Molnár Farkas: Országtervezés (1939) |
|
2022.08.06. 14:47 |
|
Ha valaki házat akar építeni, előbb tervet készíttet, vagy készít magának. Rajzos munka nélkül nem lát hozzá, hogy vagyonát, pénzét anyagba fektesse. Az országot azonban terv nélkül építgetni még nagyobb hiba, mint az, amit szerteszéjjel gyakorta látunk, amikor kontár kezek gyarló rajzai után épülnek fel a házak százai. Országtervünk, amely tartalmazná mindazon műveletek tervét, amellyel e földet virágzó hazává akarjuk változtatni, bizony nincsen. Sőt még azok az előmunkálatok is hiányzanak, amelyek egy ilyen terv készítéséhez szükségesek. Maga a szó: országtervezés, is új. Valami olyan nagyszabású munkát jelent, ami nem fordult elő eddig a mérnöki gyakorlatban, és ismeretlen még a nagy szavakat szívesen hangoztató népszónokok előtt is.
|
 |
Hamvas Béla: A modern társadalom idolumai (1939) |
|
2022.08.04. 09:25 |
|
1
Körülbelül tíz esztendeje, hogy új társadalomtudományi diszciplína kialakulásának lehetünk tanúi. De semmi sem régibb, mint ennek az új tudománynak alapja. A középkorra, a kereszténység első idejére, sőt minden élet- és szellem-jelenség vizsgálatánál újra és újra: a görögökre kellene visszamenni, hogy az ember eredetét megtalálja.
|
|
Kaffka Péter: Országrendezés (1932) |
|
2022.08.03. 18:32 |
|
Műszaki tevékenység a világgazdaságnak mindig nagyobb egységeiben válik uralkodóvá. A technikai koncepció kilépett az egyes üzemek és gyárak falai közül - ahol megszületett -, és megindult hódító útjára, hogy elérje nyilvánvalóan a végső célt, az egész világnak egységes technikai elgondolással való gazdasági berendezését. Szigorú törvényszerűséggel pusztultak el azok a vállalkozások, ahol az egységes mérnöki kompozíció hiányzott vagy alárendelt szerephez jutott, de ugyanilyen törvényszerűséggel virágzott fel minden olyan vállalat, ahol a technikai tudás átfogó egészként a legegyszerűbb munkás szellemi és testi életét épp úgy belekapcsolta számításaiba, mint a legkomplikáltabb gépezet fordulatszámát.
|
|
Fábián Dániel: A demokrácia válsága (1939) |
|
2022.08.02. 10:40 |
|
A demokrácia lényege a polgárok törvény előtti egyenlősége, az érvényesülésnek ugyanazon feltétele, a politikai harc: sajtó-, szervezkedés, véleménynyilvánítás szabadsága. Masaryk szerint a demokrácia: a diszkusszió biztosítása. A demokrácia ellentéte az önkényuralom, parancsuralom minden formája, különösképpen az abszolút királyság, egyetlen személy akaratán és uralkodási jogán alapszik.
|
|
Péchy Henrik: A neokapitalista világrend képe (1932) - Részletek |
|
2022.08.01. 11:28 |
|
XXVI. fejezet
Jog - jogtalanság - büntetés. Neokapitalista igazságszolgáltatás. Neokapitalista közigazgatás
A jog fogalmát céljának megjelölése adja. A jog célja pedig, hogy az embereket egymás magántulajdonának elismerésére, hatalmi körének lehető tűrésére és oly összeműködésre kényszerítse, mely a szükségletek jobb kielégítése, az emberiség haladása, a társadalom és az állam fennmaradása szempontjából a legcélszerűbb.
|
|
Péchy Henrik: A neokapitalista világrend képe (1932) - Részletek |
|
2022.07.27. 09:55 |
|
Előszó
Azok számára írtam ezt a könyvet, akik már olvasták a »Neokapitalizmus« című közgazdasági és társadalomtudományi tanulmányomat, a benne lefektetett rendszert és elveket pedig, eszükkel és szívükkel magukévá tették.
|
|
Paul R. Ehrlich: A népesedési bomba (1968) - Részlet |
|
2022.07.21. 09:22 |
|
Egyre több ember
Az amerikaiak kezdik felismerni, hogy a világ elmaradott országai elkerülhetetlen népesedési-élelmezési válsággal néznek szembe. Az élelmiszertermelés ezekben az országokban minden évben elmarad egy kicsivel a robbanásszerű népességnövekedéshez képest, és az emberek egy kicsit mindig éhesebben térnek nyugovóra. E tendenciában akadnak ugyan átmeneti vagy helyi ellenhatások, már elkerülhetetlennek tűnik, hogy a folyamat a logikus végkifejlethez: a tömeges éhezéshez vezet.
