Nemény Vilmos Béla: A nagytérgazdaság elméletéről (1942) |
|
2024.02.09. 17:12 |
|
Az alábbi tanulmány célja a mai német tudomány fejtegetései alapján áttekintést nyújtani a nagytérgazdálkodás elgondolásáról. Nem célja értekezésemnek a kérdésre vonatkozó nézetek bírálata, mert véleményem szerint, amelyet az alább említett szerzők is alátámasztanak, az egész kérdés nem tisztán gazdasági vonatkozású és ezért tisztán gazdasági szempontból nem is bírálható el. Az első részben igyekszem a nagytérgazdaság képét adni: kezdeni a meghatározással, folytatom a változott világgazdasági viszonyok történeti leírásával, kitérek a nagytérgazdálkodás elképzelésének okaira és szükségszerűségére, végül leírom a gazdasági nagytér tervezetét. A második részben fejtem ki azután azt a véleményemet, hogy a nagytérgazdaság elmélete lényegében nem tisztán gazdasági elgondolás, éppen ezért nem is ítélhetjük meg pusztán a közgazdaságtan módszerei alapján.
|
 |
Dékány István: Kjellén államelmélete (1923) |
|
2024.01.19. 08:48 |
|
Nem tagadható, hogy az államtan rendszeres vizsgálata terén a XIX. század utolsó évtizedeinek stagnálása után újabb lendület jelentkezik. Mint minden modern tudomány, az állam tudománya is nemcsak új problémákat vet fel, hanem öntudatosabb módszerrel is óhajt kutató útjára indulni. Erre a fordulatra mutat a legújabb kísérlet is, az ismert upsalai professzor, Kjellén munkája (Grundriss zu einem System der Politik. Leipzig, 1920), amely a rendszeres gondolkodásnak csaknem minden műhelytitkát napfényre igyekszik hozni. Krízisre mutat ez a mű is, amihez hasonlókat a szomszédos tudományok már átéltek, a történelem, a közigazgatástan stb., aminek fő mozgatója a tudományelméleti alapkiindulás keresésében van kétségtelenül.
|
|
Bárdossy László: Magyarország hivatása a Duna-medencében (1941) |
|
2024.01.13. 21:37 |
|
A most megindult Donaueuropa című folyóirat augusztusi száma közli Bárdossy László miniszterelnök „Magyarország hivatása a Duna-medencében” című cikkét. A külügyminisztérium sajtóosztálya kéri a magyar lapok t. Szerkesztőségeit, hogy a cikket ne külön fordításban közöljék, hanem az alábbi magyar szöveget használják fel.
|
|
Tasnádi Nagy András: Az ezeréves alkotmány (1939) |
|
2024.01.13. 12:38 |
|
Az Országos Nemzeti Klub szerdán este tartotta az újesztendőben első vitaestjét; amely a klub vitaestjeinek sorában a kétszázötvenedik jubiláris előadás volta Ez alkalommal Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter tartott előadást „Az ezeréves alkotmány” címmel. Az előadást igen nagy érdeklődés előzte meg, a több mint kétszáz főnyi hallgatóság sorában jelen volt a magyar közélet sok kitűnősége. A kormány tagjai közül ott volt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, jelen volt Darányi Kálmán, Kánya Kálmán, Juhász Andor, Radvánszky Albert báró, Vargha Imre, Vladár Gábor, Berczelly Jenő, Pataky Tibor, Terstyánszky Ákos, Ambrózy Gyula, Koós Zoltán, Lázár Ferenc, Kelemen Kornél, Láng Boldizsár báró, Nagy Emil, Erődy-Harrach Tihamér, Rapaich Richard, Feilitzsch Berchtold báró, Darányi Gyula, Laky Dezső, Tormay Béla, Zsembery István, Feigler Károly és még sokan mások.
|
|
Concha Győző: Machiavelli föltámadása (1914) |
|
2024.01.13. 09:06 |
|
Midőn a világtörténetnek eddig soha, senkitől nem hallott szárnycsattogásai között az elmélkedés, az ismeretszerzés, a lelki tájékozódás és magába szállás szükséglete bennünk ébredez, bármit ragadjon is meg a gondolat, lelkünk akaratlanul a gigászi esemény, a folyó háború felé fordul, s mindenekelőtt a háború nagy kérdőjelével áll szemben, melyre a közelmúlt elsatnyult, élvvágyó érzékenysége, megtévedett gondolkodása, gyermekes hiszékenysége oly apodiktikus, szerinte föllebbezhetetlen feleletet adott.
