikor annak a nagy nemzeti ébredésnek, föleszmélésnek kezdeti hatótényezőit keresi, amely a negyvennyolcas reformkor s a szabadságharc nagy küzdelmeihez vezetett, végső fokon az irodalom életnyilvánulásaiban találja meg ezeket. Bessenyeyék [sic!], a testőrök fellépése, Kazinczyék nyelvújító mozgalma, Berzsenyiék, Kisfaludyék, Csokonaiék költői munkássága jelenti első útjelző állomásait annak a szellemnek, amely aztán irodalmi téren Arany és Petőfi költészetében diadalmaskodott.
|
|
Milotay István: Marxék falun (1932) |
|
2022.02.14. 18:13 |
|
I.
Miközben a képviselőház mentelmi ügyeket tárgyal, népjóléti botrányaktákon rágódik, miközben az egész közélet látszatra tetszhalott-életet él, miközben a központi motor, a kormányzat politikai irányítása szellemileg és lelkileg kiszáradt, fogékonytalan bürokraták, garasos sparmeisterek, nagyképű és könyörtelen adókapacitások kezén van, miközben egy hűdéses folyamat bénulása nehezedik a telkekre, a cselekvőképességre, sőt ma-holnap a gondolkozásra is, az élet meg nem áll, sőt a viszonyok nyomása alatt feszültsége egyre nagyobb lesz, egyre türelmetlenebb.
|
|
Horváth Béla: Beleavatkozhatik-e az államhatalom a művészet irányításába? (1940) |
|
2022.02.14. 08:54 |
|
Művészeti Justizmord-e a nürnbergi ítélet?
I.
Valamennyien érezzük, hogy korunk lényeges változásokon megy keresztül. Ezt az érzésünket igazolja mindennapi életünk bizonytalanabb módja, kihagyásokkal lüktető üteme, s ez a mód és életütem nem alakulhat másképpen, mint ahogy azt napjaink bizonytalan világpolitikai mozgása diktálja.
|
|
Tomcsányi Móric: Az állam jogi felelőssége (1905) |
|
2022.02.09. 08:26 |
|
Szabad nemzetek fő jellemvonása, hogy tagjai nemcsak magán, hanem politikai életük terén is jogi önállóságukat megtartják, s egyéni jogkörük épsége intézményes biztosítékot nyer.
Ma már elavult az a felfogás, mintha az állam léte és fennmaradása az egyes ember önállóságának a politikai viszonyokban való megsemmisítését követelné.
|
|
Mihelics Vid: Az új rendiség eszméje (1934) |
|
2022.02.07. 12:55 |
|
A rendiség gondolata, amely bámulatos gyorsasággal hódít nemcsak a tudományos, hanem a politikai világban is, nem új, sőt paradoxonszerűen azt is mondhatjuk, hogy a mai «új» rendiség sem az. Már a múlt század első felében felvetették azok a romantikus bölcselők, akik rohamot kezdtek a liberalizmus ellen. Bár később rajongásukat, amely miatt meglehetősen kritikálatlanul szemlélték a középkort, felváltotta a szociálpolitikai irány, az az alapvető gondolatuk, hogy a természetellenes oszlálytagozódást meg kell szüntetni, s helyébe megint a hivatásrendi tagozódást kell ültetni, továbbra is megmaradt, mint szociális reformkövetelés.
|
|
|
Tovább…