|
|
Borotvás-Nagy Sándor: Világgazdaság - nevelés - magyar faj (1940) |
|
2022.07.20. 20:18 |
|
Ez a tanulmány egy rövidesen megjelenő »Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré?« című könyvem gondolatvázát adja. Ebből az okból és helyszűke miatt mellőzöm az irodalmat és a lábjegyzeteket.
|
|
Kalmár Gusztáv: A magyar történelem geopolitikai törvényei (1942) |
|
2022.07.13. 09:02 |
|
Az első tudatos, történetileg bizonyítható magyar geopolitikai célkitűzés a honfoglalás volt. Itt újra hivatkozunk arra, amit már korábban megállapítottunk: a honfoglaló magyarság nem mint megvert, menekülő nép jelent meg a Kárpát-medencében, hanem szervezetten, határozottan honfoglalási szándékkal.
|
|
Ernst Jünger: A világállam (1960) - Részletek |
|
2022.07.11. 08:41 |
|
I.
A „Hol állunk ma?” kérdése először is megköveteli az ellenkérdés megfogalmazását: „Állunk-e egyáltalán?”. Nyilvánvaló, hogy mozgásban vagyunk, méghozzá olyan mozgásban, amelyet nem lehet sem járásként, sem lépésként, nemhogy változásként leírni. Éppen ellenkezőleg, ez a mozgás már egy ideje accelerando: egyre gyorsuló ütemben zajlik.
|
|
Carl Schmitt: Illíria - Feljegyzések egy dalmát utazásról (1925) |
|
2022.07.04. 09:04 |
|
Az Illíria szó mára eltűnt a politikából. Olybá tűnik, hogy a szerbek nem szeretik, sőt némi gyanakvással hallják, pedig a délszláv mozgalom [eredendően] „illír mozgalomként” indult, és az osztrák rendőrség betiltotta ezt a nevet. A szó talán elavultnak tűnik számukra; talán túlságosan is a dalmát tengerpartra emlékezteti őket, és túlságosan kevéssé a régi Szerbiára, amely szintén Illíria része, de a szerbek számára fontosabb, mint az ilyen átfogó történelmi komplexumok.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - III. rész |
|
2022.06.26. 21:24 |
|
VI. Idegen és ellenség
Schmitt 1924 végén szakította meg Az Isten árnyékának munkálatait. „Kathleentől indulva, Lolán keresztül - jegyzi meg életrajzírója - Schmitt útja a céljához ért: Duąkához.” [1] Élete azonban ennek ellenére is zűrös maradt. Duąka súlyos tuberkulózisban szenvedett. A luganói szanatóriumban töltött hónapok után, 1925 januárjában végül visszatért Bonnba. Húsvétkor Schmitt elvitte őt egy Mosel-menti kirándulásra, ugyanazon az útvonalon, amelyet három évvel korábban Kathleen Murray-vel is megtett.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - II. rész |
|
2022.06.25. 16:32 |
|
IV. Zöld szemű szörnyeteg
Egy dolog Othellónak lenni; egészen más dolog azonosulni vele. Az utóbbihoz szükségszerűen hozzátartozik az egész történet ismerete, ekként Desdemona ártatlanságának tudata is. Ám ennek a tudásnak a bizonyossága értelmetlenné tenné az Othellóval való azonosulást. Az Othellóval való azonosulás tehát egyfajta kettős látásmódot von maga után (Schmitt számára mindenképpen): a féltékenység gyötrelmei együtt élnek a féltékenység téveszmének gyanítható „metakínjával”. Úgy tűnik, hogy Schmitt soha nem győződött meg teljesen Desdemonái ártatlanságáról, miután az első, Carita becsapta.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - I. rész |
|
2022.06.24. 16:23 |
|
I. Németország, 1923
Carl Schmitt, a bonni egyetem közjogi professzora 1923. december 1-je környékén az alábbiakat jegyezte fel naplójába: „Németország Hamlet [maga] - Ó, sajnos, már nem sokáig.” [1] Három héttel azután, hogy Hitler éppen csak meghiúsult müncheni „sörpuccsa” ismét megmutatta a weimari politikai rendszer törékenységét, Carl Schmitt, a diktatórikus döntési rendszer szószólója Shakespeare hírhedten határozatlan hercegét nevezte meg a bajba jutott ország identifikációs alakjaként. A hiperinfláció a tetőfokára hágott, egy újság ára - amint Schmitt december 9-én megjegyzi - szédítő mértékű, félbillió birodalmi márka volt. Ez lett volna a Hamlet-nosztalgia ideje? Nyilvánvaló, hogy nem a melankolikus merengésnek, hanem az erős döntéshozatalnak kellett megmentenie a tántorgó államot. Az erős döntések pedig Schmitt politikai hitvallásának középpontjában álltak. A szuverenitás fogalmáról szóló 1922-es értekezése így kezdődik: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.” [2]
|
|
Lovász János: A közigazgatástudomány és a közigazgatástudományi intézetek (1948) |
|
2022.06.08. 18:32 |
|
A közigazgatástudomány új tudomány. Ha meg akarjuk állapítani, hogy honnan keletkezett, melyik régebbi tudomány tagozódott tovább úgy, hogy a közigazgatástudomány kivált belőle, nehezen fogunk tudni azonnal válaszolni. Az eddig uralkodó felfogás szerint a közigazgatástudomány, helyesebben a közigazgatási jog, a jogtudománynak egy ága, akárcsak az alkotmányjog, a büntetőjog vagy a magánjog. A jogászi szemlélet ezzel le is zárja a genezis kérdését, a közigazgatási jogot besorolja a jogi stádiumok közé, és ami nem jogi elem a közigazgatásban, azt nem vizsgálja, mint ahogy például a házasságnak vagy adásvételnek nem jogi vonatkozású részei szintén nem érdeklik a jogtudományt.
|
|
Carl Schmitt: Az állam mint konkrét, történelmi korszakhoz kötött fogalom (1941) |
|
2022.06.08. 09:25 |
|
Az alábbi magyarázatok célja, hogy perspektívába helyezze az európai történelem egy olyan fordulópontját - nevezetesen az államiság korszakának kezdetét -, amely közel négyszáz éven át meghatározta a mértéket és az irányt. Ebben a korban, amely a 16. századtól a 20. századig terjed, az állam a politikai egység mindent uraló, rendező fogalma.
|
|
Romanecz Aladár: Néhány szó a keresztényszocializmusról (1915) - Részletek |
|
2022.05.31. 09:44 |
|
Előszó
Világháborút élünk, óriási ellentétek dúlnak emberek, társadalmak és országok között; az ellentétek kiegyenlítésére csak az élet pozitív valóságokból táplálkozó nagymestere, a történelem képes.
Ám láthatatlan nagy ellenségek fenyegetik legdrágább értékeinket is, minők az Isten, haza, család, vallás és erkölcs, melyeknek megmentésére mindent el kell követnünk.
|
|
Kern Aurél: Az új Európa irányító eszméi Magyarországon (1941) - Részletek |
|
2022.05.21. 10:43 |
|
Bevezető
A most folyó második világháború eseményei nyomán nemcsak a külföldi, de a magyar közvéleményben is mind gyakrabban találkozunk azzal a felfogással, hogy a háború befejezése utáni európai újjárendezés nemcsak gazdasági, de politikai tekintetben is zárókövét fogja jelenteni a nemzetek eddigi életformáinak, hogy új Európa kialakulása előtt állunk, melynek életét az eddigitől eltérő, új eszmeáramlatok fogják meghatározni, melyek más alapokra fogják helyezni nemcsak a nemzeteknek egymáshoz való viszonyát, de az egyén jogait és kötelezettségeit is a közzel szemben.
|
|
Carl Schmitt: Római katolicizmus és politikai forma (1923) - Részlet |
|
2022.05.08. 10:11 |
|
III.
A gazdaságfilozófia és a politika eszméje
Manapság szinte minden vitában megfigyelhető, hogy a természettudományos-műszaki tudományok módszertana milyen mértékben uralja a kortárs gondolkodást. Például a hagyományos teista bizonyítások Istenét - azt az Istent, aki úgy kormányozza a világot, mint a király a saját államát - öntudatlanul a kozmikus gépezetet hajtó dinamó alakjává teszik. A modern nagyvárosok lakóinak képzelete az utolsó atomig tele van az ipar és a mechanika szférájához kapcsolódó mentális képekkel, s ezeket az elképzeléseket vetítik bele a kozmikus vagy metafizikai valóságról alkotott képükbe. Ebben a naiv, minden művészetet nélkülöző, mechanisztikus és matematikai mitológiában a világegyetem egy gigantikus dinamó formáját ölti, amelyben még osztályok közötti különbségtétel sem létezik.
|
|
Michael S. Northcott: Politikai teológia az antropocén korában (2013) |
|
2022.05.05. 09:55 |
|
Bár a civilizáció első emberi jelét az üledékrétegeken a jövő régészei egészen a neolitikus földművesek - az első Ádámok [Adams] - által megművelt talajrétegekig vezethetik vissza, fentebb a Föld antropomorfizálódásának fontosabb időpontja, Krisztus születése mellett érveltem. De talán teológiailag helyénvalóbb lenne a krisztocén korszak kezdetét Ádám felemelkedéséhez és bukásához kötni, hiszen az első Ádámban „mindenki meghal”, a második Ádámban, Krisztusban pedig „mindenki életre kel” (1. Korintus 15:22).
|
|
|
Tovább…