|
|
Dsida Elemér: A szovjet világállam és a nemzeti szuverenitás (1938) |
|
2024.01.02. 18:48 |
|
A mai Oroszország hódító törekvései közismertek. Eszméit mindenütt meg akarja valósítani. Végcélként az országhatárok ledöntésével nagy bolsevista világállamot akar teremteni. Dalia Torre az «Osservatore Romano»-ban legutóbb is élesen mutatott rá a Szovjet nemzetközi imperialista törekvéseinek veszedelmes voltára, és megállapította: «a szovjet imperializmus éppen olyan régi, mint maga a bolsevizmus, mert a bolsevizmusban benne van az expanzió veszélye».
|
|
Juhász-Junger József: Konzervatív politika - népi politika (1936) |
|
2023.12.28. 10:53 |
|
Napjaink egyik legdivatosabb jelszava a népi politika. Ott szerepelt a levitézlett NEP jelszóinventárjában is az első helyen. Közelebbi meghatározásával lelkes hirdetői ugyan mindmáig adósok maradtak, de már egyenesen fülsiketítő az a lárma, amit a népi politika körül még ma is csapnak, s közben a legkülönbözőbb politikai törekvések vitorláznak e lobogó mögött. Mindenesetre, aki a modern politikusnak akar látszani, ma népi politikát hirdet.
|
|
Dessewffy Gyula: A bolsevizmus igazi ellenszere: a keresztény demokrácia (1936) |
|
2023.12.23. 10:22 |
|
A Harmadik Birodalom a nürnbergi pártnapok fényes külsőségeinek keretében horogkeresztes háborút hirdetett a bolsevizmus ellen. A németországi diktatúra ezzel a kezdeményezésével Európa és a civilizáció védelmezőjének szerepében mutatkozott be. De a hitleri birodalomnak faji mítoszra épült, és ezért fajilag korlátolt, Európa népei által sok szempontból joggal ellenségesen fogadott ideológiája nem lehet egy európai összefogás sikerrel kecsegtető alapja. A fajiság szétválaszt, a faj nem lehet közös eszmei alap. S egy az erőszak eszközeit használó diktatórikus irányzat kevés joggal követelheti magának a kezdeményezést a terrorból élő Szovjet ellen, és nehezen követelheti, hogy a szabadság eszméjét tiszteletben tartó Európa nemzetei egyszerű felszólításra az általa kibontott zászló alá felsorakozzanak.
|
|
Pongrácz Kálmán: Az «Imperium Hungaricum» örök hivatása Európában (1934) |
|
2023.12.19. 21:49 |
|
A Habsburgok hatalma a XIX. században, amikor Ausztria kiszorult a német szövetségből, szükségszerűen nemzetfölötti, tehát univerzális jelleget öltött. A dinasztiának ez a hatalma azonban már más volt, mint a középkori «Sacrum Imperium Romanum» eszméjéből sarjadt német-római császári közhatalom. Neki már számolnia kellett az egyre nagyobb szerepet játszó nemzeti ellentétekkel, és törekednie kellett azok áthidalására, továbbá meg kellett kísérelnie egy speciális közép-európai kormányzati rendszer kialakítását. A Habsburg-ház ezzel – ha külsőségekben és névleg nem is, de lényegében - magyar talajra helyezkedett, és a szentistváni államkoncepciót tette magáévá. Hiszen - mint Hóman Bálint írja - már a XVIII. század elején, amikor a dinasztia elvesztette Spanyolországot, majd a porosz hatalom gyors emelkedése következtében Németországban is fokozatosan elvesztve talaját, lassanként Ausztriába és a török kiverése után újraegyesült Magyarországba szorult vissza, szükségképpen fel kellett elevenítenie a régi magyar koncepciókat.
|
|
Lovas Elemér: A középkori állameszme és Szent István állama (1938) |
|
2023.12.19. 20:28 |
|
Nagy csapások idején szívesen nézünk vissza a múlt dicsőséges korszakaira. Igaz azonban, hogy ilyenekre csak az a nemzet tud visszatekinteni, amelyiknek csakugyan van múlt dicsősége, és van is érzéke a múlt értékeinek megbecsülésére. De éppen a dicső múlt birtoklása és az iránta való érzék a legjobb bizonyítéka nemcsak a nemzet élni akarásának, hanem életképességének is.
|
|
Ottlik László: Politikai analitika (1942) |
|
2023.12.18. 18:03 |
|
Az államról most már egyet s mást tudunk. Tudjuk, hogy egy bizonyos „autarkiával” bíró területen fölényesen uralkodó („szuverén”) hatalmi szervezet, amely a hatalmának alávetett terület („ország”) egész lakosságát a „civilizáció” áldásaiban részesítve, egyúttal megteremti az illető országban a „kultúra” kibontakozásának legfontosabb előfeltételeit. Tudjuk azt is, hogy már merő fennállása révén is társadalomegyesítő, azaz nemzetnevelő faktor, ami továbbá azt jelenti, hogy a lakosságot „emberekből” állandóan „honfiakká” alakítja át, akik mindinkább önként, az erkölcsi kötelességteljesítés tudatában kooperálnak az állami célok megvalósításán.
