Cégér





 
Tudástár

 
Citátor

Kattints a képre!

 
Látható kéz

Kattints a képre!

 
Plakátok

Kattints a képre!

 
Az igazi tisztviselő

 
Ajánló

Kattints a képre!

 
Külkalandozó







 
Update
Update : Magyary Zoltán: A nagytér közigazgatása (1942)

Magyary Zoltán: A nagytér közigazgatása (1942)

  2021.08.05. 11:43

Hágában 1942. május 20-án Seyss-Inquart birodalmi biztos meghívására a fenti címmel közérdekű előadás hangzott el. Az előadó Werner Best volt, aki a németbirodalmi belügyminisztériumban miniszteri osztályfőnök, és ez idő szerint a megszállás óta Párizs katonai közigazgatásában a polgári közigazgatás vezetője (Zivilverwaltungschef). Az előadó hivatalos minősége, valamint a meghívó birodalmi biztos jogállása kétségtelenné teszik, hogy amit az előadó erről a politikai érdekességű fontos kérdésről mon­dott, az nem volt pusztán egyéni véleménye. Ezért az alábbiakban közlöm az előadás gondolatmenetét. [1]


Ha az európai nagytér politikai valósággá válik, annak közigazgatása új problémákat fog felvetni. Az előtt, aki a problémák megoldásán előre gondolkozik, nyilvánvaló, hogy a nagytérbe tartozó államok helyzete és szerepe oly különböző lesz, hogy azok számára egységes megoldás nem jöhet szóba. A várható különbségekre való tekintettel a nagytér közigazgatásába való bekap­csolásnak következő négy fokozatát tartja az előadó szükségesnek:

1. Szövetségi igazgatás (Bündnis-Verwaltung). Azt jelenti, hogy a nagyteret irányító nagyhatalom az államok egy részével olyan kapcsolatban lesz, hogy ott csak követet kell tartania, az illető államnak pedig változatlanul volna kormánya és köz­igazgatása. A követ közölhetné a kormánnyal mindig azt, hogy a nagytér keretébe való beilleszkedés időről-időre milyen teljesít­ményeket, vagy milyen magatartást kíván az illető államtól, amely tudná magát mihez tartani, s így az összhang a legsimábban és a legkevesebb nehézséggel elérhető.

2. Felügyeleti igazgatás (Aufsichts-Verwaltung). Ez hasonló volna ahhoz, mint amilyen a helyzet ez idő szerint Hollandiában, vagy a megszállott Franciaországban. A nagyteret irányító nagyhatalom az illető államban nagyobb személyzetet tart. Annak ve­zetője az államfő, vagy legalább a kormányfő szerepét töltené be, és evégből az irányító nagyhatalom által melléje beosztott törzzsel rendelkeznék. Az illető államnak volna saját kormánya, és megmaradna közigazgatási berendezése, de a kormányt az államfő vagy kormányfő szerepét betöltő biztos nevezné ki, aki a kor­mánynak és a közigazgatásnak működését állandóan ellenőrizné. A kormánynak fontosabb elhatározásait és a fontosabb személy­változásokat jóváhagyás végett előre kellene bemutatnia, és a fel­ügyeletet gyakorló biztosnak azonkívül is joga van bármely intéz­kedést, ha arról nem bírt előbb tudomással, felfüggeszteni, és a kormánytól jelentést kérni. Ez a felügyelet az utasítás joga útján az irányító hatalom számára alkotmányjogi és politikai kérdések­ben a kezdeményezés lehetőségét is biztosítja.

3. Kormányzósági igazgatás (Gouvernement-Verwaltung) nevét jobb megjelölés hiányában a mai lengyel General-Gouvernement rendszerétől vette. A nagytér közigazgatásába való bekapcsolásnak azt a módját jelenti, amikor az illető államnak saját kormánya nincs, hanem ehelyett az irányító nagyhatalom kiküldöttjei látják el a kormányzás, valamint a közigazgatás magasabb fokait is, maga az illető állam pedig a közigazgatásnak csak alsó fokán bír szereppel, és fiai is csak ott működhetnek közre. A lengyel Gene­ral-Gouvernement közigazgatására azt tartják jellemzőnek. hogy azt a lehetőség határáig leegyszerűsítették, tehát minimális erővel igyekeznek a szükséges eredményeket elérni.

4. Gyarmati igazgatás (Kolonial-Verwaltung). Ez valamely államnak az a szerepe a nagytér keretében, amikor sem saját kor­mánya, sem saját közigazgatása egyáltalán nincs, hanem csak tárgya a nagytér igényei szerint a nagytér irányítói által kiküldöttek útján való közigazgatásnak. Az előadó nem hagyott kétséget az iránt, hogy ez a szerep az európai nagytérben Oroszország meg­hódítandó területeinek juthat. Nem jelentené az irányító nagy­hatalom által való kizárólagos igazgatást, mert például hivatkozott az előadó arra, hogy a gyarmati igazgatás keretében egy kerület élére olyan alkalmas németalföldi ember is kerülhetne, aki a nagytérmegoldáshoz pozitív beállítottságú.

Nyilvánvaló, hogy a négyféle fokozat mind a résztvevő ál­lamok, mind a nagyteret irányító nagyhatalom szempontjából lényegesen különböző. A nagytér céljainak elérése a vezető nagy­hatalom szempontjából legegyszerűbb és legolcsóbb az elsőszámú megoldás szerint, és a megoldás nehézsége és költségei annak az. arányában növekszenek, amint a sorrendben haladunk. Ugyan­ilyen arányban válik a megoldás terhesebbé az érdekelt állam számára. Ebből következik, hogy a nagytér közigazgatásában fel­soroltak közül alacsonyabbrendű megoldás csak ott és addig lesz használatos, amíg arra okvetlenül szükség van, mert könnyebb és olcsóbb a magasabbrendűre való áttérés. A gyarmati igazgatás tehát csak ott és addig kell, amíg ott kormányzósági igazgatást be­vezetni, kormányzósági csak addig, míg felügyeleti igazgatásra áttérni nem lehet stb.

*

[1] L. Werner Best: Grundfragen einer deutschen Grossraum-Verwaltung. Festgabe für Heinrich Himmler. 1941. 33-60. lap.

*

In Közigazgatástudomány, 5. évf., 9. szám (1942), 302-303.

Még nincs hozzászólás.
 
Hozott Isten!

 
Zöldfelület

Kattints a képre!

 
Filmismertetők

Kattints a plakátra!

 
Fordítva

Kattints a képre!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Whistler kutyája

 
Biztonságos böngészés

 
Népszerűsítő csíkok

 
Népszámláló
Indulás: 2011-12-24
 
Nemzetközi helyzet
free counters