Ernst Jünger: A világállam (1960) - Részletek |
|
2022.07.11. 08:41 |
|
I.
A „Hol állunk ma?” kérdése először is megköveteli az ellenkérdés megfogalmazását: „Állunk-e egyáltalán?”. Nyilvánvaló, hogy mozgásban vagyunk, méghozzá olyan mozgásban, amelyet nem lehet sem járásként, sem lépésként, nemhogy változásként leírni. Éppen ellenkezőleg, ez a mozgás már egy ideje accelerando: egyre gyorsuló ütemben zajlik.
|
 |
Carl Schmitt: Illíria - Feljegyzések egy dalmát utazásról (1925) |
|
2022.07.04. 09:04 |
|
Az Illíria szó mára eltűnt a politikából. Olybá tűnik, hogy a szerbek nem szeretik, sőt némi gyanakvással hallják, pedig a délszláv mozgalom [eredendően] „illír mozgalomként” indult, és az osztrák rendőrség betiltotta ezt a nevet. A szó talán elavultnak tűnik számukra; talán túlságosan is a dalmát tengerpartra emlékezteti őket, és túlságosan kevéssé a régi Szerbiára, amely szintén Illíria része, de a szerbek számára fontosabb, mint az ilyen átfogó történelmi komplexumok.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - III. rész |
|
2022.06.26. 21:24 |
|
VI. Idegen és ellenség
Schmitt 1924 végén szakította meg Az Isten árnyékának munkálatait. „Kathleentől indulva, Lolán keresztül - jegyzi meg életrajzírója - Schmitt útja a céljához ért: Duąkához.” [1] Élete azonban ennek ellenére is zűrös maradt. Duąka súlyos tuberkulózisban szenvedett. A luganói szanatóriumban töltött hónapok után, 1925 januárjában végül visszatért Bonnba. Húsvétkor Schmitt elvitte őt egy Mosel-menti kirándulásra, ugyanazon az útvonalon, amelyet három évvel korábban Kathleen Murray-vel is megtett.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - II. rész |
|
2022.06.25. 16:32 |
|
IV. Zöld szemű szörnyeteg
Egy dolog Othellónak lenni; egészen más dolog azonosulni vele. Az utóbbihoz szükségszerűen hozzátartozik az egész történet ismerete, ekként Desdemona ártatlanságának tudata is. Ám ennek a tudásnak a bizonyossága értelmetlenné tenné az Othellóval való azonosulást. Az Othellóval való azonosulás tehát egyfajta kettős látásmódot von maga után (Schmitt számára mindenképpen): a féltékenység gyötrelmei együtt élnek a féltékenység téveszmének gyanítható „metakínjával”. Úgy tűnik, hogy Schmitt soha nem győződött meg teljesen Desdemonái ártatlanságáról, miután az első, Carita becsapta.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - I. rész |
|
2022.06.24. 16:23 |
|
I. Németország, 1923
Carl Schmitt, a bonni egyetem közjogi professzora 1923. december 1-je környékén az alábbiakat jegyezte fel naplójába: „Németország Hamlet [maga] - Ó, sajnos, már nem sokáig.” [1] Három héttel azután, hogy Hitler éppen csak meghiúsult müncheni „sörpuccsa” ismét megmutatta a weimari politikai rendszer törékenységét, Carl Schmitt, a diktatórikus döntési rendszer szószólója Shakespeare hírhedten határozatlan hercegét nevezte meg a bajba jutott ország identifikációs alakjaként. A hiperinfláció a tetőfokára hágott, egy újság ára - amint Schmitt december 9-én megjegyzi - szédítő mértékű, félbillió birodalmi márka volt. Ez lett volna a Hamlet-nosztalgia ideje? Nyilvánvaló, hogy nem a melankolikus merengésnek, hanem az erős döntéshozatalnak kellett megmentenie a tántorgó államot. Az erős döntések pedig Schmitt politikai hitvallásának középpontjában álltak. A szuverenitás fogalmáról szóló 1922-es értekezése így kezdődik: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.” [2]
|
|
Lovász János: A közigazgatástudomány és a közigazgatástudományi intézetek (1948) |
|
2022.06.08. 18:32 |
|
A közigazgatástudomány új tudomány. Ha meg akarjuk állapítani, hogy honnan keletkezett, melyik régebbi tudomány tagozódott tovább úgy, hogy a közigazgatástudomány kivált belőle, nehezen fogunk tudni azonnal válaszolni. Az eddig uralkodó felfogás szerint a közigazgatástudomány, helyesebben a közigazgatási jog, a jogtudománynak egy ága, akárcsak az alkotmányjog, a büntetőjog vagy a magánjog. A jogászi szemlélet ezzel le is zárja a genezis kérdését, a közigazgatási jogot besorolja a jogi stádiumok közé, és ami nem jogi elem a közigazgatásban, azt nem vizsgálja, mint ahogy például a házasságnak vagy adásvételnek nem jogi vonatkozású részei szintén nem érdeklik a jogtudományt.
|
|
Carl Schmitt: Az állam mint konkrét, történelmi korszakhoz kötött fogalom (1941) |
|
2022.06.08. 09:25 |
|
Az alábbi magyarázatok célja, hogy perspektívába helyezze az európai történelem egy olyan fordulópontját - nevezetesen az államiság korszakának kezdetét -, amely közel négyszáz éven át meghatározta a mértéket és az irányt. Ebben a korban, amely a 16. századtól a 20. századig terjed, az állam a politikai egység mindent uraló, rendező fogalma.
|
|
Romanecz Aladár: Néhány szó a keresztényszocializmusról (1915) - Részletek |
|
2022.05.31. 09:44 |
|
Előszó
Világháborút élünk, óriási ellentétek dúlnak emberek, társadalmak és országok között; az ellentétek kiegyenlítésére csak az élet pozitív valóságokból táplálkozó nagymestere, a történelem képes.