|
|
Egyed István: Közéleti erkölcs és tekintély (1937) |
|
2023.12.12. 18:18 |
|
Magyarország bíboros-hercegprímása már ismételten felemelte szavát a politikai élet egyes visszásságaival szemben. A Szent István Társulat 1932. évi közgyűlésén tartott ünnepi beszédében különös erővel mutatott rá arra a jelenségre, hogy a politikai pártok és politikusok közéleti működését a közjó, tisztesség és elvhűség helyett igen gyakran egyéni érdekek irányítják; egy más alkalommal pedig élesen kikelt a közélet minden területén mindjobban elharapódzó szervilizmus ellen.
|
|
Pongrácz Kálmán: A nemzeti és nemzetközi Isten (1933) |
|
2023.12.08. 16:29 |
|
Pár évvel ezelőtt Julien Benda, az ismert francia kritikus „La Trahison des Clercs” című tanulmányával előkelő és magas színvonalú vitát indított meg a francia irodalomban századunk szellemi életének ijesztő hanyatlásáról. A széles látókörű és tollát hallatlan könnyedséggel kezelő szerző frappáns megállapításaival egy pillanatra megállásra és magába szállásra kényszeritette száguldó korunkat. Erre vall legalábbis ama körülmény, hogy az esszé nemzetközi viszonylatban is nagy feltűnést keltett, és számos hozzászólást eredményezett. A magyar irodalom szintén hálás lehet J. Benda írói bátorságának és merészségének, mert nélküle aligha születhetett volna meg Babits és a magyar kritikai irodalom egyik legszebb tanulmánya: az írástudók árulása.
|
|
Pongrácz Kálmán: Polgári kereszténység (1935) |
|
2023.12.05. 18:05 |
|
A gondolatoknak is van biológiájuk. Fogamzásuk, világra jövetelük, kifejlődésük és elöregedésük meghatározott törvényeknek van alávetve. A földrajzi, társadalmi vagy nemzeti környezet döntő hatást gyakorol megjelenésükre, s elterjedésük sokkal kevésbé függ saját tartalmuktól vagy értéküktől, mint attól a «véletlentől», hogy milyen talajba fogantak, vagy lettek átültetve. Szinte azt lehet mondani, hogy minden gondolatot minden nép másképpen értelmez. De ugyanazon népen belül is a különböző társadalmi osztályok, vagy foglalkozási ágak más-más eredményhez, vagy felismeréshez jutnak. Az ember tragikusan szubjektív lény, s minél inkább primitív, minél inkább tömeglény, annál jobban beleszorul alanyiságának szűk korlátai közé. Reviczky megállapítása: «A világ csak hangulat» - csupán az individualizmus betegségében szenvedő intellektuellekre illik, de nem a tömegre. Ezekre sokkal inkább találó az a tétel, hogy a világ csak ösztön, érdek vagy - a felsőbb oszlályokban - állandó képmutatás.
|
|
Rohan Károly Antal herceg: Politika és világnézet (1934) |
|
2023.12.01. 15:28 |
|
Napjainkban szinte torlódnak az események. Nagy belső nyugalomra és a dolgok lényegére mélyült tekintetre van szüksége annak, aki az események őrült kavargásából a tulajdonképpeni történeti magot ki akarja hámozni, hogy így a nap túl hangos lármájában is a sors döngő lépteit felfedezhesse. Az emberek idegei ezekben a hetekben és hónapokban szinte a pattanásig megfeszültek. Nemcsak hatalmas átalakulásoknak, politikai és szociális hatalmi eltolódásoknak vagyunk tanúi, hanem megváltoztak a közösségnek az életformái és vele együtt az egyének életfeltételei is, és így kényszerít[e]nek bennünket arra, hogy az új helyzethez alkalmazkodjunk. Ez természetesen az idősebb generációnak esik különösen terhére. De nemcsak közvetlenül Közép-Európában, hanem azon messze túl is a világ mozgásba került. Párizsi utcai harcok, kelet-ázsiai csapatösszevonások, merényletek, titokzatos miniszter-látogatások, megingathatatlannak hitt valuták megingása tartják az emberiséget állandó izgalomban.
|
|
Ottlik László: Bevezetés a politikába - Prolegomena (1942) |
|
2023.11.30. 18:10 |
|
A politika tudományának feladata - felfogásunk szerint - olyan fogalmakat alkotni és ismereteket közvetíteni, amelyek alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék a közéletben végbemenő események, s az ezekkel kapcsolatban felmerülő problémák megértését, és ezáltal lehetővé tegyék egyfelől a sikeres tájékozódást e tények és problémák erdejében - másfelől az értelmes állásfoglalást azokkal szemben.
|
|
Szirtes Artúr: Világharmónia. Bevezetés a jövő állam jogának bölcseletébe (1908) - Részlet |
|
2023.11.23. 19:13 |
|
I. Bevezetés
Ahhoz, hogy az ember úgy fejlődjék, és úgy éljen, ahogy fejlődnie és élnie kell, tehát ahhoz, hogy az ember emberré legyen, mindig intelligensnek és energikusnak kell lennie.
