Szekfű Gyula: A holnap (1942) |
|
2022.08.25. 11:14 |
|
Egyénnek, nemzetnek és minden emberi társaságnak élete napok szerint, az idő rendjében folyik, s az idő nemcsak a filozófiának sokat emlegetett fogalma, hanem a történetnek is egyik nagy mozgatója, amely nélkül életünk el sem képzelhető. Épp annyira hozzátartozik a történethez, mint maga az ember, s ez nélküle épp annyira lehetetlen, nem létező, mint ahogy ember nélkül sincs történelem, múlt, jelen, de jövő sem, melyet az idő fog múlttá avítani.
|
 |
Cholnoky Jenő: Földrajz és történelem (1942) |
|
2022.08.25. 10:34 |
|
Szekfű Gyula kitűnő történettudósunk a Magyar Nemzet hasábjain „A holnap” cím alatt vezércikket írt, s ebben a következőket írja: „Teljes és őszinte tisztelettel viseltetem a földrajztudomány iránt, némi gyanakvással (ha szabad magamat ily szerénytelenül kifejeznem) a ma annyira divatos geopolitika iránt, de semmiképpen sem tudom nekik elhinni, hogy a földrajzi feltételek általában döntő hatással lehetnek az emberek településére és történetükre.” A továbbiakban utal arra, hogy igen veszedelmes helyeken is megtelepült az ember, s lakóhelyét mint hazáját szereti, s nem a természeti erők, hanem az ellenséges ember ellen védekezik minden erejével. Szekfű Gyula kedves kollégámnak olyan szép, színes stílusa van, és olyan temérdek gondolat tódul mindig tolla hegyére, hogy a magunkfajta, matematikaiasan gondolkozó természetvizsgálónak nagyon nehéz őt nyomon követni, s mondatait szigorú fogalmazásban úgy egyszerűsíteni, hogy azok félreérthetetlenül fejezzék ki azt, amit mondani akart.
|
|
Moór Gyula könyvismertetése Vojtech Tuka jogfilozófiai művéről (1942) |
|
2022.08.25. 08:31 |
|
Tuka, Dr. Vojtech, Professor der Rechte an der Universität Pressburg: Die Rechtssysteme. Grundriss einer Rechtsphilosophie. Mit einem Geleitwort von Dr. C. A. Emge, Professor der Rechtsphilosophie an der Universität Berlin, Vizepräsident der Akademie für Deutsches Recht. - Beiheft 37 zum Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie. Slowakische Rechtsphilosophie I. Berlin-Wien, 1941. Albert Limbach Verlag. XV, 273 oldal.
|
|
Tuka Béla [Vojtech Tuka]: Állami szabadság (1910) |
|
2022.08.24. 18:52 |
|
[...] A politikai tudomány tárgya az állami szabadság. Ez két ágra oszlik: az ún. polgári vagy egyéni szabadságra és az ún. politikai vagy közszabadságra. Ez elágazódás oka az, hogy a szabadság alanya, az ember, két formában él, az ember eszméje két alakban lesz élő valósággá: egyénileg és közületileg
|
|
Giesswein Sándor: Egyén és társadalom (1915) - Részlet |
|
2022.08.23. 13:40 |
|
Székfoglaló. Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1914. december 7-iki ülésén.
Bevezetés
Az ember az állam ellen (The Man versus the State), ezen a címen írta meg Herbert Spencer állambölcseleti essay-jét, [1] amelyet azzal a mondattal vezet be, hogy sokan azok közül, akiket liberálisoknak tartanak, tulajdonképpen új típusú Toryk.
|
|
Varsányi Gyula: Külkereskedelem és nagytérgazdaság (1943) |
|
2022.08.23. 09:20 |
|
Az a kölcsönhatás, amely a politikai és gazdasági élet egymáshoz való viszonyát jellemzi, az emberiség történelme folyamán ritkán volt olyan szembetűnően pregnáns, mint korunkban. Ennek oka abban rejlik, hogy a különböző gazdasági adottságok megléte vagy hiánya, valamint azoknak minősége és mennyisége, elhelyezkedése és egyensúlyi helyzete a tőke és a munka egymásba kapcsolódásával válnak azon kategóriákká, melyek a gazdálkodást folytató közösség jellegét meghatározzák. Ebben a vonatkozásban azonban a gazdasági adottságok a lehetőségek adta keretekben egyúttal megszabják azokat a határokat is, melyek közt a közösség politikai jellegű tevékenysége mozoghat. A politikum visszahatása a gazdaságra viszont főleg akkor domborodik ki, midőn - mint napjainkban is - a közösség biztonságának és jövőbeli fejlődési lehetőségei biztosításának érdekében új gazdasági megoldások és formák keresése, illetőleg azokra való áttérés válik szükségessé.