Ám láthatatlan nagy ellenségek fenyegetik legdrágább értékeinket is, minők az Isten, haza, család, vallás és erkölcs, melyeknek megmentésére mindent el kell követnünk.
|
|
Kern Aurél: Az új Európa irányító eszméi Magyarországon (1941) - Részletek |
|
2022.05.21. 10:43 |
|
Bevezető
A most folyó második világháború eseményei nyomán nemcsak a külföldi, de a magyar közvéleményben is mind gyakrabban találkozunk azzal a felfogással, hogy a háború befejezése utáni európai újjárendezés nemcsak gazdasági, de politikai tekintetben is zárókövét fogja jelenteni a nemzetek eddigi életformáinak, hogy új Európa kialakulása előtt állunk, melynek életét az eddigitől eltérő, új eszmeáramlatok fogják meghatározni, melyek más alapokra fogják helyezni nemcsak a nemzeteknek egymáshoz való viszonyát, de az egyén jogait és kötelezettségeit is a közzel szemben.
|
|
Carl Schmitt: Római katolicizmus és politikai forma (1923) - Részlet |
|
2022.05.08. 10:11 |
|
III.
A gazdaságfilozófia és a politika eszméje
Manapság szinte minden vitában megfigyelhető, hogy a természettudományos-műszaki tudományok módszertana milyen mértékben uralja a kortárs gondolkodást. Például a hagyományos teista bizonyítások Istenét - azt az Istent, aki úgy kormányozza a világot, mint a király a saját államát - öntudatlanul a kozmikus gépezetet hajtó dinamó alakjává teszik. A modern nagyvárosok lakóinak képzelete az utolsó atomig tele van az ipar és a mechanika szférájához kapcsolódó mentális képekkel, s ezeket az elképzeléseket vetítik bele a kozmikus vagy metafizikai valóságról alkotott képükbe. Ebben a naiv, minden művészetet nélkülöző, mechanisztikus és matematikai mitológiában a világegyetem egy gigantikus dinamó formáját ölti, amelyben még osztályok közötti különbségtétel sem létezik.
|
|
Michael S. Northcott: Politikai teológia az antropocén korában (2013) |
|
2022.05.05. 09:55 |
|
Bár a civilizáció első emberi jelét az üledékrétegeken a jövő régészei egészen a neolitikus földművesek - az első Ádámok [Adams] - által megművelt talajrétegekig vezethetik vissza, fentebb a Föld antropomorfizálódásának fontosabb időpontja, Krisztus születése mellett érveltem. De talán teológiailag helyénvalóbb lenne a krisztocén korszak kezdetét Ádám felemelkedéséhez és bukásához kötni, hiszen az első Ádámban „mindenki meghal”, a második Ádámban, Krisztusban pedig „mindenki életre kel” (1. Korintus 15:22).
|
|
Magyary Zoltán: Nem az a kérdés: tekintélyuralom vagy demokrácia (1939) |
|
2022.05.02. 22:18 |
|
Magyary Zoltán érdekes előadása a 20. század új berendezkedéseiről, amelyeknek nem kell lemondani a jogállam vívmányairól.
Magyary Zoltán, a Pázmány Egyetem jogi karának közigazgatási professzora, aki, mint emlékezetes, egyik vezetője volt a bezárt Táj- és Népkutató kiállításnak, tegnap este a Nemzetpolitikai Társaságban rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott »Táj- és Népkutatás« címmel.
|
|
Hóman Bálint: Kelet vagy Nyugat? (1940) |
|
2022.05.02. 08:24 |
|
A keleti és északi tájakról a római világbirodalom területére és annak északi szomszédságába telepedett népek szükségképpen kerültek szembe az ellenséges erők közt való biztonságos elhelyezkedés sorsdöntő kérdésével.
|
|
Tiry László: Az európai eszmény hanyatlása (1942) |
|
2022.04.28. 10:31 |
|
Európa az átélt eszmények ösztönös bölcsességében és a kereszténység apostoli értelmének vállalásában megteremtette a korszaktalan és fölrajzfölötti európai eszményt. Európa mai távolsága a saját eszményeitől úgy mutatja -, hogy ezt az eszményt az európai élet ma magára hagyta. Átadta a világot oktató jogát a világnak, úgy érezvén, hogy mindent elmondott és megcselekedett, amit küldetése kiszabott elé. Lelket lehelt az eszménybe, s azt hitte, járni fog.