Az intelligencia és az energia azonban az egyénben levő fizikai állapotok, melyek minőségének és mennyiségének foka két tényezőtől függ.
Az első az egyén «belső», testi-lelki állapota. A második az egyént környező világ állapota. [1]
|
|
Aradi Zsolt: Világnézetek harca s a mai ember (1934) |
|
2023.11.23. 17:55 |
|
Elöljáróban két támadást kell intézni az olvasó ellen. Az egyik, hogy ez a cikk nem objektív és toleráns, s a másik, hogy nem vagyok szakember. Világnézetekről lesz sző, s ma mindenki áruló, aki otthagyja azt a frontot, ahová tartozik. Mert ma mindenki tartozik már valahová, A montaigne-i toronyszobába vonulás - bár én is megsiratom - csak az álmok világában élt, mert ma mindenki egy eszme hordozója, egy közösség parancsának végrehajtója. Aki tehát a kiindulásnak nem azon a bázisán áll, mint én, vegye támadásnak ezeket a nézeteket. Ez az erkölcsös, logikus és becsületes dolog. Az intolerancia azt jelenti, hogy mint ember és felebarát belátó és szeretetteljes lehetek, de világnézeti kérdésekben, mint egy közösség tagja, mely a bölcsek kövét birtokolja, egy jottányit sem engedek. Amikor a keresztény Európát, s az egész keresztény világrendet intoleráns szuronyerdő rohamozza, újból a világnézeti diszkussziónak jött el az ideje, a lélek nélküli empirikus belátás ma[i] erkölcstelen és defetista köldöknézése helyett.
|
|
Zsigmond Andor: A mi államigenlésünk (1939) |
|
2023.11.21. 20:36 |
|
Az Egyházat az isteni és természeti igazságok védelme sokszor kényszerítette ellentétes vagy látszólag ellenséges állásfoglalásra az államhatalommal szemben. Ez a helyzet sok helyt ma is. - Tudatában kell azonban maradjunk annak, hogy ez csak kényszerhelyzet: az Egyház leghőbb vágya volt a történelem folyamán, és az ma is, hogy teljes igenléssel fordulhasson az állam felé. Nem szabad tehát a mai helyzetet természetesnek vennünk, ahol a két fél, ha nem is ellenségnek, de legalábbis vetélytársnak tartja egymást; mert az egészséges és normális viszony Egyház és állam között a kölcsönös segítés és támogatás baráti köteléke.
|
|
Kühnelt-Leddihn, Erik: A kikapcsolt Isten (1933) |
|
2023.11.21. 19:46 |
|
(Erich Kästner: Fabian, Geschichte eines Moralisten - Aldous Huxley: Brave New World)
Kästner Erich bizonyára a jelenkor legcinikusabb költője. Egész lénye, minden munkája csupa cinizmus. - Számtalan költeményében megénekli ez a Berlin-West sznobjának modern Juvenálisa a pusztulásra megért társadalom üres, haszontalan, értelmetlen sürgését-forgását. Olyan képet fest, mely lényegében költői átírása a legprimitívebb stílusban fogant Simplicissimus vagy Jugend-béli rajzoknak: kövér nyárspolgári nyakak démonkodása, szikrázó gyűrűk a kövér síber-ujjakon, tüdővészes munkanélküliek arca, perverz parvenü lányok egérszeméből kisugárzó sóvár pillantások. Versei ilyenformák: egy ember fürdőkádban álmodik, bárhölgyek énekelnek a söntésben, gyermekek firkálnak egy ház oldalára, egy rokkant ül tolókocsijában egy varieté előtt. De ez a Kästner csupa tagadás, az egoisták és hülyék valószínűtlen, lárvaszerű, vigasztalan, kísérteties világával szemben való vállvonogató lemondás. Ő maga semmiben sem hisz: sem a kereszténységben, sem a bolsevizmusban: csak ül egy celluloid verkli mellett, és akasztófadalokat játszik. Ezek a dalok egy cinikus lelkéből jönnek. Ezek a bitófadalok szomorúak, olyan halálosan szomorúak, hogy az ember bőgni tudna tőlük.
|
|
|
Tovább…
