A Iustum Aequum Salutare - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi folyóirata - 2020/4. számának hasábjain Szabó Péter Zsigmond, a Széchenyi István Egyetem doktorandusza vette górcső alá egy Charles Dickens-klasszikus, a Karácsonyi ének jogszabályi hátterét, valamint annak a társadalmi viszonyokra kiható aspektusait. Kiemeli, hogy az ipari forradalommal szoros szimbiózisban lévő gépesítés nemcsak a luddita mozgalmak hőfokát csavarta fel a szakképzett munkaerő irrelevánssá válásával, de a női- és gyermekmunkások intenzívebb foglalkoztatását, valamint az "ipari munkásosztály" és a "nagyiparos osztály" megjelenését is eredményezte. Szabó érvelése szerint a Karácsonyi ének antipatikus főhőse, Ebenezer Scrooge a felső középosztály képviselője és a "tőzsdén gyülekező üzletemberek" archetípusa, míg a Scrooge alkalmazásában álló Bob Cratchit a munkásosztály tipikusnak mondható tagja. A regény Szabó szerint a viktoriánus társadalom színe-javát felvonultatja, s a mű végső konzekvenciája szerint a felsőbb (polgári) körök "képesek (lennének) a változásra, és ezzel egy jobb, boldogabb élet lehetőségét teremthetnék meg". (Szabó, 2020, 249.) A Szerző a társadalmi aspektusok elemzését követően hosszabban taglalja az uzsorás és írnoka között fennálló jogviszonyt, kitér a gyári gyermekmunka és a női munka jelenségeire, a kéményseprés és a bányászat mesterségére, majd (újból) leszögezi, hogy "Dickens mind a társadalmi rétegek bemutatása szempontjából, mind pedig a munkaviszonyok ábrázolása terén meglehetősen pontos korrajzot tár[t] elénk". (Szabó, 2020, 257.)

Az Acta Humana -. Emberi Jogi Közlemények december derekán két számmal is előrukkolt. A 2020/3. számban Balogh Péter Zsolt a kereszténység és az emberi jogok közötti kapcsolatot fürkészi az emberi méltóság szempontjából, - helyesen - oda konkludálva, hogy "az emberi jogok alatt bizonyos szociális jogokat is érteni kell a keresztény szellemű megközelítés alapján". Kis Norbert tudományos igényességgel megírt esszéje az Elveszett Paradicsom utáni keresésre vállalkozik. E kontempláció kiindulópontja, hogy "a keresztény szabadság" a felvilágosodás koráig komoly alkotóerőnek bizonyult, azonban a szekularizáció nyomán a "nyugati kultúra organikus szöveteinek bomlasztása" valósul(t) meg. Kérdéses, hogy a nyugati kultúrkör reprezentánsai rátalálnak-e a keresztény vallás valamilyen "modern vagy posztmodern formájára", ekként tolatva ki "a nyugati ember válásából". Rixer Ádám is a "keresztény szabadság" (korábban Orbán Viktor által is emlegetett)  kérdéskörét boncolgatja, annak esetleges jogi és teológiai fogalmára helyezve a hangsúlyt. A 3. (valamint a 4.) lapszám még számos érdekfeszítő írást tartalmaz a politikai filozófia köréből.

A megjelenés tekintetében már az újévre is átnyúlt Pongrácz Alex tanulmány formátumúra bővített recenziója, a Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2020/4. számában publikált "Milyennek képzeljük el a (világ)rendet?, amely Farkas Ádám egyik tanulmánya nyomán a nemzetközi rend, a világrend és a világrendszer-fogalmak dzsungeljében próbál meg rendet vágni. A tanulmány által exponáltak egyik érdekessége, hogy a Szerző a "felforgató hatalmak", valamint a lator államok kérdéskörét is bekapcsolja a vizsgálat horizontjába.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés