Fábián Dániel: A demokrácia válsága (1939) |
|
2022.08.02. 10:40 |
|
A demokrácia lényege a polgárok törvény előtti egyenlősége, az érvényesülésnek ugyanazon feltétele, a politikai harc: sajtó-, szervezkedés, véleménynyilvánítás szabadsága. Masaryk szerint a demokrácia: a diszkusszió biztosítása. A demokrácia ellentéte az önkényuralom, parancsuralom minden formája, különösképpen az abszolút királyság, egyetlen személy akaratán és uralkodási jogán alapszik.
|
 |
Péchy Henrik: A neokapitalista világrend képe (1932) - Részletek |
|
2022.08.01. 11:28 |
|
XXVI. fejezet
Jog - jogtalanság - büntetés. Neokapitalista igazságszolgáltatás. Neokapitalista közigazgatás
A jog fogalmát céljának megjelölése adja. A jog célja pedig, hogy az embereket egymás magántulajdonának elismerésére, hatalmi körének lehető tűrésére és oly összeműködésre kényszerítse, mely a szükségletek jobb kielégítése, az emberiség haladása, a társadalom és az állam fennmaradása szempontjából a legcélszerűbb.
|
|
Péchy Henrik: A neokapitalista világrend képe (1932) - Részletek |
|
2022.07.27. 09:55 |
|
Előszó
Azok számára írtam ezt a könyvet, akik már olvasták a »Neokapitalizmus« című közgazdasági és társadalomtudományi tanulmányomat, a benne lefektetett rendszert és elveket pedig, eszükkel és szívükkel magukévá tették.
|
|
Paul R. Ehrlich: A népesedési bomba (1968) - Részlet |
|
2022.07.21. 09:22 |
|
Egyre több ember
Az amerikaiak kezdik felismerni, hogy a világ elmaradott országai elkerülhetetlen népesedési-élelmezési válsággal néznek szembe. Az élelmiszertermelés ezekben az országokban minden évben elmarad egy kicsivel a robbanásszerű népességnövekedéshez képest, és az emberek egy kicsit mindig éhesebben térnek nyugovóra. E tendenciában akadnak ugyan átmeneti vagy helyi ellenhatások, már elkerülhetetlennek tűnik, hogy a folyamat a logikus végkifejlethez: a tömeges éhezéshez vezet.
|
|
Borotvás-Nagy Sándor: Világgazdaság - nevelés - magyar faj (1940) |
|
2022.07.20. 20:18 |
|
Ez a tanulmány egy rövidesen megjelenő »Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré?« című könyvem gondolatvázát adja. Ebből az okból és helyszűke miatt mellőzöm az irodalmat és a lábjegyzeteket.
|
|
Kalmár Gusztáv: A magyar történelem geopolitikai törvényei (1942) |
|
2022.07.13. 09:02 |
|
Az első tudatos, történetileg bizonyítható magyar geopolitikai célkitűzés a honfoglalás volt. Itt újra hivatkozunk arra, amit már korábban megállapítottunk: a honfoglaló magyarság nem mint megvert, menekülő nép jelent meg a Kárpát-medencében, hanem szervezetten, határozottan honfoglalási szándékkal.
|
|
Ernst Jünger: A világállam (1960) - Részletek |
|
2022.07.11. 08:41 |
|
I.
A „Hol állunk ma?” kérdése először is megköveteli az ellenkérdés megfogalmazását: „Állunk-e egyáltalán?”. Nyilvánvaló, hogy mozgásban vagyunk, méghozzá olyan mozgásban, amelyet nem lehet sem járásként, sem lépésként, nemhogy változásként leírni. Éppen ellenkezőleg, ez a mozgás már egy ideje accelerando: egyre gyorsuló ütemben zajlik.
