A trianoni döntést követően a "magyar nemzet testi kultúrájaként" aposztrofált sportot a propaganda a saját "szolgálólányának" kezdte tekinteni, ekként a magyar "virtus, becsület és lovagiasság" triászát hirdetve kapcsolta be a magyar feltámadást propagáló tematikába a testedzést. A világháború évei alatt a sportot, illetve a különböző sportágakat a honvédelemmel azonosították, majd a polgári demokratikus kísérlet kudarcát követő "népi demokratikus" berendezkedés formálta saját képére a sportról alkotott felfogást: a "munkára és harcra kész" sportmozgalom az "erős, egészséges és bátor" dolgozók képzésének szimbóluma lett. Kiállításunk ezen időszakok sportplakátjait vonultatja fel, ezzel gyarapítva a korábban meghirdetett, XX. századot bemutató virtuális "múzeumunkat".