|
|
José Ortega y Gasset: Don Quijote nyomában (1914) - Részletek |
|
2022.04.20. 08:05 |
|
Előszó
Ebben az elmélkedésemben a quijotizmust akarom tanulmányozni. Ez a szó azonban kétértelmű. Az én quijotizmusomnak semmi köze az ugyanezen név alatt piacra hozott árucikkhez. Don Quijote két merőben különböző valamit jelent: Don Quijote könyv, és Don Quijote ennek a könyvnek egyik hőse. Ahogyan általában értelmezik a quijotizmust jó vagy rossz értelemben, a regényalak quijotizmusáról van szó. Viszont ezek a tanulmányok a könyv quijotizmusát veszik vizsgálóra.
|
|
Migray József: Egy keresztényszociális állam története. A jezsuiták köztársasága Paraguayban (1923) - Részletek |
|
2022.04.18. 19:14 |
|
V. Az ideális keresztény köztársaság berendezkedése
A XVII. és XVIII. évszázadban a jezsuiták voltak az egyetlen európaiak, akik észszerű és intelligens gyarmatpolitikát űztek. Amint fejtegetéseink folyamán láttuk, az egyes államok gyarmatpolitikája nem volt egyéb közönséges rablóhadjáratnál. A bennszülötteket kifosztották, kirabolták s elűzték vagy legyilkolták őket. Az újonnan felfedezett világrészek őslakóinak kultúráját lehetőleg megsemmisítették, és annak helyére minden átmenet nélkül az európai intézményeket hurcolták be. Hazai módon akarták a kizsákmányolást meghonosítani, mégpedig a legdurvább eszközök és módszerek alkalmazásával.
|
|
Carl Schmitt: Leviatán, Behemót és griff - Az uralmi formák változásáról (1943) |
|
2022.04.10. 18:04 |
|
Anglia egy sziget. De csak azáltal, hogy a szilárd szárazföldről a nyílt tengerre vezető elemi fordulat hordozójává és központjává vált, és csak az akkoriban felszabaduló tengeri energiák örököseként alakult azzá a szigetté, amelyre az ember akkor gondol, amikor ismételten kiemeli, hogy Anglia egy sziget. S csak azáltal, hogy egy új és addig ismeretlen értelemben vett szigetté vált, tette teljessé a világ óceánjainak britek általi foglalását [Seenahme], és nyerte meg a planetáris térforradalom akkoriban zajló, első szakaszát.
|
|
Carl Schmitt: Megnyitó beszéd a kieli Hobbes Társaság ülésén (1938) |
|
2022.04.10. 16:34 |
|
Kiel, 1938. április 5.
Csak most, befolyásának negyedik évszázadában bontakozik ki tiszta vonalakban e nagy politikai gondolkodó [Thomas Hobbes] képe, és válik hallhatóvá hangjának valódi csengése. Saját századával összefüggésben keserűen konstatálta önmagával kapcsolatban: „Doceo, sed frustra“. [„Tanítok, de hiába.“] A következő évszázadban ő vált az államról való politikai gondolkodás névtelen elindítójává. Ezt követően a fogalmai uralkodóvá váltak, de „Leviatánjának“ képe [továbbra is] a rémület mítosza maradt, és legélénkebb alkotásai közmondásossá süllyedtek.
|
|
Varga István: Gazdasági internacionalizmus és nacionalizmus (1926/28) |
|
2022.04.03. 10:48 |
|
Egy Pittsburghban, az International Clubban 1926. év november havában tartott előadás szövege. - A cikkben kifejtett nézet részletes filozófiai alátámasztása tekintetében lásd Surányi-Unger Tivadar: „A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései“ (Budapest, 1927.) című, nemrég megjelent könyvét, melyben nagy erővel képvisel hasonló álláspontot; a védvám kérdését, illetőleg, v. ö. i. m. 216. l.
|
|
Carl Schmitt: A tenger a szárazfölddel szemben (1941) |
|
2022.04.02. 09:18 |
|
Az emberi történelemértelmezés legrégebbi eszköztárához tartozik, hogy a tengeri és szárazföldi hatalmak szembenállásában látja a világtörténelem mozgatórugóját és fő tartalmát. Az Athén és Spárta, Karthágó és Róma közötti háborúk a klasszikus történelem híres példái. A késő középkorban a Velencei Köztársaság játszott nagy szerepet a kor trónjai és hatalmai között. A hadtudomány leghíresebb francia tanítója, Castex admirális egész doktrínáját a következő képletre alapozta: la mer contre la terre [a tenger a szárazfölddel szemben]. A népszerű hasonlatok a bálna és a medve harcáról szólnak, a mitikus képek a nagy halról, a Leviatánról, amely a nagy szárazföldi állattal, a Behemóttal, egy bikával vagy elefánttal harcol. A középkori zsidó kabbalisták - köztük a világlátott Abravanel - fontos kiegészítést tettek e leírásokhoz annak a kiemelésével, hogy a két nagy állat megöli egymást, de a zsidók végignézik a harcot, és elfogyasztják a leölt állatok húsát.
|
|
|
Tovább…