|
|
Carl Schmitt: Illíria - Feljegyzések egy dalmát utazásról (1925) |
|
2022.07.04. 09:04 |
|
Az Illíria szó mára eltűnt a politikából. Olybá tűnik, hogy a szerbek nem szeretik, sőt némi gyanakvással hallják, pedig a délszláv mozgalom [eredendően] „illír mozgalomként” indult, és az osztrák rendőrség betiltotta ezt a nevet. A szó talán elavultnak tűnik számukra; talán túlságosan is a dalmát tengerpartra emlékezteti őket, és túlságosan kevéssé a régi Szerbiára, amely szintén Illíria része, de a szerbek számára fontosabb, mint az ilyen átfogó történelmi komplexumok.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - III. rész |
|
2022.06.26. 21:24 |
|
VI. Idegen és ellenség
Schmitt 1924 végén szakította meg Az Isten árnyékának munkálatait. „Kathleentől indulva, Lolán keresztül - jegyzi meg életrajzírója - Schmitt útja a céljához ért: Duąkához.” [1] Élete azonban ennek ellenére is zűrös maradt. Duąka súlyos tuberkulózisban szenvedett. A luganói szanatóriumban töltött hónapok után, 1925 januárjában végül visszatért Bonnba. Húsvétkor Schmitt elvitte őt egy Mosel-menti kirándulásra, ugyanazon az útvonalon, amelyet három évvel korábban Kathleen Murray-vel is megtett.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - II. rész |
|
2022.06.25. 16:32 |
|
IV. Zöld szemű szörnyeteg
Egy dolog Othellónak lenni; egészen más dolog azonosulni vele. Az utóbbihoz szükségszerűen hozzátartozik az egész történet ismerete, ekként Desdemona ártatlanságának tudata is. Ám ennek a tudásnak a bizonyossága értelmetlenné tenné az Othellóval való azonosulást. Az Othellóval való azonosulás tehát egyfajta kettős látásmódot von maga után (Schmitt számára mindenképpen): a féltékenység gyötrelmei együtt élnek a féltékenység téveszmének gyanítható „metakínjával”. Úgy tűnik, hogy Schmitt soha nem győződött meg teljesen Desdemonái ártatlanságáról, miután az első, Carita becsapta.
|
|
Andreas Höfele: A kicsi Ottó - Carl Schmitt és a velencei mór (2016) - I. rész |
|
2022.06.24. 16:23 |
|
I. Németország, 1923
Carl Schmitt, a bonni egyetem közjogi professzora 1923. december 1-je környékén az alábbiakat jegyezte fel naplójába: „Németország Hamlet [maga] - Ó, sajnos, már nem sokáig.” [1] Három héttel azután, hogy Hitler éppen csak meghiúsult müncheni „sörpuccsa” ismét megmutatta a weimari politikai rendszer törékenységét, Carl Schmitt, a diktatórikus döntési rendszer szószólója Shakespeare hírhedten határozatlan hercegét nevezte meg a bajba jutott ország identifikációs alakjaként. A hiperinfláció a tetőfokára hágott, egy újság ára - amint Schmitt december 9-én megjegyzi - szédítő mértékű, félbillió birodalmi márka volt. Ez lett volna a Hamlet-nosztalgia ideje? Nyilvánvaló, hogy nem a melankolikus merengésnek, hanem az erős döntéshozatalnak kellett megmentenie a tántorgó államot. Az erős döntések pedig Schmitt politikai hitvallásának középpontjában álltak. A szuverenitás fogalmáról szóló 1922-es értekezése így kezdődik: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.” [2]
|
|
Lovász János: A közigazgatástudomány és a közigazgatástudományi intézetek (1948) |
|
2022.06.08. 18:32 |
|
A közigazgatástudomány új tudomány. Ha meg akarjuk állapítani, hogy honnan keletkezett, melyik régebbi tudomány tagozódott tovább úgy, hogy a közigazgatástudomány kivált belőle, nehezen fogunk tudni azonnal válaszolni. Az eddig uralkodó felfogás szerint a közigazgatástudomány, helyesebben a közigazgatási jog, a jogtudománynak egy ága, akárcsak az alkotmányjog, a büntetőjog vagy a magánjog. A jogászi szemlélet ezzel le is zárja a genezis kérdését, a közigazgatási jogot besorolja a jogi stádiumok közé, és ami nem jogi elem a közigazgatásban, azt nem vizsgálja, mint ahogy például a házasságnak vagy adásvételnek nem jogi vonatkozású részei szintén nem érdeklik a jogtudományt.
|
|
Carl Schmitt: Az állam mint konkrét, történelmi korszakhoz kötött fogalom (1941) |
|
2022.06.08. 09:25 |
|
Az alábbi magyarázatok célja, hogy perspektívába helyezze az európai történelem egy olyan fordulópontját - nevezetesen az államiság korszakának kezdetét -, amely közel négyszáz éven át meghatározta a mértéket és az irányt. Ebben a korban, amely a 16. századtól a 20. századig terjed, az állam a politikai egység mindent uraló, rendező fogalma.
|
|
Romanecz Aladár: Néhány szó a keresztényszocializmusról (1915) - Részletek |
|
2022.05.31. 09:44 |
|
Előszó
Világháborút élünk, óriási ellentétek dúlnak emberek, társadalmak és országok között; az ellentétek kiegyenlítésére csak az élet pozitív valóságokból táplálkozó nagymestere, a történelem képes.