|
|
Rátz Kálmán: Geopolitika és geosztratégia [geostratégia] (1937) |
|
2022.08.22. 15:25 |
|
Nemcsak az ember politizál és hadakozik, hanem a Föld is. A Föld, amely mindenütt beleszól az ember dolgaiba, és amelynek nagy tényeihez és parancsaihoz alkalmazkodni kell. Kapcsolataik vizsgálatával a geopolitika és a geosztratégia [geostratégia] foglalkozik.
|
|
Giorgio Del Vecchio: Az állam válsága (1933) |
|
2022.08.22. 11:22 |
|
Azon olasz nyelvű előadás fordítása, amelyet Giorgio Del Vecchio, a kiváló jogfilozófus, a római egyetem volt rektora és jogi karának jelenlegi dékánja 1933. május 22-én a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán a kar meghívása alapján «La crisi dello Stato» címen tartott. A fordítás Amicska Pál munkája.
|
|
Raoul Löbbert: Mi a természet ellen (2019) |
|
2022.08.18. 13:12 |
|
Aki bolygónk állapotát figyeli, annak kételkednie kell az emberiségben. Egy okkal több, hogy Ádámmal, Évával és a bűnbeeséssel foglalkozzunk.
|
|
Dékány István: Gazdasági szabadság és a földrajz álláspontja (1926) |
|
2022.08.11. 10:08 |
„Nagyon kevesen vannak közöttünk, akik teljesen átértik, milyen egészen szokatlan, milyen gyenge, milyen bonyolult és megbízhatatlan, mennyire átmeneti jellegű az a gazdasági berendezkedés, amelytől Nyugat-Európa élete az utolsó félszáz év alatt függött. Sajátos és rövid életű előnyeink némelyikéről azt hisszük, hogy természetesek, tartósak s megbízhatók; és eszerint szőjük terveinket. Erre a homokos és csalékony talajra építjük a társadalmi reformokat, valamint politikánk alapjait.” (Keynes: A béke gazdasági következményei, 1920. 3. lap)
|
|
Dékány István: Milieu-elmélet, kultúrföldrajz és a mai szociológia (1921) |
|
2022.08.10. 10:17 |
|
I.
A kultúrföldrajz (antropogeográfia) minden művelője előtt feltűnő az, hogy az ember és a Föld viszonyát az újkor folyamán nem földrajzkutatók vizsgálták legelőször. A probléma ott merült fel, ahol a történeti fejlődés kérdése: a történetfilozófiai íróknál, [1] s mindvégig melegen érzett kapcsolat volt uralkodó a történetfilozófia és a kultúrföldrajz között, mely az ember és a Föld összefüggését okozatilag vizsgálja. Elég arra gondolnunk, hogy a mai értelemben vett földrajztudomány virágzásnak indulásakor a múlt század közepén is minő uralkodó maradt az a felfogás, melyet Buckle képviselt, hangos szóval hirdetve történetírók között az ember földre-utaltságát.
|
|
Molnár Farkas: Országtervezés (1939) |
|
2022.08.06. 14:47 |
|
Ha valaki házat akar építeni, előbb tervet készíttet, vagy készít magának. Rajzos munka nélkül nem lát hozzá, hogy vagyonát, pénzét anyagba fektesse. Az országot azonban terv nélkül építgetni még nagyobb hiba, mint az, amit szerteszéjjel gyakorta látunk, amikor kontár kezek gyarló rajzai után épülnek fel a házak százai. Országtervünk, amely tartalmazná mindazon műveletek tervét, amellyel e földet virágzó hazává akarjuk változtatni, bizony nincsen. Sőt még azok az előmunkálatok is hiányzanak, amelyek egy ilyen terv készítéséhez szükségesek. Maga a szó: országtervezés, is új. Valami olyan nagyszabású munkát jelent, ami nem fordult elő eddig a mérnöki gyakorlatban, és ismeretlen még a nagy szavakat szívesen hangoztató népszónokok előtt is.
|
|
Hamvas Béla: A modern társadalom idolumai (1939) |
|
2022.08.04. 09:25 |
|
1
Körülbelül tíz esztendeje, hogy új társadalomtudományi diszciplína kialakulásának lehetünk tanúi. De semmi sem régibb, mint ennek az új tudománynak alapja. A középkorra, a kereszténység első idejére, sőt minden élet- és szellem-jelenség vizsgálatánál újra és újra: a görögökre kellene visszamenni, hogy az ember eredetét megtalálja.
|
|
Kaffka Péter: Országrendezés (1932) |
|
2022.08.03. 18:32 |
|
Műszaki tevékenység a világgazdaságnak mindig nagyobb egységeiben válik uralkodóvá. A technikai koncepció kilépett az egyes üzemek és gyárak falai közül - ahol megszületett -, és megindult hódító útjára, hogy elérje nyilvánvalóan a végső célt, az egész világnak egységes technikai elgondolással való gazdasági berendezését. Szigorú törvényszerűséggel pusztultak el azok a vállalkozások, ahol az egységes mérnöki kompozíció hiányzott vagy alárendelt szerephez jutott, de ugyanilyen törvényszerűséggel virágzott fel minden olyan vállalat, ahol a technikai tudás átfogó egészként a legegyszerűbb munkás szellemi és testi életét épp úgy belekapcsolta számításaiba, mint a legkomplikáltabb gépezet fordulatszámát.
|
|
Fábián Dániel: A demokrácia válsága (1939) |
|
2022.08.02. 10:40 |
|
A demokrácia lényege a polgárok törvény előtti egyenlősége, az érvényesülésnek ugyanazon feltétele, a politikai harc: sajtó-, szervezkedés, véleménynyilvánítás szabadsága. Masaryk szerint a demokrácia: a diszkusszió biztosítása. A demokrácia ellentéte az önkényuralom, parancsuralom minden formája, különösképpen az abszolút királyság, egyetlen személy akaratán és uralkodási jogán alapszik.
|
|
Péchy Henrik: A neokapitalista világrend képe (1932) - Részletek |
|
2022.08.01. 11:28 |
|
XXVI. fejezet
Jog - jogtalanság - büntetés. Neokapitalista igazságszolgáltatás. Neokapitalista közigazgatás
A jog fogalmát céljának megjelölése adja. A jog célja pedig, hogy az embereket egymás magántulajdonának elismerésére, hatalmi körének lehető tűrésére és oly összeműködésre kényszerítse, mely a szükségletek jobb kielégítése, az emberiség haladása, a társadalom és az állam fennmaradása szempontjából a legcélszerűbb.
|
|
Péchy Henrik: A neokapitalista világrend képe (1932) - Részletek |
|
2022.07.27. 09:55 |
|
Előszó
Azok számára írtam ezt a könyvet, akik már olvasták a »Neokapitalizmus« című közgazdasági és társadalomtudományi tanulmányomat, a benne lefektetett rendszert és elveket pedig, eszükkel és szívükkel magukévá tették.
|
|
Paul R. Ehrlich: A népesedési bomba (1968) - Részlet |
|
2022.07.21. 09:22 |
|
Egyre több ember
Az amerikaiak kezdik felismerni, hogy a világ elmaradott országai elkerülhetetlen népesedési-élelmezési válsággal néznek szembe. Az élelmiszertermelés ezekben az országokban minden évben elmarad egy kicsivel a robbanásszerű népességnövekedéshez képest, és az emberek egy kicsit mindig éhesebben térnek nyugovóra. E tendenciában akadnak ugyan átmeneti vagy helyi ellenhatások, már elkerülhetetlennek tűnik, hogy a folyamat a logikus végkifejlethez: a tömeges éhezéshez vezet.
|
|
Borotvás-Nagy Sándor: Világgazdaság - nevelés - magyar faj (1940) |
|
2022.07.20. 20:18 |
|
Ez a tanulmány egy rövidesen megjelenő »Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré?« című könyvem gondolatvázát adja. Ebből az okból és helyszűke miatt mellőzöm az irodalmat és a lábjegyzeteket.
|
|
Kalmár Gusztáv: A magyar történelem geopolitikai törvényei (1942) |
|
2022.07.13. 09:02 |
|
Az első tudatos, történetileg bizonyítható magyar geopolitikai célkitűzés a honfoglalás volt. Itt újra hivatkozunk arra, amit már korábban megállapítottunk: a honfoglaló magyarság nem mint megvert, menekülő nép jelent meg a Kárpát-medencében, hanem szervezetten, határozottan honfoglalási szándékkal.
|
|
|
Tovább…