Ám láthatatlan nagy ellenségek fenyegetik legdrágább értékeinket is, minők az Isten, haza, család, vallás és erkölcs, melyeknek megmentésére mindent el kell követnünk.
|
|
Kern Aurél: Az új Európa irányító eszméi Magyarországon (1941) - Részletek |
|
2022.05.21. 10:43 |
|
Bevezető
A most folyó második világháború eseményei nyomán nemcsak a külföldi, de a magyar közvéleményben is mind gyakrabban találkozunk azzal a felfogással, hogy a háború befejezése utáni európai újjárendezés nemcsak gazdasági, de politikai tekintetben is zárókövét fogja jelenteni a nemzetek eddigi életformáinak, hogy új Európa kialakulása előtt állunk, melynek életét az eddigitől eltérő, új eszmeáramlatok fogják meghatározni, melyek más alapokra fogják helyezni nemcsak a nemzeteknek egymáshoz való viszonyát, de az egyén jogait és kötelezettségeit is a közzel szemben.
|
|
Carl Schmitt: Római katolicizmus és politikai forma (1923) - Részlet |
|
2022.05.08. 10:11 |
|
III.
A gazdaságfilozófia és a politika eszméje
Manapság szinte minden vitában megfigyelhető, hogy a természettudományos-műszaki tudományok módszertana milyen mértékben uralja a kortárs gondolkodást. Például a hagyományos teista bizonyítások Istenét - azt az Istent, aki úgy kormányozza a világot, mint a király a saját államát - öntudatlanul a kozmikus gépezetet hajtó dinamó alakjává teszik. A modern nagyvárosok lakóinak képzelete az utolsó atomig tele van az ipar és a mechanika szférájához kapcsolódó mentális képekkel, s ezeket az elképzeléseket vetítik bele a kozmikus vagy metafizikai valóságról alkotott képükbe. Ebben a naiv, minden művészetet nélkülöző, mechanisztikus és matematikai mitológiában a világegyetem egy gigantikus dinamó formáját ölti, amelyben még osztályok közötti különbségtétel sem létezik.
|
|
Michael S. Northcott: Politikai teológia az antropocén korában (2013) |
|
2022.05.05. 09:55 |
|
Bár a civilizáció első emberi jelét az üledékrétegeken a jövő régészei egészen a neolitikus földművesek - az első Ádámok [Adams] - által megművelt talajrétegekig vezethetik vissza, fentebb a Föld antropomorfizálódásának fontosabb időpontja, Krisztus születése mellett érveltem. De talán teológiailag helyénvalóbb lenne a krisztocén korszak kezdetét Ádám felemelkedéséhez és bukásához kötni, hiszen az első Ádámban „mindenki meghal”, a második Ádámban, Krisztusban pedig „mindenki életre kel” (1. Korintus 15:22).
|
|
Magyary Zoltán: Nem az a kérdés: tekintélyuralom vagy demokrácia (1939) |
|
2022.05.02. 22:18 |
|
Magyary Zoltán érdekes előadása a 20. század új berendezkedéseiről, amelyeknek nem kell lemondani a jogállam vívmányairól.
Magyary Zoltán, a Pázmány Egyetem jogi karának közigazgatási professzora, aki, mint emlékezetes, egyik vezetője volt a bezárt Táj- és Népkutató kiállításnak, tegnap este a Nemzetpolitikai Társaságban rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott »Táj- és Népkutatás« címmel.
|
|
Hóman Bálint: Kelet vagy Nyugat? (1940) |
|
2022.05.02. 08:24 |
|
A keleti és északi tájakról a római világbirodalom területére és annak északi szomszédságába telepedett népek szükségképpen kerültek szembe az ellenséges erők közt való biztonságos elhelyezkedés sorsdöntő kérdésével.
|
|
Tiry László: Az európai eszmény hanyatlása (1942) |
|
2022.04.28. 10:31 |
|
Európa az átélt eszmények ösztönös bölcsességében és a kereszténység apostoli értelmének vállalásában megteremtette a korszaktalan és fölrajzfölötti európai eszményt. Európa mai távolsága a saját eszményeitől úgy mutatja -, hogy ezt az eszményt az európai élet ma magára hagyta. Átadta a világot oktató jogát a világnak, úgy érezvén, hogy mindent elmondott és megcselekedett, amit küldetése kiszabott elé. Lelket lehelt az eszménybe, s azt hitte, járni fog.
|
|
|
Tovább…
